Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

2010. december 16 Baross Károly igazgató Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Budapest.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "2010. december 16 Baross Károly igazgató Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Budapest."— Előadás másolata:

1 2010. december 16 Baross Károly igazgató Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Budapest

2 A működési terület nagysága ~ 8384 km 2. Ebből mindössze 1769,4 km 2 (~21%) nagyságú terület síkvidéki jellegű, a többi dombvidéki terület. Az érintett települések száma: 323 db. 3 154 ezer fő! Lakosság (Budapest fővárossal) ~ 3 154 ezer fő! Az Igazgatóság elhelyezkedése

3 KEOP nagyprojektek Ráckevei-(Soroksári-)Duna-ág vízgazdálkodásának, vízminőségének javítását célzó projekt tervezése-előkészítése2009.11. – 2013.11.34 752 Duna projekt - Árvízvédelmi fejlesztések a Duna mentén2010.03. – 2013.03. 30 023 Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázati terv készítése 2009.02. – 2013.06. 5 000 A VKI végrehajtásához kapcsolódó monitoring rendszerek fejlesztése2011. – 2012. 1 366 ROP projektek Sík és dombvidék Benta-patak meder-rehabilitációja2008.08. – 2010.08. 737 Belvízrendszer Szúnyogpusztai szivattyútelep rekonstrukciója2008.08. – 2011.08. 310 Gyáli-patak rekonstrukciója2009.09. – 2012.09. 1 200 INTERREGFolyógazdálkodás Ipoly-folyó határszakaszának és környezetének felmérése2009.11. – 2010.11. 71 OKKPKármentesítés Szentendre, volt szovjet laktanya területének és környezetének 2009.09. – 2013.12. 12 klórozott szénhidrogén szennyeződés kármentesítése, tényfeltárása Kohéziós Alap Kármentesítés Üröm-csókavári gáztisztító massza kármentesítése2008.06. – 2010.12. 6 714 Kiemelt feladatok, az Igazgatóság működési területén folyamatban levő projektek Projekt időtartama Összköltség (hó. év) millió Ft.

4 Üröm-Csókavár gáztisztító massza veszélyes hulladékkal szennyezett karsztos bányaüregének mentesítése •római kori bányászat az Ürömi kőfejtőben 1930-as években befejeződő kőbányászat során számos karsztos üreget és barlangot tártak fel (fokozottan védett Amfiteátrum- barlang); •1913-1984 között az Óbudai Gázgyárban kőszén elgázosításával ún. városi gázt állítottak elő. A gáz tisztítása során melléktermékként keletkezett a gáztisztító massza; •1967-1976 között a kőfejtő jelentős részét ezzel az elhasznált gáztisztító masszával töltötték fel az akkori hulladék elhelyezési szokásoknak megfelelően, nem ismerve ennek káros hatásait; •a felhagyott, őrizetlen életveszélyessé vált katlanszerű bányagödör feltöltésére Üröm Község Közös Tanácsa hozzájárulását adta.

5 •műszaki védelem nélkül lerakott 50 000-60 000 tonna gáztisztító massza eltávolítása, ártalmatlanítása; •a több, mint egy millió ember egészséges ivóvízellátását veszélyeztető, veszélyes hulladéknak minősülő, gázmassza 100 %-os ártalmatlanítása; •a híres budai langyos gyógyforrások védelme •Észak-Budai Karszt vízgyűjtő területének megóvása; •élő szervezetre ártalmas és veszélyes anyagok ártalmatlanítása. Elért eredmények

6 •Vasoxid •Kén •Ammónia •cianid, berlini kék (gyakorlatilag nem oldódó, igen stabil, komplex cianid) •Rodanid •toxikus és nehézfémtartalom (cink, réz, ólom, arzén, stroncium, króm, bárium, nikkel, kobalt, kadmium, molibdén, higany, PAH, fenol, benzol, toluol, etil-benzol, piridin, xilol) Periodikus rendszer Veszélyes hulladék komponensei

7 •Támogatási Szerződés aláírása a KDV-KÖVIZIG és a Környezetvédelmi Minisztérium között: 2006. június 15. •Projekt elszámolása EU felé: 2010. december 31. •EU Bizottsági Határozat szerint rendelkezésre álló forrás összesen bruttó: 23 979 000 Euró 85 % EU Kohéziós Alap támogatás 15 % Állami társfinanszírozás Projekt adatai

8

9

10 Az Ipoly határszakaszának és környezetének felmérése •A folyóról, annak állapotáról használható felmérésekkel nem rendelkeztünk • a „legfrissebb” felmérés az 1960-as években készült. •Ahhoz hogy a jelenlegi állapotot valamint a kívánatos célállapotot meghatározhassuk, szükség volt a folyó - és közvetlen térségének komplex felmérésére, a természeti értékek számbavételére. •Mindemellett a vizsgálat szükségességére figyelmeztettek az idei Ipoly árvizek is, melyek eddig soha nem látott magasságban tetőztek.

11 A projekt adatai •„Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program Interreg Uniós pályázat 2007-2013. •Partnerek:: a Közép- Duna-völgyi Környezetvédelmi és ízügyi Igazgatóság és az SVP š.p. OZ Banská Bystrica Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat •A Támogatási szerződés 2009. október 31-én aláírásra került. •Támogatási összeg: KDV-KÖVIZIG 263 118 €, Szlovákia 161 532 € •A projekt kivitelezése: 2010. július 15.- 2010. október 31.

12

13 •A szlovák vízgazdálkodási szervezet légifelvételezést készített az Ipoly árterületéről, a Szob-Ipolytarnóc közötti közel 150 km hosszú szakaszon, melynek alapján digitális terepmodell készül. • Ez az Ipoly megkezdett árvízvédelmi koncepciótervébe illeszkedik, meghatározásra kerül az elöntési vonal, az új mértékadó árvízszint. •- A magyar vízügyi szervezet elvégezte az Ipoly közép - és nagyvízi medrének felmérését a Szob-Ipolytarnóc közötti szakaszon, 100-500 méterenkénti keresztszelvény felvételekkel - mintegy 750 keresztszelvény készül. •- A fenti munkák felhasználásával magyar környezetvédelmi és vízgazdálkodási szervezet, a szlovák vízgazdálkodási szervezettel közösen elkészíti az Ipoly folyó térképét. •Ez, a meder felmérésén túl, a folyó melletti területek természeti értékekeit, a meglévő és távlati vízbázisokat, a potenciális szennyezőforrásokat /hulladéklerakók, tisztított-és tisztítatlan szennyvízbevezetések, stb./ is tartalmazza Elvégzett feladatok

14

15 •A szivattyútelep 1962-1967. évben épült. •Üzembe helyezése óta 9000 órát üzemelt és 1000 millió m3 vizet emelt át. •Az 1999-2000. évi belvízi időszak tapasztalatai, illetve a 2002. évben végzett részletes állapotfelvétel alapján megállapították, hogy a műtárgy-együttes komplex felújítása szükséges. •A Szúnyogi szivattyútelep Apaj község területén az I. Árapasztó 11+123 szelvényében létesült belvízátemelő szivattyútelep. A Szúnyogi szivattyútelep rekonstrukciója

16 •A projekt az Észak-Duna-völgyi belvízrendszer legjelentősebb belvízi műtárgy-együttesének - a Szúnyogi szivattyútelepnek és zsilipnek - a komplex felújítását irányozza elő. •A támogatási szerződés 2008. augusztus 14-én lépett hatályba. •Támogatási összeg: 310 374 874 Ft •85 %-os Európai Uniós és 15 % Magyar állam támogatásával valósul meg •Kivitelezés ideje: 2010. február 25. – 2011. május 31 A projekt adatai

17 Szükséges beavatkozások •A szivattyútelep gépészeti és elektromos berendezéseinek –szivattyúk, zsiliprendszer, emelő berendezés – felújítása. •A megkerülő csatorna és zsilipjének korszerűsítése. •Az uszadék kiszedés biztosítása érdekében alvízi oldali mozgógereb, felvízi oldali uszadékfogó telepítése. •Az átemelt belvíz, illetve a bevezetett öntözővíz mennyiségének nyomon követésére kétirányú vízforgalmat regisztráló ultrahangos vízhozammérő berendezés telepítése. Szükséges beavatkozások

18

19

20

21 •A szivattyútelep üzemképessége biztosítja a belvízi igényeknek megfelelő működtetést. •Megteremti a biztonságos, környezetbarát üzemelés feltételeit. •Növeli az üzemelés költséghatékonyságát. •Növeli a térség belvízi biztonságát; •Javítja a gazdálkodási feltételeket és környezeti állapotokat; •Javítja a területen élő emberek életkörülményeit. Várható eredmények

22 A Benta- patak meder- rehabilitációja A Benta- patak meder- rehabilitációja •A Benta- patak az állam kizárólagos tulajdona, a KDV- KÖVIZIG vagyonkezelésében van. •A KDV- KÖVIZIG által kezelt szakasz az 1+987 - 20+192 km szelvények közé esik. •A torkolati 1+987 km szakasza a Dunamenti Erőmű meleg víz csatornájával közös. •A Benta-patak a Duna jobb partján torkollik be a folyóba. •Hossza a Biai halastavaktól a dunai torkolatig 20,2 km. •Vízgyűjtőjének területe 410 km2, melynek nagy része Pest megyében, kisebb része pedig Fejér megyében terül el.

23 •A támogatási szerződés aláírására 2008. augusztus 14- én. •Támogatás összege: 738 829 000 Ft •85 %-os Európai Uniós és 15 % Magyar állam támogatásával valósul meg •Kivitelezés ideje: 2009. július 3 – 2011. május 31 A projekt adatai

24 •a patak több szakaszán sor kerül a meder kotrására (33 705 m3), •bozót és cserjeirtás (43 300 m2) •rézsű igazításra (80 000 m2), •egyes mederszakaszokon a part élek megemelése szükséges, a meglévők magasítása (28 000 m3), •a mederben három rövid szakaszon egyedi kőprizmás (150 m3), illetve tüzihorganyzott acélhálós kőmatrac és kas kombinációs meder és rézsű biztosítás (270 m3) kerül megépítésre, •a depóniák mögötti területek víztelenítésére 14 db TOG 60/200 szerkezetű áteresz. Elvégzett munkálatok

25 •A csapadékvíz biztonságosan elvezetése. •A Benta-patak medrének vízszállítását alkalmassá kell tenni a számított (NQ2%- NQ10%) vízhozam levezetésére. •A többlet vízhozam befogadása. •A patak vízszállító képességének növelése, a helyi vízkárok veszélyének csökkentése. •További fejlesztésekből származó vízhozamok biztonságos befogadása. •Az egészséges és biztonságos környezet megteremtése, ami alapvető feltétele a megfelelő életminőség biztosításának. •Az épített és természeti környezet állapotának megőrzése és javítása. A beavatkozás eredményei

26

27

28 A Gyáli-patak rekonstrukciója •a Gyáli-patak (Gyáli 1. főcsatorna) a Ráckevei- (Soroksári-) Dunába torkolló 32 km hosszú vízfolyás; •teljes vízgyűjtő területe 450 km 2 ; •Budapest belterületén húzódó szakaszát a Fővárosi Önkormányzat kezeli; •a felső 24,7 km hosszú szakasz kizárólagos állami tulajdon, melynek kezelője és üzemeltetője a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság.

29 Szükséges beavatkozások •alsó szakaszon: mederbővítés, mélyítés; •felső szakaszon: a víz visszatartását biztosító bukók beépítése; •mederkotrás (47.320 m 3 ); •meglévő depónia rendezése (76.179 m 2 ); •a rézsű és part rendezése, biológiai védelme (füvesítés, burkolatok felújítása); •17 db műtárgy – áteresz, híd, bukó, mederátjáró és vízhozammérő – építése és korszerűsítése. • KDV-KÖVIZIG kezelésében lévő 24,7 km-es patakszakasz teljes körű felújítása;

30 Miért van szükség a rekonstrukcióra? •a patak alsó szakasza csapadékos, belvizes időszakban csak korlátozottan tudja a vízelvezést biztosítani; •a felső szakaszon csapadékmentes időszakban a meder kiszárad, illetve csak tisztított szennyvizet szállít; •a vízgyűjtő területhasználata jelentősen megváltozott (a beépített terület nőtt, ezáltal a szennyvízterhelés jelentősen növekedett); •a társadalmi elvárások és a jó ökológiai környezet iránti igény növekedése.

31 A támogatási szerződés 2009. szeptember 25- én lépett hatályba. A beruházás várható befejezése: 2012. tavasz A projekt összköltsége: 1 241 028 749 Ft 15%-os központi költségvetési 85%-os Európai Uniós forrásból Projekt adatai

32 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!


Letölteni ppt "2010. december 16 Baross Károly igazgató Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Budapest."

Hasonló előadás


Google Hirdetések