Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kutató: Nagy Gábor (DE) (DE) Fogyasztói sérelmek és társadalmi hátrányok Magyarországon.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kutató: Nagy Gábor (DE) (DE) Fogyasztói sérelmek és társadalmi hátrányok Magyarországon."— Előadás másolata:

1 Kutató: Nagy Gábor (DE) (DE) Fogyasztói sérelmek és társadalmi hátrányok Magyarországon

2 A kutatás háttere I.Témaválasztás relevanciája:  Fogyasztói társadalomban élünk  Keveset tudunk a fogyasztói sérelmek jellegéről  Az EU kiemelt területként kezeli a fogyasztóvédelmet II.Problémafelvetés:  Megváltozott a társadalmi hátrányok jellege  A fogyasztói társadalomban megváltoztak a szükségletek is III.Hipotézis:  A magyar fogyasztók nincsenek tisztába a jogaikkal  A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok jobban áldozatául esnek a sérelmeknek IV.A kutatás alapja:  Kérdőíves adatfelvétel 1031 fős mintán – TÁRKI Omnibusz

3 Fogyasztói sérelmek település típusonkénti megoszlása A kapott adatok azt mutatják, hogy minél nagyobb településen él valaki, annál inkább előfordul fogyasztói sérelem. Hozzá kell tenni azonban, hogy a kisebb településeken kevesebb lehetőség adódik a fogyasztásra, egyrészről mert a nagyobb áruházláncok, amelyek a fogyasztói sérelmek nagy részét adják (Auchan Magyarország Rt., Tesco Global Zrt., stb. – a fogyasztóvédelmi feketelisták alapján) nem találhatóak meg ezeken a településeken, másrészről a rosszabb jövedelmi helyzet kevesebb fogyasztást is eredményez, összességében tehát a kevesebb vásárlás kevesebb sérelemmel jár együtt.

4 Fogyasztói sérelmek megoszlása iskolázottság szerint 2. ábra Feltételezésem szerint a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők jobban ismerik a jogaikat, érdekérvényesítő képességük jobb, ebből következően körükben többen észlelik a fogyasztói sérelmeket, és többen mernek, illetve tudnak intézkedni. Tudatosabb fogyasztóként tehát fontos számukra, hogy fogyasztóvédelmi jogaik érvényesüljenek. Másik alapvető különbség, hogy az egyes iskolai végzettséggel rendelkezők között a fogyasztás minőségében is jelentős eltérések vannak: a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők szubjektív szükségletei nagyobbak, általában többet költenek, a mennyiségileg is több szolgáltatásokra.

5 A sérelmek nemek közötti megoszlása a fogyasztási területeket alapul véve A nőket jellemzően azokon a területeken érik sérelmek, amelyekkel nap, mint nap találkoznak, amelyek a háztartás vezetéséhez közvetlenül kapcsolódnak – ilyenek például a közüzemi szolgáltatások, javítások, szerelések vagy éppen az élelmiszervásárlás –, illetve a ruházati cikkek vásárlása. Mindezek abból adódhatnak, hogy ezek a tevékenységek a magyar családok életében tipikusan női feladatok, az ezekkel kapcsolatban felmerült problémák intézése is női feladat. Tehát a hagyományos szerepek és a hagyományos családi munkamegosztás a fogyasztói sérelmek terén is megfigyelhető, a családi szereposztás azt is befolyásolja, hogy az egyes nemek képviselőit milyen tipikus fogyasztói sérelmek érhetik, ill. a bekövetkezett sérelmek intézése kinek a feladata.

6 Fogyasztói sérelmek megoszlása életkor szerint Az eredmények azt mutatják, hogy a fiatalokat sokkal többször becsapják vásárlásaik során, mint az idősebbeket. A fiatalok tapasztalatlansága, néha nem kellően megfontolt döntései többször teszik őket áldozattá, mint az idős generáció tagjait, függetlenül attól, hogy a híradások általában a becsapott, hiszékeny idős emberekről szoktak szólni, nem pedig a fiatalokról. Azt is ki kell ugyanakkor emelni, hogy az idős emberek fogyasztása sokkal alacsonyabb szintű, mint a fiataloké, az ő felhalmozásuk már nem olyan mértékű, ezért itt is elmondható, hogy nem kerülnek annyiszor és olyan vásárlási szituációkba, amely során olyan mértékben becsaphatnák vagy megkárosíthatnák őket, mint a fiatalokat. Magyarázat lehet az alacsonyabb arányra az is, hogy többen egész egyszerűen nem veszik észre, hogy fogyasztói sérelem érte őket, ill. a rosszabb helyzetben lévő nyugdíjas csoportok napi fogyasztásai ún. rutinfogyasztások, amelyek során hétről-hétre, hónapról-hónapra ugyanazokat a termékeket fogyasztják. Ennek során jobban tudják, hogy mikre kell figyelniük.

7 Jövedelemkategóriák szerinti eltérések Az érdekes eloszlást két módon magyarázom. Először az alsóbb, 100 ezer forint alatti jövedelemkategóriákkal kezdeném. Ebben az esetben a fogyasztói sérelmek egyenes arányú csökkenése magyarázható azzal, hogy a kevesebb jövedelemmel rendelkező fogyasztók hátránnyal indulnak a piacon, hiszen eleve a rosszabb minőségű termékeket és szolgáltatásokat tudják megvásárolni, kevesebb lehetőségük van választani, ezért több sérelem is éri őket. A 100 ezer forint feletti nettó jövedelemmel rendelkezőknél a nagyobb arányú fogyasztás jelenthet magyarázatot, több pénzből többet is vásárolnak, a havi kiadások után megmaradó jövedelmüket nem megtakarítják, hanem elköltik, így több esélyük van arra is, hogy valamilyen visszaélés áldozataivá váljanak. A 100 ezer forint körüli töréspont véleményem szerint már jelentős életszínvonalbeli különbséget jelent, egyfajta határként jelenik meg. Valószínűsítem, hogy az első kettő-három jövedelemkategóriában a fogyasztás összetétele nem különbözik nagyban, nincs jelentős mennyiségbeli különbség azokban a termékekben és szolgáltatásokban amit megvásárolnak. A 100 ezer forint feletti nettó kereset, már annyival magasabban van a létminimumtól, hogy lehetőség nyílik a fogyasztás kibővítésére, ezzel nagyobb vásárló erőt képviselve.

8 Ajánlások  Az iskolázottsági szint növekedésével nő a fogyasztói tudatosság.  A hagyományos szerepek és a hagyományos családi munkamegosztás a fogyasztói sérelmek terén is megfigyelhető.  A jövedelmi hátrányok okozta csökkent mennyiségű és minőségű fogyasztási szint behatárolja az életminőséget és az életesélyeket.  Minden negyedik embert fogyasztói sérelem ért az elmúlt 3 évben.  A fogyasztói sérelmek nagy részét a hipermarketek adják.  A tudatos fogyasztásra való nevelést már az általános iskolába el kell kezdeni.  Kiemelt szociálpolitikai területként kell kezelni a megfelelő minőségi és mennyiségi fogyasztás biztosítását.  Az alapvető fogyasztói jogok tudatosítását és a preventív intézkedéseket a vásárlás helyére kell koncentrálni.  Erősíteni kell a civilek megjelenését a fogyasztóvédelem területén. Megállapítások


Letölteni ppt "Kutató: Nagy Gábor (DE) (DE) Fogyasztói sérelmek és társadalmi hátrányok Magyarországon."

Hasonló előadás


Google Hirdetések