NYME Informatika Intézet Számítógépes alkalmazások

Az előadások a következő témára: "NYME Informatika Intézet Számítógépes alkalmazások"— Előadás másolata:

1 NYME Informatika Intézet Számítógépes alkalmazások
Kalmár János 4. előadás

2 Tartalom Dokumentum-feldolgozás
Szövegfeldolgozás és kiadványszerkesztés A szövegszerkesztők főbb jellemzői A dokumentum szerkezete, hivatkozások Bemutatók, tájékoztatók készítése Számítások és elemzések végrehajtása, táblázatkezelés Időgazdálkodás és tervezés Számítógépes grafika és képfeldolgozás Vektorgrafikus és rasztergrafikus rendszerek A Corel rajzoló, illusztrációkészítő programcsomagja Az ADOBE PHOTOSHOP képfeldolgozó Folyamatvezérlő számítógépes grafikus rendszerek Szimuláció számítógépes grafikával

3 Szövegfeldolgozás és kiadványszerkesztés
NYME Informatika Intézet Tárgy : Számítógépes Alkalmazások Irodai alkalmazások  Szövegfeldolgozás és kiadványszerkesztés  A szervezeten belüli és a szervezetek közötti információáramlásban még napjainkban is meghatározott hagyományos forma, az írásos kommunikáció, mely szöveges dokumentumok, okmányok (többek között levelek, feljegyzések, jelentések és űrlapok) elkészítését és megküldését jelenti. A dokumentumokkal - mint adathordozókkal - kapcsolatos tevékenységek összessége a dokumentum-feldolgozás. Ez három fő részre osztható : a dokumentum készítés a dokumentum tárolás visszakeresés

4 NYME Informatika Intézet
Tárgy : Számítógépes Alkalmazások A dokumentum feldolgozáson belül jelentős szerepet játszik a szövegfeldolgozás, mely a dokumentum szöveges részeinek létrehozásához, tárolásához és visszakereséséhez kapcsolódó tevékenységek összességét jelenti. Az elektronikus dokumentum az információknak számítógépes adathordozón tárolt, módosítható, továbbítható és nyomtatott formában is megjeleníthető változata. Az elektronikus dokumentumok terjedése és a számítástechnika fejlődése vezetett el a számítógépes kiadványszerkesztés (desktop publishing = DTP ) kialakulásához. Ez nyomdai (vagy azt megközelítő) minőségű kiadványok előállítását jelenti általános célú számítógépekkel. A számítógépes kiadványszerkesztés folyamata magában foglalja a kiadvány szövegének megszerkesztését és ellenőrzését, az illusztrációk elkészítését, az oldaltervezést, a tördelést, a korrektúrát, végül a nyomtatást. Korrektúra: A dokumentum ellenőrzése nyelvtani és tördelési szempontból (pl. elválasztások, ábrák és feliratok, stb.).

5 A dokumentumkészítés tipográfiai szabályai és ajánlásai
NYME Informatika Intézet Tárgy : Számítógépes Alkalmazások A dokumentumkészítés tipográfiai szabályai és ajánlásai A dokumentumkészítés javasolt sorrendje: begépelés, formázás Ne használjuk ki a szövegszerkesztők minden látványos lehetőségét, mert az egyszerű olvasót csak elbizonytalanítja a változatosság, pl. nem ismeri fel az összetartozó részeket. Térköz, sorköz, szóköz: beállításait bízzuk a szerkesztőre. Nyitózárójel előtt van, utána nincs szóköz! Végzárójel előtt nincs, utána van szóköz! A párbeszédet jelölő gondolatjelet fix hosszú szóköz kövesse! Egyéb írásjelek közvetlenül szó után állnak, őket szóköz kövesse (.!?,:) Felsorolás: ha lényeges a sorrend, arab vagy római számokat használjunk, egyébként különleges karaktereket (■,●,♦,►,▪,▬) A felsorolások egymásba ágyazottak is lehetnek, belső szinten új számozás (vagy jelölés) indul. A leíró lista elemei szöveges címkével vannak azonosítva, ezek kihúzással kezdődnek.

6 A szövegszerkesztők főbb jellemzőinek definíciója:
NYME Informatika Intézet Tárgy : Számítógépes Alkalmazások A szövegszerkesztők főbb jellemzőinek definíciója: Grafikus felhasználói felület: GUI, a Windowsnál már bemutatott felhasználóbarát kezelői felület WYSIWYG: azt kapod, amit látsz, már begépeléskor is a végeredményt látod Stílus: a dokumentum általános formátuma Szerkeszthető-e más alkalmazással = ASCII file-t létre tud hozni? Hordozhatóság: lehet-e menteni PDF vagy PS formátumban Elválasztás: tud-e automatikusan és helyesen szavakat darabolni Irodalmi hivatkozások: van-e automatikusan frissíthető kapcsolat a hivatkozások és az irodalomjegyzék között? Ábrák feliratozása: megoldott-e a szoros zárás, vagyis az ábra és felirata nem kerülhet más oldalra Képek: a TeX és a LaTeX csak EPS, PS és PDF formátumot fogad el.

7 Figyelendő sajátosságok
NYME Informatika Intézet Tárgy : Számítógépes Alkalmazások Figyelendő sajátosságok  A használt nyelvtől függ az (angol – magyar) - elválasztás szabályozása - tizedespont vagy vessző (123.5 – 123,5) - pénznem jelölése ($10 – 10 $) - mértékegység jelölése (100m – 100 m) - idézőjel használata („” – “”) Matematikai képletek A helyes matematikai formalizmus szerint a konstansokat álló, a változókat dőlt betűvel írjuk! Használjuk az összegre ’∑’, a szorzatra ’∏’ és az integrálra ’∫’vonatkozó szabványos jeleket! A szorzás jele nem ’*’ vagy ’x’, hanem ’·’ vagy ’×’. A ’*’ a mérnöki gyakorlatban a konvolúció jele. A vektorokat vastagított kisbetűkkel, a mátrixokat vastagított nagybetűkkel jelöljük! Szögletes zárójelet diszkrét argumentumhoz, kerek zárójelet pedig folytonos argumentumhoz használjunk! Gondosan alkalmazzuk az indexeket!

8 A dokumentum szerkezete
NYME Informatika Intézet Tárgy : Számítógépes Alkalmazások A dokumentum szerkezete Fejezetek: önálló, rövid címmel ellátott tartalmi egységek. Akkor sorszámozzuk, ha a főszöveget (a dokumentum lényegi tartalmát) egy gondolatmenet lépcsői szerint fejtik ki, de nincs sorszáma a tartalomjegyzéknek, az előszónak, az ajánlásnak, a bevezetőnek, az összefoglalásnak, a köszönetnyilvánításnak, az utószónak, a tárgymutatónak vagy az irodalomjegyzéknek. A függeléket római számokkal sorszámozzuk! Alfejezetek: részletezik a fejezet témáját, szintén legyen tömör alcímük Bekezdés: új gondolat kezdetét jelöli fix behúzással, több sorból álljon Mondat: ahogy azt a nyelvtan definiálja, kezdő nagybetűvel Hivatkozások Történhet -         dokumentumon belül más fejezetre, képletre, ábrára -         külső cikkre, könyvre, URL-re (hálózati cím). Általában a szerző(k) nevét, a mű címét, kiadóját, a megjelenés időpontját, az idézett oldalszámokat tartalmazza vesszővel elválasztva. URL esetén a megtekintés időpontja is feltüntetendő, mert a tartalom időben változhat.

9 További hasznos definíciók
NYME Informatika Intézet Tárgy : Számítógépes Alkalmazások További hasznos definíciók Mottó: frappáns gondolat a dokumentum vagy a fejezet elején Tárgymutató: a fontosnak ítélt szavak gyűjteménye az előfordulások oldalszámaival együtt Ábra: grafikus képet vagy diagramot tartalmazó objektum Táblázat: rendezett adatokat tartalmazó objektum. Az egymás alá kerülő elemeket egységesen igazítsuk (jobbra, balra vagy középre). Tizedespontos számok esetén a tizedespontok legyenek egy vonalban, hogy a helyértékek egymás alá kerüljenek. Felirat: az objektumok tartalmára utaló rövid cím. Elhelyezkedése általában az objektum alatt, de következetes legyen. Nyomtatáskor a jellemzett objektummal egy oldalra kerüljön! Szövegdoboz: benne a szöveg vízszintesen és függőlegesen is középre rendezett legyen! Iniciálé: a bekezdés elejét kiemelő többsoros betű

10 Egyéb fogalmak és jellemzőik
NYME Informatika Intézet Tárgy : Számítógépes Alkalmazások Egyéb fogalmak és jellemzőik Szedés: a szöveg elrendezése a papíron Szedési tükör: a lap azon része, ahová szöveg kerül Margó: a lap szélén tisztán maradó sáv, biztosítja, hogy a szöveg középre kerüljön. Kétoldalas szedésnél mérete a páros illetve páratlan oldalakon eltérő lehet, mert a kötésnek is kell helyet fenntartani. Széljegyzet, lábjegyzet: margóra kerülő, a főszöveghez kapcsolódó megjegyzés. Fejléc, lábléc: szintén a margóra kerül, a dokumentum minden lapján megjelenő fix szöveg Text file: ASCII file (nem tartalmaz formátum infót) Editor: szövegszerkesztő RTF: formátumozott szövegfile PDF: hordozható (szabvány) formátumozott file Helyesírás-ellenőrzés: nyelvfüggő nyelvtani segédeszköz PS, EPS: LaTeX-hez szerkeszthető képformátumok Betűköz, szóköz, sorköz, hasábköz, térköz: távolság az objektumok között

11 NYME Informatika Intézet
Tárgy : Számítógépes Alkalmazások Élőfej, élőláb: olyan fejléc (lábléc), amely időben (dátum) vagy helyben (oldalszám) változó információt tartalmaz. Úsztatás: a szövegszerkesztő program önállóan illeszti be a dokumentumba az objektumot, hogy megjelenése optimális legyen. Betűtípus: válasszunk a tartalomnak és egyéb feltételeknek (pl. tartalmaz-e minden használni kívánt jelet) megfelelőt; a hosszú dokumentumok ne tartalmazzanak modern (fárasztó) típusokat (Ariel, Futura, Helvetica), a műszaki szövegekhez viszont a Klasszicista (Bodoni) és Egytienne (Rockwell) típusokat használjunk. A dokumentumot azonos betűtípussal írjuk végig, inkább a kiemeléssel (vastagítás /bold/, kurzív /italic/, aláhúzás, kiskapitális) színesítsük, de egységesen, vagyis a kinézet igazodjon a tartalmi osztályokhoz. Betűméret: ideális méret a főszöveghez 10-12, a címeket legfeljebb kétszeresre nagyítsuk a szerkezeti szint függvényében egységesen, a széljegyzetre és lábjegyzetre pedig 6-8-as méretet válasszunk.

12 Szorosan zár: fix szóköz
NYME Informatika Intézet Tárgy : Számítógépes Alkalmazások Szorosan zár: fix szóköz Nem törhető szóköz: csak egy sorba írható szavak közé tesszük Pont: mondat-végjel Újsor karakter: soremelést okoz, pl. Enter Felsorolás, lista: sorszámozott, vagy különleges karakterrel kezdődő mondatok Idézőjel: nyelvtől függő szimbólum-pár Időpont: pl. 20:15:33, angolban kiegészíthető az am, pm rövidítésekkel Dátum: pl , az összetevők sorrendje a nyelv függvénye Kötőjel, gondolatjel: túl hosszú szavakhoz, vagy párbeszéd jelzéséhez

13 Képlet: matematikai szimbólumok, sorszámozás, állandók, változók
NYME Informatika Intézet Tárgy : Számítógépes Alkalmazások Képlet: matematikai szimbólumok, sorszámozás, állandók, változók Függelék: kiegészítő rész a dokumentum végén Bekezdés: egy gondolatnyi szöveg. Kezdetét jelölheti behúzás vagy kihúzás Margó: ahova nem kerülhet a szöveg törzse Fejléc, lábléc, széljegyzet: ezek mégis a margóra kerülnek Táblázat: egységes szerkezet (sorok+oszlopok), első sora a címsor Ábra: felirattal ellátott kép vagy diagram Kiemelés: betűformázással, pl. bold, kurzív, aláhúzott, kiskapitális Stílus: a dokumentum formátumjellemzőinek összessége Iniciálé: a bekezdés első, nagyított betűje

14 NYME Informatika Intézet
Tárgy : Számítógépes Alkalmazások Hasznos tanácsok Munka közben mentsünk sűrűn, vagy kérjünk automatikus mentést, hogy a számítógép esetleges lefagyásakor ne vesszen el addigi munkánk. A hordozhatóság érdekében mentsük dokumentumunk végső formáját PS vagy PDF formátumban, melyek az ADOBE cég által szabványosított nyomtatási leírónyelvek. Az alábbi leírónyelvek még nem érték el végső formájukat, tehát még változnak, de céljuk ugyanaz, vagyis hogy a dokumentum mindenütt ugyanabban a formátumban jelenjen meg – kivétel a HTML, mert annál a megjelenés pl. a böngésző beállításaitól is függ.

15 SGML: szabványosított általános leírónyelv
NYME Informatika Intézet Tárgy : Számítógépes Alkalmazások További fogalmak: SGML: szabványosított általános leírónyelv XML: kiterjeszthető leírónyelv HTML: hipertext leírónyelv, amely linkek segítségével teszi lehetővé a dokumentum más részeinek vagy más dokumentumoknak a közvetlen megtekintését. Ha a dokumentumot eredeti formátumában visszük magunkkal, akkor gondoskodnunk kell az esetleges kiegészítő file-ok (pl. fontok, csatolt vagy beillesztett objektumok) meglétéről. Például a TeX és a LaTeX esetében célszerű az egész munkakönyvtárat vinni. Már léteznek olyan konvertáló programok is, melyek a TeX, LaTeX és a Word közötti formátum-konverziót megoldják: rtf2latex2e, ltx2rtf, word2tex.

16 Bemutatók, tájékoztatók készítése
NYME Informatika Intézet Tárgy : Számítógépes Alkalmazások Bemutatók, tájékoztatók készítése  Különböző bemutatók, tájékoztatók, előadások megtartása során az alapvető cél az információk minél hatékonyabb közlése és a résztvevők meggyőzése. Ezt segítik a prezentációs alkalmazások (presentation applications) amelyek az információátadás szemléletességének növelését a hagyományos írás- és diavetítőkhöz hasonló módon biztosítják. A prezentációs alkalmazások alapvető dokumentuma a bemutató (presentation), amely diákból (slide), valamint speciális kiegészítő elemekből (pl. előadói megjegyzések) áll.

17 A prezentációs alkalmazások alapvető funkciói :
NYME Informatika Intézet Tárgy : Számítógépes Alkalmazások A prezentációs alkalmazások alapvető funkciói : számítógépes bemutató létrehozása az egyes számítógépes diák elkészítése a diák sorrendjének és megjelenítési módjának megadása a számítógépes bemutató "lejátszása", valamint megjelenítése hagyományos adathordozón

18 A számítógépes diák elkészítése : a dia felépítésének megadását
NYME Informatika Intézet Tárgy : Számítógépes Alkalmazások A számítógépes diák elkészítése : a dia felépítésének megadását egyes elemeinek létrehozását a dia formátumának meghatározását foglalja magában.

19 NYME Informatika Intézet
Tárgy : Számítógépes Alkalmazások Ennek során általában lehetőség van előre elkészített elemek (sablonok, bemutató-vázak) felhasználására is. Emellett minden dia meghatározott típusú adatelemeket tartalmazhat; ezek lehetnek: címek, szöveges részek, diagramok, ábrák, képek. A dia formátumának megadása során beállíthatóak a szövegek jellemzői, az alkalmazott színkészlet, a háttér mintázata stb. A diák sorrendjének megadása során mód van a diák törlésére, áthelyezésére, másolására, valamint új diák beszúrására. A diák megjelenítési módjának megadása során lehet beállítani, hogy az egyes diák cseréje milyen módon és milyen ütemezéssel történjen. Ez megvalósítható pl. áttűnéssel különböző irányokba történő mozgatással.

20 NYME Informatika Intézet
Tárgy : Számítógépes Alkalmazások A számítógépes bemutató "lejátszása" során történik meg az elkészített diák megjelenítése, amely lehet automatikus illetve manuális. A lejátszás során általában mód van a megjelenítő üzemmódból áttérni a rajzoló üzemmódba. Ekkor az előadó az egér segítségével szabadkézi rajzokat készíthet, ezáltal kiegészítheti az éppen látható dia tartalmát.

21 Számítások és elemzések végrehajtása, táblázatkezelés
NYME Informatika Intézet Tárgy : Számítógépes Alkalmazások Számítások és elemzések végrehajtása, táblázatkezelés Az irodai alkalmazások egyik feladata a munka során szükséges számítások végrehajtásának segítése. Ezek az alkalmazások meghatározott adatokból kiindulva, a felhasználó által megadott algoritmus szerint előállítják a szükséges eredményadatokat. Általában numerikus és logikai adatokat dolgoznak fel, ezekkel matematikai és logikai műveleteket hajtanak végre. Ehhez függvényeket, illetve ezekből felépített képleteket is felhasználnak. A képletek értéke mindig a paraméterek aktuális értékén alapul, ezért egyetlen cella módosítása a táblázat számos (képlet) cellájának átírását eredményezheti.

22 NYME Informatika Intézet
Tárgy : Számítógépes Alkalmazások A táblázatkezelő alkalmazások alapeleme az űrlapok készítését lehetővé tevő üres táblázat: a munkalap (worksheet). A munkalap meghatározott számú sorba és oszlopba rendezett mezőkből (cellákból) álló táblázat, melynek elemeire történő hivatkozással lehet képleteket definiálni, illetve az ezekkel előállított eredményadatokat elhelyezni. Az oszlopokhoz (a sakktáblához hasonlóan) betűk vannak rendelve, a sorokhoz számok, vagyis a C4 cella a 4. sor 3. oszlopában található. A cellákba szövegeket, számokat (a formátum alapján osztályozza bevitelkor az adatot a program) és képleteket (kötelezően a ’=’ jellel kezdődik) írhatunk. A táblázatkezelő alkalmazások általában nagyszámú függvényt tartalmaznak, amelyek a képletekben felhasználhatók.

23 Ezek legjellemzőbb csoportjai a következők: matematikai logikai
NYME Informatika Intézet Tárgy : Számítógépes Alkalmazások Ezek legjellemzőbb csoportjai a következők: matematikai logikai trigonometriai statisztikai pénzügyi mátrix-kezelő valamint dátum és idő-kezelő függvények.

24 NYME Informatika Intézet
Tárgy : Számítógépes Alkalmazások Az alapfunkciók mellett a táblázatkezelés elemzések végrehajtására is alkalmas. Ennek során mód van pl. egy kívánt (minimális, maximális vagy meghatározott) értékű alapadat meghatározására, valamint különböző statisztikai elemzések végrehajtására. A táblázatkezelő alkalmazások az eredményadatok szemléletes formában történő megjelenítését, diagramok készítését is lehetővé teszi. Az adatok megjeleníthetők kör-, terület-, pontdiagrammal vagy grafikonon.

25 Időgazdálkodás és tervezés
NYME Informatika Intézet Tárgy : Számítógépes Alkalmazások Időgazdálkodás és tervezés A szervezetek hatékony működésében, a vezetői munkában meghatározó a megfelelő időgazdálkodás. Az idővel való gazdálkodáshoz be kell osztani a rendelkezésre álló időt, azaz meg kell tervezni annak felhasználását. A figyelembe veendő feladatok lehetnek: meghatározott időponthoz kötött, rögzített időtartamú események, (rendezvények) meghatározott időpontig elvégzendő tevékenységek (határidős feladatok)

26 az események egyeztetése az események nyilvántartása és megjelenítése
NYME Informatika Intézet Tárgy : Számítógépes Alkalmazások A meghatározott időponthoz kötődő eseményeket a résztvevőkkel előzetesen egyeztetve, elfoglaltságaikat figyelembe véve kell tervezni. (Ezek lehetnek pl. a különböző értekezletek, megbeszélések, találkozók stb.) Ennek megfelelően a rendezvények szervezését segítő alkalmazások két legfontosabb funkciója a következő : az események egyeztetése az események nyilvántartása és megjelenítése A meghatározott időpontig elvégezhető tevékenységek tervezését segítő alkalmazások figyelembe veszik, hogy az ilyen tevékenységek között lehetnek függőségek és e feladatok fontossága is különböző lehet.

27 A számítógépes grafika és a digitális képfeldolgozás fogalma
NYME Informatika Intézet Tárgy : Számítógépes Alkalmazások A számítógépes grafika és a digitális képfeldolgozás fogalma A generatív számítógépes grafika a képi információ tartalmára vonatkozó képleírási adatok (és nem a kép) alapján, algoritmusokkal állít elő pl. a monitor képernyőjén megjeleníthető képeket. A képfeldolgozás mindazon számítógépes eljárások és módszerek összességét jelenti, melyekkel a számítógépen tárolt képeket kezelni, minőségüket valamilyen szempont szerint javítani lehet (pl. élek kiemelése) és ezáltal tovább-feldolgozásra alkalmasabbá válnak.

28 NYME Informatika Intézet
Tárgy : Számítógépes Alkalmazások (A képfeldolgozó rendszerek a képeket nem generálják, hanem inputként kapják meg például a digitalizált fotók, mesterséges hold felvételek stb. formájában.) A képfeldolgozás alapegysége a raszteres kép, mely n x m képpontból (pixelből) áll. A képpontokat szürkeség, vagy színinformációkkal jellemzik, ezek együttese alkotja a képadatokat.

29 NYME Informatika Intézet
Tárgy : Számítógépes Alkalmazások A számítógépes alakfelismeréssel a raszteres képeken levő grafikus objektumok azonosítását végezzük el. (Például egy város mesterséges hold által felvett képén az egyes utcák és ezek kereszteződéseinek megállapítása) Ezekkel - a legtöbb esetben bonyolult matematikai eljárásokkal - a raszteres képből kinyerjük a képleíráshoz szükséges lényegi információkat. Az alakfelismerés és a képfeldolgozás módszereinek és eljárásainak együttesét nevezzük digitális képfeldolgozásnak.

30 rasztergrafikus rendszerek
NYME Informatika Intézet Tárgy : Számítógépes Alkalmazások Vektorgrafikus és rasztergrafikus rendszerek A grafikus képek számítógépes feldolgozása a kezdetben csak a különböző rajzoló programok alkalmazását jelentette. Ezek rasztergrafikus alapon működtek, azaz képpontokból (pixelekből) álló képeket állítottak elő. A számítógépes grafikában azokat a raszteres, azaz képpontokból (pixelekből = picture element) álló képeket generáló és feldolgozó rendszereket, melyeknél a képi információ csak képenként kereshető vissza, és a kép tartalma csak a teljes kép felülírásával módosítható, rasztergrafikus rendszereknek nevezzük.

31 NYME Informatika Intézet
Tárgy : Számítógépes Alkalmazások Egyre nagyobb igény mutatkozott a grafikus objektumok adatbázisban történő tárolására. Ez vezetett a vektorgrafika kialakulásához, mely az objektumokat már egy lebegőpontos világkoordináta-rendszerben írja le. A számítógépes grafikában azokat a rendszereket, melyek a grafikus objektumokat egy lebegőpontos világkoordináta-rendszerben modellezik, vektorgrafikus rendszereknek nevezzük.

32 NYME Informatika Intézet
Tárgy : Számítógépes Alkalmazások A képpontos és vektoros modelleken alapuló feldolgozás különbségét jól érzékelhetjük, ha a képeken transzformációt alkalmazunk. Nagyításkor a raszteres kép eltorzul, a vektorgrafikus kép viszont nem (mert a generálási szabályok azonosak, bármilyen mértékegységet is alkalmazunk).

33 Rasztergrafika (nagyításnál torzul a kép)

34 Rasztergrafika (nagyításnál torzul a kép)

35 Vektorgrafika (nagyításnál nem torzul a kép)

36 Vektorgrafika (nagyításnál nem torzul a kép)

37 Grafikus prezentáció (Business Graphics),
NYME Informatika Intézet Tárgy : Számítógépes alkalmazások Grafikus prezentáció (Business Graphics), kiadványszerkesztés, reklámgrafika A Corel rajzoló, illusztrációkészítő programcsomagja többek között tartalmazza: Corel DRAW: vektoros illusztrációs és szerkesztő-rajzolóprogramot Corel PHOTO-PAINT: raszteres képszerkesztő programot Corel TRACE: vektorizáló programot Corel TEXTURE: procedurális textúragenerátort (pl.: kő, márvány, felhő, stb. szimulációjára)

38 A programcsomag újabb verzióinak néhány lehetősége:
NYME Informatika Intézet Tárgy : Számítógépes alkalmazások A programcsomag újabb verzióinak néhány lehetősége: néhány speciális effektus: örvénylés (twister), áttetsző árnyékképzés (Drop Shadow) az elkészített képek Internet kompatibilis előállítása (HTML forma, GIF, JPG vagy Java) IXLA csatoló a digitális kamera képek fogadására Batch processing lehetősége (ez animáció készítésnél, vagy képek sorozatán végrehajtott azonos módosítás esetén lehet hasznos) A Corel programcsomag készítőinek egyik fontos törekvése a gyors és felhasználóbarát grafika készítés. Ezt a programcsomaggal együtt szállított objektumkönyvtárak bőséges tartalma is mutatja: clipart és szimbólum Type és True Type font nagyfelbontású fotó

39 NYME Informatika Intézet
Tárgy : Számítógépes alkalmazások Az ADOBE PHOTOSHOP A nyomdai munkában, kiadványszerkesztésben mindig kiemelt jelentőségű részterület volt a vizuális adatok, képek kezelése. A DTP e szakterületére számos programcsomag specializálódott, de a legelterjedtebb és a szakma értékítélete szerint legsokoldalúbb mindenképpen az ADOBE cég PHOTOSHOP nevű raszteres képfeldolgozó programja.

40 A programcsomag lehetőségei néhány példával érzékeltetjük:
NYME Informatika Intézet Tárgy : Számítógépes alkalmazások A programcsomag lehetőségei néhány példával érzékeltetjük: a szokásos színkezelés mellett a PHOTOSHOP beépített színmintákat is felkínál, melyeket a nyomdai festékgyártók színkódjai alapján is megválaszthatjuk a kép jellemzőjeként közötti értékkel a kontrasztot (contrast) is megadhatjuk, mellyel a TV beállításához hasonlóan a kép világos és sötét részei közötti tónusátmenetet változtathatjuk meg a PHOTOSHOP külön szolgáltatásokkal támogatja a nyomdai képek előkészítését a raszteres képek részeit kijelölhetjük és önállóan módosíthatjuk a képrészek jellemzőit

41 NYME Informatika Intézet
Tárgy : Számítógépes alkalmazások A képek manipulálását és speciális effektusok előállítását speciális eszközök az ún. filterek segítik. Így például a blur filter lágyítja a színek közötti átmenetet. A distort filterrel eltorzíthatjuk a képet például egy másik kép adatai alapján, a ripple filterrel pedig vízben tükröződő képet állíthatunk elő. Ha nincs PhotoShop-unk, akkor az ingyenes Google féle Picasa programmal is tanulmányozhatjuk az egyes képmanipulációs eszközöket (//picasa.google.com).

42 Folyamatok felügyeletét segítő számítógépes grafikus rendszerek
NYME Informatika Intézet Tárgy : Számítógépes alkalmazások Folyamatok felügyeletét segítő számítógépes grafikus rendszerek A számítógéppel vezérelt folyamatokról az érzékelők a különböző mérési eredmények igen nagy számát továbbítják a felügyelő központba (erőművek vezérlőtermei, közlekedésirányítás, komplex távadat-feldolgozó hálózat menedzselő központja stb.) Az emberi észlelés gyorsasága e rendszereknél egyes esetekben kritikus lehet. Ezért fontos szempont, hogy az eseményeket a kezelőszemélyzet megfelelő grafikus kijelzéssel vizuálisan is érzékelje (villogás, piros szín, hangjelzés stb.) és ezáltal gyors beavatkozásra legyen képes

43 Szimuláció számítógépes grafikával
NYME Informatika Intézet Tárgy : Számítógépes alkalmazások Szimuláció számítógépes grafikával Számítógépes grafikát szimulációs kiképzésre már kb. 30 éve használnak. Az első ilyen alkalmazások a repülőgép és űrhajó szimulátorok voltak, melyekkel a pilóták oktatását hajtották végre. A valósághű jelenetek grafikával történő valós idejű (real-time) megjelenítése igen komoly számításigényt jelent, ezért e rendszerek széles körű elterjedése csak az elmúlt években kezdődött meg.

44 Néhány példa a grafikus szimuláció alkalmazására:
NYME Informatika Intézet Tárgy : Számítógépes alkalmazások Néhány példa a grafikus szimuláció alkalmazására: autóvezetők felkészítése szimulátorban a jeges útviszonyokra nagyon gyors folyamatok modellezése a tudományos kutatásban (ilyen lehet pl. egy kémiai reakció szimulációja és ennek során kiszámított képek sorozatából egy film előállítása) katonai törzsvezetési gyakorlatok, amikor a harci eseményeket számítógéppel szimulálják és grafikusan jelenítik meg katasztrófahelyzetek számítógépes szimulációja, az elhárításban részt vevő egységek kiképzése céljából időjárás előrejelzés készítése számítógépes szimulációval és a légköri mozgások megjelenítése számítógépes térképen.

45 NYME Informatika Intézet
Tárgy : Számítógépes alkalmazások A szimulációhoz készített számítógépes animáció tulajdonképpen a modernebb változata a korábbi rajzfilm trükköknek. A legfejlettebb grafikus programokkal készített animációk viszont ma már hatásukat tekintve teljes értékű, számítógéppel készített szintetikus filmeknek minősíthetők.