Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az atombomba története. Szegedi Péter Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszék Északi Tömb 6.59-es szoba 372-2900 vagy 6670-es mellék

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az atombomba története. Szegedi Péter Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszék Északi Tömb 6.59-es szoba 372-2900 vagy 6670-es mellék"— Előadás másolata:

1 Az atombomba története

2 Szegedi Péter Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszék Északi Tömb 6.59-es szoba vagy 6670-es mellék és

3 Tematika 1.A magfizika rövid története: A radioaktivitás – szisztematikus kutatások és véletlen felfedezések (Becquerel, Curie). [Film: Marie Curie rádiuma] A radioaktivitás fiziológiai hatásai. Paradigmák és anomáliák.

4 2.Atommodellek (Thomson, Rutherford, Bohr) – tudományos iskolák (Rutherford, Bohr, Oppenheimer, Sommerfeld). Magmodellek (Yukawa stb.). 3.A magátalakítások elmélete és gyakorlata (Einstein, Rutherford). Az urán bomlása (Hahn, Meitner). A láncreakció (Szilárd).

5 4.A Manhattan terv: A német bomba (Hahn, Heisenberg). Fizikusok egymásközt (Bohr, Heisenberg). [Film: A jó német] Levél az elnökhöz (Einstein, Szilárd, Wigner). Fizikusok és politikusok. 5.Az atomreaktor megépítése (Fermi, Wigner). Los Alamos (Oppenheimer). Katonák és fizikusok. Tudományos projectek. [Film: Fat Man és Little Boy]

6 6.Hirosima és Nagaszaki: A háborús helyzet. A bombák ledobása. Politikusok, katonák és fizikusok. A bombák hatása Japánban és az Egyesült Államokban 1945-től napjainkig. [Film: Hirosima] 7.A szovjet bomba: Személyi kultusz és fizika (Blohincev). A bomba előállítása. [Film: Kurcsatov polgártárs]

7 8.A hidrogénbomba: Hidegháború. Teller háborúi. Az Oppenheimer-ügy. 9.A szovjet hidrogénbomba: Fizika és polgárjogi mozgalom (Szaharov). 10.A leszerelési tárgyalások logikája: Kard és pajzs. [Film: Másnap]

8 11.A nukleáris fegyverzet fejlesztésének fizikai elvei és gyakorlata: Speciális célokra speciális bombák (neutronbomba stb.). [Film: Atomkatonák] 12.A hordozóeszközök fejlődésének stratégiai következményei. 13.A “kishatalmak” bombái: Az iszlám bomba.

9 Ajánlott irodalom •Simonyi K.: A fizika kultúrtörténete (Gondolat, 1978 és későbbi kiadások) •Braunbek, W.: Az atommag regénye (Gondolat, 1960) •Curie, E.: Madam Curie (Bibliotheca, 1957) •Herneck, F.: Az atomkorszak úttörői (Gondolat, 1969)

10 •Kuhn, Th.: A tudományos forradalmak szerkezete (Gondolat, 1982 és későbbi kiadás) •Lanouette, W.: Szilárd Leó (Magyar Világ, 1997) •Heisenberg, E.: Egy politika nélküli ember politikus élete (Holnap, 1993) •Groves, L. R.: Az atombomba születése (Kossuth, 1966)

11 •Oppenheimer, J. R.: Uncommon Sense (Birkhauser, 1984) •Broad, W. J.: Teller háborúja (Osiris, 1996) •In the matter of J. Robert Oppenheimer: Transcript of hearing before Personnel Security Board, Washington, D.C., April 12, 1954, through May 6, 1954 (U.S. Atomic Energy Commission, 1954)

12 •Szaharov, A. D.: Trevoga i nagyezsda (Inter-Verszo, 1990) •Merle, R.: Malevil (Európa, több kiadás)

13 A magfizika rövid története •lumineszcenciakutatások közben Antoine Henri Becquerel ( ) felfedezi a rádiumsók természetes radioaktivitá- sát (1896)

14 •véletlen felfedezések és szisztematikus kutatások a fizikában •Maria Sklodowska-Curie ( ) felteszi, hogy a radioaktív sugárzás atomi tulajdonság (1896) •fizikai-kémiai szeparáció: tórium, polónium, rádium ( )

15 •Joseph John Thomson ( ) megméri, hogy a katódsugarak részecskéinek tömege 1/1837-ed része a H atoménak, hogy mennyi a töltésük stb. (1897)

16

17 •Ernst Rutherford ( ) felfedezi az α és β sugarakat, valamint a radont (1899)

18 •M. Curie szerint a β negatív töltésű, az α is részecskékből áll (1900) •Becquerel a β-ról megállapítja, hogy hasonlít a katódsugárzáshoz (e/m arány, 1900) •felfedezi a radioaktivitás ionizációs, fiziológiai stb. hatásait (1901)

19 •M. Curie előállítja a tiszta rádiumsót (1902) •Rutherford megalkotja a radioaktív bomlás elméletét - az atomok átalakulása (1902) • megállapítja, hogy az α sugarak pozitív töltésű részecskék, megjósolja a transzuránokat (1903)

20 •Thomson mazsolás puding atommodellje (1903) • szerinte az elektronok csoportosulnak az atomban  periódusos rendszer (1904)

21 •kidolgozza a tömegspektrometria alapelvét (1907)

22 •Rutherfordék eszközt alkotnak a töltött részecskék észlelésére (Geiger-cső, 1909) •bebizonyítja, hogy az α részecskék kétszeresen ionizált He atomok •M. Curie fémrádiumot állít elő (1910) •Rutherford α bombázással felfedezi a cm átmérőjű atommagokat ( )

23 •Thomson az izotópokat vizsgálja ( )

24 •Henry Moseley ( ) röntgen- vizsgálatokkal kimutatja, hogy az atommag töltése azonos a rendszámmal (1913)

25 •Paradigmák és anomáliák a fizikában

26 •Niels Hendrik David Bohr ( ) atommodellje (1913)

27

28 •Tudományos iskolák –Rutherford: Bohr, Chadwick, Cockroft, Geiger, Haan, Hariton, Kapica, Moseley, Oliphant, Oppenheimer –Sommerfeld (München): Heisenberg –Bohr (Koppenhága): Fock, Heisenberg, Hevesy, Kramers, Oppenheimer, Slater, Wheeler –Oppenheimer (Berkeley): Bohm

29 •Rutherford végrehajtja az első mesterséges magátalakítást (1919) nitrogén-14 + hélium-4  oxigén-17 + hidrogén-1 • felfedezi a protont ( ) • feltételezi a neutron létezését (1920)

30 •magtömegspektrometria - Francis W. Aston ( ), 1920 • létrejön a kvantummechanika ( )

31 •az α sugárzás kvantummechanikája: G. Gamow ( ) alagúteffektusként magyarázza (1928)

32 •gyorsítók: E. O. Lawrence ( ) - Berkeley (1929)

33 •magspektrum: β sugárzás  neutrino - Wolfgang Pauli ( ),

34 •John Douglas Cockroft ( ) és Ernest Walton ( ) protonbomázással felhasítják a litium (majd a bór) magját (1932) p + Li-7   +  •neutron - James Chadwik ( ), 1932

35 •kozmikus sugárzás, pozitron – P. A. M. Dirac ( ), C. D. Anderson ( ), 1932

36 •Rutherford igazolja a tömeg-energia ekvivalenciát magátalakuláskor (1933) •Bohr felvázolja az atommag folyadékcsepp modelljét (1936)

37 •Magerők, mezonok (1936-): H. Yukawa ( )

38 •Maghasadás (urán + neutron, 1938): O. Hahn ( ), L. Meitner ( )

39 •Bohr és John A. Wheeler (1911- ) a cseppmodelben értelmezik a maghasadást (1939)

40 •Enrico Fermi ( ), Frédérick Joliot-Curie ( ), Szilárd Leó ( ) és mások – a láncreakció (1939) •Albert Einstein ( ), Szilárd, Teller Ede (1908-) és Wigner Jenő ( ) – levél F. D. Roosevelthez (1939)

41

42 •Louis A. Turner és Glenn T. Seaborg ( ) a plutóniumról ( ) •Bohr és Heisenberg találkozója a megszállt Koppenhágában (1941) [Michael Frayn: Copenhagen]

43 •A német atombomba –kritikus tömeg –grafit moderátor –idő és pénz

44

45 •Fermi (Szilárddal és Wignerrel) megépíti az első atommáglyát ( )

46

47

48 •A Manhattan-terv ( ) –Leslie R. Groves ( ) –uránszeparáció – Oak Ridge •elektromágneses – Lawrence •Gázdiffúziós – Harold C. Urey ( ) •Hődiffúziós – Philip Hauge Abelson (1913-)

49

50 –a plutónium előállítása – Hanford – Arthur Holy Compton ( )

51

52 –a bomba elkészítése – Los Alamos – Julius Robert Oppenheimer ( ) •az implózió – Seth Neddermeyer, Neumann János ( ), Teller Ede, George B. Kistiakowsky ( )

53 • az elméleti osztály – Hans Albrecht Bethe (1906-), Richard P. Feynman ( )

54

55 –A Trinity kísérleti robbantás – Alamogordo (1945. július 16. 5:30)

56

57

58

59

60

61 •A döntés –tudósok •ellene: Szilárd, Urey •a demonstráció ötlete •mellette: Oppenheimer és a többség –politikusok: Harry S. Truman öröksége •a háború gyors befejezése •feltétel nélküli fegyverletétel •a Szovjetunió –katonák: Groves

62 •Hirosima (1945. augusztus 6.)

63 – Enola Gay

64 – t TNT – körüli azonnali haláleset, sebesült + évek

65

66

67

68

69

70

71

72

73

74

75

76

77 •Mandzsúria megtámadása (augusztus 8.) •Nagaszaki (augusztus 9.) – t TNT – azonnali haláleset, sebesült + évek

78

79

80

81

82

83

84

85

86

87 •fegyverszüneti tárgyalások –Japán megadja magát (1945. szeptember 1.) •a bombák hatása –Japánban –az Egyesült Államokban •az önálló brit bomba –reaktorépítés (1946) –C. R. Attlee döntése (1947) – William George Penny ( ) –kísérleti robbantás (1952) – Monte Bello szigetek (Nyugat-Ausztrália)

88

89

90 –hadrendbe állítás bombázókon (1954)

91 •a szovjet bomba –I. V. Sztálin tisztogatásai a 30-as években –uránium hasadása neutronkibocsátással – láncreakció (1939) – Julij Boriszovics Hariton ( ), Jakov Boriszovics Zeldovics ( ) –uránium-235 és nehézvíz – SzTA Uránium Bizottság (1940) –a munka megszakad az invázió miatt (1941) –Georgij Nyikolajevics Flerov (1913-) levele Sztálinhoz (1942)

92 –Igor Vasziljevics Kurcsatov ( ) megbízatása (1943) –100 tudós dolgozik az urániummáglyán, az uránium- és plutóniumbombán, valamint az izotópszeparáción (1944) –L. P. Berija átveszi a vezetést (1945) –a reaktor működik Moszkvában (1946)

93 –Klaus Fuchs ( ) szerepe –Arzamasz-16 (Szarov) –tenyésztőreaktor az Uralban (1948) –Dmitrij Ivanovics Blohincev ( ) „átmenti” a kvantummechanikát –kísérleti robbantás – Szemipalatyinszk (1949. augusztus 29.)

94 •A hidrogén-bomba és a hidegháború története –Fermi és Teller beszélgetése a deutérium hasadási bombával való begyújtásáról (1941) – H-2 + H-2  He-3 + n + 3 MeV –Emil Konopinski ( ) javaslata a trícium felhasználására (1942) – H-2 + H-3  He-4 + n + 18 MeV –Teller mellékfeladata a Manhattan- tervben –Szilárdék figyelmeztetése a fegyverkezési versennyel kapcsolatban (1945)

95 –Atomenergia Bizottság ( ) –Teller klasszikus szuperbomba-terve: folyékony deutériummal tele cső végén hasadási bomba –Churchill beszéde Fultonban (1946) –a Marshall-terv Nyugat-Európának – az amerikai befolyás növelésére ( ) –a Szovjetunió által támogatott baloldal kerül hatalomra Kelet- Európában (-1948)

96 –a hidegháború első csúcspontja ( ) –szovjet kísérletek Nyugat-Berlin blokádjára ( ) –a NATO megalakulása (1949) –Oppenheimer negatív döntése a hidrogénbombáról (1949) –a korai nukleáris elrettentés és problémái •nem akadályozza meg a hagyományos hódító háborút •nem alkalmas polgárháború, forradalom esetén •a monopólium kétséges és rövid életű

97 –a koreai háború ( ) –Stanislaw M. Ulam ( ) ötlete: a kétfázisú hasadási bomba mint begyújtó (1951) – sűrítés lökéshullámmal –a Teller-Ulam konfiguráció – sugárzási implózió

98

99 –George: egy hasadási bomba begyújt kis mennyiségű (g) deutérium-trícium keveréket – Eniwetok- atoll (1951. május 9.)

100

101 –Teller létrehozza a Lawrence Livermore Laboratory-t (1952)

102 –Mike: 82 tonna, hűtött (-250 °C) folyékony deutérium – ember munkája, Eniwetok (1952. november 1.): 10 Mt TNT, 2 km átmérőjű 50 m mély vízalatti kráter, 80 Mt talajhiány

103

104

105

106 –az Oppenheimer-ügy (1953) –Bravo: hordozható szilárd lítiumdeuterid (lítium-6 + n  He-4 + T) bomba – 15 Mt (1954. március 1., Bikini-atoll) – a kihullás elérte a Szerencsés Sárkányt

107

108 •http://nuketesting.enviroweb.org/hew/ index.htmlhttp://nuketesting.enviroweb.org/hew/ index.html •http://www.vce.com/atomcentral.html

109 •A szovjet hidrogénbomba –a program kezdete ( ) – Andrej Dimitrijevics Szaharov ( ) –Szaharov ötletei: a Szlojka és a TOKAMAK –az első szovjet termonukleáris robbantás – lítiumdeuterid, kb. 400 kt (1953. augusztus 12.)

110

111 –az AO ötlet (1954) –az első szovjet hidrogénbomba (1955. november 23.)

112 –Szaharov fellép a nukleáris kísérletek radioaktív kockázatai ellen (1957) –Szaharov a békés egymás mellett élésért és a szellemi szabadságért a szovjet totalitarianizmus és a hidegháború ellen (1968) –Nobel-békedíj (1975) –száműzik Gorkíjba ( ) –a termonukleáris háború veszélyeiről (1983) –nemzeti hősként temetik el (1989)

113 •Bombák, stratégiák és leszerelési tárgyalások a hidegháború közepette –az első bombák után: a kevés (a hagyományos fegyverek romboló hatásának nagyságrendjébe eső, de jóval hatékonyabb fegyvert) csak városra érdemes ledobni  feladata a megfélemlítés lehet (1945-) –a monopóliumnak vége (1949) –a hidrogénbomba megjelenése  a rombolóerő korlátlanul növelhető (1954-)

114 –a berlini helyzet és a koreai háború eltérő amerikai értékelései •a meglévő nukleáris fegyverek árnyékában hagyományos fegyverkezésre van szükség (-1953) •a költségek csökkentése érdekében a nukleáris fegyvereket kell fejleszteni (1953-) –a masszív megtorlás stratégiája (A. F. Dulles, 1954): a hagyományos agressziót szabadon választott helyen és eszközzel toroljuk meg

115 –Nyugat-Németország felvétele a NATO-ba (1955) –a Varsói Szerződés megalakítása (1955) –a szuezi válság (1956) –az angol hidrogénbomba (1957) –az interkontinentális ballisztikus rakéták kifejlesztése (Szovjetunió 1947-től, Egyesült Államok 1954-től) – SS-6 és az első szputnyik felbocsátása (1957)

116 –az 1. (meglepetésszerű) és a 2. (megtorló) csapás képessége •az 1. –igényei: pontosabb fegyver, jobb vezetési rendszer, hogy ne csak politikai és gazdasági, hanem katonai célpontok ellen is használható legyen –következménye: szélsőségesen instabil helyzet, különösen politikai feszültség idején •a 2. –igényei: elegendő megtorló fegyver élje túl az első csapást –következménye: nagymértékű stabilitás –nem a fegyveres erő csökkentése az elsődleges

117 –a hidegháború második csúcspontja ( ) –Atlas: az első amerikai nukleáris ICBM- rakéta (1959) – a francia bomba (1960. február 13, Szahara) –a 2. csapás képességéért (1960-) •stratégiai bombázók állandóan a levegőben •ICBM-ek (Titan, Minuteman I. – SS-7, SS-8) erős földalatti silókban (csak valószínűtlenül pontos találattal lehet megsemmisíteni őket) •rakéták tengeralattjárókon (Polaris – SS-N-5, SS-N-6)

118 –az U-2 incidens (1960) –a berlini fal felépítése (1961) –a kubai rakétaválság (1962)

119 –egyezmény a föld-feletti nukleáris kísérletek tilalmáról, forró drót ( ) –a kínai bomba (1964. október 16., Lop Nor)

120 –a rugalmas válasz stratégiája és a korlátozott nukleáris háború illúziója Európában (1967-) –űregyezmény az atom- és más tömegpusztító fegyverek tilalmáról Föld körüli pályán és a Holdon (1967) –az amerikai nukleáris arzenál csúcspontja: 30 fajta, összesen robbanófej (1967)

121 –a kínai hidrogénbomba (1967) - a francia hidrogénbomba (1968)

122 –atomsorompó egyezmény (1968) –a védekezés problémái •föld-levegő rakéták (SAM) a bombázók, de nem az ICBM-ek ellen •radar előrejelző rendszerek és nagy hatótávolságú SAM-ek (-1970) •több robbanófejű rakéták – MIRV: Minuteman III. ill. SS-17 (1970-) •a felhalmozott potenciál következében az emberek megmentése (a robbanástól, a kihullástól stb.) szintén lehetetlen

123 –a kölcsönösen biztosított megsemmisítés (a lakosság 25, az ipar 50%-a) stratégiája (R. McNamara) a stabilitásért –SALT-I egyezmény a nukleáris stratégiai rakéták (5 éves) és az ellenrakéták telepítésének (két – majd az 1974-es kiegészítés szerint egy – helyre történő) korlátozásáról ( ) –A MAD problémái: •ha mégis kitör a háború, akkor az népirtás lesz •hagyományos agresszió ellen nem használható

124 •az új szovjet rakéták (SS-18, SS-19) mérete és pontossága lehetővé teszi a kizárólag katonai célpontok bombázását, de az USA-nak városok bombázásával kell válaszolnia stb. –a szelektív csapások stratégiája (J. Schlesinger 1974) –az indiai bomba (1974. május 18.)

125 –SALT-II egyezmény a stratégiai hordozók számának as felső korlátjáról – nem ratifikálták ( ) –a kiegyensúlyozott válaszcsapás stratégiája (H. Brown 1980)

126 •Intermezzo: a bomba hatása –röntgensugárzás  tűzgömb –robbanás (hőmérséklet- és nyomásemelkedés)  lökéshullám (nyomásnövekedés és szél)

127 –fény  időleges vagy végleges vakság –hő  tűzvihar, megégés –ionizáció  szélessávú rádiósugárzás (EMP) –neutron- és gammasugárzás  közvetlen hatások és radioaktív anyagok

128 –kihullás (fallout) •bolygóméretű a sztratoszférán át, hosszú felezési idejű izotópokkal (stroncium-90, cezium-137)  esetleg károsítja az ózonréteget, nukleáris tél •helyi  sugárfertőzés –speciális bombák •kis bombák: –nukleáris tüzérség ( )

129

130

131 –táskabomba

132 •nagy bomba: a Cár bomba – 58 mt (1961)

133

134

135 •ipari bomba –Sedan amerikai ipari bomba – föld alatti robbantás 104 kt (1962)

136

137

138 –Sagan szovjet ipari bomba – föld alatti robbantás 140 kt (1965)

139 •nagy radioaktivitású bomba: a kobalt- bomba •kis robbanás-erős sugárzás a páncélzat ellen: a neutronbomba (Sam Cohen, )

140 •Bombák, stratégiák és leszerelési tárgyalások a hidegháború végén –a Stratégiai védelmi kezdeményezés: „csillagháborús” tervek az „ördög birodalma” ellen (1983-) –szovjet kísérleti robbantási moratórium (1985)

141 –INF egyezmény a rövid- és középhatótávolságú ( km) földről indítható nukleáris rakéták (Pershing II., Tomahawk ill. SS-20) megsemmisítéséről ( ) –a szovjet nukleáris arzenál csúcspontja: robbanófej (1988) –a hidegháború vége ( ) –START I egyezmény a stratégiai fegyverek – nukleáris robbanófejek – számának %-os csökkentéséről ( )

142 –a szovjet utódállamok megsemmisítik vagy Oroszországnak adják atomfegyvereiket, megkezdik a taktikai atomfegyverek megsemmisítését (1992) –START II informális egyezmény a stratégiai nukleáris erők jövőbeni további jelentős csökkentéséről –ENSZ közgyűlési határozat a nukleáris kísérletek és robbantások teljes tilalmáról (1996)

143 –a pakisztáni bomba (1998. május 28.)

144 –START III. keretegyezmény a fegyverzet további csökkentéséről –minibombák a „lator államok”, bunkerek stb. ellen (USA program 2003) –feltételezett bombák: •Izrael •Irán •Koreai Népi Demokratikus Köztársaság •Líbia

145 –gyártási kísérletek: •Argentína •Brazília •Irak •Dél-Afrikai Köztársaság •Koreai Demokratikus Köztársaság •Svédország •Svájc •Tajvan •Algéria •Ukrajna •Kazahsztán

146 •Fehéroroszország –képes lenne bombát előállítani: •Ausztrália •Kanada •Németország •Japán •Hollandia


Letölteni ppt "Az atombomba története. Szegedi Péter Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszék Északi Tömb 6.59-es szoba 372-2900 vagy 6670-es mellék"

Hasonló előadás


Google Hirdetések