Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Hőmérsékleti sugárzás és színképelemzés Wollaston, Ritter et al. –ultraibolya, infravörös sugárzás (1801) –fekete vonalak a színképben (1802) Joseph Fraunhofer.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Hőmérsékleti sugárzás és színképelemzés Wollaston, Ritter et al. –ultraibolya, infravörös sugárzás (1801) –fekete vonalak a színképben (1802) Joseph Fraunhofer."— Előadás másolata:

1 Hőmérsékleti sugárzás és színképelemzés Wollaston, Ritter et al. –ultraibolya, infravörös sugárzás (1801) –fekete vonalak a színképben (1802) Joseph Fraunhofer ( ) –a sötét vonalak „hullámhossza” ( )

2 –diffrakciós rácsok (1821)

3 Foucault –az elnyelési és kibocsátási vonalak közötti kapcsolat (1849) Kirchhoff és Robert Wilhelm Bunsen ( ) –a színképelemzés módszerének kidolgozása (1859)  új elemek, a Fraunhofer-vonalak természete, a Nap atmoszférával körülvett folyadék ( )

4 –hőmérsékleti sugárzás az abszolút fekete test fogalma: Gustav Robert Kirchhoff, Monatsbericht der Akademie der Wissenchaften zu Berlin, December 1859 „ … az ugyanolyan hullámhosszal rendelkező sugarakra egy adott hőmérsékleten az emisszió és az abszorpció aránya minden testnél ugyanaz.” E λT /A λT = φ(λ, T), A λT = 1

5 Joseph Stefan ( ) –E ~ T 4 (1879), Albert Abraham Michelson ( ) –a vonalak finomstruktúrája (1881) –az eszközökért Nobel-díj (1907)

6 Johann Jacob Balmer ( ) –a H-atom színképvonalainak összefüggése (1885) - 1/λ = R(1/ /n 2 ), n = 3, 4, 5,...

7 Johannes Robert Rydberg ( ) –Recherches sur la constitution des spectres d'émission des éléments chimiques (1890) a színkép összefügg a periódusos rendszerrel hullámszám, Rydberg-állandó, termekkel minden színképvonal leírható - ν = R(1/n 2 - 1/m 2 ), ν = RZ(1/n 2 - 1/m 2 )

8 Heinrich Gustav Johannes Kayser ( ) –színképvonalak, sorozatok (1883-) Carle David Tolmé Runge ( ) Friedrich Paschen ( )

9 Wilhelm Wien ( ) –eltolódási törvény (1893) - λ m T = cm°K –Nobel-díj (1911)

10 Lord Rayleigh (John William Strutt, ) James Hopwood Jeans ( )

11 Wilhelm Konrad Röntgen ( ) –az UV-nél rövidebb hullámhosszú sugárzás és tulajdonságai (1895) –az első Nobel-díj (1901)

12 Pieter Zeeman ( ) –a színképvonalak mágneses térben felhasadnak (1896) –Nobel-díj (1902)

13 Max Karl Ernst Ludwig Planck ( ) –WienPlanckRayleigh-Jeans

14 –eloszlási törvény: hν (1900) atomi oszcillátorok, hatáskvantum

15 Termodinamika és statisztikus fizika Lord Kelvin (William Thomson ) –abszolút hőmérséklet és skála (1850) –„A természetben lehetetlen olyan folyamat, amelynek egyetlen eredménye mechanikai munka egy hőtartály rovására.” (1851) –hőhalál (1852)

16 Rudolf Julius Emanuel Clausius ( ) –„A hő magától nem mehet át a hidegebb testről a melegebbre.” (1850) –kinetikus gázelmélet (1857) rugalmas ütközés csak a fallal, ugyanazzal az átlagsebességgel, bármilyen irányban egyforma gyakorisággal: p = nmc 2 /3V  pV = 2/3 nmc 2 /2 = 2/3 K ~ T túl nagy sebesség  ütközések közötti átlagos szabad úthossz: = l 3 /  2

17 –entrópia (1865) zárt rendszerben állandó (reverzibilis folyamatok) vagy nő (irreverzibilis folyamatok) meghatározza a természeti folyamatok irányát matematikai megformulázása hőhalál Maxwell –kinetikus gázelmélet ( ) a kis gömbök csak az ütközés pillanatában hatnak kölcsön

18 a sebességkomponensek statisztikus függetlensége –Nf(v x )dv x  Nf(v x )f(v y )f(v z )dv x dv y dv z  f(v x )f(v y )f(v z ) = φ(v x 2 + v y 2 + v z 2 ) valószínűségszámítás: a gázmolekulák sebességeloszlásának statisztikus törvénye –f M-B = Cexp(-E/kT) λ = 1/  2 l 3 /  2 Johann Joseph Loschmidt ( ) –1 cm 3 normál gázban lévő molekulák száma, átmérője ( )

19 Ludwig Boltzmann ( ) –a gázmolekulák sebességeloszlása egyensúlyban ( ) - a klasszikus statisztikus fizika megalapozása –az ideális gázok kinetikus egyenletei, az entrópia és valószínűség kapcsolata - S = klnW -, a második főtétel statisztikai jellege, H-tétel  az irreverzibilis folyamatok felé (1872) –a sugárzások termodinamikája  a hőmérsékleti sugárzás törvénye (1884)

20 Johannes Diederik van der Waals ( ) –reális gáz állapotegyenlete ( ) (p + a/V 2 )(V - b) = RT –Nobel-díj a gázok és folyadékok kutatásárért (1910) Josiah Willard Gibbs ( ) –termodinamikai potenciálok, fluktuációk, sokaságok, ergodikus hipotézis ( )

21 Az anyag diszkrét szerkezete Johann Heinrich Wilhelm Geissler (1814/5-1879) Julius Plücker ( ) –higanyos vákuumszivattyú + kételektródos cső (színképvizsgálatokhoz 1855)

22 Geissler-csövek:

23

24

25 –a H első három vonala + a katódsugarak felfedezése, mágneses térben elhajlanak (1858)

26 Dmitrij Ivanovics Mengyelejev ( ) –kémiai elemek periódusos rendszere, atomsúlyok (1869) 

27 –ismeretlen elemek jóslása (1871)

28 George Johnstone Stoney ( ) –felveti, hogy az elektromos töltés diszkrét (1874) mennyiségekből (1881) áll, és az „elektron” nevet adja neki (1891) Sir Willam Crookes ( ) –a katódsugarak az áramból származó negatívan töltött részecskék (1879)

29

30 Eugen Goldstein ( ) –a katódsugarak hullámok? –elhajlásuk elektromos térben –a csősugarak (1886) H. R. Hertz –a szikraközre eső ultraibolya sugárzás segíti az átütést (1887) –a katódsugarak képesek áthatolni vékony fémfólián (1892), tehát hullámok?

31 Jean Baptiste Perrin ( ) –a katódsugárzás negatívan töltött részecskék árama (1895) –planetáris atommodell (1905) –Brown-mozgás kísérletek kolloidokban ( ) –Nobel-díj (1926)

32 Antoine Henri Becquerel ( ) –lumineszcenciakutatások közben felfedezte a rádiumsók természetes radioaktivitását (1896) –a β-ról megállapítja, hogy hasonlít a katódsugárzáshoz (e/m arány, 1900) –a radioaktivitás ionizációs, fiziológiai stb. hatásai (1901) –Nobel-díj (1903)

33 Maria Sklodowska-Curie ( ) –felteszi, hogy a radioaktív sugárzás atomi tulajdonság (1896) –fizikai-kémiai szeparáció: tórium, polónium, rádium ( ) –a β negatív töltésű, az α is részecskékből áll (1900) –tiszta rádiumsó (1902) –fizikai Nobel-díj (1903) –fémrádium (1910) –kémiai Nobel-díj (1911) –leukémia

34 Joseph John Thomson ( ) –a katódsugarak részecskéinek tömege 1/1837-ed része a H atoménak, töltésük stb. (1897)

35

36 –mazsolás puding atommodell (1903) – az elektronok csoportosulnak az atomban  periódusos rendszer (1904) – Nobel-díj (1906) – a tömegspektrometria alapelve (1907) – izotópok vizsgálata ( )

37 Ernst Rutherford ( ) –felfedezi az α és β sugarakat, valamint a radont (1899) –a radioaktív bomlás elmélete - az atomok átalakulása (1902) –az α sugarak pozitív töltésű részecskék, megjósolja a transzuránokat (1903) –kémiai Nobel-díj (1908)

38 –töltött részecskék észlelése (Geiger-cső, 1909) –az α részecskék kétszeresen ionizált He atomok –A cm átmérőjű atommagok felfedezése α bombázással ( ) –a proton felfedezése ( ) –mesterséges magátalakítás (1919) –a neutron feltételezése (1920) –a tömeg-energia ekvivalencia igazolása magátalakuláskor (1933) –iskolaalapító: Bohr, Geiger, Haan, Cockroft, Moseley, Oliphant, Chadwick, Kapica, Hariton

39 Philipp Eduard Anton von Lenard ( ) –Lenard-ablak (1893) –a fényelektromos hatást elektronok okozzák (1899) –a kilépő elektronok száma (az áram) arányos a fény intenzitásával (1900) –a kilépő elektronok maximális kinetikus energiája a fémtől és a fény rezgésszámától (hullámhosszától) függ, egy minimumfrekvencia alatt nincs elektron (1902)

40 W. Wien –a csősugárzás részecskéi atom-méretűek (1898) –a csősugarak elhajlanak elektromos és mágneses térben (1902) Albert Einstein ( )

41 –a Brown-mozgás molekuláris-statisztikai elmélete (1905) –a fényelektromos hatás magyarázata a foton-hipotézissel (1905) –a szilárd testek fajhője  az atomi mozgások is kvantáltak (1907) –Nobel-díj (1922)

42 Robert Andrews Millikan ( ) –az elektron pontos töltésének megmérése ( )

43

44 –a fényelektromos hatás Einstein-féle elméletének kísérleti bizonyítása, h mérése (1913) –Nobel-díj (1923) –a kozmikus sugárzás kozmikus eredetének bizonyítása (1925)

45 Arnold Johannes Wilhelm Sommerfeld ( ) –tudatosítja és felhasználja, hogy a h mechanikai hatás dimenziójú (1911) –atommodell a színképvonalak finomszerkezetének magyarázatára (ellipszispályák, azimutális kvantumszám), a Zeeman-effektus kvantumelmélete (1916) –mágneses kvantumszám (1920) –fémek kvantumelmélete (elektrongáz, ) –müncheni elméleti fizikai iskola: Heisenberg, Pauli, Raabi, Debay, Bethe

46 Niels Hendrik David Bohr ( ) –atommodell (1913)

47

48 –korrespondencia-elv ( ) –Nobel-díj (1922) –komplementaritási elv ( ) –magfizika (1930-) James Franck ( ) Gustav Ludwig Hertz ( ) –atomok gerjesztése és ionizációja elektronnal való bombázással ( )

49 –Nobel-díj (1925)

50 Henry Moseley ( ) –röntgenvizsgálatok  az atommag töltése azonos a rendszámmal (1913)

51 Otto Stern ( ) –közvetlenül megmérte a molekulák sebességét és igazolta Maxwellt (1920)

52 Walter Gerlach ( ) –az atom mágneses momentuma - térbeli kvantálás (1922) –Nobel-díj (1943)

53 Arthur Holly Compton ( ) –a röntgensugárzás hullámhosszának megváltozása elektronon történő szóráskor - kísérlet és magyarázat (1923) –Nobel-díj (1927) Louis de Broglie ( ) –a kettős természetet kiterjeszti az anyagra is (1923) –vezérhullám-elmélet (1927) –Nobel-díj (1929)

54 Wolfgang Pauli ( ) –feltevés a magspinről és a mágneses momentumról, a kizárási elv (1924) –a spin kvantummechanikája (1927) –kvantumelektrodinamika: térkvantálás (1929) –neutrinó-hipotézis (1931) –Nobel-díj (1945) Hendrik Anthony Kramers ( ) –Stark-effektus (1920) –diszperziós formula (1925) - a korrespondencia-elv alkalmazása

55 Werner Karl Heisenberg ( ) –mátrixmechanika (1925) –határozatlansági reláció (1927) –kvantumelektrodinamika (1929) –Nobel-díj, izotópspin, magerők (1932) –S-mátrix módszer (1943) Erwin Schrödinger ( ) –a hullámmechanika és ekvivalenciája (1926)

56

57 –Nobel-díj (1933) Max Born ( ) –valószínűségi interpretáció, Born- közelítés, operátor-fogalom (1926) –kétatomos molekula (Oppenheimer, 1927) –Nobel-díj (1954)

58 Paul Adrien Maurice Dirac ( ) –matematikai apparátus (1926) –másodkvantálás: elektromágneses tér, kvantumtérelmélet, a sugárzás kvantumelmélete, relativisztikus kvantumelmélet, pozitron, antirészecskék, vákuumpolarizáció ( ) –Nobel-díj (1933)

59 A magfizika története Radioaktivitás + kvantummechanika –központok: M. Curie, E. Rutherford, … magátalakítás: α, Rutherford, Bohr    Chadwick a sugárzás kvantummechanikája: –George Gamow ( ) alagúteffektusként (1928)

60 Magtömeg- spektrometria magspin, - Francis William Aston ( ),

61 magspektrum: β sugárzás  neutrino (Pauli, ) neutron - James Chadwick ( ), 1932 kozmikus sugárzás, pozitron - Dirac, Carl David Anderson ( ), 1932

62 gyorsítók: Ernest Orlando Lawrence ( ) - Berkeley (1929)

63 Magerők, mezonok (1934-): Hideki Yukawa ( ) Maghasadás (urán + neutron, 1938): Otto Hahn ( ), Lise Meitner ( )

64

65

66

67

68

69 A relativitáselmélet története James Bradley ( ) –a parallaxis keresése közben felfedezi az aberrációt ( ) ennek alapján becsülhető a fény sebessége mérései során felfedezi a nutációt ( )

70 Dominique Francois Jean Arago ( ) –a csillagfény ugyanúgy törik meg a prizmán, akár a Föld mozgásirányában, akár ellenkező irányban halad (1810) Fresnel –a Föld a sebességgel arányos mértékben magával ragadja az étert (1818)

71 Armand-Hippolyte-Louis Fizeau ( ) –fénysebesség-mérések részben Foucault- val közösen az éter kimutatására is ( ) mozgó vízben

72 George Biddell Airy ( ) –vízzel töltött távcső (1871) Michelson –a fény sebessége km/s ( ) –interferométer a Föld sebességének mérésére ( )

73 –Edward Williams Morley ( ) –negatív eredmény

74 George Francis FitzGerald ( ) Hendrik Antoon Lorentz ( ) –kontrakciós hipotézis ( ) –lokális idő (1895) –Lorentz-transzformáció (1904)

75 Einstein –A mozgó testek elektrodinamikájáról (1905) a fénysebesség határsebesség a tömeg relatív –Jules Henri Poincaré ( ) eredményei (1906)

76 –Hermann Minkowski ( ) a négydimenziós tér-idő (1907) –az általános relativitáselmélet (1916) a gravitációs és tehetetlenségi erők ekvivalenciája –Eötvös Loránd ( ) torziós ingája (1886-) a „görbült” tér-idő a bizonyítékok –a Merkúr perihélium-precessziója –a fény gravitációs elhajlása (1919) –a gravitációs vöröseltolódás (1960)

77 a relativitáselmélet alkalmazásai –relativisztikus energia a magfizikában, a részecskefizikában –részecskegyorsítók –kozmológia »Edwin Powell Hubble ( ) a távolodó galaxisokról ( )


Letölteni ppt "Hőmérsékleti sugárzás és színképelemzés Wollaston, Ritter et al. –ultraibolya, infravörös sugárzás (1801) –fekete vonalak a színképben (1802) Joseph Fraunhofer."

Hasonló előadás


Google Hirdetések