Épület- energiahatékonyság Lehetőség a klímaváltozás elleni küzdelemben JÖVŐ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSA IRODÁJA.

Az előadások a következő témára: "Épület- energiahatékonyság Lehetőség a klímaváltozás elleni küzdelemben JÖVŐ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSA IRODÁJA."— Előadás másolata:

1 Épület- energiahatékonyság Lehetőség a klímaváltozás elleni küzdelemben JÖVŐ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSA IRODÁJA

2 Tartalom •A klímaváltozás által adott korlátok •Jövőkép •Kihívások •Épületek – általában –Új építésű épületek –Épület felújítás •Tennivalók

3 A klímaváltozás által adott korlátok •Ha jót akarunk, akkor nem lépjük túl a 2 C-ot… •2000-2050 között 1000 GTCO2 bocsátható ki •2000-2009 között kibocsátottuk az 1/3-át Fosszilis CO 2 kibocsátás Globális felmelegedés A 2 ºC meghaladás valószínűsége Klímapolitika nélkül 100 % 1000 GtCO 2 Kibocsátási lehetőség 2050-ig: 25 % Klímapolitika nélküli lehetséges jövő

4 A tények négy független vonala •+D klíma modellekel folytatott szimulációk, a fő klíma visszacsatolási folyamatok megfigyelésével igazolva •A globális és regionális hőmérsékleti trendek elemzése az elmúlt 111 év vonatkozásában (a vulkanikus és szoláris változásokat és az aeroszolok hűtő hatását figyelembe véve) •Az elmúlt geológiai korok klímájának elemzése (pl. az utolsó jégkorszak v. a meleg Kréta kor) •A múlt természetes variációinak elemzése (évmilliók) a légköri szén-dioxid vonatkozásában (amelyet tektonikus lemez aktivitás változása indukált, de a stabilizáló negatív visszacsatolások a klíma érzékenységen múlnak) (ha túl kicsi a feltételezett klíma érzékenység túl nagy szén-dioxid variációt ad és fordítva)

5 Jövőkép •Az egy főre eső üvegházhatású gázkibocsátás nem haladja meg az ökológiailag fenntartható szintet. •Az energiahatékonyság javulása és energiatakarékosság következtében Magyarország jelenlegi villamos energiafelhasználása 70%-ban lecsökken és a jelenlegi hő felhasználásnak 5%-ra lesz szükség a hálózati meleg víz előállításhoz, illetve egyéb ipari folyamatok működtetéséhez. •A lakásállomány közel 40%-a már üvegházhatású gáz kibocsátás nélkül fog működni. A nem passzív technológiával készült házak kibocsátása is 75%-ban csökken az energiafelhasználás csökkentése érdekében tett felújítások következtében. •A közlekedés átalakulásában bekövetkező változások eredményeképp előtérbe kerül a nem motorizált közlekedés, valamint a tömegközlekedés. A motorizált gépkocsi állomány átalakul, a fajlagos fogyasztás lecsökkennek, s ennek következtében az ÜHG kibocsátások is a jelenlegi kibocsátások töredékére csökken, s elterjednek az alternatív meghajtású járművek, mind az egyéni, mind a tömegközlekedésű járművek esetében. •Ipar által okozott üvegházhatású gáz kibocsátás az újrafelhasználás, az alacsonyabb energiaigények, valamint a fajlagosan kisebb nyersanyag felhasználás következtében jelentősen lecsökken. •A mezőgazdaságban alacsony vegyszerhasználatú integrált, illetve biogazdálkodás válik uralkodóvá. Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia – 2050-es jövőkép

6 Kihívások CO 2 kibocsátás Magyarországon, végfelhasználókra lebontva, 2004 Forrás : összeállítva az ODYSSEE NMS (2007) alapján, mint Aleksandra Novikova által idézett Ipar: 21 % Közlekedés: 21 % Mezőgazdaság: 4 % Szolgáltatások, közszféra: 20 % Lakossági szektor: 30 % Átalakítási szektor és nem-felhasználók: 4 % Átalakítási szektor és nem-felhasználók: 4 %

7 Kihívások és megoldások? Az üvegházhatású gázok mérséklésének 2030-ra becsült szektoronkénti potenciálja különböző költségkategóriákban, átmeneti gazdaságokban Épület Ipar Mező- gazdaság Energia ellátás Erdészet Hulladék Közlekedés

8 Üvegházhatású gázokkal kapcsolatos lényeges tőkeállományok becsült élettartama Tőkeállomány jellegzetes élettartamaTöbb mint 100 évig meghatározó szerkezetek Kevesebb mint 30 év 30-60 év60-100 év •Háztartási eszközök •Vízellátás, fűtés és klímaberendezések •Világítás •Járművek •Földművelés •Bányászat •Építőipar •Élelmiszer •Papír •Vegyipar •Nyersalumínium •Egyéb gyártás •Üveggyártás •Cementgyártás • Acélgyártás •Fém alapú tartós javak •Utak •Városi infrastruktúra • Épületek

9 Épületek – általában •Új építésű épületek – épületenergetikai előírások – 201X A++ - a jelenlegi új építésű épületek energiafogyasztásának tizede –Szigetelés, hőhídmentesség –Légtömörség –Hővisszanyerő szellőzés –Tájolás •Nem nagy kihívás, ha….

10 Épületek – részletekben családi házak ipari technológiával készült többemeletes teraszos többemeletes tradicionális A meglévő lakásállomány eloszlása Magyarországon a hőszigetelési színvonal szerint rossz közepes jó ezer lakás Forrás: Matolcsy és mások, 2005

11 Épületek – részletekben CO2- mér- séklési költség, EUR/ tCO2 Kumulált CO2- mérséklési potenciál Kumulált energia- megtakarítás Befektetés 2008-2025, milliárd EUR Megtakarított energiakölt- ség 2008 – 2025, milliárd EUR BAU %- ában Milli ó tCO2 /év BAU %- ában TWh /év Összesen < 029.4%5.126.3%22.19.617.1 0 – 2033.4%5.831.8%26.813.619.0 >10050.5%8.742.0%35.329.025.7 Forrás: Novikova 2008, Novikova és Ürge-Vorsatz, 2007 Lakossági energiahatékonysági beruházások

12 Épületek – részletek •Jelenlegi felújítások – nincs ösztönzés a magas minőségre (magas költség) •Óriási tőkeigény – állami szerep (hosszú programok, több évtizedes tőkeigény) •Mi lesz a nagyon rossz energetikai tulajdonságú épületekkel? •Szociális kérdések •Épületenergetikai kérdések (van gáz vagy nincs) •Jó szigetelés ÉS légkomfort?

13 Tennivalók •Felmérés, felmérés, felmérés •Képzés •Lakcímke + •„jó lesz az úgy”…. •Támogatási rendszerek – progresszív logika, regresszív támogatási szint •Épületelemek, építési termékek palettájának változtatása •Új technológiák

14 Összefoglalás •Elkerülhetetlen radikális változás •Épület szektor kulcs szerepe és tehetetlensége •Mit kell elérni és mikorra? •Tudás, kultúra, pénz •Akarat…