Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A természeti erőforrás-kvóta  Integráló eszközrendszer a környezeti, társadalmi és gazdasági problémák kezelésére.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A természeti erőforrás-kvóta  Integráló eszközrendszer a környezeti, társadalmi és gazdasági problémák kezelésére."— Előadás másolata:

1 A természeti erőforrás-kvóta  Integráló eszközrendszer a környezeti, társadalmi és gazdasági problémák kezelésére

2 A növekvő világnépesség az erőforrások korlátozott volta miatt nem eltartható. A jövő?

3 Megoldásra váró problémák: az éghajlatváltozás  Az éghajlatváltozás számos hatótényező együttes hatásának eredménye  Az ember általi hozzájárulás mértéke nem kiszámítható  A valószínűsíthető hozzájárulás: az ember által okozott ÜHG kibocsátás többlet; a természetes vegetációval való felszínborítottság degradációja; a biogeokémiai ciklusok és az élővilág mintázatainak átrendezése (nyelők kapacitásának csökkentése)  Az éghajlatváltozás éppen ezért nem kezelhető pusztán az ÜHG kibocsátás szabályozásán keresztül  A szabályozás környezeti átterheléseket szülhet (szénraktározás, biomassza)

4 A megoldásra váró problémák  A környezet eltartó- képességét meghaladó erőforrás felhasználás – többet használunk fel, mint amennyi megújul  Korlátozni kell a természeti erőforrás felhasználást  Logikája az input oldali szabályozás  Eszköze a természeti erőforrás kvóta

5 Miért kell csökkenteni a felhasználást?  Ökológiai okokból már nem hozzáférhetők a fosszilis készletek – pl. éghajlatváltozás  A fosszilis tartalékok nagyobb része szén, a szénfelhasználás arányaiban nő a fosszilis források felhasználása  A megújulókkal történő helyettesítés hosszú időt vesz igénybe  750 ppm 2050-re napi 450 MW teljesítmény  550 ppm 2050-re 920 MW szükséges  A helyettesítés erőforrás-felhasználása jelentős (Strukturális fogság)

6 Miért kell csökkenteni a felhasználást Magyarországon?  Külső energiafüggőségünk mértéke kockázatos  A kisebb felhasználás helyettesítésére van nagyobb esély  Az energiafüggésre a legjobb válasz a felhasználás csökkentése (piac)  Földgáz 82%  Olaj 86%  Szén 40% import  Hazai tartalék 9, illetve 3 év

7 A megoldásra váró problémák  Olyan struktúrákba zártuk magunkat, (település, termelés és fogyasztás, szállítás) amelyek állandó magas energia-bevitelt igényelnek  A termelés és fogyasztás szerkezetének átalakítása az anyag és energiaszegény szerkezet irányába  Eszköze a természeti erőforrás-kvóta

8 A megoldásra váró probléma  A hasznokat privatizálják, a terheket társadalmasítják a haszonélvezők  A terhek társadalmasításának lehetőségét minimálisra kell csökkenteni  A természeti erőforrásokat megfelelően kell árazni

9 A megoldásra váró probléma  A növekedés hasznai egyenlőtlenül terülnek szét a társadalomban  A munkával szerzett jövedelem átrétegződik a munka nélkül szedett jövedelem irányába  Oka a pénz kamatozó természete  Megoldás a negatív, vagy nulla kamatozású pénz

10 A megoldásra váró probléma  A társadalom értékrendje az anyagiak megbecsülése irányába eltorzult  Alacsony szintű környezeti tudat  A természeti erőforrásokat korlátlannak véli és nem becsüli  A természeti erőforrások korlátosak, csak a megújulás mértékén állnak rendelkezésre

11 A megoldásra váró probléma  A szükségleteket kielégítő beruházásokat gátolja a kamatterhek kitermelésének szüksége  A környezetbe és társadalomba történő befektetések nem térülnek meg közvetlenül, ezért a hagyományos módon nem finanszírozhatók  Negatív vagy nulla kamatozású pénz  Visszatérülő alap létrehozása

12 Input oldali szabályozás  Az input oldali szabályozás lényege, hogy a bebocsátásokat szabályozza  Outputok az inputokból lesznek  A szűkített inputok a rendszert átalakítják  A szabályozók gazdaságiak  Output oldalon is szükség van szabályozásra, pl. toxicitás  A szabályozók jogiak

13 Mi a fosszilis erőforrás kvótarendszer?  A kvótarendszer célja, hogy abszolút értelemben csökkentse a fosszilis erőforrások felhasználását  Ennek érdekében évente csökkenő mértékű felhasználást irányoz elő a rendszer minden felhasználónak  A felhasználók kereskednek megtakarított jogaikkal  Ennek kapcsán kvóta- pénz keletkezik

14 Hogyan keletkezik a kvóta-pénz Fogyasztási jogok megállapítása Fogyasztási jogok és tényleges fogyasztás viszonya fölösleg hiány elad vásárol kezelő Kvóta-pénz Kvóta

15 Hogyan állapítják meg a fogyasztási jogokat?  A jogokat fogyasztói csoportoknak osszák szét  A fogyasztói csoportok maguk osztják el a fogyasztási jogokat egymás között  A lakosság egy főre, családra, fogyasztói egységre megállapított fogyasztási jogokat kap  A. Egy főre egyenlően kiosztott kvóta: mindenki kap egy bizonyos fogyasztási jogot mindenféle energia- fogyasztására (gáz, üzemanyag, áram), és azzal gazdálkodik  B. Külön-külön kap fogyasztási jogokat az áramra, gázra, üzemanyag fogyasztásra

16 Hogyan szerezhetők fogyasztási jogok?  Kiosztással  A megtakarított fogyasztási jogok megvásárlásával  Amennyiben elfogytak a fogyasztói jogok a kvóta-kezelő feláron bocsát ki a célkitűzést meghatározó fogyasztási jogot

17 Milyen a kvóta-pénz természete  A kvóta-pénz egy pénzhelyettesítő/vagy önálló deviza  Ha pénzhelyettesítő, akkor a fedezete a fel nem használt fogyasztási jogok eladásából keletkező forint  Ha deviza, akkor a fedezete a jövőbeni megtakarításokból származik  A kvóta-pénz nulla kamatozású  A kvóta-pénz forgását a megtakarítási kényszer generálja  A kvóta-pénz forintra váltható megfelelő illeték megfizetésével

18 Mire használható a kvóta-pénz?  A kvóta-pénz a környezettudatos termékek és szolgáltatások piacán váltható fogyasztásra  Költhető bármilyen energia megtakarítással járó beruházásra  Bármilyen, a fenntarthatósági kritériumoknak megfelelő áru, szolgáltatás vásárolható vele  Hitelezhető beruházásokhoz  Adók megfizethetők vele

19 Visszatérülő alap létrehozása  A helyettesítés és az innováció érdekében kerül kialakításra  Nagy összegű kölcsönre van szükség a takarékossághoz és helyettesítéshez  Az alap a kvóták eladásából jöhet létre, alacsony fogyasztási céloknál a többlet fogyasztás fedezete megvásárolható  Az alap visszatérítendő, kamatmentes támogatást ad  Az alap kvótákkal, kvóta-pénzzel operál, hogy a kamatozó pénz kikerülhető legyen (pénzromlás, energia hordozók árdrágulása)  A visszafizetés kvótákkal történik

20 Milyen finanszírozási igénye van a visszatérülő alapnak? (Öko ZRt tanulmány)  között 2.1 Mrd Ft/PJ/év az energiahatékonyságra, 1.7 a megújulóra  Csökkentési igény 194.8, illetve PJ 10 év alatt  Beruházási igény illetve Mrd forint 10 év alatt  Induló éves finanszírozási igény ig Mrd, között Mrd forint, mínusz a visszatérülés  2020-ban visszatérül 752 Mrd forint  Ez (350 Mrd/év) hitelpénzből finanszírozható, ennek nagy része számlapénz, ebből 7 milliárd forint évente készpénz, 10 év alatt 70 Mrd.

21 Gyengeségek  A rendszer megértéséhez komplex ismeretekre van szükség  Az elfogadását erős érdeklobbyk akadályozhatják  Bonyolult szabályozási módszereket igényel  A megvalósításnak, működésnek költségei vannak  Az átállás technikai előfeltételeket igényel  Ösztönöz a rendszer kijátszására

22 Erősségek  Más országoktól függetlenül is bevezethető  Fokozatosan alkalmazható  Szociálisan igazságos, mert a többlet fogyasztás megvehető, de ez a pénz (kvóta) a takarékosokat gyarapítja  Gazdaságélénkítő hatású  Növeli az innovációt, megszabja irányát  A természeti erőforrás- felhasználás csökkentésén keresztül kihat a környezeti terhelések egészére Gazdaságélénkítő hatású:  A keresleti oldalt támogatja elsősorban  Beruházási forrásokat teremt a recesszióban  A magas kamat nem gátolja a beruházásokat, a beruházások a megtakarításokból visszatérülnek  Kialakul a fenntarthatósági feltételeknek megfelelő belső piac  Új foglalkoztatási területek jelennek meg


Letölteni ppt "A természeti erőforrás-kvóta  Integráló eszközrendszer a környezeti, társadalmi és gazdasági problémák kezelésére."

Hasonló előadás


Google Hirdetések