Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Energiapiacok, energiakereskedelem I..  Az energiapiacok jellemzői  Energetikai trendek és tendenciák  A hazai földgázpiac működése  Árampiaci kitekintés.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Energiapiacok, energiakereskedelem I..  Az energiapiacok jellemzői  Energetikai trendek és tendenciák  A hazai földgázpiac működése  Árampiaci kitekintés."— Előadás másolata:

1 Energiapiacok, energiakereskedelem I.

2  Az energiapiacok jellemzői  Energetikai trendek és tendenciák  A hazai földgázpiac működése  Árampiaci kitekintés  Jövőbeli kilátások  Orientációs kérdések 2

3 Energiahordozó, energia: termék  saját piac Pl. olaj, szén, földgáz, áram, távhő, hidrogén, PB gáz, stb. Az áram és a földgáz speciális termékek, mert:  Hálózatos iparág  regionális piacok  Magas beruházási költségek  magas belépési korlátok  Piacukon gyakran kialakulnak természetes monopóliumok  vertikálisan integrált vállalatok  Stratégiai fontosságú iparág a gazdaság számára  Szabályozás keretrendszerét a politikai döntéshozók saját érdekükben megváltoztathatják  kockázat a beruházóknak  Egyes termékeknek nincs helyettesítője, fogyasztásukból azonban még nem fizetés esetén sem zárhatók ki adott felhasználók  Termékek fogyasztásában jelentős szerepe van a szezonalitásnak 3

4 Cél: verseny megteremtése az energiapiacon Társadalmat érő veszteségek ↓, gazdaság versenyképessége ↑ Feltételei:  „végtelen számú” (kellően sok) eladó és vevő,  ne legyenek tranzakciós költségek,  homogén termék struktúra,  egyértelmű piaci szabályok,  érvényesül a tranzitív preferencia,  átláthatóság, hozzáférhetőség,  tökéletes informáltság Eredmények:  gazdasági és műszaki hatékonyság javulás, innováció  árverseny, meggátolja az árak elszabadulását  szolgáltatási színvonal javulás idézhet elő 4

5 Globális energia igényének növekedése

6  XX. század: az olajkorszaka, a XXI. század a gázé lesz?  Palagáz forradalom  US gáz ár ↓  globális szén ár ↓  LNG kereskedelem fellendülése  Növekvő igények prognosztizáltak világszerte  Kontinentális gázárak elszakadása

7  Olaj árak emelkedése 7

8 Megújulók rohamos térnyerése 8

9 Legfőbb tényezők:  Csökkenő energiaigények  Magas fokú importfüggőség  Megújulók meredek térhódítása a kontinentális energiamixben  Törekvés a szabadpiaci verseny és egységes szabályozási környezet létrehozására  Megingott bizalom az atomenergiával szemben  EU energiaigénye csökken (2035-re 6%-al)  Globális igényeknek 12%-a 2012-ben, 2035-re 9%-ra csökken  Energiahordozók iránti igény: olaj 26%-al csökken, szén 55%-al csökken, gáz 17%-al nő, megújuló 177%-al nő.  2035-re a megújulók részaránya elérheti a 34%-ot kontinentálisan 9

10 Megújuló erőművi kapacitások alakulása Európában CO 2 emissziós kvóta ár alakulása

11  CO 2 emissziós kvóta díjak csökkenése + olcsó(bb) szén + drága olaj indexált orosz gáz  megváltozott piaci helyzet  Földgáz források diverzifikálására való törekvés  Megújulók térnyerése, csökkenő fogyasztás, kínálati piac kialakulása  piaci verseny!  Volatilis piacok (erős áringadozás, negatív árak, stb.)  Úton az egységes szabályozású európai energiapiacok felé  Csökkenő spark spread a gáztüzelésű erőművek esetén  Németország: Energiewende 11

12 Földgáz „egyszerűsített” értéklánca ForrásokSzállításFogyasztás 12

13 Földgázpiaci modell ForrásokSzállításFelhasználás Import Belföldi termelés Szállítás Tárolás ElosztásFogyasztás Ipari fogyasztók Erőművek Lakosság Egyet. Szolg. Földgázpiac Szabadpiac 13

14 Forrás: MEKH honlap 14

15  1739: A „városi gáz” feltalálása  1784 Belgium: egyetemi előadóterem megvilágítása gáz lámpásokkal  1814: London  1815: Párizs  1826: Berlin  1859: USA Pennsylvania: az első földgázkút fúrása, közel 10 km-es vezetéken való szállítása  1885: Robert Bunsen  Bunsen égő feltalálása  1891: Az első jelentősebb gázvezeték építése (Chicago), ~200 km  ~ : A földgáz széles körű felhasználásának dinamikus növekedése (first gas boom) a városi gázvilágítás elterjedése 15

16 16

17  1815: Gróf Széchenyi István Angliából Magyarországra hozta az első gázlámpást  június 5.: az első pesti gázlámpás a Nemzeti Múzeum homlokzata előtt  1832: kereskedelmi forgalomban megjelennek a gázlámpák  1838: a Nemzeti Színház is gázvilágítást kapott (1884 – Operaház)  1856: a központi gázszolgáltatás kezdete Pesten (első hazai gázgyár: Általános Osztrák Légszesztársaság)  Századforduló: ~ gázlámpás városszerte, 4 gázgyár  1920-ig csak világítási célú felhasználás  1937: a hazai szénhidrogén termelés kezdete (EUROGASCO), MAORT  1940: hazai földgáz termelés: 76 millió m 3 (csak 2 mill. m 3 került felhasználásra)  1941: első hazai gázvezeték (27 km, Bázakerettye – Nagykanizsa)  1941: első országos távvezeték, „zalai 8 colos” (250 km) Forrás: FGSZ, 70 éves a földgázszállítás, kiadvány (2010) 17

18  1949: az első dugós szállítás (magyar szabadalom!)  1949: MAORT államosítás  MASZOLAJ  1954 KVV – Kőolajvezeték Vállalat  1957 KT majd OKGT (Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt)  1960-as évek: intenzív gázvezeték építési hullám  1968: 29 nagyváros és 18 nagyipari fogyasztó bekapcsolódott az ellátásba  1975: Testvériség I.-II.-III.: Beregdaróc – Zsámbok – Hajdúszoboszló  1976: az első kompresszorállomás üzembe lépése (Városföld)  1991: OKGT jogutódjaként megalakul a MOL Rt.  2000: Gázszállítási és olajszállítás szétválasztása, 2004: MOL Földgázszállító Rt., 2008: FGSZ Zrt. Forrás: FGSZ - 70 éves a földgázszállítás, kiadvány (2010) 18

19  Szállítóvezeték rendszer hossza: ~5780 km (35-63 bar)  Elosztóvezeték rendszer hossza: ~ km  Gáztárolók száma: 5 (kap.: 6,33 milliárd m 3 )  Kompresszor állomások száma: 6 db  Gázátadási pontok: 400 db  Vezetékes gázellátásba bekapcsolódott települések száma: 2895 (2011, ~90%)  Vezetékes gázellátásba bekapcsolódott háztartási fogyasztók: 3,32 millió  Éves fogyasztás: 9-10 milliárd m 3 (2013: 9,234 milliárd m 3 )  Napi csúcsfogyasztás: ~75 millió m 3 (rekord (2005) : 89,5 millió m 3 )  Éves hazai termelés: ~2 milliárd m 3 (2013-ban 1,848 milliárd m 3 ) Forrás: Földgázszállító Zrt. honlapja, 19

20 Szőreg Forrás: MFGT honlap, 20

21 Vezeték Napi kapacitás Éves kapacitás Szállítási irány Hat.ker. Átadás éve millió m 3 /nap milliárd m 3 /év Mo. - Ukrajna71,326kétirányúBeregdaróc1975 Mo. - Ausztria14,44,48kétirányú Mosonmagyar- óvár 1996 Mo. - Horvátország 19,26,5 egyirányú (ki) Drávaszerdahely2010 Mo. - Románia4,81,7kétirányú*Csanádpalota1958 Mo. - Szerbia13,24,8 egyirányú (ki) Kiskundorozsma Mo. - Szlovákia 5kétirányúBalassagyarmat

22 Forrás: EUROSTAT 22 (Lakosság)

23 Forrás: MAVIR, A magyar villamosenergia-rendszer adatai

24 Előzmények  – az első kőolaj válság  1975 – súlyos hiány az ország külkereskedelmi mérlegében  hitelfelvétel  1980’ – Magyarország adósság csapdába kerül  1989 – rendszerváltás  piacgazdaság megteremtése, de súlyos eladósodottság, infláció, keleti piacok megszűnése  a gazdaságba tőkét kell injektálni  privatizáció  1994 – megkezdődik az energia szektor vállalatainak privatizációja (elosztó társaságok eladása, később MOL privatizációja) Forrás: Veress József: Gazdaságpolitika, egyetemi jegyzet,

25 1994 – Magyar Energia Hivatal létrehozása 1994 – gázszolgáltató társaságok privatizációja  az egyedüli nagykereskedő továbbra is a MOL, az árak hatóságilag szabályozottak  nincs jelentős különbség a piaci szerkezetben EU energiapiaci célkitűzése: piacnyitás, verseny megteremtése Európai Energia Charta + 3 energiapiaci direktíva(1998, 2003, 2009) Liberalizáció célja: a szabadpiac általi előnyök biztosítása  Vertikálisan integrált vállaltok szétválasztása  Piaci verseny feltételeinek megteremtése  Diszkriminációmentes hozzáférés a szállító rendszerhez  Átlátható díjrendszer  Hatékony kapacitás kiosztás 25

26 2004 – a piacnyitás kezdete  fogyasztók feljogosítása a közüzemi szolgáltatásból a szabadpiacra történő kilépésre  Sávosan megvalósítva – ig, elsőként a nagyfogyasztók, végül a lakosság  Bevezetésre kerülnek a rendszerhasználati díjak  Vertikálisan integrált vállalatok számviteli szétválasztása (unbundling kezdete) : MOL privatizáció gázkereskedelmi és tárolási üzletágának eladása  E.ON Földgáz Trade és E.ON Földgáz Storage + MOL Földgázkereskedő leválasztása évi XL. törvény a földgázellátásról (GET)  a hazai liberalizált gázpiac szabályozásának alapjait fekteti le. Hatályos től 26

27 2009 – az egyetemes szolgáltatás bevezetése  A fogyasztóknak kötelezően ki kell lépnie a versenypiacra (sávosan megvalósítva 2011-ig)  Egyetemes szolgáltatásra 2011 után kizárólag a 20 m 3 /h- nál kisebb fogyasztású lakossági fogyasztók jogosultak  ESZ bevezetésével a szolgáltatókra szigorúbb előírások (adatpublikáció, ügyfélszolgálat, védendő fogyasztók, stb.)  ESZ vállatok tevékenységi köre is kibővült  gázkereskedelmi engedélyt kaptak  lehetőségük nyílt a nagykereskedőn kívüli gázbeszerzésre („EMFESZ sztori”)  ESZ ár: nem hatósági, de szabályozott 2014: Hibrid piaci szerkezet (ESZ + szabadpiac) 27

28  Az RHD díjakat a MEKH (korábban MEH) rendeletben szabályozza  Régiónként eltérő lehet (rendszer üz. ktg./ állapotától függ)  Az elismert fajlagos földgáz árra (gáz molekula költsége) a szolgáltatók tehetnek javaslatot  Hivatal hagyja jóvá  Felülvizsgálati lehetőség 3 havonta  Ármoratórium (2010) A lakossági gázár összetevői ▪ Gázdíj (molekula ára, a gáz beszerzésének költsége) ▪ Rendszerhasználati díjak (szállítás, elosztás, tárolás, r. irányítás) ▪ ÁFA (27%) 28

29 Cél: olcsón venni, drágán eladni Energia kereskedelem ▪ Ellátási céllal ▪ Árfolyamnyereség elérése céljából (nem jár szállítással) ▪ Fedezeti (hedge) ügyeltek kötése (adott profitszint biztosítása) Idő Ár Long pozíció Short pozíció 29

30 Kockázatkezelés ▪ Deviza árfolyam kockázat (EUR/HUF változása) ▪ Maradék görbe kockázat (fogyasztói igények pontatlan lefedése miatt) ▪ Ajánlat tartási kockázat (árfolyam változás) ▪ Likviditási kockázat (egy nagy ügylet módosít az árakon) ▪ Pontatlan előrejelzés miatti kockázatok ▪ Credit risk (nem fizet az ügyfél) ▪ Location spread ▪ Time spread ▪ Szabályozás változása 30

31 Kereskedési lehetőségek a szabadpiacon  Bilaterális megállapodások  Szervezett piaci (tőzsdei) kereskedelem Klíring Ház Eladó Vevő Szervezett piac Szállító Fizetés Ügylet adatai Ajánlat Eladó Vevő Szállító Fizikai szállítás Fizetés Eladói ajánlat Vételi ajánlat Fizikai szállítás Tőzsdei ügylet Over-the-Counter (OTC) ügylet Fizikai szállítás 31

32  Személyesen, brókereken vagy elektronikus „hirdetőtáblán” keresztül  Nem anonim, a partnerek tudják ki van az ügylet másik oldalán  Nem (csak) standardizált termékek  Az ilyen ügyletek adatai nem publikusak  nem transzparens, a piaci szereplők informáltsága erősen eltérő lehet  Nincs garancia rendszer a fizikai szállításra/pénzügyi rendezésre  Kisebb piacra lépési korlátok, rugalmas  Az ügyletkötők megállapodnak, hogy: ▪ Mekkora gázmennyiséget? ▪ Mikor? ▪ Mennyiért? ▪ Hol (melyik ponton) szállítanak le? 32

33  Elektronikus platformon keresztüli kereskedés  Standardizált termékek (tetszőleges régiók azonos termékei egyszerre láthatóak)  Kerekedés anonim  Az ügyletek ellenoldalán mindig egy központi szerződő fél áll. A nap végén összesíti az ügyleteket és az aggregát adatokat (szállítási menetrendet) adja le a szállító felé.  A rendszerben megjelenő ajánlatok a tőzsdetagok számára azonos módon jelennek meg  azonos informáltság  Kereskedés a MGP-re (magyar gázrendszer virtuális kereskedelmi pontja - „közlekedő edények elve”) 33

34 Magyarországon január 2. óta üzemel gáztőzsde ▪ Közép-Kelet-Európai Szervezett Földgázpiac (CEEGEX Zrt.) ▪ Klíringház: Keler KSZF (központi szerződő fél) ▪ Szállításért felelős: Földgázszállító Zrt. Tulajdonságai: ▪ Transzparens működés (Piaci Szabályzat publikusan elérhető) ▪ Nap végén záró- és elszámolóárakat publikál ▪ Napi szinten információt nyújt az energia termékek árfolyamáról ▪ Sok kereskedő, nagy forgalom  megbízható árjelzés  indexként szolgálhat ▪ Diszkriminációmentes hozzáférést biztosít a tagok számára ▪ Az ajánlatok egy helyen elérhetőek, egyszerűbb kereskedni ▪ A tőzsdei ügyletek mögött pénzügyi és fizikai garanciarendszer a teljesítésre (kockázat↓) Forrás: CEEGEX honlap, 34

35 Zsinór szállítású földgáz termékek: Azonnali (spot) termékek - Másnapi (Day-Ahead) (szállítás: D gáznap 06:00-tól D+1 gáznap 06:00-ig) - Szombat, vasárnap és hétvége - Speciális ünnep termék Hosszútávú termékek - front 3 hónap - front 4 negyedév Standardizált termékek, más európai tőzsdén is azonos terméket jelentenek, csupán a leszállítás helye különbözik tőzsdénként! Forrás: CEEGEX honlap, 35

36 Forrás: CEEGEX honlap, 36

37 Likviditás Energiapiaci „forgalom” HUB Fizikai vagy virtuális földgáz kereskedelmi csomópont Churn rate Indikátor, amely azt mutatja meg, hogy az egységnyi földgázmennyiség hányszor cserél gazdát egy hub-on a tényleges fizikai leszállítást megelőzően A piaci likviditás jellemzésére használatos. Market maker (piaci árjegyző) Olyan piaci szereplő, akinek szerződésben vállalt kötelessége meghatározott termékre minden nap eladási és vételi ajánlatot beadni  kereskedés ösztönző 37

38 Az európai gáztőzsdék indulási időpontjai • 1996 NBP (Anglia) • 2000 ZEE (Belgium) • 2003 TTF (Hollandia) • 2003 PSV (Olaszország) • 2004 PEG (Franciaország) • 2006 BEB (Németország) • 2007 AOC (Spanyolország ) • 2007 Gaspool (Németország) • 2007 NCG (Németország) • 2009 CEGH (Ausztria) • 2013 CEEGEX (Magyarország) 38

39 Forrás: ECONGAS honlap 39

40 Gáz HUB: Baumgarten Tőzsde: Central European Gas Hub (CEGH)  2009-től spot, 2010-től határidős, 2012-től intraday piac  Spot piacon több 78 tag, határidős piacon ~20 tag  2012-ben több mint 46 milliárd m 3 kereskedett földgáz  Számos tekintetben hasonló Magyarországhoz (fogyasztás, infrastruk., források) Forrás: CEGH honlap,

41 Vezeték kapacitás  A vezetékhasználat „joga”, azaz garancia arra, hogy adott időben, adott helyen a felhasználó a lekötött energiamennyiségnek megfelelő gáz keresztül tudjon szállítani. (ez csak a használati jog, a szállításért külön kell fizetni)  Kiosztása előjegyzés alapján (fix árak), de túljegyzés esetén aukció (Magyarországon)  Hosszútávú/éves/havi/napi kapacitás köthető le  Megkülönböztethető nem megszakítható/megszakítható/bachhaul kapacitás  A felesleges (lekötött de nem kihasznált) kapacitás használati jogával a felhasználók szabadon kereskedhetnek a másodlagos kapacitás kereskedelmi piacon (NFKP) Tárolói kapacitás (rugalmassági termék)  A földgáztároló használatának joga („parkoló hely bérlete” adott gázvolumennek)  A tárolói kapacitások részben aukción kerülnek értékesítésre 41

42  Hibrid piaci szerkezet (szabad piac + ESZ)  ESZ erősen veszteséges 42

43  A hosszú távú gázszerződések néhány nagykereskedő cég kezében  igényeket fedezi  nem alakult ki igazi árverseny  Olaj árak felszökése  gázár emelkedés Olajindexált árképlet Forrás: MEKH honlap 43

44  Több mint 40 földgáz kereskedelmi engedélyes cég Mo.-n  Nehéz hozzájutni (a jelenleg) olcsóbb nyugati gázforrásokhoz  Rezsicsökkentés ( ,5%)  Állami befolyás növekedése ▪ E.On Földgáz Storage  MFGT ▪ E.On Földgáz Trade+MVMP Gáz  MFGK ▪ Főgáz részvények állami megvásárlása  Az országos ellátásbiztonság szignifikáns javulása  Kapacitás/földgáz/tárolói termékek kereskedelme külön platformon 44

45 Forrás: Ságodi Attila (KPMG), ESZK előadás, január 13., BME Q. épület 45

46  2015-től megkezdi üzemét a Magyar-Szlovák Intrekonnektor  Jelentős forrás bővülés, Mo. már akár az orosz import nélkül is fedezni tudja igényeit  ellátásbiztonság további javulása  Magyarországon várhatóan keresztül fog haladni a Déli Áramalt gázvezeték, újabb jelentős forrás biztosítva hazánknak Forrás: 46

47  2015: elkészül a lengyelországi LNG terminál, döntés a horvátországi LNG terminál megépítéséről  : a hosszútávú gázszerződések újratárgyalása Mi várható?  A fogyasztás további csökkenése ▪ Hatékonyság javulás (pl. épület szigetelés, új építésű házak) ▪ Megújulók térnyerése (pl. hőszivattyús rendszerek) ▪ A magas gázárak, alacsony villamosenergia árak mellett a gáztüzelésű erőművek fogyasztása tovább csökken  A hazai termelés enyhe csökkenése  2030-ig elegendő hazai készletek 47

48 Energiapiacok, energiakereskedelem II.

49 Árampiaci kitekintés  Sok hasonlóság, számos különbség  Az árampiac liberalizációja pár évvel korábban lezajlott, sikeresebbnek mondható  Az árampiacon órás termékek, valamint a base load (zsinór) és peak load (csúcs) termékek is kereskedhetőek  A villamosenergia rendszer egyensúlyban tartása sokkal bonyolultabb, precízebb megoldásokat kíván ( 50 Hz±0,1Hz )  A villamosenergia tárolása hazánkban még nem megoldott  Negyed órás menetrend  fogyasztói igények pontosabb előrejelzése szükséges 49

50 1882 – New York – a világ első közcélú erőműve 1884 – Temesvár villamosítása 1888 – Mátészalka villamosítása (Párizzsal egyidőben) 1893 – Magyar Villamossági Rt. 42,5 Hz-es váltóáram, 3kV-os fő és 105 V-os elosztó fesz – Általános Villamossági Rt. 26 Hz váltóáram, 2kV-os 2 fázisú, 2X110V egyenáram a fogy – Földalatti – saját villamosenergia ellátással 1892 – DÉDÁSZ – Dél-dunántúli Áramsz. V. (Nagykanizsa gőzmalom) 1894 – Pécs, utána Kecskemét, Gyula, Makó 1900 – Ikervári vízerőmű 1,8 MW, 1896 – 65km-es rendszer (Szombathely, Sopron, Sárvár) Forrás: MAVIR; A rendszerirányítás 60 éves története - kiadvány 50

51 Forrás: 51

52 52

53 Első erőművek: Ajka, Csepel 1914 – Kelenföldi Erőmű (138 MW) 1934 – az első villamosenergia törvény 1935 – az összes város (56)+ községek 35%-a villamosítva 1945 – települések 40%-a villamosított 1949 – Távvezeték Építő Vállalat (TávÉp) létrejön 1949 – létrejön az Országos Villamos Teherelosztó (OVT) 1952 – Alaphálózat hossza 1000 km, átállás 100  120 kV 1953 – Első öt éves terv – meredek igény növekedés 1950’ – erőmű építés: Inota, Ajka, Borsod, Tiszapalkonya, Pécs, Komló Forrás: MAVIR; A rendszerirányítás 60 éves története - kiadvány 53

54 Forrás: MAVIR; A rendszerirányítás 60 éves története - kiadvány 54

55 Forrás: MAVIR; A rendszerirányítás 60 éves története - kiadvány 55

56 1963 – Magyar Villamos Művek Tröszt (23 erőmű) 1960’ – vill.e. igény növekedés: 7,2%/év Dunamenti Erőmű, Mátrai Erőmű (Visonta), Kispesti E. 1970’ – import kapacitások kiépítése Tiszai Erőmű (860 MW), Paks előkészítés, BNM projekt – Paksi Atomerőmű üzembe lépése 1989 – Bős-Nagymarosi vízlépcső  STOP 1989 – Rendszerváltás  privatizáció 2006 – Magyar Villamos Rendszerirányító 2008 – Piacnyitás 2010 – hazai áramtőzsde indulása (HUPX) 2012 – HU-SK-CZ piac összekapcsolás (market coupling) 56

57 Magyarország villamosenergia lefedettsége: 99% Lakossági fogyasztók száma: több mint 5 millió Mérlegkörök száma: <60 57

58 Forrás: MAVIR, A magyar villamosenergia-rendszer adatai _lapozgato.pdf/d633f6e1-cf bb-3642e937f84b

59 Forrás: MAVIR, A magyar villamosenergia-rendszer adatai

60 Forrás: MEKH honlap 60

61 Felhasználás forrásmegoszlása Hazai termelés !!! Forrás: MAVIR, A magyar villamosenergia-rendszer adatai

62 Szélerőművek beépített teljesítő képessége: ~330 MW Kihasználtság Forrás: MAVIR, A magyar villamosenergia-rendszer adatai

63 Forrás: MAVIR, A magyar villamosenergia- rendszer adatai

64 Forrás: 64

65 Termelői engedélyesek Dunamenti Erőmű, Paksi Atomerőmű, Hungarowind Elosztói engedélyesek ELMŰ Hálózati Kft., E.On Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt. Egyetemes szolgáltatók ELMŰ Nyrt., ÉMÁSZ Nyrt., E.On Energiaszolgáltató Rendszerirányító (TSO) MAVIR Zrt. Fogyasztók AUDI, TESCO, BME, Te és én Kereskedők Danske, GDF Suez, MVM Partner, Gazprom, Morgan Stanley Szabályozó hatóság Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 65

66 Forrás: MEKH honlap, Tájékoztató a Magyar Energia Hivatal évi tevékenységéről 66

67 Jól működő villamosenergia piac feltételei  Szabad kereskedő választás és váltás  Szabad hálózati hozzáférés garantálása (belső hálózathoz, határ keresztező kapacitáshoz)  Szabad belépés az áramtermelési szektorba  Torzítatlan és diszkriminációmentes külkereskedelem  Versenyszabályok szabályozói érvényesítése  Hosszú távú befektetéseket garantáló szabályozói környezet kialakítása  Hálózati árszabályozás  Termelő egységek esetében a kiszámítható versenykörnyezet az, ami garantáltatja a hosszú távú befektetéseket.  Piac integráció (piac tipikusan koncentrált szerkezete miatt) /?action=show&id=2881 Forrás: Magyar Energetikai Társaság honlapja;

68 HUPX Magyar Szervezett Villamosenergia-Piac Cégbejegyezés: 2007 Tulajdonos: MAVIR Zrt. (100 %) Működés kezdete:  július – HUPX DAM  július – HUPX PhF Termékek  Órás/blokk/profilos blokk ajánlat  Heti/havi/negyedéves/éves (Base load és Peak load) SPOT Futures Idővonal Most Következő nap DAM Hónap / év Forrás: HUPX honlap; 68

69 Előnyei:  Minden ajánlat egy helyen  Transzparens működésű  Piaci szereplők azonos informáltsága  Garancia rendszer a Klíringház által  Információt szolgáltat (árak, mennyiségek) 2013-ban az átlagos napi fogyasztás 25%-a a HUPX-en keresztül cserélt gazdát 2014  ~30% Több mint 60 tag Forrás: HUPX honlap; 69

70 Adatpublikáció Forrás: HUPX honlap; 70

71 71

72 CZ-SK-HU piac-összekapcsolás: szept.11. A piac-összekapcsolás legfőbb előnye, hogy lehetőséget nyújt az implicit aukció alkalmazására, melynek során a villamos energiát és a szállításához szükséges kapacitásjogot egyszerre, kapcsolt áruként értékesítik a piaci szereplőknek Megvalósítása jogszabályi kötelezettség volt Első lépés a páneurópai árampiac felé Elvárások  mérséklődjön a különböző villamosenergia-piacok árainak ingadozása  stabilabb árak  megvalósult  hatékonyabbá váljon az országok közti kereskedés  hozzájárulás az európai villamosenergia-piacok integrációjához  ellátásbiztonság javítása  piaci mélység és a likviditás növelése  keresleti és kínálati sokkok hatása tompulhat a piac-összekapcs. köv. CZ-SK-HU-RO összekapcsolás: 2014 Q4 Forrás: HUPX honlap; 72

73 Forrás : HUPX honlap; 73

74 Forrás: HUPX honlap 74

75 Forrás: EP Policy Department - The Impact of Oil Price on Eu Energy Prices, (2014) tanulmány, 214. oldal 75

76 Forrás: HUPX honlap; 76

77 Forrás: MEKH honlap; 77

78 Forrás: MEKH honlap; 78

79 Forrás: MEKH honlap; 79

80 Rövid távon  Állami befolyás növekedése  természetes piaci hatásmechanizmusok torzulása?  Megújulók térnyerése? (Kötelező átvételi tarifák?)  Áram import részaránya alakulása?  Market coupling  egységes regionális piac (HU-SK-PL-RO)  Hosszú távú gázszerződések újratárgyalása ( között)  Túlkínálat a földgáz piacon (fogyasztás csökkenés, forrás bővülés  Szabályozói környezet stabilitásának kérdése?  Rezsicsökkentés  Robin Hood adó (válság adó)  Nonprofit energia szektor 80

81 Hosszú távon  Paks II. beruházás megvalósulása  Palagáz termelés hazai lehetőségei  Bioüzemanyagok és CNG közösségi közlekedésben betöltött szerepének változása  Elektromos autók elterjedése  Decentralizált energiatermelés térnyerése  Smart technológiák térnyerése  Energia tárolás megvalósítása  SZET, vízerőmű építés, egyéb megoldások  CO 2 emissziós kvóta változása 81

82  Miért nevezhető speciális iparágnak a gáz és villamosenergia szektor? (1)  Mik a piaci verseny feltételei az (energia)piacokon? (3)  Mit eredményezhet a piaci verseny kialakulása? (3)  Rajzolja fel a földgáz értékláncának egyszerűsített modelljét? (13)  Nevezze meg a földgáz értékláncának elemeit! (13)  A földgáz fogyasztásáért melyik 3 fő szegmens felelős? (13,22)  Hány éves múltra tekinthet vissza a hazai szénhidrogénipar (termelés kezdete)? (17)  Rendezze növekvő sorrendbe: (19)  Magyarország éves gázfogyasztás napjainkban  Magyarország éves földgáz termelése  Magyarország összesített gáztároló kapacitása  Sorolja fel azokat az országokat, ahonnan Magyarország földgázt tud importálni 2015-ben? (21) 82

83  Milyen tendenciát mutat az ipari földgáz fogyasztása a rendszerváltás óta? Mik lehetnek az okai? (22)  Nevezzen meg legalább 5 hazai erőművet! (23)  Mikortól van lehetősége a földgáz fogyasztóknak a szabadpiacról vásárolni? (26)  Milyen változást hozott az egyetemes szolgáltatás bevezetése? (27)  Napjainkban melyik fogyasztói réteg jogosult egyetemes szolgáltatás igénybevételére? (27)  Mi a fő különbség az egyetemes szolgáltatás és a szabad piac között?  Mik a lakossági gázár fő összetevői? (28)  Az OTC ügyletek és a tőzsdei energiakereskedelem összehasonlítása.(31-33)  Mi a churn rate? (37)  Nevezzen meg földgázpiaci termékeket! (35,41)  földgáz molekula, vezeték kapacitás, tárolói kapacitás  Mit jelent a hibrid piaci szerkezet? (ESZ+szabad piac egyszerre jelen) 83

84  Nevezze meg a villamosenergia szektor szereplőit. (65)  A hazai beépített erőművi kapacitás nagyságrendileg hány MW? (59)  A 2013-ban hazánkban termelt villamos energia forrásösszetétele. (61)  2013-ban a hazai villamosenergia fogyasztásnak mekkora hányadát fedezte az import (nagyságrendileg)? (61)  Mekkora a hazai beépített szélerőmű kapacitás, mekkora az átlagos kihasználtsága? (62)  Mik voltak a főbb elvárások a HU-SK-CZ árampiac összekapcsolásával szemben? (72)  Milyen hatások/események befolyásolhatják a hazai energiaszektor jövőjét? (80,81) 84


Letölteni ppt "Energiapiacok, energiakereskedelem I..  Az energiapiacok jellemzői  Energetikai trendek és tendenciák  A hazai földgázpiac működése  Árampiaci kitekintés."

Hasonló előadás


Google Hirdetések