Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

4. A NÉPESSÉG RASSZOK ÉS KULTÚRFÖLDRAJZI MUTATÓK SZERINTI ÖSSZETÉTELE A kép forrása: (Bevölkerung)http://www,dsw-online.de/diashow.html.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "4. A NÉPESSÉG RASSZOK ÉS KULTÚRFÖLDRAJZI MUTATÓK SZERINTI ÖSSZETÉTELE A kép forrása: (Bevölkerung)http://www,dsw-online.de/diashow.html."— Előadás másolata:

1 4. A NÉPESSÉG RASSZOK ÉS KULTÚRFÖLDRAJZI MUTATÓK SZERINTI ÖSSZETÉTELE A kép forrása: (Bevölkerung)http://www,dsw-online.de/diashow.html

2 4. 5. Nemzeti (etnikai) kisebbségek, a nemzetiségi kérdés A kép forrása: (Bevölkerung)http://www,dsw-online.de/diashow.html

3 NEMZET, NEMZETISÉG ETNIKUM.           NEMZETISÉGI KÉRDÉS Delacroix: A Szabadság harcba vezeti a népet (1830) Musée du Louvre, Párizs.

4

5

6

7

8 ETNIKUM NEMZETISÉG NEMZET „EVOLÚCIÓ” A nemzet - Alapfogalmak értelmezése I.

9 ETNIKUM NEMZETISÉG NEMZET „HIERARCHIA” A nemzet - Alapfogalmak értelmezése II.

10 A nemzet – Alapfogalmak értelmezése III. A nemzet – Alapfogalmak értelmezése III. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 52 – 55. o. nemzetállami gondolat ► nemzetállami gondolat → 19. század első fele államnemzet ► államnemzet → „...egy ország valamennyi állampolgárának közössége.” → francia nemzetkoncepció kultúrnemzet ► kultúrnemzet → „...olyan közösség, amelyet a tartós együttélés, a közös történelmi múlt mellett a területi, nyelvi kulturális egység és a kultúrában megnyilvánuló közös lelki sajátságok, értékrendek jellemzenek.” → német nemzetkoncepció nemzeti / etnikai kisebbség ►nemzeti / etnikai kisebbség → „...olyan etnikai csoport...., amely számarányát tekintve kisebbségben él az adott ország többségi etnikumához képest.”

11 „Nemzet”–fogalom meghatározások I. „Nemzet”–fogalom meghatározások I. forrás: TÓTH Sándor: A nemzet európai modelljéről. Kriterion, Bukarest, 1993, 181. o. „A nemzet az emberek történelmileg kialakult közössége, mely a nyelvnek, a területnek, a gazdasági életnek és a kultúra közösségében megnyilvánuló lelki alkatnak közössége alapján keletkezett.” 1913 ‘Marxizmus és nemzetiségi kérdés’ JOSZIF VISSZARIONOVICS SZTÁLIN

12 „Nemzet”–fogalom meghatározások II. „Nemzet”–fogalom meghatározások II. forrás: SZŰCS Jenő: Nemzet és történelem. Budapest, 1984, 202., 192. o. 18. század vége óta „A nemzet modern kategóriarendszerünkben – függetlenül a szó etimológiájától és történelmi jelentéseitől –, olyan képzetek, fogalmak és feltételezések összességét fogja át, amelyek ebben a formában csupán a 18. század vége óta léteznek…. …a modern nemzet és a tudományos történetírás a század fordulóján egymással nemcsak párhuzamosan, hanem egyszersmind genetikus kapcsolatban születtek meg….” SZŰCS JENŐ

13 SZŰCS JENŐ: A nemzeti társadalom „gondolati modellje”. A nemzet a 18. század vége óta az adott csoport tagjai számára:  standartizált értékek h hh hordozója, összegzője;  a gazdasági, társadalmi-politikai, kulturális szféra („tényleges, vagy óhajtott”) elrendezési k kk kerete;  a csoportlojalitás (domináns) t tt tárgya. „Nemzet”–fogalom meghatározások II. „Nemzet”–fogalom meghatározások II. forrás: SZŰCS Jenő: Nemzet és történelem. Budapest, 1984.

14 Alapfogalmak értelmezése III.  Nemzetiségi kérdés identitás asszimilációbizalmi válságlojalitás Különböző ön (azonosság)-tudatok (identitás) szembesülésében gyökerező és a hasonulás (asszimiláció) lehetősége és mértéke köré fonódva kibontakozó bizalmi válság (lojalitás). Lojalitások konfliktusa Asszimiláció Különböző identitástudatok  Nemzetiségi viszonyok térbeli - A különböző etnikumok helyi közösségeinek térbeli elterjedése. (Mértéke, jellege) - Az etnikumokat a politikailag megszervezett és kulturálisan integrált nemzetekhez fűző többszintű társadalmi kapcsolatrendszer.

15 Alapfogalmak értelmezése IV. Alapfogalmak értelmezése IV. forrás: JÁSZI Oszkár: A nemzeti államok kialakulás és a nemzetiségi kérdés, 1986 [1912], 267. o.  Nemzetiségi kérdés „A nemzetiségi kérdés mindenütt a világon – azt lehet mondani – fizikai szükségszerűséggel lép fel ott, ahol... az átmenet a modern ipari polgári állam felé megtörténik, és ahol...a... demokrácia kialakulása nem egy homogén néptömeget, hanem különböző nyelvű embercsoportokat, nemzetiségeket talál...”

16 Alapfogalmak értelmezése V. Etnikum  Etnikum A személyes, közvetlen és folyamatos kommunikáció társadalmi keretein alapuló helyi nyelvközösség. (Egyéb identitásjegyek: vallás, „kultúra”) hely  hely nyelv  nyelv kommunikáció  személyes  közvetlen  folyamatos kommunikáció „közeg” ~ közösség

17 Etnikai földrajz – definíciók I. „... a világ, egyes országok, régiók etnikumainak (múltbéli és jelenlegi) térbeli eloszlásának sajátosságait (etnikai határaikat, dinamikáját, népességszámát stb.) kutatja. Szoros a kapcsolata a történeti földrajzzal és az etnikai demográfiával. Az etnikai közösségek és a földrajzi környezet közötti kapcsolatokat történelmi távlatban vizsgálja, rámutatva a természeti faktorok jelentős és a társadalmi-gazdasági viszonyok meghatározó szerepére.” TRJOSNYIKOV, A. F., (szerk.), 1988 (Idézi: KOCSIS Károly, Etnikai földrajz. In: TÓTH – VUICS (szerk.): Általános társadalomföldrajz I., Dialóg Campus Kiadó, Budapest – Pécs, 279. o.)

18 Etnikai földrajz – definíciók II.  Etnikai földrajzi kutatás „Általános” cél: Különböző etnikumok elterjedését meghatározó ok-okozati viszonyok feltárása, az elterjedés jellegének leírása. „Közvetlen” cél: Megjeleníteni az etnikumot (népcsoportot) a földrajzi térben (térképen).  A nemzetiségi megoszlás térszerkezetének feltárása. Tárgy:  Egy adott területegység népességének nemzetiségek, (bizonyos népszámlálási-statisztikai kategóriák) szerinti megoszlása.  Bármiféle, a nemzetiségi megoszlással összefüggő, társadalmi – térbeli probléma.

19 A nemzet(ek) etnikai területe Államterület Kisebbségek etnikai területe államhatár Állam és nemzet kapcsolatának térbeli modellezése I. Állam és nemzet kapcsolatának térbeli modellezése I. forrás: KOCSIS Károly, 1998 (In: TÓTH – VUICS (szerk.): Általános társadalomföldrajz), 290. o., 15. ábra.

20 1. modell „Portugál modell” (Izland, Csehország, Dánia, Írország) Állam és nemzet kapcsolatának térbeli modellezése II. Állam és nemzet kapcsolatának térbeli modellezése II. forrás: KOCSIS Károly, 1998 (In: TÓTH – VUICS (szerk.): Általános társadalomföldrajz), 290. o., 15. ábra.

21 2. modell „Magyar modell” (Albánia, Macedónia, Mongólia) Állam és nemzet kapcsolatának térbeli modellezése III. Állam és nemzet kapcsolatának térbeli modellezése III. forrás: KOCSIS Károly, 1998 (In: TÓTH – VUICS (szerk.): Általános társadalomföldrajz), 290. o., 15. ábra.

22 3. modell „Orosz modell” (Lengyelország, Svédország) Állam és nemzet kapcsolatának térbeli modellezése IV. Állam és nemzet kapcsolatának térbeli modellezése IV. forrás: KOCSIS Károly, 1998 (In: TÓTH – VUICS (szerk.): Általános társadalomföldrajz), 290. o., 15. ábra.

23 4/a modell4/b modell „Spanyol – francia modell” (Grúzia, Szlovákia, Románia) „Ex-jugoszláv modell” Állam és nemzet kapcsolatának térbeli modellezése V. Állam és nemzet kapcsolatának térbeli modellezése V. forrás: KOCSIS Károly, 1998 (In: TÓTH – VUICS (szerk.): Általános társadalomföldrajz), 290. o., 15. ábra.

24 Kisebbségek osztályozása Kisebbségek osztályozása forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 52 – 55. o. nagyság szerint ► nagyság szerint kisebbség   tényleges kisebbség → abszolút számban → anyanemzethez viszonyított arányban   „diszkriminált többség”  apartheid-rendszerek származás alapján ► származás alapján autochton   autochton [őshonos] → „helyben maradó” kisebbség: külső hatás [államhatár-változások] allochton   allochton [áthelyeződő] → vándorlások → erőszakos / kikényszerített → menekülés → szabad elhatározás földrajzi helyzet alapján ► földrajzi helyzet alapján tömbterületek   tömbterületek [kompakt etnikai területek] vegyes   vegyes [kevert] települések, zónák, sávok szórványok   szórványok [diaszpóra] → perifériákon élő kisebbségek

25 1. típus A kisebbségek etnikai földrajzi osztályozása I. A kisebbségek etnikai földrajzi osztályozása I. forrás: KOCSIS Károly, 1998 (In: TÓTH – VUICS (szerk.): Általános társadalomföldrajz), 294. o., 16. ábra. 1. típus ► 1. típus államhatárok etnikaitömbterület  az időszerű államhatárokkal felszabdalt összefüggő etnikai tömbterületek kisebbség tömbsávállamhatár → a szomszédos állam államalkotó [többségi] nemzetéhez kötődő „idegen” nemzeti kisebbségek összefüggő etnikai tömbje [sávja] az államhatár menti övezetben [  ] ék tömb terület beékelődés → „saját” nemzeti kisebbségek ékként benyúló összefüggő tömbjei a szomszédos állam felségterületén, váltakozva a szomszédos állam többségi nemzetéhez kötődő „idegen” kisebbségek összefüggő területeinek államhatáron átnyúló beékelődéseivel [  ] területilegsokszorosanösszetettállami-etnikai  területileg sokszorosan összetett állami-etnikai viszonyok államhatár-változások  jelentős államhatár-változások nyelvhatár  jól kirajzolódó nyelvhatár etnikai → egységesítő etnikai folyamatok asszimiláció → asszimiláció  Délkelet-Közép-Európa [SK/HU]

26 A kisebbségek etnikai földrajzi osztályozása II. A kisebbségek etnikai földrajzi osztályozása II. forrás: KOCSIS Károly, 1998 (In: TÓTH – VUICS (szerk.): Általános társadalomföldrajz), 294. o., 16. ábra. 2. típus ► 2. típus államhatárok etnikaitömbterület  az időszerű államhatárokkal az anyaországtól többszörösen elválasztott, nem összefüggő, részben szórvány-helyzetű etnikai tömbterületek sáv tömb → beékelődő „idegen” állam felségterületének sávja az anyaországhoz közeli [aktuálisan nem szomszédos] államban kialakult határmenti- és szórvány-helyzetű „saját” nemzeti kisebbségek összefüggő etnikai tömbjei között területilegpolitikailagösszetettállami- etnikai  területileg & politikailag összetett állami- etnikai viszonyok államhatár-változások  jelentős államhatár-változások geopolitikai  bonyolult geopolitikai helyzet nyelvhatár  jól kirajzolódó nyelvhatár etnikaitömbök  egységes etnikai tömbök etnikai → egységesítő etnikai folyamatok erős etnikai → erős etnikai identitás / kötődés  Kelet-Európa; Baltikum [orosz kisebbségek] 2. típus

27 A kisebbségek etnikai földrajzi osztályozása III. A kisebbségek etnikai földrajzi osztályozása III. forrás: KOCSIS Károly, 1998 (In: TÓTH – VUICS (szerk.): Általános társadalomföldrajz), 294. o., 16. ábra. 3. típus ► 3. típus államhatárok anyaországnélküli etnikaitömbterület  az időszerű államhatárokkal [többszörösen] szétszabdalt, összefüggő, anyaország nélküli etnikai tömbterületek külső belső etnikai → az állami szerveződés szintjére külső [politikai-] és belső [politikai-, kulturális-, gazdasági- és történelmi-] okokból következően el nem jutott etnikai [nyelvi/ kulturális / vallási / gazdasági] közösségek politikai feszültségforrást állami- etnikai  politikai feszültségforrást jelentő állami- etnikai viszonyok etnikaielkülönülést államhatár-változások  etnikai elkülönülést figyelmen kívül hagyó államhatár-változások feszültség-potenciál  magas politikai feszültség-potenciál [perifériák] etnikaitömb  egységes etnikai tömb[ök] politikai → széttartó politikai folyamatok etnikai → egységesítő etnikai folyamatok erős etnikai → erős etnikai identitás / kötődés szeparatizmus → szeparatizmus  Nyugat-Európa; Közel-Kelet [baszkok / kurdok] 3. típus

28 A kisebbségek etnikai földrajzi osztályozása IV. A kisebbségek etnikai földrajzi osztályozása IV. forrás: KOCSIS Károly, 1998 (In: TÓTH – VUICS (szerk.): Általános társadalomföldrajz), 294. o., 16. ábra. 4. típus ► 4. típus államhatárokfüggetlen anyaországnélkülietnikai tömbterület  az időszerű államhatároktól független, összefüggő, anyaország nélküli etnikai tömbterületek külső belső etnikai → az állami szerveződés szintjére külső [politikai-] és belső [politikai-, kulturális-, gazdasági- és történelmi-] okokból következően el nem jutott etnikai [nyelvi/ kulturális / vallási / gazdasági] közösségek lehetségespolitikai feszültségforrást állami-etnikai  lehetséges politikai feszültségforrást jelentő állami-etnikai viszonyok etnikaielkülönülést államfejlődés  etnikai elkülönülést figyelmen kívül hagyó államfejlődés feszültség-potenciál  viszonylagos politikai feszültség-potenciál etnikaitömb  egységes etnikai tömb[ök] politikai → gyenge/hiányos politikai szerveződések etnikai → egységesítő etnikai folyamatok erős etnikai → erős etnikai identitás / kötődés  Nyugat-Európa; [Svájc / rétorománok ] 4. típus

29 A kisebbségek etnikai földrajzi osztályozása II. A kisebbségek etnikai földrajzi osztályozása II. forrás: KOCSIS Károly, 1998 (In: TÓTH – VUICS (szerk.): Általános társadalomföldrajz), 294. o., 16. ábra. 5. típus ► 5. típus államhatárok szórványosodóetnikaiterület  az időszerű államhatárokkal az anyaországtól többszörösen elválasztott, nem összefüggő, szórványosodó etnikai területek zárványai → beékelődő „idegen” állam felségterületének sávja az anyaországhoz közeli [aktuálisan esetleg nem szomszédos] államban kialakult szórvány-helyzetű „saját” nemzeti kisebbségek szórt etnikai zárványai között területilegpolitikailagösszetettállami- etnikai  területileg & politikailag összetett állami- etnikai viszonyok államhatár-változások  jelentős államhatár-változások geopolitikai  bonyolult geopolitikai helyzet nyelvhatár  elmosódó nyelvhatár etnikaitömbök „vegyes”  szétforgácsolódó etnikai tömbök / „vegyes” népesség etnikai → elkülönülést felszámoló etnikai folyamatok erős asszimiláció → erős asszimiláció / felszámolódás  Kelet-Európa; Baltikum [orosz / német kisebbségek] 5. típus

30 A kisebbségek etnikai földrajzi osztályozása VI. A kisebbségek etnikai földrajzi osztályozása VI. forrás: KOCSIS Károly, 1998 (In: TÓTH – VUICS (szerk.): Általános társadalomföldrajz), 294. o., 16. ábra. 6. típus ► 6. típus államhatárokfüggetlen anyaországnélkülietnikaiszórványok  az időszerű államhatároktól független, anyaország nélküli etnikai szórványok [diaszpórák] külső belső etnikai → az állami szerveződés szintjére külső [politikai-] és belső [politikai-, kulturális-, gazdasági- és történelmi-] okokból következően el nem jutott etnikai [nyelvi/ kulturális / vallási / gazdasági] közösségek lehetségespolitikai feszültségforrást állami- etnikai  lehetséges politikai feszültségforrást jelentő állami- etnikai viszonyok államfejlődéstetnikai elkülönülésmigrációs  az államfejlődést figyelmen kívül hagyó, etnikai elkülönüléshez vezető migrációs folyamatok feszültség-potenciál  viszonylagos politikai feszültség-potenciál etnikaiszórványok  etnikai szórványok [lokális többség; gettóképződés] politikai → széttartó/hiányzó politikai folyamatok etnikai → [kezdetleges] egységesítő etnikai folyamatok erős etnikai → erős etnikai identitás / kötődés  Dél-; Nyugat-; & Kelet-Európa [romák / zsidók (→1948)] 6. típus

31 1. típus 2. típus 3. típus 4. típus 5. típus 6. típus A kisebbségek etnikai földrajzi osztályozása A kisebbségek etnikai földrajzi osztályozása forrás: KOCSIS Károly, 1998 (In: TÓTH – VUICS (szerk.): Általános társadalomföldrajz), 294. o., 16. ábra.

32 4. 6. A magyar kisebbségek földrajzi megoszlása, etnikai kisebbségek Magyarországon forrás: Erdély, honismereti fotóalbumok

33 Győrfi András. MAGYAR KISEBBSÉGEK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN

34 Európai nemzeti kisebbségek [1990 körül] Európai nemzeti kisebbségek [1990 körül] forrás: KOCSIS Károly, 1998: Ethnic Geography of the Hungarian Minorities in the Carpathian Basin, p. 17. Nemzeti kisebbségAbszolút szám 1Orosz Magyar Török Olasz Német Albán ÍrÍr Lengyel Ukrán Portugál Szerb Spanyol Fehérorosz Francia Görög Román, moldáv, vlach Nemzeti kisebbség% 1Albán42,0 2ÍrÍr30,3 3Macedón25,2 4Magyar20,3 5Moszlimok18,7 6Szlovén13,6 7Szerb10,7 8Orosz10,3 9Szlovák9,4 10Horvát8,7 11Fehérorosz8,4 12Portugál7,6 13Finn6,4 14Török5.7 15Bolgár5,0

35 A magyar kisebbségek számának és számarányának változásai a Kárpát-medence országaiban A magyar kisebbségek számának és számarányának változásai a Kárpát-medence országaiban (forrás: KOCSIS Károly, 1998: Ethnic Geography of the Hungarian Minorities in the Carpathian Basin, p. 22 & GYURGYÍK László – SEBŐK László [szerk.], 2003: Népszámlálási körkép Közép-Európából, 1989 – 2002., TLA, Budapest.) , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , %abs.% % % % % % AUSZTRIA (Őrvidék) SZLOVÉNIA (Muraköz) HORVÁT- ORSZÁG SZERBIA (Vajdaság)ROMÁNIA (Erdély)UKRAJNA (Kárpátalja)SZLOVÁKIA (Felvidék) Év

36 FelvidékKárpátaljaErdélyVajdaságHorvátország MuraközŐrvidék Kárpát- medence Kárpát- medence A magyar kisebbségek száma a Kárpát-medence országaiban A magyar kisebbségek száma a Kárpát-medence országaiban (forrás: KOCSIS Károly, 1998: Ethnic Geography of the Hungarian Minorities in the Carpathian Basin, p. 22 & GYURGYÍK László – SEBŐK László [szerk.], 2003: Népszámlálási körkép Közép-Európából, 1989 – 2002., TLA, Budapest.)

37 A magyar kisebbségek számának változásai a Kárpát-medence országaiban A magyar kisebbségek számának változásai a Kárpát-medence országaiban [1880 – 2001] (forrás: KOCSIS Károly, 1998: Ethnic Geography of the Hungarian Minorities in the Carpathian Basin, p. 22 & GYURGYÍK László – SEBŐK László [szerk.], 2003: Népszámlálási körkép Közép-Európából, 1989 – 2002., TLA, Budapest.)

38 A magyar kisebbségek számának változásai a Kárpát-medence országaiban A magyar kisebbségek számának változásai a Kárpát-medence országaiban [ 1880 – 2001, Erdély nélkül ] (forrás: KOCSIS Károly, 1998: Ethnic Geography of the Hungarian Minorities in the Carpathian Basin, p. 22 & GYURGYÍK László – SEBŐK László [szerk.], 2003: Népszámlálási körkép Közép-Európából, 1989 – 2002., TLA, Budapest.)

39 MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet Interetnikus tudásmenedzsment – Kelet-Közép-Európa Térinformatikai elemző és megjelenítő eszközök A NÉPESSÉG NEMZETISÉGEK SZERINTI MEGOSZLÁSA KELET-KÖZÉP-EURÓPA ORSZÁGAIBAN. ETNIKAI TÉRKÉPSOROZAT A 2002 KÖRÜLI NÉPSZÁMLÁLÁSOK TELEPÜLÉSI, KISTÉRSÉGI SZINTŰ NEMZETISÉGI ADATSORAINAK ALAPJÁN.2005

40 nincs adat Jelmagyarázat: A magyar nemzetiségű népesség aránya [%] Kelet-Közép-Európa országainak településein, 2002.

41 A magyar nemzetiségű népesség aránya [%] Szlovákia településein, nincs adat Jelmagyarázat: forrás:

42 A magyar nemzetiségű népesség aránya [%] Ukrajna településein, forrás: nincs adat Jelmagyarázat:

43 A magyar nemzetiségű népesség aránya [%] Románia községeiben, forrás: nincs adat Jelmagyarázat:

44 A magyar nemzetiségű népesség aránya [%] Szerbia-Montenegro községeiben, forrás: nincs adat Jelmagyarázat:

45 A magyar nemzetiségű népesség aránya [%] Horvátország településein, forrás: nincs adat Jelmagyarázat:

46 A magyar nemzetiségű népesség aránya [%] Szlovénia településein, forrás: nincs adat Jelmagyarázat:

47 A magyar nemzetiségű népesség aránya [%] Burgenland településein, forrás: nincs adat Jelmagyarázat:

48

49

50 száma Cigány Családi, baráti közösségben a nyelvet használók A nemzetiségi, kulturális hagyományokhoz kötődők A nemzetiséghez tartozást vallók Az anyanyelvet vallók Hazai kisebbség A hazai kisebbségekhez tartozók létszáma, 1990, forrás: KSH

51

52

53

54 Hazai kisebbség Az anyanyelvet vallók A nemzetiséghez tartozást vallók A nemzetiségi, kulturális hagyományokhoz kötődők Családi, baráti közösségben a nyelvet használók száma Cigány Német Szlovák Horvát Román Ukrán Ruszin Szerb Szlovén Lengyel Görög Bolgár Örmény A hazai kisebbségekhez tartozók létszáma, 1990, forrás: KSH

55 Hazai kisebbség Az anyanyelvet vallók A nemzetiséghez tartozást vallók A nemzetiségi, kulturális hagyományokhoz kötődők Családi, baráti közösségben a nyelvet használók száma Cigány Német Szlovák Horvát Román Ukrán Ruszin Szerb Szlovén Lengyel Görög Bolgár Örmény A hazai kisebbségekhez tartozók létszáma, 1990, forrás: KSH

56 A nem magyar nemzetiségű népesség aránya [%] Magyarország településein, forrás: nincs adat Jelmagyarázat:

57 A cigány nemzetiségű népesség aránya [%] Magyarország településein, forrás: nincs adat Jelmagyarázat:

58 A cigány nemzetiségű népesség száma Magyarország településein, nincs adat Jelmagyarázat: [fő] forrás:

59 forrás: Háttéranyag a 2005-ben elfogadott Országos Területfejlesztési Koncepcióhoz

60 forrás: A évi Jelentés a területi folyamatok alakulásáról és a területfejlesztési politika érvényesüléséről

61 A német nemzetiségű népesség aránya [%] Magyarország településein, forrás: nincs adat Jelmagyarázat:

62 A román nemzetiségű népesség aránya [%] Magyarország településein, forrás: nincs adat Jelmagyarázat:

63 A szlovák nemzetiségű népesség aránya [%] Magyarország településein, forrás: nincs adat Jelmagyarázat:

64 A horvát nemzetiségű népesség aránya [%] Magyarország településein, forrás: nincs adat Jelmagyarázat:

65 A szerb nemzetiségű népesség aránya [%] Magyarország településein, forrás: nincs adat Jelmagyarázat:

66 A szlovén nemzetiségű népesség aránya [%] Magyarország településein, forrás: nincs adat Jelmagyarázat:

67 forrás: Háttéranyag a 2005-ben elfogadott Országos Területfejlesztési Koncepcióhoz


Letölteni ppt "4. A NÉPESSÉG RASSZOK ÉS KULTÚRFÖLDRAJZI MUTATÓK SZERINTI ÖSSZETÉTELE A kép forrása: (Bevölkerung)http://www,dsw-online.de/diashow.html."

Hasonló előadás


Google Hirdetések