Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

MKT Közgyűlés 2010. május 28. 1 1.  Újabb globális válsághullám következik a szükséges monetáris és államháztartási szigorítások következtében  „a világ.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "MKT Közgyűlés 2010. május 28. 1 1.  Újabb globális válsághullám következik a szükséges monetáris és államháztartási szigorítások következtében  „a világ."— Előadás másolata:

1 MKT Közgyűlés május

2  Újabb globális válsághullám következik a szükséges monetáris és államháztartási szigorítások következtében  „a világ legnagyobb gazdaságai gyenge növekedést tudnak majd felmutatni és a deflációs nyomás nem kedvez majd a vállalati nyereségeknek „ – (Nouriel Roubini)  „Kínának szigorítania kell monetáris politikáját annak érdekében, hogy lehűtse az eszközár-buborékok kialakulásával kapcsolatos aggodalmakat.”  A fiskális stabilizació kényszere és/vagy későbbi kamatemelés egy súlyos második visszaeséshez fog vezetni  Az eurozóna szét fog esni  A kevésbé versenyképes tagországok versenyelőnyüket árfolyam-leértékelődés nélkül nem tudják visszaszerezni.  Kelet-Európának új növekedési modellre van szüksege – belső megtakaritáson és hazai tőkepiacokon alapulóra  Az államkapitalista rendszerek ( az állam a gazdaság elsőszámú vezérlője, pl. a beruházásoké) gazdaságilag eredményesebbek, mint a liberális piacgazdaságok  Nem biztos, hogy mindez csupán gondos intellektuális vizsgalódások eredménye! (Reflexivitás) 2 2

3 1. Subprime hitel válság (ingatlan árbuborék vége) nyár 2. Likviditási es pénzügyi válság (Lehman csőd nyomán pánik) – szept – 2009 • Kinél van „mérgezett” eszköz? Mit érnek a kockázati besorolások? (Basel kockázati súlyok miatt kereskedelmi bankoknál is! CDOs, SIVs etc.) • Bizalmi válság lebénította a bankrendszert! • Számviteli szabályok gerjesztette lefelé menő spirál (mark-to-market) 3. Gazdasági válság (Hitelszűke, kockázat-kerülés) – ?  Fő válság-enyhítő gazdaságpolitikai lépések: ◦ Bank feltőkésítések ◦ Központi banki pénzkínálat növelése (Kamatcsökkentés, repo) ◦ Költségvetési keresletbővítés 3 3

4 4 A pénzügyi válság néhány fontos tanulsága 1. A piaci árak csak óriási kilengéseken keresztül tükrözik a valós értékeket – pánik, tömegpszichózis, piacbefolyásoló manipulációk („Reflexivitás”) 2. Az állami szabályozók felelőssége elsődleges a válság kialakulásában, ezért nincs alapjuk a magabiztos túlszabályozói fellépésre 3. Az alapvető globális egyensúlytalanságok korrekciója terén az árfolyamkorrekción kívül semmi lényeges nem történt, továbbra is az USA fogyasztása a világgazdaság fő stabilizátora. 4

5  USA lakáspiac és bankok ◦ Lakáspiaci árbuborék ◦ Felelőtlen hitelezés – gátlástalan bankok, lakáshitelekhez kapcsolódó komplex pénzügyi derivativák  Átláthatatlanság  Laza pénzügyi felügyelet  Korrupt, hozzá nem értő rating ügynökségek kockázati minősítésére épült kártyavár  Globális egyensúlytalanság? (USA fiz mérleg deficit) ◦ Túlzott fogyasztói eladósodás ◦ Árfolyam-torzulások (Juan) ◦ Kelet-Európában lakossági devizahitelezés – nyugat- európai forrásokból 5 5

6 • A súlyos gazdasági válság 1.pénzügyi piacok állami befolyásolása következtében előállt lakáspiaci buborék kipukkadásának, 2.a kipukkadást követő hisztérikus pénzpiaci reakcióknak (likviditási válság) 3.arra adott szabályozói reakcióknak is a következménye. • Előzmények:  Mesterségesen alacsonyan tartott kamatszint a konjunktúra mindenáron való fenntartása érdekében (Greenspan)  Politikai nyomás a nagy amerikai bankokon a lakáshitelezes kiterjesztésére (kormanyzat, törvenyhozás és igazságszolgáltatás is)  Szeles tomegek lakashoz juttatasanak elosegitese direkt tamogatas helyett kozvetett nyomasgyakorlassal (1995 uj Community Reinvestment Act, - hitelbiralati kriteriumok lazitasa. A szabalyozok otlete volt, nem a bankoke! A hatast elfedte az ingatlan aremelkedes egy ideig. Fannie, Freddie subprime hitel vasarlasok.Citibank elleni per.)  A bankok és egyéb piaci szereplők teljes erőbedobással részt vettek a fellazított szdenderdek melletti hitelnyújtasi versenyben és azok mérlegen kívül helyezésében az értékpapírosítási ügyletek révén  Alkalmazkodtak a BASEL szabályokhoz (tőkesúlyok)  államilag garantált monopolhelyzetű rating ügynökségek pedig asszisztáltak  A lakáspiaci buborék kidurranása után tömeges (fedezetlen) shortolás a pénzpiacokon, ami önbeteljesítő spirálként hisztérikus árfolyamzuhanáshoz vezetett (Soros: reflexivitás) (gyanús ügyletek, pl. GS)  Irracionális szabályozói magatartás: követve a piaci hiszteriát/spekulációt (növekvő tőkemegfelelési elvárások), pro-ciklikusan szigorúbb fogyasztóvédelmi- és tőke-követelményekkel tovább mélyítik a válságot. Kelet-Európa: devizahitelezés megtiltása.  A szabályozók nem rendelkeznek a hasonló válságok elkerüléséhez szükséges előrelátás képességével, sőt, az általuk hozott szabályok főszerepet játszanak azok előidézésében. 6 6

7 ◦ Monetáris politika:  a hisztéria megfékezésére csak a jegybankok pénze elég – de a hisztéria elmúltával a piacok újra képesek lesznek a normális működésre.  tartósan a jegybankok nem helyettesíthetik a pénzpiacokat ◦ Fiskális politika:  az állami költekezésre alapozó kilábalási stratégiák a legtöbb országban (Kínát kivéve) elérték korlátjukat a már jelenleg is túlzott állami eladósodás miatt. Fiskális szigorítás következik.  Sok országban magát a pénzpiaci hisztériát/spekulációt is elsősorban az állami költségvetés, nem pedig a gazdasági szereplők hitelképességébe vetett hit megingása indította el. (Magyarország, Görögország) ◦ Pénzintézeti szabályozás:  A pénzintézetek már eleve nagyon óvatosak az ügyfeleik hitelképességének tömeges megrendülése miatt!  Kelet-európai leánybankok forrásellátása beszűkült  Uj pro-ciklikus korlátok és szabályok, valamint a hisztérikus pénzpiaci szereplők hosszú időre tovább béníthatják őket, (FX korlátozás, tőkekövetelmények)  A szabályozók a már lezajlott válságot próbálják elkerülni, mert azt hiszik, hogy csak ők tanultak annak tapasztalataiból, a piaci szerepők nem. 7 7

8  Monetáris politika: ◦ Leértekelesi verseny helyett infláció alacsonyan tartása  Fiskális politika: ◦ Ha a saját pénzügyi pozíciójukat rendbehozzák, s ezzel megteremtik a gazdasági szereplők számára a normális működés minimumát.  Pénzügyi szabályozás: ◦ Az egyoldalú piacbefolyásolásra és tömeges hisztéria/pánik hangulat kiváltására alkalmas pénzpiaci spekulatív tranzakciók szigorúbb szabályozása, (Fedezetlen shortolás, elszámolóházakon kívüli OTC derivativ ügyletek, hedge- fund transzparencia) 8 8

9  Olcsó pénzteremtés a központi bankok által? – csak ideiglenes válságkezelő lépés, azon túl infláció-gerjesztő  A hisztéria enyhülése/elmúlása, a bizalom visszatérése azonban alapvető feltétel! (Jegybanki intervenciók és nemzetközi mentőcsomagok indokoltak)  Állami kereslet bővülése – törékeny, ideiglenes  Belső fogyasztói kereslet növekedése Kínában, Németországban, Japánban, olaj-exportőr országokban?  Árfolyam-korrekciók: ◦ Juan felértékelődés? (vs USD) ◦ USD leértékelődés? (vs EUR, Yen)  A tartós motor a termelékenység folytatódó növekedése (elbocsátásokat meghaladó mértékben) – ehhez pedig versenyképesseg kell! 9 9

10 10 A dollár leértekelődött, a külker egyenleg javult.

11 11 USD/EUR árfolyam alakulása A pánik 2008 őszén visszafordította a USD leértekelődését, de aztan folytatódott.

12 12 USA GDP összetétel alakulása2007Q12007Q22007Q32007Q42008Q12008Q22008Q32008Q42009Q12009Q22009Q3 Lakossági fogyasztás (GDP %-ában)70,0%69,7%69,6%69,9%70,2%70,3% 69,8%70,4%70,7%71,1% Bruttó belföldi magán beruházás (GDP %-ában)16,3% 16,1%15,8%15,5%15,3%15,0%14,4%12,8%12,3%12,1% Kormányzati fogyasztás (GDP %- ában)15,6%15,7%15,8%15,9%16,2%16,4%16,7% 16,8%17,0% Bruttó állami beruházás (GDP %- ában)3,2%3,3% 3,4%3,5% 3,7% Külker egyenleg (GDP %-ában)-5,3%-5,2%-4,9% -5,2%-5,1%-5,2%-4,1%-2,7%-2,4%-2,8% Nem a lakossági fogyasztás, hanem a belföldi magán beruházás aránya csökkent! Az USA belső fogyasztása maradt a világgazdaság stabilizátora!

13 GDP %-ában Q12009Q22009Q3 Összes bruttó megtakarítás18,3%18,1%16,5%14,7%13,9%14,5%15,1%16,2%14,5%12,6%11,3%10,8%10,4% Kormányzat nélkül a belföldi nettó megtakarítás5,1%3,9%4,0%5,3%5,5%5,7%4,9%5,0%3,5%4,6%5,1%6,8%6,9% - ebből üzleti szektor2,8%1,8%2,0%2,6%2,8%3,3%3,8%3,2%2,3%2,6%2,1%2,6%3,5% Kormányzat nettó megtakarítása1,5%2,3%0,2%-2,9%-3,7%-3,3%-2,0%-1,1%-1,5%-4,7%-7,1%-9,1%-9,5% Teljes bruttó beruházás20,6%20,9%19,3%18,7% 19,7%20,3%20,5%19,5%18,2%15,4%14,7% Teljes bruttó magán beruházás17,5%17,8%16,2%15,5% 16,6%17,2%17,4%16,3%14,8%11,9%11,0% Teljes bruttó kormányzati beruházás3,1% 3,2% 3,1% 3,2%3,3%3,4%3,5%3,7% Külföldi nettó finanszírozás-3,2%-4,1%-3,7%-4,3%-4,7%-5,3%-5,8%-6,0%-5,2%-4,9%-2,9%-2,8%-3,0% 13 A külső finanszírozás lecsökkent, a kormányzati eladósodás megugrott, a magán beruházás rovására! USA: Megtakarítás és Beruházás

14 1. Erős függés az EU (német) exporttól – csak lassan nő 2. A válság miatt megugrott munkanélküliség és a költségvetési kiadáscsökkentések a belső fogyasztást is visszafogják 3. Az eurozóna válsága folyamatos külső fenyegetést jelent 4. Az elmúlt évek fő motorja a hitelezés gyors növekedése volt, ez teljesen leült. ◦ Megnövekedett kockázatok ◦ Anyabanki korlátozások ◦ Szabályozói túlbuzgósag  A lakossági devizahitelezés beszűkítette a gazdaságpolitika mozgásterét – a hazai deviza nagyaranyú leértékelődése nem választható. Ez a hagyományos magyar válságkezelő recept!  A belső megtakarítások növelésére valóban szükség van, de ehhez nem a felhalmozott megtakarítások leértékelésén keresztül vezet az út! 14

15  Eurozóna úrrá lesz bizalmi válságán (pénzügyi mentőcsomag, új fiskális szabályok)  EUR leértékelődése segíteni fogja az EU (német) export jelentős fellendülését  A bankrendszert nem fogják esztelen pro-ciklikus szabályokkal gúzsbakötni még a fellendülés megkezdése előtt, hanem hagyják hogy betöltse funkcióját  Folytatódni fog a magyar fiskális stabilizáció  A magyar kormányzati gazdaságpolitika fókuszában a gazdasági szereplők versenyképességének javítása lesz: ◦ Egyszerűbb adózás és alacsonyabb adókulcsok a munkajövedelmekre ◦ Dereguláció, bürokratikus kötöttségek csökkentése, szabályok egyszerűsítése ◦ Alapvető állami feladatok hatékony végzése (pl. birósági eljárások) ◦ Munkavállalásra ösztönző újraelosztás ◦ Munkaerőpiaci igényekhez igazodó képzés stb. 15


Letölteni ppt "MKT Közgyűlés 2010. május 28. 1 1.  Újabb globális válsághullám következik a szükséges monetáris és államháztartási szigorítások következtében  „a világ."

Hasonló előadás


Google Hirdetések