Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA Szellő János. IRODALOM Halmos Csaba (2006):Az Európai Unió Foglalkoztatási Stratégiája. PTE FEEK, Pécs Borbély Tibor Bors (2008):

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA Szellő János. IRODALOM Halmos Csaba (2006):Az Európai Unió Foglalkoztatási Stratégiája. PTE FEEK, Pécs Borbély Tibor Bors (2008):"— Előadás másolata:

1 FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA Szellő János

2 IRODALOM Halmos Csaba (2006):Az Európai Unió Foglalkoztatási Stratégiája. PTE FEEK, Pécs Borbély Tibor Bors (2008): Munkanélküliség kezelése, foglalkoztatáspolitika. SZTE, Szeged Csoba Judit (2006): Foglalkoztatáspolitika HEFOP Debrecen Gyulavári Tamás (szerk. 2004): Az Európai Unió szociális dimenziója. OFA Kht. Budapest Frey Mária (szerk. 2001): EU-konform foglalkoz- tatáspolitika. OFA Kht. Budapest László Gyula (2007): Munkaerő-piaci politikák. PTE KTK, Pécs

3 A POLITIKA FOGALMA A politika kifejezés az ókori görög polisz névből ered. A politika szó eredeti jelentése közélet, ebben az értelemben tehát mindenki, aki részt vesz a közéletben, tevékeny (aktív) vagy tétlen (passzív) politikát folytat. A politikával, közélet- tel, annak jelenségeivel foglalkozik a politika- tudomány. A politika az a tevékenység, mely során a közös- ség tagjai a közösségen belüli konfliktusok vala- mint a közösség egészét vagy egy részét érő külső hatások sokasága közül kiválasztják, hogy melyek számítanak az egész közösséget érintő problémának és döntenek azok kezelési módjáról.

4 A MUNKA FOGALMA A munka a fizika tudománya szerint a bekövet- kező energiaváltozás nagysága, a munka-végzés mértéke a munka, mértékegysége a joule. A filozófia szerint a szükségletek kielégítését célzó emberi tevékenység (munkatudomány). A foglalkozás kitanult, fizetés ellenében végzett tevékenység; hivatás; szakma; mesterség; üzletág; következtetésképpen munka. A foglalkoztatás minden olyan jogviszony, amely- ben a szolgáltatás tárgya a természetes személy által a foglalkoztató részére ellenérték fejében végzett munka.

5 TÁRSADALOMPOLITIKA A társadalompolitika felfogható közpolitikaként, amely a társadalom egészének problémáit tárja fel és keres rájuk megoldási alternatívákat. A társadalom, mint az itt tárgyalt fogalmak leg- szélesebbike az emberi együttélés viszonyai, a termelési szerkezet egészét lefedi. Az egyes szak- politikák tehát a társadalompolitikán belül, annak építőelemeként értelmezhetőek (Borbély Tibor Bors) A társadalom tehát az egyének egymáshoz fűződő viszonyrendszerének összessége, amely összefo- nódik a kultúra fogalmával.

6 A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA FOGALMA Adott állam, társadalmi berendezkedés szintjén a munkaerő-piaci szabályozást jelenti. A foglalkoz- tatáspolitika az általános politika szerves része. Tartalmát tekintve átfedésben van több más szakpolitikával. A ILO* szerint: „Az állam a gazdasági növekedés és fejlődés ösztönzése, az életszínvonal emelése, a munkaerő–szükségletek kielégítése, a munka- nélküliség és az alulfoglalkoztatottság leküzdése érdekében fő célkitűzésként olyan aktív politikát alakít ki és hajt végre, amelynek célja a teljes, produktív és szabadon választott foglalkozta- tottság megvalósítása.” * ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezet

7 GAZDASÁGPOLITIKA Szélesebb körű társadalmi célok elérése irányul (gazdasági stabilitás, növekedés, struktúraváltás elősegítése) Tevékenységéhez közhatalmi eszközök és technikák társulnak: - adópolitika - költségvetési bevételek és kiadások - állami beavatkozások, szabályozások - ár- és bérviszonyok szabályozása - ágazati gazdaságfejlesztés

8 S ZOCIÁLPOLITIKA A leíró közigazgatási felfogás tételesen felsorolja a szociálpolitikához tartozó ágazatokat és ezek együttesét nevezi szociálpolitikának. Az ágazatok közös elemei, hogy a szükséglet kielégítés nem csak piaci jellegű. Kiadásait az állami újraelosztásból (redisztribúcióból) fedezik, és a szükségletek lebonthatóak az egyén szintjére. A szociálpolitika történelmileg kialakult intéz- ményrendszer, amely a piaci kapcsolatok révén elégít ki bizonyos nem piaci módon kielégíthető szükségleteket. Ezt elsősorban az állami újra- elosztás eszközével teheti meg. A szociálpolitika az állam és az állampolgárok közötti viszony intézményesülése (Ferge Zs.)

9 OKTATÁSPOLITIKA Az oktatáspolitika az oktatásügy intézmény- rendszereivel és a benne résztvevőkkel (tanulók, hallgatók, oktatók, tanárok, szülők) foglalkozó szakpolitika, amely az oktatási alrendszer egész társadalomra gyakorolt hatásait is vizsgálja. Főbb területei: - közoktatás-politika - szakképzés (iskolarendszeren belül és kívül) - felsőoktatás-politika - felnőttképzés

10 HUMÁNPOLITIKA Humánpolitikának nevezzük eredeti értelemben az emberekkel kapcsolatos társadalompolitikai tevékenységek összességét. Tehát a népesség- politika, a családpolitika, az oktatáspolitika, a foglalkoztatáspolitika és az ifjúságpolitika éppen úgy része a fogalomnak, mint a társadalom- biztosítás vagy az idősgondozás. ( Lévai Zoltán, Kővári György) Szűkebb értelemben azoknak a céloknak és eszközöknek az együttese, amelyek az emberek motiválásával, fejlesztésével, hatékony foglalkoz- tatásával kapcsolatban az integrált személyügyi szervezet kompetenciájához tartoznak.

11 A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA MODELLJEI A teljes foglalkoztatás – szocialista modellje: Az állam meghatározó és közvetlen beavatkozó szerepe Szabályzókkal kikényszerített foglalkoztatás Krónikus munkaerőhiány A foglalkoztatás piaci modellje: A piaci törvények elismerése melletti beavat- kozás A piaci szereplők segítése Jelen lévő munkanélküliség

12 A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA TARTALMA Célok és célrendszerek megfogalmazása Törvényi és rendeleti szabályozás Nemzetközi együttműködésből fakadó kötele- zettségek betartása és betartatása (lásd például Európai Uniós tagság) Szakpolitikákkal történő egyeztetés, harmo- nizáció Ágazati célok közötti egyeztetés Eszközrendszerek kereteinek kialakítása Társadalmi érdekegyeztetés

13 A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA ALAPVETŐ CÉLJAI Lehetőség szerint a teljes foglalkoztatás elérése A munkaerőpiac rugalmasságának biztosítása A gazdasági aktivitás növelése, a „segély helyett munkát” elv biztosítása Termelékenység és foglalkoztatás-bővítés A munkavállalói és munkáltatói mobilitás segítése A foglalkoztatási, gazdasági, oktatási, szociális és egészségügyi célkitűzések közötti kapcsolat erősítése, humánpolitikai összehangolása Az esélyegyenlőség biztosítása

14 A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA SZEREPLŐI Az állam és annak szakpolitikai, szakigazgatási szervezetei Forprofit szféra - gazdálkodó szervezetek - társas vállalkozások - egyéni vállalkozások Nonprofit szféra - intézmények - egyesületek, alapítványok - egyházak Szakszervezetek

15 A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA VERTIKÁLIS ÉS HORIZONTÁLIS SZINTJEI Vertikális szintek: Nemzetközi szint (irányelvek, határozatok, például ENSZ, EU, Európa Tanács stb.) Országos szint (törvények, jogszabályok intézmények stb.) Szubszidiaritás szintjei (ágazat, régió, megye, kistérség, település, gazdálkodó szervezet, vállalkozás stb.) Horizontális szintek: Az érdekegyeztetés szintjei A preventív, aktív és passzív eszközök alkalmazásának szintjei

16 A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI CÉLOK ELÉRÉSÉNEK PIACI RENDSZERE Elsődleges vagy eredeti munkaerőpiac, elvileg külső beavatkozástól mentes piac Másodlagos munkaerőpiac (például Német- ország), nagyfokú társadalmi támogatással működő piac, amely átmenetet képez az elsődleges munkaerőpiacra Szociális gazdaság (harmadik szektor): - non-profit humán szolgáltatások, - személyi szociális, háztartási szolgáltatások, - szabadidős és kulturális programok szervezése, - környezetvédelmi tevékenységek stb.

17 A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI CÉLOK ELÉRÉSÉNEK ESZKÖZRENDSZERE Rugalmasság, az alkalmazkodóképesség növelése: A munkaerő szabad áramlása Tipikus és atipikus foglalkoztatás A munkaidő beosztás rugalmassá tétele A szakképzés és munkaerő-piaci igények össz- hangjának megteremtése Térbeli mobilitás növelése Az állami, magán és civil munkaerő-piaci szervezetek szolgáltató tevékenységének fejlesztése

18 Aktivizáló eszközök biztosítása: Prevenciós támogatások Munkaidő-szabályozás támogatása Közvetlen és közvetett munkahelyteremtés Adójóváírások, kedvezményes adózás Bérszubvenciók, támogatások Kedvezmények, esetleg versenyelőnyök biztosítása Munkaerő-piaci programok

19 A MUNKAERŐPIAC SPECIFIKUS VONÁSAI, JELLEMZŐI

20 A MUNKAERŐPIAC FOGALMA A munkaerőpiac a korszerű piacgazdaság egyik nélkülözhetetlen, szerves alkotó- eleme. A munkaerőpiac a munkaerő adás- vételével kapcsolatos viszonyok összessége Kategóriái: - munkaerő-kereslet - munkaerő-kínálat Alapvető jellemzői a társadalmi és a gazdasági meghatározottság

21 A MUNKAERŐPIAC ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI, ELTÉRÉSEI A termelési tényező keresletének és kí- nálatának megjelenési helye A munka önmagában nem képes megje- lenni, kell hozzá a munkaerő Nagy a súlya a társadalmi és az emberi tényezőknek Az érdekképviseletek erőteljesebb szerepe Az árszabályozás eltérései

22 A MUNKAERŐPIAC TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA Az emberi tényezők, mint társadalmi meghatározottság Társadalmi és szociális elvek, stratégiák A munkanélküliség elkerülése Rugalmasság és biztonság Társadalmi és szakmai mobilitás Életszínvonal, életminőség Munkavállalói érdekérvényesítés

23 A MUNKAERŐPIAC TÁRSADALMI KÖVETELMÉNYRENDSZERE Társadalmi elvárások: Szociális szempontok Meghatározó rendszerfilozófiák Globális (passzív, aktív) értékrend: A munka világában általánosan érvényesülő és elfogadott normák Etikai elvárások

24 A MUNKAERŐPIAC GAZDASÁGI MEGHATÁROZOTTSÁGA Piacgazdasági elvek (emberi erőforrás hatékonyság és megtérülés stb.) Megfelelő emberi erőforrások rendelke- zésre állása Racionalitás, rugalmasság Kereslet, egyensúly növekedés Vállalkozásösztönzés Hatékonyság

25 A MUNKAERŐPIAC SZEREPLŐI Munkavállalók Munkanélküliek, illetve álláskeresők Munkaadók Az állam  a foglalkoztatás-politika, valamint a foglalkoztatás- politikai eszközrendszer kialakítása  a munkaerő-piaci intézményrendszer létrehozása, működtetése, a fontosabb foglalkoztatás-politikai döntések előkészítése és érvényesítése

26 A JÓL MŰKÖDŐ MUNKAERŐPIAC JELLEMZŐI Átlátható munkaerőpiac Prognosztizált munkaerő-kereslet,- kínálat, viszonylagos egyensúly A megüresedett álláshelyek gyors betöltése, rugalmasság Az igényekhez igazodó képzési rendszer Hatékony forrásfelhasználás Társadalmi csoportokat nem zárnak ki

27 A MUNKAERŐPIAC SAJÁTOS ELLENTMONDÁSAI Differenciált érdekek, szubjektív döntések Profit-, illetve bérmaximalizáló stratégiák Késleltetett reagálás, lehetséges rugalmatlanság Egyes szereplők eltérő esélyei, lehetőségei A munkaerő nem homogén tényező A munkaerőpiac korlátozott átlátható-sága Korlátozott mobilitási lehetőségek (térbeli, szakmai stb.) A bérek esetenkénti rugalmatlansága

28 M UNKAERŐ - PIACI MODELLEK, RENDSZERFILOZÓFIÁK Liberális piacgazdaság: Minimális külső szabályozás A piac szereplői egyenrangúak Az emberi erőforrást felértékeli, differenciálja Erőteljes öngondoskodás Magas szintű globális elvárások (pl.: antidiszkrimináció, egynlőség)

29 Szociális piacgazdaság: A piac és a szociális érzékenység egyen- súlya A munkaerőpiac keretei védik a munka- vállalót (álláskeresőt) A munkaadó piaci alapon racionálisan mérlegel Intézményesített szociális partnerség

30 Jóléti állam: A piac szerepe elismert, de a hangsúly a szociális szempontokon van A piac negatív hatásainak ellensúlyozá- sa, minimális jólét biztosítása mindenki számára állami transzferekkel Központosított, újraelosztó állami szerep Korlátozott munkaerőpiac

31 Korporatív rendszer: Nagy társadalmi csoportok szoros, álla- milag biztosított együttműködése Tripartit formák, erős konszenzus kész- ség Közös végrehajtás Ágazatok előtérbe kerülés Szélesebb társadalmi stabilitás, elfoga- dottság, gazdasági hatékonyság

32 A MUNKAERŐPIAC SZEGMENTÁLTSÁGA ( TAGOLTSÁGA ) A szegmentáció kialakulhat: Munkaerő-részpiacok között Egyes munkaerő-részpiacokon Munkafeladatok, képességek, normák, értékek előírásakor Jövedelmek, teljesítmények meghatározásakor

33 A nem strukturált munkaerőpiac: Alapvetően a segéd és betanított munkák körében van jelen A munkavállaló kiszolgáltatott, nincs védelme, bármikor lecserélhető A munkaerőpiacnak ez a szegmense egyszerre bezár és kirekeszt

34 Felső szegmens a szakmai munkaerő- piac: Formalizált és nagy védettség a mun- kavállalónak Kollektív érdekképviselet Nagyfokú szakmaiság, versenyképes-ség Magas kereseti szint

35 A MUNKAERŐPIAC BELSŐ ÁLLAPOTA, ERŐVISZONYAI A kereslet, kínálat nagysága A foglalkoztatás globális és strukturális színvonala A foglalkoztatottak és a foglalkoztat-hatók struktúrája (szakma, iskolai vég-zettség, életkor stb.) Bérszínvonal, a foglalkoztatás költségei Érdekegyeztetés Jogszabályi feltételek

36 A MUNKAERŐPIAC SZABÁLYOZÁSA A munkaerőpiac állami szabályozása: Törvények, jogszabályok Foglalkoztatáspolitikai eszközök Elosztás-politikai eszközök Népesedés-politikai eszközök Oktatás-politikai eszközök Szociálpolitikai eszközök

37 Az együttműködést szabályozó eszközök: A szociális és érdekvédelmi szervezetek helyének és szerepének szabályozása Az érdekegyeztetés folyamatának, formai és tartalmi szabályai A munkaerő-piaci szereplők megállapo- dásai A többoldalú érdekérvényesítés folyama- tának szabályai

38 A MUNKAERŐPIAC MUTATÓI Részvételi hányad: amely a gazdaságilag aktív népesség össznépességen belüli aránya Foglalkoztatási hányad: amely az éppen foglalkoztatottaknak az össznépességen belüli aránya Munkanélküliségi hányad: amely a munka-nélkülieknek a gazdaságilag aktív népességen belüli létszámaránya

39 A RÁNYOK SZÁMÍTÁSA Gazdasági aktivitási ráta (%) = Foglalkoztatottak és a munkanélküliek/Össznépesség Foglalkoztatási ráta (%) = Foglalkoztatottak száma/Össznépesség Munkanélküliségi ráta (%) = Munkanélküliek száma/Foglalkoztatottak és a munkanélküliek

40 A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE AZ EURÓPAI UNIÓBAN

41 A Z INTEGRÁCIÓS FOLYAMATOK KEZDETE II. világháború vége, a bipoláris világrend kialakulása Truman doktrína, Marshall terv (1947) - cél az amerikai befolyás megerősítése - a segélyek szervezett szétosztása OEEC – Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet létrehozása (1948) - kormányközi testület - irányító szervezete a Miniszterek Tanácsa - szakértői bizottságok - ügynökségek

42 E URÓPAI SZÉN ÉS ACÉL KÖZÖSSÉG - MONTÁNUNIÓ 1951-ben létrehozói Franciaország, Belgium, Hollandia, Luxemburg, NSZK, Olaszország Céljai: - a közös piac megteremtése - nemzetek feletti szervezet létrehozása - a foglalkoztatottság növelése - az életszínvonal emelése Szervezetei: - Főhatóság - Miniszterek Tanácsa - Közgyűlés és Bíróság

43 A MONTÁNUNIÓ FOGLALKOZTATÁS - POLITIKAI EREDMÉNYEI Előkészítője volt olyan foglalkoztatáspolitikai koncepciók kialakításának, mint a - gazdaság és a foglalkoztatás összehangolása - a különböző érdekek közelítése - a gazdasági ágazatok integrálódása - a foglalkoztatás és a szociális biztonság kérdése Eredményei ellenére nem tudta betölteni a koor- dináló szerepet: - hatalmi ellentmondások (Anglia kérdése) - hidegháborús környezet

44 A Z INTEGRÁCIÓ FŐBB ÁLLOMÁSAI IG Európai Gazdasági Közösség (Róma,1957) EURATOM (Róma, 1957) Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA, 1960 – az alternatív EGK Vámunió az EGK-ban (1968) Európai Tanács (1974) Megjelenik az ECU, a virtuális euró Schengeni Egyezmény (1990) Maastrichti Szerződés – döntés az unióvá alakulásról ( ) Amszterdami Szerződés (1997)

45 E URÓPAI GAZDASÁGI KÖZÖSSÉG (1957), A RÓMAI SZERZŐDÉS ALAPELVEI Közösségi politikák végrehajtása A gazdasági tevékenység kiegyensúlyozott fejlő- dése A fenntartható, inflációellenes és a környezetet figyelembevevő növekedés Magas szintű foglalkoztatottság és szociális védelem Az életszínvonal és életminőség javítása Gazdasági, társadalmi kohézió és szolidaritás a tagállamok között

46 A RÓMAI SZERZŐDÉS TARTALMA Uniós állampolgárság A közösség politikái: • Áruk szabad mozgása • Agrárpolitika • Személyek, szolgáltatások és a tőke szabad áramlása • Szállítás • A versenyre, az adózásra és a jogharmonizációra vonatkozó közös szabályok • Gazdasági és monetáris politika • Közös kereskedelempolitika

47 • Szociális politika, az oktatás, a szakképzés és az ifjúság • A kultúra, közegészségügy • Fogyasztóvédelem • Transz-európai hálózatok • Iparfejlesztés • Gazdasági és társadalmi kohézió • Kutatás és műszaki fejlesztés • Környezetvédelem, együttműködés

48 A Z EGK FŐBB FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI DÖNTÉSEI Az EGK Alapító Szerződése a szociális kérdések részeként szól a foglalkoztatásról Foglalkoztatási Állandó Bizottság létrehozása a súlyosbodó foglalkoztatási problémák leküzdésé- re (1976-tól). A bizottság főbb dokumentumai: Irányelv a közösségi munkaerő-piaci politikára A munkanélküliség elleni harc közösségi akciói A fiatalok és a nők foglalkoztatásának elősegítése Helyi munkahelyteremtő programok támogatása 1982-től Kölcsönös Foglalkoztatáspolitikai Infor- mációs Rendszer (MISEP) létrehozása

49 A Z EURÓPAI SZOCIÁLIS KARTA (1961), A FOG - LALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ CIKKELYEI Mindenkinek legyen lehetősége arra, hogy általa szabadon választott foglalkozással keresse meg a megélhetését. Minden dolgozónak joga van az igazságos munka- feltételekhez. Minden dolgozónak joga van a biztonságos és egészséges munkakörülményekhez. Minden dolgozónak joga van a tisztes javadal- mazáshoz, amely elégséges önmaga és családja tisztes megélhetéséhez.

50 Minden dolgozónak és munkáltatónak joga van a szabad társuláshoz nemzeti és nemzetközi szer- vezetek keretében gazdasági és szociális érdekei védelmében. Minden dolgozónak és munkáltatónak joga van a kollektív alkuhoz. Gyermekeknek és fiataloknak joguk van a külön- leges védelemre. Anyaság esetén a női foglalkoztatottaknak joguk van különleges védelemre.

51 Mindenkinek joga van a pályaválasztási tanács- adás megfelelő eszközeihez annak érdekében, hogy segítségével személyes képességeinek és érdeklődésének megfelelő foglalkozást válasszon. Mindenkinek joga van a szakképzés megfelelő körülményeire. A Felek bármelyikének állampolgárai egymás területén az ottani állampolgárokkal egyenlő feltételek mellett folytathatnak bármilyen jöve- delemszerző tevékenységet és ezt csak indokolt gazdasági, vagy szociális okokból lehet korlá- tozni.

52 A foglalkoztatás és alkalmazás tekintetében minden dolgozónak joga van az egyenlő lehető- ségekre és egyenlő bánásmódra anélkül, hogy a nemek alapján hátrányos megkülönböztetés érné őket. A dolgozóknak joguk van ahhoz, hogy a vállal- kozáson belül tájékoztassák, illetve hallgassák meg őket. A dolgozóknak joguk van ahhoz, hogy részt ve- gyenek a munkakörülmények és a vállalkozáson belül a munka környezetének megszabásában és javításában.

53 Minden dolgozónak joga van a védelemre azok- ban az esetekben, amikor foglalkoztatása meg- szűnik. Minden dolgozónak joga van követelései védel- mére abban az esetben, amikor munkáltatója fizetésképtelenné válik. Minden dolgozónak joga van a méltósághoz mun- kavégzés közben.

54 A Z EURÓPAI FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA ( EFS ) KIALAKULÁSA 1990-től a foglalkoztatás folyamatosan csökken és a munkanélküliség erőteljesen nő Az uniós munkanélküliségi ráta 9,5%-ról 1993-ra 12 százalékra emelkedett A tagállamokban 18 millióan voltak munka nélkül, 48 százalékuk tartósan munkanélkülinek számított Elhúzódó gazdasági és pénzügyi válság A válság kivédésére alkalmas közösségi eszkö- zök hiánya, alacsony munkahelyteremtő képes- ség A munkaerőpiac strukturális problémái

55 A MSZTERDAMI SZERZŐDÉS (1997) A szerződés alapja a közös foglalkoztatási straté- gia kialakítása Közös irányelvek és az irányelvek beépítése a tagállamok foglalkoztatáspolitikájába A Tanács minősített többséggel konkrét ajánlást tehet egyes tagállamok számára a foglalkoztatás fejlesztése érdekében Éves nyomon követési (monitoring) és visszacsa- tolási rendszer kialakítása Nemzeti Foglalkoztatási Akciótervek rendszeré- nek a bevezetése Luxemburgi foglalkoztatási csúcsértekezlet

56 E LSŐ PILLÉR : A FOGLALKOZTATHATÓSÁG NÖVELÉSE Mindenki számára nyitott munkaerőpiac kialakí- tása A tagállamok kötelesek minden munkanélküli fiatalnak újrakezdési lehetőséget felajánlani, mielőtt munkanélkülisége elérné a hat hónapot, felnőttek esetében a 12 hónapot Növelni kell az aktivizáló intézkedéseket, el kell érni, hogy a munkanélküliek minimum 20%-a részt vegyen aktív programokban Biztosítani kell a képzés és átképzés, illetve az alternatív foglalkoztatások lehetőségét

57 M ÁSODIK PILLÉR : VÁLLALKOZÓKÉSZSÉG FEJLESZTÉSE Munkahelyteremtés és a szolgáltatási szektor növelése A vállalkozások indításának könnyítése, a működési és adminisztrációs terhek csökkentése A közösségi szinten is magas 42%-os adóterhek csökkentése A helyi igények szerint kialakuló szociális gazda- ság fejlesztése A vállalkozókészség fejlesztése képzések biztosí- tásával

58 H ARMADIK PILLÉR : AZ ALKALMAZKODÓ - KÉPESSÉG Rugalmas munkaerő-piaci alkalmazkodás Munkaszervezet, munkavégzési formák modernizálása Atipikus munkavégzés lehetőségeinek bővítése Jogi garanciák a munkavégzés érdekében Emberi erőforrás fejlesztése Munkaviszonyos képzések rendszerének bővítése Képzési célú beruházások fejlesztésének felgyor- sítása

59 N EGYEDIK PILLÉR : A NŐK ÉS A FÉRFIAK ESÉLYEGYENLŐSÉGE Szemléletformálás a társadalom egészében A munkahelyi és a családi élet összeegyeztetése A munkaerő-piaci szegregáció csökkentése A munkaerő-piaci esélyegyenlőség beépítése a különböző szakpolitikákba A luxemburgi irányelvek továbbélése: A négy pillér továbbra is megmaradt, de kiegé- szült horizontális politikákkal Előtérbe került a segély helyett munka elve

60 A Z IRÁNYELVEK SAJÁTOSSÁGAI Döntően a munkanélküliségre koncentrál és nem a munkanélküliekre Fő célja foglalkoztatás növelése, és nem annyira a munkanélküliség csökkentése Inkább befogadó jellegű és mindenki számára nyitott folyamatokra épül A nők és férfiak esélyegyenlőségét strukturális problémaként kezeli és nem nőpolitikaként Megköveteli a szakpolitikák átalakítását Kiemeli a szociális partnerséget Megnő a benchmarking jelentősége

61 A BENCHMARKING ÉS A FOGLALKOZTATÁS - POLITIKA Benchmarking: nem más, mint egy folyamat, mely során a foglalkoztatáspolitika különböző funkcionális területeinek módszereit, folyamatait és eredményeit összevetik egy vagy több más foglalkoztatáspolitika hasonló jellemzőivel, an- nak érdekében, hogy fény derüljön a racionali- tási, valamint minőség- és teljesítménynövelési lehetőségekre. Jellemző területei a 90-es évek kö- zepétől: - ifjúsági munkanélküliség - tartósan munkanélküliség - munkaerő-piaci esélyegyenlőség

62 A FOGLALKOZTATÁS BŐVÍTÉSÉT SZOLGÁLÓ POLITIKÁK KIALAKÍTÁSA A passzív módszerekről az aktív intézkedésekre való áttérés Aktivizálás és személyre szabott szolgáltatás Foglalkoztatást növelő és ösztönző adórendszer kialakítása Esélyegyenlőségi programok támogatása A tartós munkanélküliség megelőzése A képzés, átképzés, foglalkoztatás támogatása A megváltozott munkaképességű emberek munkaerő-piaci esélyeinek javítása Fiatalok munkaerő-piaci integrációja

63 A női munkanélküliség visszaszorítása A szakmunkásképzés kiterjesztése, a duális rend- szer Az élethosszig tartó tanulás fontossága A munka szervezése és a munkaidő rugalmas- sága A lokális dimenzió erősítése (szubszidiaritás, te- rületi paktumok, decentralizált forrás stb.) A munkaerő-piaci szolgálatok és szolgáltatások erősítése, fejlesztése Második és harmadik munkaerőpiac

64 A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA FINANSZÍROZÁSA Strukturális alapok: Európai Szociális Alap, Európai Regionális Fejlesztési Alap, Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap, Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz A Strukturális Alapok felhasználásának fő alap- elvei: a koncentráció, a programozás, a partner- ség és az addicionalitás Célterületei: a fejlődésben elmaradott régiók támogatása; a gazdasági és szociális átalaku- lásban lévő régiók; a humán erőforrások fejlesz- tése

65 A Z EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP PRIORITÁSA Aktív munkaerő-piaci politikák kidolgozása és támogatása. A munkaerőpiacra való belépés egyenlő esélyeinek támogatása, különös tekintettel, a társadalmi kirekesztéssel fenyegetett személyekre. Az élethosszig tartó tanulás politikájának részeként a szakképzés, az oktatás és a tanácsadás támogatása és fejlesztése. A szakmailag jól képzett, gyakorlott és alkalmazkodó-képes munkaerő, valamint a munkaszervezetek innovációs és alkalmaz- kodó képességnek támogatása.

66 A vállalkozói készségeket és a munkahely- teremtést elősegítő feltételek kialakítása, a tudomány, a kutatás és a technológia terén az ismeretek és a humán potenciál erősítése. A nők munkaerőpiacra történő belépését és munkaerő-piaci részvételét javító konkrét intézkedések.

67 A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI AKCIÓ - TERVEK TAPASZTALATAI (1996 – 2000) Magas szintű politikai elkötelezettség A szociális partnerség erőteljes fejlődése A foglalkoztatáspolitika tág, komplex értelmezé- se, a szakpolitikák kapcsolatának erősítése Az EU foglalkoztatási teljesítménye lényegesen, 4 százalékpontot javul Egyértelművé vált az aktív foglalkoztatáspolitika prioritása Nőtt az egész életen át tartó tanulás jelentősége Erősödött a szubszidiaritás Az állami munkaerő-piaci szervezetek fejlődése új hangsúlyt kapott

68 A Z AKCIÓTERVEK HIÁNYOSSÁGAI Általános probléma az aránytalanság, sok eset- ben az alkalmazkodóképesség és az esélyegyenlő- ség háttérbe szorul A regionális és helyi hatóságok, szereplők részvé- tele nem mindig és mindenhol biztosított Az adó- és járulékrendszer különbözősége ellent- mondásos Az akciótervek legkevésbé kielégítő eleme a tel- jesítményértékelés - indikátor problémák - ex post értékelések

69 A Z EURÓPAI FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TOVÁBBFEJLESZTÉSE – LISSZABON (2000) ET rendkívüli ülése: „Foglalkoztatás, gazdasági reform és társadalmi kohézió – úton egy európai alapú innováció és tudás felé” Fő céljai: - a gazdasági reform folytatása - a humán erőforrás beruházás növelése - az európai szociális modell megerősítése Az EFS újszerűsége: - komplex és koherens programot alkot - indikátorokat határoz meg - középpontjában a foglalkoztatás áll

70 C SELEKVÉSI PRIORITÁSOK /1 Aktív és preventív intézkedések a munka- nélküliség és az inaktivitás ellen A vállalkozókészség erősítése és a munka- helyteremtés elősegítése Több és jobb beruházás a humán tőkébe, az életen át tartó tanulás stratégiái A munkaerő kínálat növekedése és az aktív öregedés előmozdítása A nemek közötti egyenlőség Ösztönzés a munkavállalásra a munka vonzóbbá tételével

71 C SELEKVÉSI PRIORITÁSOK /2 Az integráció elősegítése és küzdelem a munka- erőpiacon hátrányos helyzetben lévő emberek diszkriminációja ellen A be nem jelentett munka átalakítása bejelentett munkává A foglalkozási és földrajzi mobilitás előmozdítása és a munkaközvetítés javítása A jobb irányítás, partnerség és kivitelezés előse- gítése (az érintettek bekapcsolása, a szociális partnerek bevonása, hatékony és eredményes szolgáltatások biztosítása és megfelelő pénzügyi rendszer)

72 A Z EURÓPAI UNIÓ FOGLALKOZ - TATÁSPOLITIKÁJA NAPJAINKBAN

73 A LISSZABONI STRATÉGIA FELÜLVIZSGÁLATA (2002) A vizsgált időszakot látványos munkahelyterem- tés és munkanélküliség-csökkentés jellemezte, amit lendületes gazdasági növekedés alapozott meg A munkahelyek száma több mint 10 millióval (+6,5 százalék) nőtt, amiből 6 milliót nő A munkanélküliek száma több mint négymil- lióval, 25 százalékkal csökkent. A strukturális munkanélküliség visszaszorulása felgyorsult. A gazdaságilag aktív népesség száma közel ötmil- lióval emelkedett (nők)

74 Összegezve az eredményeket: – számottevően javult az EU foglalkoztatási teljesítménye, – jelentősen csökkent a munkanélküliség, – előtérbe kerültek az aktív munkaerő-piaci eszközök, – az oktatás, élethosszig tartó tanulás jelentősége nőtt, – sok regionális és helyi foglalkoztatási kezdeményezés indult, és – előrehaladt az állami foglalkoztatási szolgálatok modernizálása.

75 Összegezve a problémákat: – nincs kellő összhang a gazdaságpolitika és a foglalkoztatáspolitika között, – aránytalanságok mutatkoznak a pillérek kezelésében (a III. és IV. pillér háttérbe szorult a végrehajtás során), – többet kell tenni a társadalmi partnerek és a regionális, illetve helyi szereplők bevonásáért, – továbbra is nagyok a munkaerő-piaci különbségek az egyes tagállamok között.

76 KÖVETKEZTETÉSEK A lisszaboni célkitűzések teljesítése feltételezi, hogy az új foglalkoztatási irányvonalak három átfogó és egymással kölcsönösen összefüggő célra épüljenek, ezek: 1. a teljes foglalkoztatás, 2. a munka minőségének és termelékenységének javí- tása, valamint 3. a társadalmi összetartozás erő- sítése Az új irányvonalakat július 22-én fogadta el az Európai Tanács Ezek a 2003–2006 között idő- szakra szólnak, és a korábbi évek tapasztalatain nyugszanak, elmozdulva az eddigi „horizontális céloktól” és a négypilléres struktúrától,

77 1. A teljes foglalkoztatás. A tagállamok foglal- koztatáspolitikájának hozzá kell járulnia ahhoz, hogy az EU átlagosan elérje: – a 15–64 éves népességre vonatkozóan 2005-re a 67 százalékos, 2010-re a 70 százalékos, – a nők esetében 2005-re az 57 százalékos, 2010-re a 60 százalékos, – az idősebb korcsoportban (55–64 évesek) pedig 2010-re az 50 százalékos foglalkoztatási rátát.

78 2. A munka minőségének és termelékenységének javítása. A munka minősége többdimenziós, a munka (a feladat), a munkahely, a szélesebb munkaerőpiac jellemzőit is tartalmazó fogalom, amely többek között magában foglalja: • a munka tartalmának minőségét, • a képzettséget, az egész életen át tartó tanulást és az előremeneteli lehetőségeket, • a nemek közötti egyenlőséget, megkülönböztetés elleni fellépést, a befogadó munkaerőpiacot, • a munkahelyi egészségvédelmet és munkabizton- ságot, a rugalmasságot és szociális biztonságot.

79 3. A társadalmi kohézió és befogadás erősítése. A foglalkoztatás a társadalmi beilleszkedés előse- gítésének kulcsfontosságú eszköze: Elő kell segíteniük a munkaerő-piaci részvételt valamennyi munkaképes nő és férfi számára a munkaerő-piaci diszkrimináció elleni fellépéssel és a kirekesztés megelőzésével A gazdasági és társadalmi kohéziót a térségi foglalkoztatási és munkanélküliségi egyenlőt- lenségek mérséklésével, az EU elmaradott öve- zeteiben is elő kell segíteni.

80 PRIORITÁSOK aktív és preventív intézkedések a munkanél- küliek és az inaktívak számára, munkahely-teremtés és vállalkozás, felkészülés a változásokra, az alkalmazkodóképesség és a munkaerő-piaci mobilitás elősegítése, a humán tőke fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás támogatása, a munkaerő-kínálat növelése és az aktív öregedés elősegítése,

81 nők és férfiak egyenlősége, a munkaerő-piaci integráció elősegítése és küzdelem a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő emberek diszkriminációja ellen, ösztönzés a munkavállalásra (hogy megérje dolgozni), a be nem jelentett munkavégzés átalakítása bejelentett munkává, a regionális munkaerő-piaci különbségek csökkentése.

82 A Z EURÓPAI BIZOTTSÁG WIM KOK * JELENTÉSE Négy fő csoportba sorolhatók azok a problé- mák, amelyek megoldása a kibővített Európai Unió számára évtizedekre szóló feladatot jelent :  a demográfiai időbomba (elöregedés)  az a tény, hogy a foglalkoztatottság és a terme- lékenység nem segíti eléggé a gazdasági növe- kedést  a globalizáció és innováció  a bővítés kockázatai (az újonnan belépett országok foglalkoztatási rátái lényegesen rosszabb) *Wim Kok volt holland miniszterelnök

83 W IM KOK JAVASLATOK A sikeres foglalkoztatásbővítés négy alapkövetel- mény teljesítésétől függ: – a vállalatok és munkavállalók alkalmazkodásá- nak megerősödésétől, – attól, hogy sikerül-e több embert bevonni a mun- kaerőpiacra, – hogy több és nagyobb hatékonyságú beruházá- sokkal sikerül-e fejleszteni a humán tőkét, – valamint a reformok eredményes végrehajtásá- tól, aminek a jobb kormányzás a feltétele.

84 E URÓPAI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT ( EURES ) EURopean Employment Services 1993-ban jött létre. Tagjai: EU, EGT tagállamok és Svájc Célok és feladatok: • Információnyújtás és tanácsadás munkavállalók részére a külföldi álláslehetőségekről és munka- vállalási körülményekről • EU/EGT országai közötti munkaerő-áramlás elősegítése • Segítségnyújtás munkáltatók részére a külföldi munkaerő-toborzáshoz

85 Jogszabályi háttér 1612/68/EGK Tanácsi Rendelet 2003/8/EK Bizottsági Döntés EURES Alapokmány (2003) EURES Irányelvek – Guidelines (3 évre szól) Az EURES működésének pillérei URES adatbázisok (álláshely-, önéletrajz-, információs) Technikai háttér (hálózat) eures.europa.eu EURES-tanácsadók (hálózat) 31 tagállamban mintegy 1000 fő EU-támogatás a tervek megvalósításához

86 A Z EURES ALAPOKMÁNY TARTALMA, AZ EURES TEVÉKENYSÉGE (2010. ÉVI MÓDOSÍTÁSOKKAL ) Munkaközvetítési szolgáltatások és azok cseréje:  Állásajánlatok és álláspályázatok  Más európai országból történő toborzás segítése  Élet és munkakörülményekre vonatkozó tájékoztatók  Munkaerőpiacra vonatkozó tájékoztatás Nemzetközi, ágazati és határokon átnyúló együttműködés A mobilitás akadályainak nyomon követése, értékelése és elhárítása

87 I RÁNYÍTÁS, TANÁCSADÓK A hálózatot a brüsszeli EURESco iroda irányítja, felügyeli A tanácsadók feladatai:  EURES szolgáltatások minél szélesebb körben történő hirdetése (munkát keresők, munkáltatók, egyéb célcsoportok)  Beérkező megkeresések (írásos, személyes, telefonos) megválaszolása  Tagállamokra vonatkozó információk megismerése és nyomon követése  Tanácsadás: információ szolgáltatás hiányszakmák- ról, többletekről (nemzeti, helyi szint)  Szabad álláshelyek figyelése

88  Segítségnyújtás külföldi munkaerő toborzásához  Tagállamok munkaerőpiacának megfelelő ismerete  EURES rendezvények (lakossági fórum, információs nap) szervezése, más eseményeken történő részvétel  EURES asszisztensek munkájának koordinálása, folyamatos tájékoztatásuk  Kapcsolattartás más tagállamok EURES tanácsadóival  Szemináriumokon, konferenciákon részvétel  EURES kiadványok tervezése, megalkotása, frissítése

89 A Z ESZA ÉVI TERVEZÉSI IRÁNYELVEI A kibővült Unióban rendeznie kell a foglalkoztatás- ban mutatkozó jelentős egyenlőtlenségeket, a társadalmi egyenlőtlenségeket A szakember- és munkaerőhiányt, illetve a globali- záció és a tudásalapú gazdaság fejlődése A munkaerő zsugorodását és elöregedését eredmé- nyező demográfiai változások miatt gyorsítania kell a gazdasági és társadalmi átalakítás ütemét Az ESZA, az Európai Foglalkoztatási Stratégia és az Unió által a társadalmi integráció, illetve az oktatás és a szakképzés tekintetében megállapított közös célkitűzések közti kapcsolatok erősítése

90 INTÉZKEDÉSI TERÜLETEK a dolgozók és a vállalatok alkalmazkodóképes- ségének növelése, az álláslehetőségek javítása, a munkanélküliség megelőzése, a munkában eltöltött idő meghosszabbítása és a munkaerő-piaci részvétel növelése, a társadalmi integráció erősítése a hátrányos helyzetű emberek munkába integrálásának és a diszkrimináció elleni küzdelem támogatásával, illetve a reformpartnerség támogatása a foglal- koztatás és az integráció terén.

91 Foglalkoztatáspolitikai reformok az Európai Unióban Differenciált és személyre szabott szolgáltatások kialakítása A nem állami szolgáltatók szerepének javítása Az állásközvetítés rendszerének fejlesztése Az egyéni álláskeresés ösztönzése Aktív és preventív intézkedések Munkahelyek teremtése, a vállalkozó- készség erősítése Több és jobb beruházás a humán tőkébe Az egész életen át tartó tanulás fejlesztése Az inaktivitás csökkentése

92 EURÓPA 2020: AZ INTELLIGENS, FENNTARTHATÓ ÉS INKLUZÍV NÖVEKEDÉS STRATÉGIÁJA Válsághelyzet után tapasztalatok: • A gazdasági körülmények gyorsabban változnak a politikai körülményeknél • A válság több év gazdasági és szociális haladását semmisítette meg, és rávilágított az európai gaz- daság strukturális hiányosságaira Új stratégiára van szükség, amelyben magas a foglalkoztatottság és a termelékenység, és erős a társadalmi kohézió Mindemellett nem ad általános megoldást.

93 P RIORITÁSOK Intelligens növekedés: tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítása Fenntartható növekedés: erőforrás-hatékonyabb, környezetbarátabb és versenyképesebb gazdaság Inkluzív növekedés: magas foglalkoztatás, vala- mint szociális és területi kohézió jellemezte gaz- daság kialakításának ösztönzése Új foglalkoztatáspolitikai program megfogalma- zása

94 Ú J FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI PROGRAM MEGFOGALMAZÁSA Az „Új készségek és munkahelyek menetrendje ” elnevezésű kiemelt kezdeményezés célja:  a munkaerőpiacok modernizálása  a munkavállalók mobilitásának fokozása  az egész életen át tartó készségfejlesztés  a munkaerő-piaci részvétel ösztönzése  a munkaerő-piaci kínálat és az oktatás jobb összehangolása Szükséges intézkedések : stratégia a válságkeze- lés leküzdésére; a pénzügyi rendszer reformja; költségvetési konszolidáció; koordináció a gaz- dasági és monetáris unióban

95 FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA MAGYARORSZÁGON

96 A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA HELYZETE M AGYARORSZÁGON AZ ES ÉVEK ELEJÉN A nagy létszámvesztés időszaka, a fog- lalkoztatottak 20%-a (1 millió fő) kerül ki a munkaerő-piacról A társadalomban bekövetkezett változás új koncepció kialakítását igényelte, amelyre hatást gyakorolt az útkeresés-ből adódó bizonytalanság Újra kellett értelmezni a foglalkoztatást és a szociális biztonságot

97 A TELJES FOGLALKOZTATÁS FOGALMÁNAK VÁLTOZÁSAI Az 1950-es évek viszonyai között a fogalmat azonosították a rendelkezésre álló munkaerő- források maximális hasznosításával Az 1960-as évektől a fogalom egy sajátságos egyensúlyi állapotot jelentett, amely mellett a munkaerő-kínálat megfelel a keresletnek, függetlenül a foglalkoztatottság színvonalá- nak mértékétől. Tehát a munkaerő-kereslet mindig annyi, mint a amennyi a munkát keresők száma

98 Az 1970-es években a teljes foglalkoztatás azt feltételezi, hogy lehetőleg mindenki szakképzettségének megfelelő munkakör-ben dolgozhasson A piacgazdasági - és a napjaink – értelme- zése szerint a teljes foglalkoztatás olyan állapotként értelmezhető, amelyben kizá- rólag súrlódásos és szerkezeti okokból fordul elő munkanélküliség - vagyis amikor legalább annyi a betöltetlen munkahely, mint amennyi az álláskereső

99 A FOGLALKOZTATOTTAK, MUNKANÉLKÜLIEK ÉS INAKTÍVAK ARÁNYA A ÉVES NÉPESSÉGBEN (1992 – 2000) KSH/FH ADATOK ÉvFoglalkoztatott % Munkanélküli % Inaktív % ,36,4/12,935, ,96,5/11,339, ,75,8/11,041, ,94,5/9,541, ,43,8/9,339,8

100 A FŐ GAZDASÁGI SZEKTOROKBAN FOGLALKOZTATOTTAK ARÁNYA ( ) KSH ADATOK ÉvAgrárium % Ipar-építőipar % Szolgáltatás % ,335,053, ,733,058, ,332,659, ,534,258, ,533,859,7

101 A MUNKANÉLKÜLISÉG KIALAKULÁSÁNAK OKAI M AGYARORSZÁGON Makrogazdasági feltételek átalakulása Termékszerkezet és technológiaváltás Privatizáció Demográfiai folyamatok kedvezőtlen alakulása Strukturális munkanélküliség A hátrányokkal küzdők a legnagyobb vesztesek

102 A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA ÉS A MUNKA - KERESÉS IDŐTARTAMNAK ARÁNYA SZERINT ( ) KSH/FH ADATOK ÉvMunkanélküliek száma (ezer fő) 1 évnél rövidebb idő/% 2 évnél hosszabb idő/% ,6/KSH 672,3/FH 81, ,5/KSH 568,4/FH 58,79, ,7/KSH 500,6/FH 50,325, ,4/KSH 423,1/FH 54,622, ,3/KSH 390,5/FH 55,821,0

103 A MUNKANÉLKÜLIEK ISKOLAI VÉGZETTSÉG SZERINTI ARÁNYA ( ) KSH ADATOK Iskolai végzettség általános vagy kevesebb 44,237,832,5 Szakmunkás és szakiskola 31,836,538,9 Gimnázium8,48,67,7 Szakközép- iskola 12,012,916,8 Főiskola, egyetem 3,64,24,1

104 A Z ÉVI IV. TÖRVÉNY JELENTŐSÉGE Az első olyan törvény, amely komplex módon közelítette meg a foglalkoztatást és a munkanélküliséget Tartalma: - érdekegyeztetés - ellátások rendszere - támogatások rendszere - Munkaerő-piaci Alap - struktúra

105 A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI INTÉZMÉNYEK ÉS ESZKÖZÖK FEJLŐDÉSE IG Országos Munkaügyi Központ Megyei Munkaügyi Központok és kiren- deltségek Regionális Képző Központok Az ellátási rendszer gyors változásai Az aktivizáló eszközök sokszínűsége és rugalmatlansága 1996-tól új szolgáltatási rendszer bevezetése

106 A MAGYAR FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA ALAKULÁSA KÖZÖTT A foglalkoztatáspolitikát meghatározta az előcsatlakozás folyamata A paradigmaváltás lényege, hogy a gaz- daságban megtakarításokat kell elérni, míg a szociális rendszerben, elsősorban a humánerőforrás tekintetében szükséges fejleszteni Képzés, egészségjavítás, munkaképesség helyreállítás

107 L EGFONTOSABB E URÓPAI U NIÓS IRÁNYELVEK AZ ELŐCSATLAKOZÁSI FOLYAMATBAN A munkavállalói jogok védelme a vállalkozások strukturális átalakítása során Jogközelítés a munkafeltételek vonat- kozásában Az atipikus foglalkoztatási formákra vonatkozó rendelkezések Szociális párbeszéd Az egyenlő bánásmód elve

108 A Z EURÓPAI TANÁCS AJÁNLÁSA A MAGYAR FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁRA VONATKOZÓAN Terveket kell kidolgozni a területi munkaerő- piaci egyenlőtlenségek enyhítésére Új adópolitika kialakítására van szükség a mun- kahely teremtés elősegítésére A munkavállalás legyen mindenki számára valós lehetőség:  Egészségi állapot és a munkakörülmények javí- tása  A fekete munka visszaszorítása  Integrációs stratégia – roma népesség Beruházás a humán tőkébe

109 N EMZETI FOGLALKOZTATÁSI AKCIÓTERV (2004) A 2004-ben elfogadott Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv igazodik az EU által megfogalmazott prioritásokhoz:  Aktív és preventív intézkedések a munkanélküliség, inaktivitás megelőzésére (és EURES)  A humán tőke fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás  Munkaerő-kínálat és az idősebb munkavállalók aktivitásának elősegítése  A munkaerő-piaci integráció elősegítése és küzdelem a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő emberek diszkriminációja ellen  Regionális munkaerő-piaci különbségek csökkentése

110 N EMZETI AKCIÓPROGRAM A NÖVEKEDÉ - SÉRT ÉS A FOGLALKOZTATÁSÉRT ( ) A munkaerőpiac legyen átlátható, és megfelelő ösztönzők segítsék a legális foglalkoztatást, valamint erősödjön a munkaügyi ellenőrzés. A munkát terhelő adó- és járulékterhek célzott csökkentése – a költségvetés egyensúlyának megtartása mellett – támogassa a munkaerő- piaci szempontból hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatását. A szociális ellátórendszer ösztönözze-segítse az álláskeresést, a munkavállalást.

111 A Z ELSŐ NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV FŐ FELADATAI A Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) által megfogal- mazott fő feladatok közé tartozik:  a foglalkoztatási arány növelése,  a munkanélküliség csökkentése,  a rugalmasabb munkaerőpiac kialakítása,  az emberi erőforrások fejlesztése, az intézményes és jogi keretek megerősítése. Az NFT mind az öt operatív programja kapcsoló- dik valamilyen szinten a foglalkoztatáshoz: Gazdasági Versenyképesség OP; Humánerőforrás-fejlesztési OP; Környezetvédelmi és Infrastruktúra OP; Agrár és Vidékfejlesztési OP; Regionális OP

112 A Z ÁFSZ STRATÉGIÁJA Az ügyfélkapcsolatok javítása a szervezeti viselkedési formák átalakítása Integrált szolgáltatási rendszer kialakítása A komplex foglalkozási rehabilitációs rendszer kiépítése Stratégiai irányítás és forráskoordináció megteremtése Külső szolgáltatói hálózat igénybevétele Partnerkapcsolatok intézményesítése (akár határon túl is) A minőségirányítási rendszer továbbfejlesztése, kiterjesztése

113 A Z UMFT ÉS A TÁMOP PRIORITÁSAI * Az egyén foglalkoztathatóságának javítása és a munkaerő-piaci aktivitás növelése Több és jobb munkahely megteremtése A kereslet-kínálat összhangját biztosító környe- zet fejlesztése Intézkedések:  Komplex munkaerő-piaci programok a munkanélküli és inaktív emberek foglalkoztatásáért  Foglalkoztatást ösztönző normatív támogatások  A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként  Szociális gazdaság, innovatív és helyi foglalkoztatási kezdeményezések és megállapodások * Új Magyarország Fejlesztési Terv; Társadalmi Megújulás Operatív Program

114 Az álláskeresők számának alakulása a válságidőszakban

115 A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA ( ) FH ADATOK Év/aug.Munkanélküliek száma (ezer fő) Nő (ezer fő)Pályakezdő (ezer fő)

116 ÚSZT FOGLALKOZTATÁSI PRIORITÁSAI * A munkaerő-kínálat bővítése Közvetlen támogatás a munkahelyterem- téshez A család és a munka összeegyeztetésének segítése Versenyképes tudás megszerzésének támogatása A szakképzés rendszerének fejlesztése * Új Széchenyi Terv

117 A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA INTÉZMÉNYEI (2010. ÉV II. FÉLÉVÉTŐL ) Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) Közigazgatási és Igazságügyi Minisztéri- um (KIM) NGM: Foglalkoztatáspolitikáért Felelős Államtitkárság NEFMI: Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárság KIM: Társadalmi Felzárkózásért Felelős Át.

118 A Z Á LLAMI (N EMZETI ) F OGLALKOZTATÁSI S ZOLGÁLAT INTÉZMÉNYEI Nemzeti Foglalkoztatási Hivatal Kormányhivatalokhoz rendelt megyei munkaügyi központok: - központi szervezeti egységek, - kirendeltségek Kormányhivatalokhoz rendelt más munkaügyi szakigazgatási szervezetek

119 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!


Letölteni ppt "FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA Szellő János. IRODALOM Halmos Csaba (2006):Az Európai Unió Foglalkoztatási Stratégiája. PTE FEEK, Pécs Borbély Tibor Bors (2008):"

Hasonló előadás


Google Hirdetések