Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

„Az EU, Oroszország és a közös szomszédság - eltérő tagállami súlypontok” Ludvig Zsuzsa MTA Világgazdasági Kutatóintézet, projektvezető MeH-MTA stratégiai.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "„Az EU, Oroszország és a közös szomszédság - eltérő tagállami súlypontok” Ludvig Zsuzsa MTA Világgazdasági Kutatóintézet, projektvezető MeH-MTA stratégiai."— Előadás másolata:

1 „Az EU, Oroszország és a közös szomszédság - eltérő tagállami súlypontok” Ludvig Zsuzsa MTA Világgazdasági Kutatóintézet, projektvezető MeH-MTA stratégiai FÁK-kutatás, kormányzati fórum jún. 25.

2 A téma aktualitásai  EU-orosz kapcsolatok tartósan mélyponton  EU-orosz új megállapodás napirenden  EU-ukrán új megállapodás napirenden  Többi posztszovjet „PCA” lejárta  Keleti Partnerség program elindítása május 8.  Közelmúlt posztszovjet konfliktusai  Magyar EU-elnökségi előkészületek

3 Téma komplexitása: EU- tagállamok - Oroszország-”Keleti Partnerség”  EU-orosz kapcsolatok egyik Achilles-sarka: köztes szomszédság ügye  Nem várható kiegyezés e kérdéskör megoldása nélkül  Nem várható előrelépés a tagállami álláspontok közeledése, kompromisszum találása nélkül sem (orosz megközelítés: bilateralista) ( Peter Mandelson: ”nincs még egy ország, amely oly jól megvilágítaná különbözőségeinket, mint Oroszország”)

4 Az EU-orosz kapcsolatok története időtartamA kapcsolat jellege„előjele” 1992 – 1994Élénkülő párbeszéd vége – 1996 Megtorpanás, szembenézés a realitásokkal – 1998Javuló intézményes kapcsolatok (PCA) - töréspont: 1998 augusztusi válsághatásai +/ – 2003 nyara A “stratégiai partnerség” korszaka: nagyívű stratégiák, víziók nyara – napjainkig Kijózanodás - konfliktusokkal - ?Korábban: új “stratégiai és partnerségi” megállapodás Ma: „új” megállapodás ? Periodizáló tényezők: intézményi változások, belpolitikai események és váltások, gazdasági elemek stb.

5 EU-orosz kapcsolatok lejtmenetben – 2003-tól Okok: EU-oldaláról: bővülés hatásai 1. – új tagállami hozadékok - Bővülés hatásai 2. – európai szomszédságpolitika (ENP) létrehozása a posztszovjet térséget is bevonva - Az orosz demokráciadeficitek tudatosodása Orosz oldalról: - Erősödő orosz gazdaság – növekvő orosz öntudat és nagyhatalmi ambíciók - Belső rendteremtés antidemokratikus elemekkel - Kezdeti putyini „europaizáció” vége - Idegenkedés az ENP-vel szemben

6 EU-tagállamok csoportjai  2. Stratégiai partnerek – nagy tagállamok  3. Barátságos pragmatisták – kisebb régi és új tagállamok  4. Barátságtalan/ellenséges – régi és új tagállam-partnerek, nagyok és kicsik vegyesen (Leonard-Popescu: 1.”trójai falovak” ; 5.”hidegháborús harcosok” ; között átjárás belpolitika függően, különösen a KKE-i országokban!) Választóvonalak: érdekek versus európai értékek megértő-bevonó magatartás versus elítélő-távoltartó magatartás 2004:„Red lines” – keresése

7 Vizsgált országok  1. Nagy tagállamok – meghatározó véleménnyel ( Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország, Spanyolország, Lengyelország, Románia)  2. Közép-kelet-európai országok –új hozadékkal : Szlovákia, Csehország, Baltikum, Bulgária  „kakukktojások”: Ausztria, Finnország

8 Oroszországba irányuló uniós export tagállami megoszlásban, 2008-ban

9 Uniós import Oroszországból tagállami megoszlásban, 2008-ban

10 Az EU25-ök (EU*27-ek) és Oroszország közötti közvetlen tőkebefektetések

11 Legnagyobb külföldi tőkebefektetők Oroszországban 2009 márciusában, állományadatok alapján

12 Legnagyobb külföldi tőkebefektetők Oroszországban 2009 márciusában, FDI-állományadatok alapján

13 A szénhidrogénfüggőség mértéke tagállamonként, 2006 Uniós tagállamok olaj- és gázfüggése, 2006 országolaj (%)gáz(%)országolaj (%)gáz(%) Belgium100,8100,2Magyarország7882,2 Bulgária99,189,9Hollandia95,7-61,6 Csehország96,6104,5Ausztria95,287,7 Dánia-88,5-103,3Lengyelország98,171,9 Németország95,783,6Portugália98,1100,6 Észtország94,9100Románia4432,8 Írország101,589,8Szlovénia97,899,6 Görögország101,399,1Szlovákia94,696,6 Spanyolország100,8101,3Finnország100,4100 Franciaország98,799,6Svédország99,4100 Olaszország92,591,2Nagy-Britannia8,911,8 Litvánia102,3108,8Luxemburg Lettország97,9101EU27-ek83,7 60,8 forrás: EU Bizottság

14 Stratégiai partnerek  Németország – „pragmatizmus az ÜZLETÉRT” („Oroszország modernizátora”)  Franciaország – érzelmi-kulturális töltetű, „megértő pragmatizmus”  Olaszország – „személyes kapcsolatokon keresztül erősödő pragmatizmus” (önkéntes hídszerep?) Közös: „Russia-first” policy, hidegháborús időkig visszanyúló jó kapcsolatok, történelmi terhek lezárására való képesség, intenzív és erősödő gazdasági szálak, energetikai kapcsolatok szorosabbra fűzése

15 Barátságos pragmatisták  Spanyolország – „megértő-udvarias pragmatista ”  Ausztria – pragmatizmus energialábakon  Finnország – a felelősségteljes pragmatista (bevonó magatartás, tudás szerepe, környezeti szempontok)  Bulgária – „a szláv-ortodox közép-kelet-európai szövetséges”  ? Szlovákia – „speciális kapcsolatok”, 2009 gázkrízis részben felülírta a korábbi hozzáállást  ? Magyarország – „hullámzó kapcsolatrendszer” – gyakran Brüsszel-Moszkva párbeszéddel ellentétes amplitúdóval  Közös: jelentős mértékű orosz energiafüggőség, orosz piac vonzereje, hídszerepek?

16 (Barátságos-)barátságtalan partnerek  Nagy-Britannia – „az európai értékek védője” (korábban orosz oldalról stratégiai partner)  Csehország – „pragmatizmus, de nem minden áron”  Románia – „gyanakvó távoltartó” (Moldova ügye, fekete-tengeri együttműködés)  Lettország, Észtország … (Litvánia) – „a birodalom öleléséből menekülők”, szolidaritás a többi posztszovjet állammal  Lengyelország (- Litvánia) – „történelmileg terhelt, elszánt értékvédő” (fókuszban: európai posztszovjet ENP-országok)  Közös: távolságtartásra törő politikák, a többi posztszovjet ország ügyének előtérbe helyezése (kivétel: Cseho.) – „rivalizálás ügyvivői”, de szoros kereskedelmi kapcsolatok, gyakran erőteljes energetikai függőség, orosz tőkével szemben feltartóztató politika

17 A kétoldalú kapcsolatok hatása 1. a közös energiapolitikára  A stratégiai partnerek a közös európai energiapolitika megfúrói? – különalkuk, szoros vállalati összefonódások, a kölcsönös függőség orosz értelmezéséhez való alkalmazkodás, „unbundling” ellenzői (spanyol érdekesség: orosz szállításokkal lehetne diverzifikálni!)  A barátságtalan partnerek a közös energiapolitika legfőbb szorgalmazói, középpontban a diverzifikációs kérdéskör, függőség csökkentésének igénye, unbundlingra IGEN  Barátságos partnerek – gyakran ambivalens magatartás a közös energiapolitika kérdéskörében (versengő projektekben való párhuzamos részvétel)  MEGOLDÁS irányai?:  intézményes keretek fejlesztése, a „rule of law” érvényesülésére törekvés, de nem egyoldalúan, a feltételeket diktálva, hanem az orosz igényekkel, érdekekkel is számolva.  Oroszország tartós energiapartner marad!  Unión belüli regionális összeköttetések kialakítása, szolidaritás erősítése, Válság segíti-e a kompromisszumok meghozatalát? Rivalizálás helyett együttműködés!

18 2009: Az EU új kezdeményezése - a Keleti Partnerség  Közös szomszédság valamennyi állama (Belorusszia is!)  Ukrán csomaghoz hasonló felajánlása (FT+, vízumkérdések stb.)  Energetika kiemelt terület  Multiplikátor hatás: grúz-orosz háború

19 A kétoldalú kapcsolatok hatása 2. a szomszédságpolitikára  Stratégiai partnerek: visszafogott célkitűzések az ENP-t illetően (Ukrajna ne kapjon tagsági ígéretet, Oroszországot nem kell ingerelni a közös szomszédságban, de „egyéb” módokon támogatják a közelebb vonás és hasonulás stratégiáját)  Barátságtalan partnerek : az ENP és a Keleti Partnerség legfőbb motorjai (lásd pl. cseh elnökség!), Ukrajna legjelentősebb támogatói, a közös szomszédság megszerzésért folyó küzdelem – kivétel: Nagy-Britannia: orosz érzékenységekre, érdekeltségekre tekintettel kell lenni!  Barátságos pragmatisták : ENP-hez való viszonyulást a földrajzi (etnikai) helyzet is befolyásolja (pl. Magyarország, Szlovákia), de inkább visszafogott célkitűzések MEGOLDÁS irányai: rivalizálás helyett együttműködési lehetőségek keresése a közös szomszédság ügyében, posztszovjet energiaügyekben is közös gondolkodás, Keleti Partnerséghez hasonló menetrendek kialakítása Oroszországgal, a két keretrendszer közelítése (szabadkereskedelem, jogharmonizáció?, vízumtárgyalások, határmenti együttműködések, multilaterális együttműködések szorgalmazása)

20 Konklúziók  Új KKE-tagállamok belépése jelentősen megterhelte a Brüsszel-Moszkva párbeszédet  Régiek gyakran nagyobb realitásérzékkel rendelkeznek (orosz érzékenységeket jobban érzékelik, követik)  De választóvonalak EU-n belül nemcsak földrajziak, újak és régiek közöttiek (értékek és érdekek harca – erősödőben 2003-tól)  EU-orosz kapcsolatok korábbi története: hullámzó kapcsolatrendszer, távolodó és együttműködú magatartás váltakozása  Várható egy újabb együttműködő szakasz – az „új megállapodás” időszaka?  szorgalmazói az EU-n belül  hozzájárulhat az USA-orosz kapcsolatok megújulása  Orosz hozzáállás is változhat – Oroszország „iránykövető”  EU-n belüli feltétele:  „red line”-ok megtalálása vagy egy új paradigmára való áttérés: „rule-of law” (feladni a „megváltoztatni” politikát, helyette tanulás-megismerés politikájára áttérni!)  Oroszország egyenrangú partnerként való elfogadása  megegyezés keresése a közös szomszédságról, amely az orosz érdekrendszeren belül felértékelődött

21 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "„Az EU, Oroszország és a közös szomszédság - eltérő tagállami súlypontok” Ludvig Zsuzsa MTA Világgazdasági Kutatóintézet, projektvezető MeH-MTA stratégiai."

Hasonló előadás


Google Hirdetések