Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Építészet a 20.század 2. felében: modernizmus és posztmodern.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Építészet a 20.század 2. felében: modernizmus és posztmodern."— Előadás másolata:

1 Építészet a 20.század 2. felében: modernizmus és posztmodern

2 1. Modernizmus vagy funkcionalizmus, 40-es évek végétől a 70-es évek végéig •A II. világháború után a 20-as években (Bauhaus) kidolgozott építészeti elvek maradnak a jellemzők: díszítményektől mentes formák, amelyek a rendeltetéshez (funkcióhoz) igazodnak •Két nagy építész hat leginkább: az amerikai Frank Lloyd Wright és a francia Le Corbusier

3 A funkción és a szerkezet összefüggésén alapuló díszítmény ellenesség: „a kevesebb több” (Le Corbusier)

4 Frank Lloyd Wright •Wright funkcionalizmusát a japán tradicionális építészet hatására is, az épület „ellégiesítésével” és a természeti-emberi környezet harmóniájának megteremtésével próbálja alkalmazni (Vízesés-ház, organikus építészet) •Háború utáni híres műve a Guggenheim Múzeum New Yorkban

5 Frank Lloyd Wright: Guggenheim Múzeum, New York, 1946-58

6

7

8

9

10

11

12 Le Corbusier •A festőként induló francia művész a modernizmus talán legnagyobb hatású építésze •Építészet és társadalom, egy tágabb környezet egységének megteremtésére törekedett (urbanisztika: várostervezés)

13 Le Corbusier tanítványai új városokat teremtettek Brazília

14 A lakó és közösségi funkciókat elválasztó város ideája •Nagy lakósűrűségű, a lakásokat magas házakban (pont vagy szalagházak) elhelyező és a gyalogos és autós közlekedést különválasztó elképzelései a világszerte épített házgyári lakótelepek előképei

15 Élhetőbb és emberibb építészeti környezet? •Társadalom jobbító szándékok vezették, pl. gondolt a megnövekedő szabadidő kapcsán a sport és kulturális létesítményekre is •Elképzeléseit ma már sokan vitatják, a házgyártássá torzult gyakorlat nem jelentett igazi megoldást a jobb emberi életkörülmények megteremtésére (Le Corbusier: Lakóegység, Marseille)

16 Le Corbusier alapelvei •Le Corbusier saját alkotásain szellemesen és ötletesen tudta érvényesíteni építészeti alapelveit: 1. lábakon álló épület 2. tetőkertes 3. szabad alaprajzú 4. szalagablakú 5. szabad homlokzat alakítású

17 Spiritualitás és fény •Elképzeléseit nem használta dogmatikusan, ki is tudott lépni belőlük: legszebb alkotása a fantasztikus fényjátékokkal spirituálissá tett szakrális épület, a Ronchamp-i kápolna

18 Le Corbusier: Ronchamp-i kápolna, 1955

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28 „Függönyfalak” •A funkcionalizmus elválasztva a homlokzatot a teherhordó szerkezettől lehetővé tette a szabadon alakított homlokzatú, többnyire üveggel borított épületek emelését világszerte (Mies van der Rohe)

29 Alvar Aalto •A finn építész környezethez jól illeszkedő változatos tömegeket használó téglaépítészete hoz változatosságot a beton és üveg uralta modernizmusba („modern regionalizmus”: skandináv iskola)

30 Alvar Aalto: Községháza, Saynatsalo, 1949-53

31

32

33

34 Héjszerkezetek •A vasbeton szerkezetek soha nem látott hatalmas terek lefedését eredményezték •A puritán formák mellett megjelentek a hajlított felületek is, néha szimbolikus tartalmakat is megjelenítve („konstruktivista barokk”) (Eero Saarinen: Kennedy repülőtér fogadócsarnoka, New York, 1956-62)

35 Pier Luigi Nervi: Sportcsarnok, Róma, 1956-57

36

37

38

39 Tange Kenzo: Olimpiai csarnokok, Tokio, 1964

40

41

42 Brutalizmus •Az épület súlyosságát kifejező, plasztikai tömegeinek hangsúlyossá gát érzékeltető építészeti irányzat a 60- as években (Louis Kahn: A Pennsylvania Egyetem orvostudományi tömbje, Philadelphia, 1957-62)

43

44 Posztmodern építészet „a kevesebb unalmas” •A 70-es évek végére egyre többen érzik a funkcionalizmus dísztelenségét ridegnek, életidegennek, embertelennek és unalmasnak •Elítélik a modernizmus sokszor érzéketlen magatartását a környezet iránt (Frank Gehry: Venice (California, városközpont, 1985-91)

45 A díszítmények visszatérnek: radikális eklektika: •A posztmodern szabadon merít a történelmi stílusokból, szívesen alkalmaz szimbólumokat, olykor a populáris művészetek népszerűségétől (giccs) sem idegenkedik (Charles Moore: Piazza d’ Italia, New Orleans, 1975-80)

46

47 Friedrich Hundertwasser: Bécsi (Löwengassei) lakóház, 1980-82

48

49

50 Kései modern •Szimbólumok helyett az „épületgép” működésének kendőzetlen bemutatása, az addig rejtett vezetékek, csőrendszerek, kiszolgáló egységek díszítő elemmé lesznek, „az épület kívül hordja csontvázát”, kitárulkozik, a technika hatalmát hirdeti

51 Renzo Piano – Richard Rogers: Pompidou központ, Párizs, 1971-77

52

53

54 Dekonstruktivista építészet •A konstruktivista építészet szigorú formáit „szétdobálva”, nem kizárólagosan a funkciónak alárendelve, dekoratív elemként használó irányzat (Bachman Gábor)

55 Új organikus irányzat •Antropomorf jellegű szerkezetek, organikus formák, természetes anyagok, ősi szimbolikus tartalmak jellemzik (Makovecz Imre)

56 Makovecz Imre: A Művelődés Háza, Sárospatak, 1976-82

57


Letölteni ppt "Építészet a 20.század 2. felében: modernizmus és posztmodern."

Hasonló előadás


Google Hirdetések