Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Építészet a 20.század 2. felében: modernizmus és posztmodern.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Építészet a 20.század 2. felében: modernizmus és posztmodern."— Előadás másolata:

1 Építészet a 20.század 2. felében: modernizmus és posztmodern

2 1. Modernizmus vagy funkcionalizmus, 40-es évek végétől a 70-es évek végéig •A II. világháború után a 20-as években (Bauhaus) kidolgozott építészeti elvek maradnak a jellemzők: díszítményektől mentes formák, amelyek a rendeltetéshez (funkcióhoz) igazodnak •Két nagy építész hat leginkább: az amerikai Frank Lloyd Wright és a francia Le Corbusier

3 A funkción és a szerkezet összefüggésén alapuló díszítmény ellenesség: „a kevesebb több” (Le Corbusier)

4 Frank Lloyd Wright •Wright funkcionalizmusát a japán tradicionális építészet hatására is, az épület „ellégiesítésével” és a természeti-emberi környezet harmóniájának megteremtésével próbálja alkalmazni (Vízesés-ház, organikus építészet) •Háború utáni híres műve a Guggenheim Múzeum New Yorkban

5 Frank Lloyd Wright: Guggenheim Múzeum, New York,

6

7

8

9

10

11

12 Le Corbusier •A festőként induló francia művész a modernizmus talán legnagyobb hatású építésze •Építészet és társadalom, egy tágabb környezet egységének megteremtésére törekedett (urbanisztika: várostervezés)

13 Le Corbusier tanítványai új városokat teremtettek Brazília

14 A lakó és közösségi funkciókat elválasztó város ideája •Nagy lakósűrűségű, a lakásokat magas házakban (pont vagy szalagházak) elhelyező és a gyalogos és autós közlekedést különválasztó elképzelései a világszerte épített házgyári lakótelepek előképei

15 Élhetőbb és emberibb építészeti környezet? •Társadalom jobbító szándékok vezették, pl. gondolt a megnövekedő szabadidő kapcsán a sport és kulturális létesítményekre is •Elképzeléseit ma már sokan vitatják, a házgyártássá torzult gyakorlat nem jelentett igazi megoldást a jobb emberi életkörülmények megteremtésére (Le Corbusier: Lakóegység, Marseille)

16 Le Corbusier alapelvei •Le Corbusier saját alkotásain szellemesen és ötletesen tudta érvényesíteni építészeti alapelveit: 1. lábakon álló épület 2. tetőkertes 3. szabad alaprajzú 4. szalagablakú 5. szabad homlokzat alakítású

17 Spiritualitás és fény •Elképzeléseit nem használta dogmatikusan, ki is tudott lépni belőlük: legszebb alkotása a fantasztikus fényjátékokkal spirituálissá tett szakrális épület, a Ronchamp-i kápolna

18 Le Corbusier: Ronchamp-i kápolna, 1955

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28 „Függönyfalak” •A funkcionalizmus elválasztva a homlokzatot a teherhordó szerkezettől lehetővé tette a szabadon alakított homlokzatú, többnyire üveggel borított épületek emelését világszerte (Mies van der Rohe)

29 Alvar Aalto •A finn építész környezethez jól illeszkedő változatos tömegeket használó téglaépítészete hoz változatosságot a beton és üveg uralta modernizmusba („modern regionalizmus”: skandináv iskola)

30 Alvar Aalto: Községháza, Saynatsalo,

31

32

33

34 Héjszerkezetek •A vasbeton szerkezetek soha nem látott hatalmas terek lefedését eredményezték •A puritán formák mellett megjelentek a hajlított felületek is, néha szimbolikus tartalmakat is megjelenítve („konstruktivista barokk”) (Eero Saarinen: Kennedy repülőtér fogadócsarnoka, New York, )

35 Pier Luigi Nervi: Sportcsarnok, Róma,

36

37

38

39 Tange Kenzo: Olimpiai csarnokok, Tokio, 1964

40

41

42 Brutalizmus •Az épület súlyosságát kifejező, plasztikai tömegeinek hangsúlyossá gát érzékeltető építészeti irányzat a 60- as években (Louis Kahn: A Pennsylvania Egyetem orvostudományi tömbje, Philadelphia, )

43

44 Posztmodern építészet „a kevesebb unalmas” •A 70-es évek végére egyre többen érzik a funkcionalizmus dísztelenségét ridegnek, életidegennek, embertelennek és unalmasnak •Elítélik a modernizmus sokszor érzéketlen magatartását a környezet iránt (Frank Gehry: Venice (California, városközpont, )

45 A díszítmények visszatérnek: radikális eklektika: •A posztmodern szabadon merít a történelmi stílusokból, szívesen alkalmaz szimbólumokat, olykor a populáris művészetek népszerűségétől (giccs) sem idegenkedik (Charles Moore: Piazza d’ Italia, New Orleans, )

46

47 Friedrich Hundertwasser: Bécsi (Löwengassei) lakóház,

48

49

50 Kései modern •Szimbólumok helyett az „épületgép” működésének kendőzetlen bemutatása, az addig rejtett vezetékek, csőrendszerek, kiszolgáló egységek díszítő elemmé lesznek, „az épület kívül hordja csontvázát”, kitárulkozik, a technika hatalmát hirdeti

51 Renzo Piano – Richard Rogers: Pompidou központ, Párizs,

52

53

54 Dekonstruktivista építészet •A konstruktivista építészet szigorú formáit „szétdobálva”, nem kizárólagosan a funkciónak alárendelve, dekoratív elemként használó irányzat (Bachman Gábor)

55 Új organikus irányzat •Antropomorf jellegű szerkezetek, organikus formák, természetes anyagok, ősi szimbolikus tartalmak jellemzik (Makovecz Imre)

56 Makovecz Imre: A Művelődés Háza, Sárospatak,

57


Letölteni ppt "Építészet a 20.század 2. felében: modernizmus és posztmodern."

Hasonló előadás


Google Hirdetések