Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Üzletmenet-folytonosság tervezése

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Üzletmenet-folytonosság tervezése"— Előadás másolata:

1 Üzletmenet-folytonosság tervezése
Business Continuity Plan BCP (Krasznay Csaba és Maros Dóra)

2 Mi az az üzletmenet-folytonosság?
Az üzletmenet-folytonosság menedzsment az a folyamat, melynek során felkészülünk a kritikus üzleti folyamatok sérülés vagy leállás utáni visszaállítására, lehetőleg a legkisebb kieséssel. Tervezéssel, teszteléssel, oktatással és karbantartással lehet csak kezelni a kérdéskört. A gyakorlatban ez elsősorban rengeteg dokumentum elkészítését jelenti, amitől sokan ódzkodnak. De ha egyszer beüt a krach, hirtelen minden leírt oldalnak és teszteléssel eltöltött időnek értelme lesz. Márpedig az üzletmenet folyamatosan fennakad… akár látja ezt a főnök, akár nem. Tulajdonképpen a kockázatmenedzsment egyik eredménye, hiszen abból derül ki, hogy mire kell felkészülnünk.

3 ISO 22301 Business Continuity Management System

4 Hogyan érhető el a cél? Kipróbált, jól definiált eljárások vagy ott helyben kellene kitalálni Tudatosan viselkedő személyzet vagy fejetlenség Döntéshozó potenciál vagy egymásra mutogatás Rendelkezésre álló erőforrások vagy fennakadások, végeláthatatlan csúszások Üzleti oldal elvárásai  előfizető elvárásai

5 Tervek, dokumentumok I. Üzletmenet-folytonossági terv (Business Continuity Plan – BCP): annak leírása, hogy hogyan lehet egy üzleti funkciót fenntartani annak megzavarása alatt és után. Ez a leírás minden kulcsfunkcióra elkészül, azokat egyesével tárgyalva. Helyreállítási Terv (Business Resumption Plan – BRP): leírja, hogy egy üzleti folyamatot hogyan kell visszaállítani egy nem kívánt esemény után. Szemben a BCP-vel, nem mondja meg, hogy a vészhelyzet alatt hogyan biztosítsuk a folytonosságot. Általában a BCP része.

6 Tervek, dokumentumok II.
Működés folytatásának terve (Continuity of Operations Plan – COOP): Feladata annak a definiálása, hogy a szervezeti működést hogyan lehet visszaállítani egy nem kívánt esemény után. A BCP-től függetlenül készül. Mivel elsősorban a cég menedzsment funkcióinak visszaállítását tartalmazza, nem IT megközelítésű. A támogatás folyamatossági terve (Continuity of Support Plan): Az üzleti folyamatokat támogató rendszerek folyamatos üzemelésére vonatkozó terv. Krízis kommunikációs terv (Crisis Communication Plan): A katasztrófa esetén szükséges belső és külső kommunikációs stratégiát leíró dokumentum. A BCP egyik melléklete. A legfontosabb része, hogy megnevezi azt a kizárólagos személyt, aki ilyenkor megszólalhat a nyilvánosság előtt.

7 Tervek, dokumentumok III.
Informatikai incidenskezelési terv (Cyber Incident Response Plan): Azokat a lépéseket tartalmazza, melyeket egy informatikai támadás során kell a szervezetnek megtennie. A BCP melléklete. Katasztrófa helyreállítási terv (DRP): Akkor alkalmazzák, ha a szervezetet valóban katasztrofális esemény éri. Lényegében leírja, hogy hogyan lehet a pl. teljes IT-t egy alternatív helyen újjáépíteni és üzemeltetni. A BCP része (általában). Létesítményekre vonatkozó vészhelyzeti terv (Occupant Emergency Plan – OEP): A létesítményeket fenyegető veszélyek bekövetkezése esetén szükséges lépések leírása. Tartalmazza pl. a tűzeset vagy valamilyen bűncselekmény miatt életbelépő cselekményeket. A BCP-be beleírható, de attól elválasztva hajtják végre.

8 Tervek, dokumentumok IV.

9 Mikor beszélünk katasztrófáról?
A katasztrófa olyan hirtelen, nem tervezett, szerencsétlen esemény, ami nagy károkat vagy veszteséget okoz. Ez az üzlet szempontjából akkor jelentkezik, amikor a szervezet egy előre meghatározott időn túl nem képes a kritikus üzleti funkciókat működtetni. A katasztrófa kimondása ezen az előre meghatározott időn múlik, pl. ha egy szervezet egy hétig nem képes egy funkciót működni, akkor az már katasztrófa. Minden kritikus funkcióra más időbeliség vonatkozhat.

10 A katasztrófa jellemzői
Nem tervezett szolgáltatásleállás, Hosszan tartó szolgáltatásleállás (de milyen hosszan?), Olyan leállás, amit a normális problémamenedzsment eljárásokon belül nem lehet megoldani, Komoly károkat vagy veszteségeket okoz. (mit nevezünk komolynak?) Katasztrófát kimondani nagyon komoly döntés!!!

11 Az üzletmenet-folytonosság céljai I.
A kockázatmenedzsment során nem lehet mindenre felkészülni, vagy minden kockázatot eltűntetni, de az ilyen események során is fenn kell tartani a szervezet működőképességét. Néhány cél, amit a BCP megold: Azonnali és vélhetően megfelelő elvileg kipróbált válasz a vészhelyzetekre. Megkönnyíti az üzleti működés visszaállítását az esemény hatásának csökkentésével, miközben a kritikus üzleti funkciókat egy előre meghatározott időn belül újra lehet indítani. Csökkenti a kár mértékét.

12 Az üzletmenet-folytonosság céljai II.
Eljárások és erőforrások listája, amit a visszaállítás során fel kell használni. Világos leírás, amit a felelősök végre tudnak hajtani. Azon partnerek azonosítása, akik bevonása indokolt lehet a visszaállítás során. Segíti a zűrzavar elkerülését vészhelyzet során a világos útmutatók és a tesztelés segítségével. Tartalmazza a visszaállításhoz szükséges információk listáját. Leírja a tartalék helyen történő működés szabályait, ha az elsődleges hely nem elérhető. Az elsődleges helyre való visszatérés eljárásait is meghatározza.

13 A BCP elkészítésének lépései
BCP-t készíteni és karbantartani sokáig tart és drága, ráadásul talán sosem lesz rá szükség (legalább is azt hisszük)! Igazából csak akkor hiányzik, amikor már megtörtént a baj, és nincs. De akkor nagyon tud hiányozni! Lépései: Projektindítás és irányítás, Üzleti hatások elemzése, Visszaállítási stratégiák meghatározása, Tervezés és megvalósítás, Tesztelés, karbantartás, tudatosság és képzés.

14 Az üzletmenet-folytonosság tervezés folyamata

15 Üzletfolytonossági rendszer kialakítása az MVM csoportnál

16 Projektindítás és irányítás
Részei: Győződjünk meg arról, hogy egyáltalán szükségünk van-e BCP-re! Erre kiváló megoldás egy fókuszált kockázatelemzés. Szerezzük meg a menedzsment támogatását! Határozzuk meg a belső és külső stratégiai erőforrásokat, akik meg tudják mondani, hogy a BCP megvalósítható-e! Alakítsuk meg a BCP csoportot, amiben szervezeti és műszaki szempontból is kompetens emberek vannak! Készüljön projektindítási dokumentáció! Döntsük el, hogy kellenek-e adatgyűjtő eszközök! Legyenek formális és tervezett megbeszélések (párbeszéd)! Az egésznek legyen egy koordinátora (általában biztonsági igazgató)!

17 Üzleti hatások elemzése (Business Impact Analyzis-BIA) I.
Üzleti és nem műszaki döntések meghozatalát igényli! Célja a nem kívánt esemény hatásának elemzése az üzleti folyamatra. A hatás azzal a maximálisan megengedhető idővel mérhető, ami még nem okoz visszafordíthatatlan kárt az üzleti folyamatokban, és azzal, hogy a szervezet milyen működési és gazdasági károkkal tud visszaállni a megfelelő működésre. A BIA célja az, hogy a menedzsment elfogadja a maximálisan elfogadható kiesést (Maximum Tolerable Downtime – MTD) minden kritikus üzleti folyamatra. Ezen kívül meg kell határozni, hogy az MTD-n túli leállás mekkora anyagi és presztízs kárt okoz (pl. kár/nap). A BIA a kiváltó okot nem elemzi, csak az okozott hatást!!!

18 A BIA céljai A BIA céljai:
Leírás a menedzsment részére a lehetséges nem kívánt események hatásairól. Az üzleti folyamatok kritikusságának meghatározása. (Ebben segíthet az ISO 9001) Prioritást állapít meg a kritikus rendszerek között. Megvizsgálja egy leállás anyagi hatásait. Megállapítja a kritikus funkciók visszaállítási ablakait.

19 Üzleti hatások elemzésének lépései I.
1. lépés: Határozzuk meg az információgyűjtés technikáját! Ez lehet elektronikus vagy papíralapú, személyes vagy csoportos interjú, stb. 2. lépés: Válasszuk ki az interjúalanyokat! Lehetőleg minden üzleti egységből egy vezetőt és egy dolgozót illik kiválasztani. 3. lépés: Készítsünk szervezetre szabott kérdőívet! A kérdések kvalitatív (pl. imidzs) és kvantitatív (pl. anyagi) veszteségekre vonatkoznak. 4. lépés: Elemezzük az információkat! A harmadik lépésből származó információkat szerkeszteni, analizálni és összesíteni kell!

20 Üzleti hatások elemzésének lépései II.
5. lépés: Határozzuk meg az időkritikus üzleti funkciókat! Az analízis eredményeképp meg lehet ezeket határozni. Ezen funkciókat kell a kritikus időn belül visszaállítani. Figyeljünk a függőségekre is! 6. lépés: Határozzuk meg a maximálisan elfogadható kiesés (MTD) mértékét! 7. lépés: A maximálisan elfogadható kiesés alapján állapítsunk meg prioritást a kritikus üzleti funkciók alapján! Minél kisebb a maximálisan elfogadható kiesés, annál fontosabb a funkció, és annál drágább visszaállítani! 8. lépés: Írjuk le a visszaállítási ajánlásokat! Ennek jóváhagyása még a következő lépés előtt történjen!

21 Visszaállítási stratégiák meghatározása
Célja olyan stratégiák meghatározása, amik segítségével az előző lépésben definiált időkeretek betarthatók. Lépései: A költségek meghatározása minden lehetséges megoldáshoz, Árajánlat kérése külső szállítóktól, Szerződések megkötése, A kockázatok csökkenésének értékelése, Az értékelés alapján az időkeretek és prioritások esetleges újragondolása

22 Üzleti visszaállítási stratégia
Elsősorban a kritikus erőforrásokra és az üzleti funkciók MTD-jére koncentrál. Prioritásai egyenesen a BIA-ból származnak. Kidolgozásához azonosítani kell a következőket: Kritikus üzleti folyamatok és a hozzájuk tartozó üzleti funkciók. Az ezekhez tartozó kritikus infrastruktúra elemek. A kritikus funkciók ellátásához szükséges eszközök (pl. IT). A szükséges irodai/üzemeltetési területek. Kulcsemberek az adott területen.

23 Létesítmény visszaállítási stratégia
Annak meghatározása, hogy egy helyettesítő létesítményben hogyan lehet a munkát folytatni. Leírásra kerül: A minimálisan szükséges hely (munkaterületek, tárgyalók, stb.), ami a kritikus funkcióhoz kell. A kevésbé kritikus erőforrások által igényel hely. A helyettesítő létesítménnyel kapcsolatos biztonsági követelmények. Tűzvédelmi elvárások. A szükséges berendezési tárgyak listája. A kábelezési elvárások. Épületgépészeti igények. Irodaszerek listája.

24 Emberi erőforrással történő újraindítása stratégia
Feladata azon eljárások azonosítása, amit manuálisan is el lehet végezni. Ezeket a műveleteket megfelelően kell dokumentálni, bizonylatolni, hogy a későbbi elektronikus feldolgozás egyszerű legyen. A következő dolgokat kell megfontolni: A kritikus folyamat elvégezhető-e manuálisan? Milyen dokumentálási eljárással lehet biztosítani, hogy semmilyen adat vagy tranzakció nem fog elveszni? Mik az alapvető fizikai rekord tárolási követelmények? Hogyan lehet a munkaerőt biztosítani ezekhez a folyamatokhoz? Hogyan lehet a kapcsolattartást biztosítani?

25 Kockázatmenedzsment folyamata

26 Kárérték táblázat Minimális Csekély Mérsékelt Jelentős Kritikus

27 Bekövetkezési valószínüség

28 Kockázati besorolás számítása

29 Kockázati elemzés Az elemzést minden kulcsfolyamat tekintetében el kell végezni! Meg kell nézni a kapcsolódó folyamatokat is (pl. támogató-HR) A legnagyobb „törődést” a kritikus kulcsfolyamatok kívánják (BCP és DRP) Akciótervek készítése (BCP része)

30 BUMM!!!


Letölteni ppt "Üzletmenet-folytonosság tervezése"

Hasonló előadás


Google Hirdetések