Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

13. A szeg é nys é g mutat ó i, jellemzői, egy é ni é s t á rsadalmi k ö vetkezm é nyei A szegénység mely rétegei különíthetők el a táblázat és a szövegek.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "13. A szeg é nys é g mutat ó i, jellemzői, egy é ni é s t á rsadalmi k ö vetkezm é nyei A szegénység mely rétegei különíthetők el a táblázat és a szövegek."— Előadás másolata:

1 13. A szeg é nys é g mutat ó i, jellemzői, egy é ni é s t á rsadalmi k ö vetkezm é nyei A szegénység mely rétegei különíthetők el a táblázat és a szövegek alapján? Próbálj rétegenként újabb jellemzőket összegyűjteni! Milyen okai és következményei vannak a szegénységnek? Régiónként milyen eltérések figyelhetők meg? Mi az eltérések oka? Milyen megoldásai lehetnek a szegénységből való kikerülésnek?

2 I. példa “Szegénynek kell tekinteni egy személyt, egy családot, illetve egy embercsoportot abban az esetben, ha a rendelkezésükre álló erőforrások (anyagi, kulturális és társadalmi) oly mértékben korlátozottak, hogy kizárják őket a minimálisan megkövetelhető életformából abban az országban, amelyikben élnek”. (Az Európa Tanács, 1984) Jelenleg több százezer aktív korú ember (és családja) él Magyarországon pusztán segélyből, bármiféle munka nélkül, akár évtizedek óta, jellemzően a fővárostól távol eső, elmaradott térségekben. Ilyen térség pl. az Ormánság Baranyában, borsodi és szabolcsi kistérségek. A cigány kisebbség jelentős része ebbe a kategóriába tartozik, és az érintett településeken sokszor ők teszik ki a többséget is, ezért sokan hajlamosak a problémát csupán a cigányság problémájaként kezelni. Ezekben a térségekben érték gyakorlatilag nem teremtődik, a helyiek által megvásárolt javak az érintett térségeken kívülről érkeznek (élelmiszer, energia, építőanyagok, stb). A közintézményeken kívül munkáltató csak legfeljebb a helyi kocsma illetve kisbolt. A munkaképes lakosság nagy része soha nem foglalkozott földműveléssel, ehhez sem a tudása, sem az eszközei nem állnak rendelkezésre. A szakképzettség is ritkaságszámba megy, így olyan szolgáltatásokat is a helyi közösségen kívülről kell beszerezni, mint a kőműves, ács, lakatos, stb. A közlekedés tipikusan alacsony színvonalú, a közeli nagyobb városokba is nehéz az eljutás, ritkán és nagyon hosszú menetidővel járnak a buszok, vonatok – ehhez képest a bérletárak meglehetősen magasak (pl. 20km-es havi buszbérlet Ft, ezért kap az utas mondjuk napi két-három pár buszt). Az utak, illetve vasúti pálya állapota is jellemzően rendkívül rossz. Ez ellehetetleníti az esetleges továbbtanulási, munkakeresési próbálkozásokat is. Nincs munkakultúra: a többség húsz éve, a TSZ-ek megszüntetése óta nem dolgozik, generációk nőnek fel úgy, hogy nem látnak dolgozó embert maguk körül. Forrás:http://igazivaltozas.blog.hu/2010/01/19/ciganykerdes_szegenykerdes Kik tekinthetők szegényeknek? Miért relatív a fogalom? Milyen összetevői vannak a szegénységnek?

3 A szeg é nys é g k ü l ö nb ö ző szintjein é lők becs ü lt ar á nya a magyar n é pess é gen bel ü l Népessé- gen belüli arány, (%) becslés Kik ők? Példák Mit Jelent a szegénység - legszélsőségesebb forma a csoportban Nyomorban élők 5%Hajléktalan; tartósan munkanélküli; nyomortelepen élő, aktív kereső nélküli család Gyakori éhség, elemi feltételek, víz hiánya További lecsúszással fenyegetett szűkölködők 15%Hátrányos helyzetű tele­pülésen, szegénytelepen él, nincs a családban piacképes tudás; egyedül élő özvegyi nyugdíjas; rokkantnyugdíjasok egy része Alapvető szükségletek egy része kielégítetlen (kényszerválasztás evés, lakásfenntartás, gyógyszer között); nincs beruházás a gyerekek jövőjébe; lakás szegény- vagy cigánytelepen Stagnáló szűkösen élők, kevés kilátás a javulásra 15%Nincs a családban piacké­pes tudás - az országban bárhol; ugyanez, 45 éven felül; egyedül élő nyugdíjas átlagos nyugdíj alatt Mindenből hiány vagy kevés van; örömre nem jut Átmenetileg szegények 5%Sokgyerekes család egy átlagos keresővel; munkanélküli a háztartásban; GYES szűkösség van Összesen40% Forrás: Ferge Zsuzsa: Struktúra és szegénység (NT Társadalmi és állampolgári ismeretek középiskolásoknak,

4 Az MSZF (Magyar Szociális Fórum) felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon egymillió ember él mélyszegénységben, hárommillióan a létminimum szintje alatt, további hárommillióan pedig a létminimum közeli szinteken élnek. A szervezet jelentése szerint Magyarországon 750 ezer szegény gyermek él, közülük 430 ezren rendkívül szegénynek tekinthetők. Míg a mélyszegénységben élő egymillió honfitársunk helyzetére az a jellemző, hogy önerőből nem tudja biztosítani fennmaradását és megélhetését, további ötmillió bérből és fizetésből, illetve nyugdíjból élő magyar bevétele oly szerény, hogy alapvető szükségletek normális kielégítésére sem futja belőle, és életüket mindennapos anyagi gondok terhelik – fejtették ki. (Magyar Nemzet, jan. 4.) Háttér A szegénység fogalma, mutatói: Ősidőktől fogva van társadalmi egyenlőtlenség (pl. kor, nem, vallás tekintetében). A „legáltalánosabb” társadalmi egyenlőtlenség a szegénység. A szegénység: depriváltság (megfosztottság valamitől) (Magyarországon 1982-ig nem volt szegénység, mert nem volt rá párthatározat, ezt a réteget halmozottan hátrányos rétegnek hívták.)

5 Még mélyebb lesz a mélyszegénység "Nincs olyan mélyszegénység, amely ne lehetne még mélyebb" - jellemezte a helyzetet Ferge Zsuzsa. A 2008-as adatok szerint a társdalom 5-7 százaléka él mélyszegénységben Magyarországon, köztük kétszázezer gyerek. Az eddigi tapasztalat az, hogy ezekben a súlyos helyzetekben gyakoribb a pszichés betegség, az alkoholizmus, és nő az öngyilkossági arány. Egyre több család bomlik fel, és szaporodik az állami gondozásra szoruló gyerekek száma - mutatott rá a szakértő. bakonytol_a_dunaig/ _ferge_zsuzsa_megszoritas_htasairol?s=rel

6 Mennyit pazarlunk egy hajl é ktalanra? Hajl é ktalanell á t ó szervezetek megv é t ó ztak egy 4,5 milli á rd forintos EU-p á ly á zati ki í r á st. Persze nem az é rt, mert a saj á t maguk ellens é gei: szerint ü k olyan p á ly á zati felt é telek k ö rvonalaz ó dtak, amelyekkel nem seg í thetn é nk a hajl é ktalans á g felsz á mol á s á t. A szakma elsősorban lak á st á mogat á sra, nem pedig tov á bbk é pz é sekre k ö lten é a p é nzt. Mi é rt? FARKAS T Í MEA í r á sa. Sz. J á nos miskolci villamosvezető. H á zass á g á b ó l k é t gyermeke sz ü letett. Negyvenes é vei elej é n j á rt, amikor elv á lt. A lak á s a volt feles é g éé maradt. A f é rfi alb é rletbe k ö lt ö z ö tt, á m hamar r á j ö tt: egyed ü l nem tudja fenntartani. Fizet é s é ből a gyerektart á st meg a lakb é rt rendezte, rezsire, é lelmiszerre nem mindig jutott. Fed é l n é lk ü l maradt. A Napf é nyt az É letnek Alap í tv á ny rehabilit á ci ó s r é szleg é n h ú zta meg mag á t. H á rom é vig lakott itt, dolgozott, gyerekeivel rendszeresen tartotta a kapcsolatot ben az alap í tv á ny p á ly á zati p é nzből alb é rletet szerzett neki, é s havi h ú szezer forint lakhat á si t á mogat á st. A juttat á s egy é vig j á rt. Hamar új társat talált. Barátnőjét a szállóra nem vihette volna – most már volt hova meghívnia. Miután letelt a támogatás, összebútorozott új párjával. A férfi történetét Végh András, az alapítvány intézményvezetője mesélte el. – Négy éve jelent meg az első pályázati kiírás hajléktalanok albérleti támogatására. Azóta minden esztendőben próbálkozunk. Évente 4-11 olyan fedél nélkül élő embert tudunk segíteni, akinek igazolt jövedelme van: munkabér vagy rendszeres szociális segély. A program sikeres, évente csak egy-két résztvevő esik ki. Ők vagy nem tartják be az együttélési szabályokat, vagy elvesztik jövedelmüket. Akad, akit visszafogad a családja – mondja az intézményvezető.

7 Szegénységi küszöb az a határ, amelyen még tartósan reprodukálható a legalacsonyabb, még emberi szintű létezés, amely határ alatt élők a társadalomból kirekesztődnek. A létminimum tehát nem a még életben maradás határértéke, hanem olyan összeg, amely biztosítja a folyamatos életvitellel kapcsolatos igen szerény – konvencionálisan alapvetőnek minősülő – szükségletek kielégítését. Tehát a „fizikai erőnlét” feletti az un. „társadalmi erőnlét” szinthez tartozó fogyasztási javak – adott árszinten meghatározott - számszerű értéke. A szegénységi küszöb nem abszolút érték, hanem az adott társadalom általános szintjétől függ, az Európa Tanács keretében készült tanulmány szerint az országos átlagkereset (medián) 60%-a. Ma Magyarországon azt tartják szegénynek, akinek az egy főre jutó átlagjövedelme a medián felénél kevesebb. A Világbank fejenként napi 4,30 $-os szegénységi küszöbértéket használ a nemzetközi összehasonlításoknál. Ezt alkalmazva Magyarországra, az EU által napjainkban használatos számításhoz képest a szegények száma mintegy megháromszorozódik, eljutva az „egyharmados szegénytársadalom” sokak által képviselt álláspontjához.

8 A szegénység mérése Abszolút • Az alapszükségletek számbavételén alapul (fogyasztói kosár) – létminimum számítások Háztartástípusok Egy háztartásra számítva 1 felnőtt felnőtt 1 gyermekkel felnőtt 2 gyermekkel aktív korú felnőtt felnőtt 1 gyermekkel felnőtt 2 gyermekkel felnőtt 3 gyermekkel A minimálbér jan.1-től bruttó Ft, szakmunkásé bruttó Ft A létminimum kb Ft lesz

9 Relatív jövedelmi szegénység küszöb = az országos mediánjövedelem 60%-a alatt élők Forrás: KSH,

10

11 A szegénység okai 1.Munkanélküliség: -rendszerváltás – visszaesett a fizikai munka iránti igény, az agrárágazatban különösen - gazdasági válság

12 2. Alacsony iskolázottság

13 3. Életkor (gyermekszegénység, időskori szegénység), családi állapot (több gyerek, egy szülő)

14 4. lakóhely

15 Munkanélküliség

16

17

18

19

20 A szegénység elmélete és gyakorlata (2011. február 1.) Jobb- és baloldal évtizedek óta nem jut egyetértésre a szegények felzárkóztatásának és integrációjának mikéntjéről. A latin-amerikai országok a meddő ideológiai vita helyett a gyakorlatra összpontosítanak. Az eredmények őket igazolják. (...) Az amerikai jobb- és baloldal lassan fél évszázada vitatkozik a szegénység okairól. A jobboldal a hatvanas évek óta előszeretettel magyarázza a szegénységet kulturális sajátosságokkal: az alkoholizmussal, az iskolakerüléssel, a macsó értékvilággal, és egyéb, a szegény családokban nemzedékről nemzedékre szálló szokásokkal, amelyek akadályozzák a felemelkedést. Az amerikai konzervatívok ezért a szociális támogatások helyett inkább a kulturális szokások megváltoztatásában látják a szegénység felszámolásának kulcsát. A baloldal rasszistának bélyegzi ezt a megközelítést, amely a hatvanas években még a feketék kulturális beállítottságát okolta azért, hogy a faji diszkrimináció felszámolásával sem szűnt meg az afro-amerikaiak lemaradása. A liberálisok szerint a szegénység kultúrája nem ok, hanem következmény: a nyomor, a kilátástalan társadalmi helyzet eredménye. A baloldal ezért a szociális támogatástól reméli a szegénység felszámolását. Példa Milyen vélemények és megoldási kísérletek vannak a szegénységgel kapcsolatban?

21 Latin-Amerikában viszont nem sok szót vesztegetnek az elméleti kérdésekre. Inkább a józan észt követve igyekeznek feltételekhez kötött segélyekkel segíteni a szegényeken. A programok legfontosabb újítása, hogy a résztvevő szegény családok készpénzben folyósított rendszeres segélyt kapnak, ha gyerekeiket iskolába küldik, és a család tagjai rendszeresen járnak egészségügyi vizsgálatokra és oktatásra. Van, ahol a középiskolát sikeresen elvégző fiatalok egyszeri bónuszt is kapnak. A pénzt többnyire a nők kapják, mert ők inkább a családra költik. Mexikóban a lakosság 30 százaléka, közel hatmillió ember jogosult a családonként és havonta akár 123 dolláros segélyre. A brazilok negyede – 50 millió ember – kap támogatást: itt iskolába járatott gyerekenként dollár jár, de legfeljebb két gyerek után lehet igénybe venni a segélyt. Bár a programok még csak néhány éve működnek, az eredmény máris nagyon bíztató – írja Rosenberg. A mélyszegénységben élőknek a havi néhány dolláros támogatás is sokat segít. Brazíliában 2003 óta 22-ről 7 százalékra csökkent a szegények aránya, a legrosszabb helyzetűek bevétele hétszeresére emelkedett, és csökkent a gazdagok és a szegények közötti szakadék. A gyerekek nagyobb arányban járnak iskolába, jobban tanulnak, kevésbé alultápláltak és egészségi állapotuk is javult. A brazil falvakban 42 százalékkal nőtt az általános iskolába, és 85 százalékkal a középiskolába iratkozó fiatalok aránya. Csökkent a gyerekhalandóság, nőtt a fogamzásgátlók használata és javult a csecsemőgondozás színvonala. A feltételekhez kötött segélyezés rendszere olyan sikeres, hogy a világon összesen már 40 helyen próbálkoznak hasonlóval. Nemcsak országok, hanem városok is, például New York, a latin-amerikai módszerrel próbálják csökkenteni a szegénységet. (…) Lehet, hogy a szegénység felszámolásának receptjéhez nem is kell megoldani az ideológiai vitákat?

22 fo Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat

23 Mi mennyi 2013-ban? Öregségi nyugdíj legkisebb összege 168/1997. (X. 6.) Korm. rend. 11. § ,-Ft = Gyermekgondozási segély (GYES) Álláskeresési járadék (folyósítási idő maximum 90 nap) évi IV. tv § Munkaerőpiaci járulékalap 60%-a, legfeljebb a jogosultság kezdő napján hatályos minimálbér 100%-a: ,-Ft/hó


Letölteni ppt "13. A szeg é nys é g mutat ó i, jellemzői, egy é ni é s t á rsadalmi k ö vetkezm é nyei A szegénység mely rétegei különíthetők el a táblázat és a szövegek."

Hasonló előadás


Google Hirdetések