Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

2013. február 1-28. NAGY CSOPORT Szentlőrinci Kistérségi Bölcsöde és Óvoda Bükkösdi Tagintézmény VÍZ MODUL.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "2013. február 1-28. NAGY CSOPORT Szentlőrinci Kistérségi Bölcsöde és Óvoda Bükkösdi Tagintézmény VÍZ MODUL."— Előadás másolata:

1 2013. február NAGY CSOPORT Szentlőrinci Kistérségi Bölcsöde és Óvoda Bükkösdi Tagintézmény VÍZ MODUL

2 Február Enged a fagy, földről, égről tűnik a tél boruja, hóvirág nyit, a hólétől megárad a nagy Duna. Simon István

3 Számlálunk, hozzáadunk, elveszünk

4 Ahányat mutatok, annyiszor cselekedd el!

5 Teddy, Teddy dreht sich um, Teddy, Teddy macht sich krumm, Teddy, Teddy hebt ein Bein, Teddy, Teddy das ist fein!

6 Es tanzen alle kleinen Leute, lustig hier im Kreis herum. Fasching ist, wir feiern heute, singen fröhlich „dideldum”.

7 Rajzpályázatra készülünk: Mackó rajzokat készítenek a gyerekek

8 Mackók készítése papírból (Forma átrajzolása, vágás, ragasztás technikájának gyakorlása)

9

10 Gyerekekkel közösen kis finomságokat készítünk: szendvicseket, gyümölcssalátát, diót törünk. A nap folyamán megvendégeljük a többi csoport gyerekeit. Mackó-nap, február 7.

11 „ Hmmm, de finom ez a saláta! Egészségetekre!”

12 Vizuális tevékenységek a Mackó - nap folyamán, a középső csoportban Anikó néni vezetésével: különböző technikákkal készítenek a gyerekek képeket.

13

14 TSMT torna

15 2013.február „ Belebújunk maskarába” farsangi témahét NAGY CSOPORT Szentlőrinci Kistérségi Bölcsöde és Óvoda Bükkösdi Tagintézmény

16 Figyelem! Figyelem! Figyelem! Közhírré tétetik: A farsangi mulatság most megkezdődik! Ide gyűljön apraja-nagyja, aki a maskarákat látni akarja. Aki itt van, haza ne menjen. Aki nincs itt az is megjelenjen! /népköltés/

17 Külső világ tevékeny megismerése - Farsang - Farsangi fánk eredete - Karnevál - Játékok - Táncmulatságok - Vénlánycsúfolók - Köszöntők - Mohácsi busójárás - Busó öltözet - Busójárási menet Mese, vers „Mese, mese mátka” - Galambos Erzsébet: Farsang ( vers) Dramatikus elemeket tartalmazó játékok: - Osvát Erzsébet: Farsang az oviban (vers) Memóriabújócska ( kapcsolat mélyítő játék) - Gazdag Erzsébet: A bohóc köszöntője (vers) Pingvinek ( együttműködést segítő játék) - lllyés Gyula: Ilók és Mihók ( mese) - Réce, ruca, vadliba Ének, zene, énekes játék „Száll az ének szájról szájra” - Itt a farsang - A karádi faluvégén - Hopp Juliska - Virágéknál ég a világ - Sárga csikó csengő rajta - Póker együttes: Itt a farsang Matematika - Farsangi álarcok készítése: méretek, anyagmennyiség, mérés, színek - Lekváros linzer karika készítése: hozzávalók mennyisége, kimérés - Farsangi dekoráció: a lampionhoz az anyagmennyiség meghatározása, formák, színek kiválasztás Rajzolás, mintázás, kézi munka „Szőjünk, fonjunk kendőt” - Dobozokból bohóc készítése - Krepp papír hajtogatással bohóc összeállítása - VÍZ 5. Vízi állatok farsangja - Lekváros linzer karika sütése - Álarc készítése - A csoportszoba átrendezése - Farsangi dekoráció: lampionok, papírlánc Játékok - Zenés számok WIR STEHEN IM KREIS ES TANZEN ALLE KLEINEN LEUTE - Székfoglaló játék KLOPFE, KLOPFE HAMMERCHEN HOCK AM HIMMEL Mozgás - Váltó, sor, és ügyességi versenyek - Labdás játékok Mozgásos játékok Fekvő bicikli 6. Ugróiskola

18 FARSANG A farsang Magyarországon vízkereszttől (január 6.) a húsvét vasárnapot megelőző 40 napos böjt kezdetéig tart, azaz „húshagyó keddig", vagy „hamvazószerdáig". Magyar elnevezése egyes kutatók szerint a német "faseln": fecsegni, fantáziálni, pajkosságot űzni szóból ered. A farsang zajos mulatságait egy ősi hiedelem hívta életre. A középkorban azt hitték az emberek, hogy a tél utolsó napjaiban - amikor rövidek a nappalok és hosszúak az éjszakák - a Nap elgyengül, és a gonosz szellemek életre kelnek. Vigalommal, jelmezes karneváli felvonulással, boszorkánybábu elégetésével akarták elűzni ezeket

19 A farsangi fánk története A legenda egy Krapfen nevezetű pék halálával kezdődik, ugyanis műhelyét özvegyére hagyta, kinek nem volt könnyű feladata, viszont továbbra is az ő pékségében készültek a legfinomabb és a legfehérebb kenyerek. Sokan zarándokoltak el az ő pékségébe, hogy a finom kenyérhez hozzájussanak. Az egyik nap a kenyerek nem készültek el időben, sokan üres kézzel, bosszúsan távoztak a pékségből, volt, aki hangot is adott a benne rejlő feszültségnek, és cifrákat mondott Krapfennének. A pékné kijött a sodrából, és egy darab kenyértésztát akart az őt szitkozódó ember fejéhez vágni, de a kenyértésztával célt tévesztett és beleesett egy lábasba, amelyben zsír forrósodott. Természetesen a kenyértésztának nem kellett sok idő, gyorsan aranysárgára pirult, és így született meg az első fánk, amit a bécsiek még azóta is Krapfennak neveznek. Hazánkban a fánksütés szokása a Dunántúlról terjedt el és egyre több helyen vált divattá, hogy farsang idején, ez a finom nyalánkság került az asztalokra.

20 A karnevál: A carnarvalet a felvonulás központi alakja nem más, mint a „halottasház szolgája" vagyis a sírásó. A megjátszott temetés után nagy dáridót csaptak, hiszen a tél eltemetésének mindenki örült. A régi babonákat később elfelejtették az emberek, de a jelmezes, álarcos karnevál és a bálok, táncos mulatságok szokása máig megmaradt. A hetekig tartó vígasság igazi hazája Európában Olaszország, ahol különösen a velencei farsang vagy karnevál utolsó hete a leghíresebb népünnepek közé tartozik. A spanyolok különösen Madridban, Sevillában rendkívül fényes álarcos felvonulásokkal ünnepelnek. Említeni sem kell talán a közép és dél-amerikai karneváli felvonulásokat, amelyekre egész évben készülnek. Ott ilyenkor legforróbb a nyár.

21 Játékok A farsangi alakoskodás Magyarországon a 15. század óta ismeretes. Jellemzője, hogy olyan ünnepi időszak, amelyben a hétköznapi élettől eltérő dolgok történhetnek, felbomolhat a szokásos rend. Ahogy ilyenkor mondani szokták: "a feje tetejére áll a világ". A hosszú böjtre való felkészülésnek megfelelően ebben az időszakban az evés-ivás, a mulatozás szinte kötelező. A táncmulatságok mellett különböző játékokat, vetélkedőket rendeztek, de ilyenkor volt a legtöbb lakodalom is a falvakban. Aki pedig pártában maradt, azt ebben az időszakban különösen durva, vénlánycsúfolókkal gúnyolták. Világszerte, így a magyar nyelvterületen is a farsang adott alkalmat a különféle jelmezek, maszkok felöltésére, s az ezekben való mókázásokra. A magyar falvakban az alakoskodók beöltöztek ördögnek, kereskedőnek, cigányasszonynak, katonának, koldusnak, menyasszonynak, kéményseprőnek, boszorkánynak. A magyar falu álarcos alakoskodása között feltűnnek az állatalakoskodások. Különösen kedvelt a medve-, ló-, kecske- és gólyaalakoskodás.

22 A szokások és hiedelmek többsége, és így a maskarás alakoskodások is a vígasság utolsó napjaira, "farsangvasárnapra", "farsanghétfőre", "húshagyókeddre", az ún. "farsangfarkára" összpontosulnak. Keleten és északon ez néha kitolódik. Ebben az időben a mezőgazdasági munkák szüneteltek, ez volt a szórakozás legfőbb ideje. A hamvazószerdát követő napon, az egynapos böjt után a böjtöt felfüggesztik, hogy a farsangi maradékot elfogyaszthassák. Ennek a napnak zabáló-, torkos vagy tobzódócsütörtök a neve. Ezekhez a napokhoz, a karácsonyi ünnepkör után a leggazdagabb jelesnapi szokáshagyomány kapcsolódik. Legjellemzőbbek az álarcos, jelmezes alakoskodók, és a mulatság színhelyén vagy házaknál előadott dramatikus játékok. Régen farsang idején a fonóházakban minden este zajlott valamilyen vidám esemény, énekeltek, táncoltak, játszottak. A mulatozások "húshagyókeddig" tartottak, amikor az utolsó fonóházi összejövetelre a "fonóvégzésre" került sor, amely felért egy kisebb lakodalommal. Ezt követően az egész falut megmozgató nagy népi mulatsággal a "farsangtemetéssel" vagy "téltemetéssel" búcsúztatták az elmúlt vidám heteket.

23 Táncmulatságok A farsang időszaka a táncmulatságok legfőbb ideje volt, a falvakban a bálok többsége a kocsmákban, vagy bérelt házakban zajlott. Minden társadalmi réteg megrendezte ilyenkor a maga bálját, a szervezők általában a legények voltak. A "batyus-bálokra" az ételt a lányok, az italt pedig a fiúk vitték, a zenészeket pedig a bálozók közösen fizették ki. Fontos szerepük volt ezeknek a táncos mulatságoknak a párválasztásban. A lányok ilyenkor bokrétát adtak a kiszemelt legénynek, aki ha tetszett neki a lány, kitűzte a kis csokrot a kalapjára. Vénlánycsúfolók Az udvarlás, a párválasztás és a házasságkötések legfőbb ideje a hagyományos magyar paraszti életben a farsang időszaka volt, éppen ezért a farsang alkalmat adott arra is, hogy tréfásan, s olykor durván figyelmeztessék azokat, akik elérték a "megfelelő" kort, de még nem mentek férjhez. A csúfoló szokások főleg a farsangvégi napokhoz, húshagyó kedd éjszakájához, hamvazószerdához kapcsolódtak. Az egyik érdekes szokás a tuskóhúzás volt, ilyenkor a legények egy nagy fatuskót vonszoltak végig a falun, s a vénlányok ajtaja elé letették, hogy reggel, amikor az illető hölgy ki akar jönni, ne tudja kinyitni az ajtaját. Olyan eset is volt, hogy tuskóval szinte felszántották a vénlányok udvarát. Köszöntők Mint minden jeles ünnephez, az újév kezdetéhez és a farsanghoz is hozzátartoztak a jókívánságmondó és adománygyűjtő szokások. Ezek a magyar nyelvterületen mindenütt megtalálhatók voltak. Ezen alkalmakon a kimondott szó mágikus erejével próbálták biztosítani a következő esztendőre a jó termést, a szerencsét, az állatok egészségét és szaporaságát. Pl. Farsang, farsang, háromnapi farsang, / Itt is adnak, amit adnak Ez is Isten háza, / Szálljon le rája / Az Isten áldása, / Hat lóval, hat ökörrel / Három borjas tehénnel, / Egy aranyosekével.

24 A MOHÁCSI BUSÓJÁRÁS Farsang idején a mohácsi busók fűzfából faragott, rikító színűre festett, félelmetes álarcaikban, kereplőket forgatva, kolompokat rázva hagyományosan vidám forgataggá varázsolják a várost. A téltemető, tavaszköszöntő nagy ünnep húshagyó kedden látványos, jókedvű farsangtemetéssel ér véget. Ám ekkor is örök kérdés marad, hogy valóban elűzték-e a hideget? A busó öltözet: A busó öltözete régen is olyan volt, mint ma: szőrével kifordított rövid bunda, szalmával kitömött gatya, amelyre színes, gyapjúból kötött női cifra, bütykösharisnyát húztak, lábukon bocskort viseltek. A bundát az öv vagy marhakötél fogta össze derekukon, erre akasztották a marhakolompot. A fából faragott álarc mögött vidám mohácsi férfiak bújnak meg. A néphagyományból mára idegenforgalmi látványosság lett. Kezükben az elmaradhatatlan kereplő vagy soktollú, fából össze-állított buzogány volt. A leglényegesebb azonban, ami a busót busóvá teszi: a fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett birkabőrcsuklyás álarc.

25 Honnan ered ez a népszokás? A legelterjedtebb magyarázat szerint a téltemetés, a télűzés volt a célja. Az emberek ilyenkor ijesztő ruhákba bújnak, mert azt várják, hogy a tél megijed tőlük, és elszalad. Az ünneplés végén a tél halálát szimbolizáló szalmabábu égetése történik. A beöltözött emberek ezen- kívül "bao-bao" kiáltással és kürtszóval, kolompokkal végigjárták a házakat, udvarokat és körbejárták az állatokat, majd hamut szórtak szét a portán. Ettől azt remélték, hogy távol tartja a gonosz szellemeket. Az utcán pedig a nők haját húzgálták, hogy minél nagyobbra nőjön. Az ünnepség fénypontja volt a főtéri viaskodás a férfiak között, ami régen a férfivá avatást jelentette.

26 Busójárási menet: Egy menet három csoportból áll, tagjait "alakoskodóknak" nevezzük. Van egy fontos szabály, miszerint a gyerekek nem közelíthetik meg a csoportokat, mert akkor nem sikerül a varázslás. Az első csoportot a sajátos faálarcot, kifordított bundát viselők alkotják. Ők ruházatukat esetleg kiegészíthetik szalmával töltött fehér gatyával, valamint kereplővel. Ehhez a csoporthoz tartozik még a menet egyetlen kürtje is, amely 2-4 méteres. A második csoportot a maskarák alkotják, nekik nincsenek faálarcaik. A harmadik csoport a bekormozott arcú "jankeléké", ők viszik az oly fontos hamuszsákot. A csoportok körül pedig hatalmas nézősereg áll, mivel a Mohácson minden télutón (február végén) megrendezett ünnepség rengeteg embert vonz

27 - Farsang - Farsangi fánk eredete - Karnevál - Játékok - Táncmulatságok - Vénlánycsúfolók - Köszöntők - Mohácsi busójárás - Busó öltözet - Busójárási menet

28 Szemüveg álarcok készítése

29 Krepp papír bohócok

30 Doboz bohócok készítése

31

32 VÍZ 5. Vízi állatok farsangja

33

34

35 Lekváros linzer karika sütése

36

37

38

39

40 A karádi faluvégen… A karádi faluvégen, sej-haj, lu-lu-lu-lu-lá-rom, Leányvásár lesz a héten, sej-haj, lu-lu-lu-lu- lárom. Száz forintért adnak egyet, sej-haj, lu-lu-lu-lu- lárom, Milyen drága! mégis vesznek, sej-haj, lu-lu-lu-lu- lárom. A karádi faluvégen, sej-haj, lu-lu-lu-lu-lárom, Legényvásár lesz a héten, sej-haj, lu-lu-lu-lu- lárom. Sült krumpliért adnak egyet, sej-haj, lu-lu-lu-lu- lárom, Milyen olcsó! mégsem vesznek, sej-haj, lu-lu-lu- lu-lárom!

41 Sárga csikó csengő rajta

42 Gazdag Erzsi: Itt a farsang Virágéknál ég a világ

43 Galambos Bernadett: Farsang Osvát Erzsébet: Farsang az oviban Gazdag Erzsébet: A bohóc köszöntője

44 Dramatikus elemeket tartalmazó játékok Memóriabújócska ( kapcsolatmélyítő játék)

45 Pingvinek a jégtáblán ( együttműködést segítő játék)

46 A „Brummogó” rajzpályázat díjazottjai

47 Székfoglaló játék

48 Illyés Gyula: Ilók és Mihók (mese)

49 Mozgásos játékok Fekvő bicikli

50 Ugróiskola

51 Labdás játékok

52 Váltó, sor, ügyességi versenyek

53 Forrás: A nagy csoport „Belebújunk maskarába” farsangoló témahét tevékenységeiről készült képanyag Összeállította: Lakatos Cecília Slavonics Csabáné Bükkösd, február 12. Elérhetőségeink: Szentlőrinci Kistérségi Bölcsöde és Óvoda Bükkösdi Tagintézmény Bükkösd, Ságvári E. utca 3. 73/

54 Élményrajz készítése a „Mi Farsangunk” címmel.

55

56 Es fliegt ein Vogel ganz allein. Schau! Jetzt fliegen zwei. Sie fliegen hoch, sie fliegen nieder, sie fliegen fort und kommen wieder. Sie picken Körner eins, zwei, drei. Sie fliegen fort und kommen heim.

57 „Alle meine Entchen schwimmen auf dem See, schwimmen auf dem See. Köpfchen in das Wasser, Schwänzchen in die Höh’.”

58 Heti téma: A háziállatok Egész héten a háziállatokról beszélgetünk. Különböző képek, mesék, játékok és hanganyagok segítségével felelevenítjük a tulajdonságaikat. Pl: hány lábuk van? Miért hasznosak? Milyen a hangjuk?....stb.

59 Készülődünk a diavetítéshez. A mese címe: A brémai muzsikusok Állatok és kicsinyeik

60 Játszva megismerjük a háziállatokat: Puzzle segítségével megismerkedünk a háziállatok kicsinyeivel és lakhelyeivel.

61

62 Miután a vadon élő állatok is szóba kerültek, megbeszéltük, hogy melyek a vadállatok. Ezek után Gergő és Leó készítettek egy csodaszép állatkertet…

63 Baromfiudvart készítünk Festünk, vágunk, ragasztunk

64 „Mein rechter, rechter Platz ist leer, Ich wünsche mir die Katze her!” (Verbális fejlesztés: állatok nevei)

65 A balra úszó kacsákat sárgára, a jobbra úszókat pedig barnára színezd!

66 Iskola látogatáson voltunk….

67 VÍZ 4. Téli sportok Relációk, pár fogalmának erősítése

68 Játék: szánkóhúzás Gyufásdobozból szánkó készítése

69 Távolságok mérése Kinek a szánkója ér előbb a célba?

70 Zenés számok A gyerekek zenére táncolnak. Ha leáll a zene, csoportokba tömörülnek, ahányat mutatok

71 Móra Ferenc: A csókai csóka VÍZ 5.

72 A róka és a rászedett medve (mese)

73 Hóvirágok rajzolása, vágása, illesztése, ragasztása

74

75 VÍZ 5. Vízimadarak védelme

76 Forrás: A nagycsoport VÍZ modulon belüli tevékenységeiről készült képanyag Összeállította: Lakatos Cecília Slavonics Csabáné Bükkösd, február 28. Elérhetőségeink: Szentlőrinci Kistérségi Bölcsöde és Óvoda Bükkösdi Tagintézmény Bükkösd, Ságvári E. utca 3. 73/


Letölteni ppt "2013. február 1-28. NAGY CSOPORT Szentlőrinci Kistérségi Bölcsöde és Óvoda Bükkösdi Tagintézmény VÍZ MODUL."

Hasonló előadás


Google Hirdetések