Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A magyar szénhidrogén ipar aktuális kihívásai SZAKÁL Tamás Kutatás-Termelés igazgató, MOL Országos Bányászati Konferencia, Egerszalók 2013. november 07.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A magyar szénhidrogén ipar aktuális kihívásai SZAKÁL Tamás Kutatás-Termelés igazgató, MOL Országos Bányászati Konferencia, Egerszalók 2013. november 07."— Előadás másolata:

1 A magyar szénhidrogén ipar aktuális kihívásai SZAKÁL Tamás Kutatás-Termelés igazgató, MOL Országos Bányászati Konferencia, Egerszalók november 07.

2 *Forrás: IEA 2012 Az észak-amerikai nem-konvencionális olaj és palagáz termelés növekedése, az ausztrál és afrikai LNG források és főként közel-keleti geopolitikai események átrajzolják a világ szénhidrogén térképét Oroszország: •Jelentős nem-konvencionális potenciál (tight oil) •Infrastruktúra-fejlesztések •A világ legnagyobb gáz exportőre Észak-Amerika: •Növekvő nem-konvencionális olaj termelés Kanadában és USA-ban •Gáz importőrből exportőr Európa: •Csökkenő olaj és gáz kereslet, a recesszió tovább mélyül •Növekvő gáz import reagálva a csökkenő termelésre Latin-Amerika: •Lassuló ütemű keresletnövekedés •Csökkenő mexikói termelés utat enged a brazíliai kőolajnak Távol-Kelet: •2000 óta globális keresletnövekedés 68%-a származik innen •Cél olajtermelés fokozása •Növekvő földgáz importéhség Afrika és Közel-Kelet: •Szaúd-Arábia a világ kőolaj termelésének 13%-át adja •Legnagyobb feles kapacitással rendelkezik •Kelet-afrikai LNG Növekvő olajkereskedelem Csökkenő olajkereskedelem Színes vonalvastagság a gáz kereskedelem volumen Ausztrália: •120 mrd m3/év LNG kapacitást terveznek 2020-ig 2

3 A hazai szénhidrogén ipar több nemzetgazdasági jelentőségű kihívással néz szembe, amelyek rövid és hosszú távú hatásai nem hagyhatóak figyelmen kívül KIHÍVÁSOK: Érett mezők Csökkenő termelési volumen Elöregedő technológia Bizonytalan, de szigorodó jogszabályi környezet Magasabb elvonási színvonal (adók, bányajáradék) Az iparágat kedvezőtlenül érintő kormányzati stratégia (rezsicsökkentés) KÖVETKEZMÉNYEK: Energiamixben csökkenő szénhidrogén arány Csökkenő ellátásbiztonság Növekvő importigény Elmaradó beruházások, külföldre vándorló tőke Csökkenő foglalkoztatás Csökkenő kormányzati bevételek Sérülő közérdek CÉLOK: Forrás: Nemzeti Energiastratégia 2030 Magyarország primer energia szerkezete Jelentős szerep a primer energia felhasználásban és energia szerkezetben Ismert kitermelhető vagyon több mint 75%-a már hasznosult LEHETŐSÉG a nem-hagyományos kutatásokban, új technológiák alkalmazásában Beruházások értéke kb mrd HUF/év Iparági foglalkoztatottak száma fő felett Hozzájárulás a költségvetéshez mrd HUF felett TÉNYEK: 3 Megújuló energia Atomenergia Szén Olaj Földgáz Import villamos energia

4 Magyarországon a szénhidrogén iparban tevékenykedő és újonnan belépni szándékozó vállalkozók kedvezőtlen szabályozási és bonyolult engedélyezési környezettel találják szembe magukat November koncessziós terület Bürokratikus pályázati feltételek A vállalt munkaprogram köti a bányavállalkozó kezét A felajánlott koncessziós díj mértéke többet ér, mint a munkaprogram Kutatási joggal bíró területnagyság maximált, km2 Bizonytalan mértékű bányajáradék A beruházás megtérülését kockáztatja a befektető ENGEDÉLYEZÉS és KÖRNYEZETVÉDELEMKONCESSZIÓ: Beruházások tervezési és megvalósítási folyamatának kritikus pontja az engedélyezés Bonyolult, költséges, időigényes KÖVETKEZMÉNYEK: Natura 2000: Kijelölt koncessziós területek 21%-a, km2 Bányászati tevékenységek általános tiltása Feltételhez kötött engedélyezés; gazdasági szempontok nem számítanak Elmaradó beruházások és negatív nemzetgazdasági hatások Konfliktus a koncessziós eljárásokban (Natura 2000): A hozzáférhető terület kisebb, mint amire a bányavállalkozó pályázik A bevállalt munkaprogramokban csúszás lehet KIHÍVÁSOK: Szénhidrogén koncessziós területek MOL bányatelkek Natura 2000 terület 4

5 A bányavállalkozó elveszíti érdekeltségét a költséges, ám az élettartam meghosszabbításához szükséges beruházások végrehajtásában A veszteséges működés mezőfelhagyáshoz vezet A Brent felár kiterjesztése kifejezetten rombolja a ‘98. előtt termelésbe állított mezőkön folyó kitermelést, amely termeléscsökkenés a Kormány rezsicsökkentési mozgásterének szűküléséhez vezet H-gáz szabvány életbelépése következtében a hazai termelésű földgáz átadott éves mennyisége várhatóan csökkenni fog, emelve a lakossági gázárat Az ágazatot érintő jogszabályi környezet szigorodása, a magasabb elvonási színvonal és az energia ágazatot sújtó kormányzati stratégia kockáztatják a beruházások megvalósulását HAZAIEURÓPAI UNIÓS : Bányajáradék: Általános kulcs 12%-ról 16%-ra emelkedett A hatósági áras gázra az ún. Brent-felár is alkalmazandó (kettős elvonás!) Ágazati különadók: Robin Hood adó 2013-tól 31% Az energetikai ágazat jelenleg a társasági adóval együtt 50%-os jövedelemadót (nyereségadót) fizet Gázár: Hatósági árszabályozás a ‘98 előtti földgázra vonatkozik évi súlyozott átlagár 0,835 HUF/MJ, törvényi minimumár alatt H-gáz szabvány: Földgáz összetételére vonatkozó EU szabvány Szigorúbb a jelenlegi MSZ1648-nál, visszavonás! Együttműködő földgázrendszerbe betáplálható gázt érinti, a megfelelés beruházás igényes Várható életbe lépés 2016 folyamán Lépések a mentesség irányába (MSZT) REMIT: (energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról) Harmonizáció a magyar joggal MEKH bővülő jogköre – ellenőrzés és bírságolás Piaci manipuláció és bennfentes kereskedelem megakadályozása Eljárástól függően millió forintig terjedő bírság szabható ki Szankcionálás től KÖVETKEZMÉNYEK 5

6 HAZÁNK SZÉNHIDROGÉN IPARÁRA HATÁSSAL VANNAK A GLOBÁLIS FOLYAMATOK, CÉL, HOGY SAJÁT ENERGIAFORRÁSOK KIAKNÁZÁSÁVAL NŐJÖN AZ ELLÁTÁSBIZTONSÁG AZ ISMERT KITERMELHETŐ VAGYON 75%-A MÁR HASZNOSULT, LEHETŐSÉG A NEM-HAGYOMÁNYOS KUTATÁSOK, ÚJ NÖVELT HATÉKONYSÁGÚ ELJÁRÁSOK ALKALMAZÁSÁBAN ÉS K+F PROJEKTEKBEN REJLIK A SZABÁLYOZÓI-ENGEDÉLYEZÉSI KÖRNYEZETNEK AKTÍVAN TÁMOGATNIA KELL A BERUHÁZÁSOK MEGVALÓSULÁSÁT, ELLENKEZŐ ESETBEN A TŐKE ELVÁNDOROL AZ IPARÁG TERHEINEK TOVÁBBI NÖVELÉSE KOCKÁZTATJA A BERUHÁZÁSOK MEGTÉRÜLÉSÉT, AZOK ELMARADÁSA HOSSZÚ TÁVÚ NEMZETGAZDSÁGI HÁTRÁNYT OKOZ ÁLLAMI SZEREPVÁLLALÁS SZÜKSÉGES A NYILVÁNOSSÁG FELÉ TÖRTÉNŐ KOMMUNIKÁCIÓBAN, A BÁNYÁSZAT KÖZÉRDEKŰSÉGÉNEK HANGSÚLYOZÁSÁBAN, VALAMINT A SZAKMAKULTÚRA MEGŐRZÉSÉBEN, A SZAKEMBERKÉPZÉS FEJLESZTÉSÉBEN ÖSSZEGZÉSÜL

7 Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet!

8 Mellékletek

9 A csökkenő termelési trend mérséklését és hosszú távon az ellátásbiztonság fenntartását szolgálják a nem-hagyományos kutatási programok és alkalmazott növelt hatékonyságú eljárások Ideiglenes, vagy folyamatos korlátozás áll fenn a nem-konvencionális tevékenységre (repesztés) A kormányzat felelőssége is megértetni a nyilvánossággal a technológia veszélytelenségét A kitermelhető többlet készletnek ára van, jelentősen magasabb költségek mint hagyományos kutatás esetén Az állam a vonatkozó bányajáradék csökkentésével, vagy „cost recovery” biztosításával ösztönözheti a tevékenységet A bányatörvény bányajáradék mentességgel ösztönzi a „növelt hatékonyságú művelési eljárás”-t de ez gyakorlatilag csak olajra (EOR) szól, gázra (EGR) nem Kérdés: Inertgáz, illetve alacsony fűtőértékű gázok hasznosítása? – mintegy 13 mrd m3 kitermelhető vagyon


Letölteni ppt "A magyar szénhidrogén ipar aktuális kihívásai SZAKÁL Tamás Kutatás-Termelés igazgató, MOL Országos Bányászati Konferencia, Egerszalók 2013. november 07."

Hasonló előadás


Google Hirdetések