Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Lélektől lélekig ( a haldokló betegek testi-lelki ápolása ) Gali Zoltánné Németh Eszter.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Lélektől lélekig ( a haldokló betegek testi-lelki ápolása ) Gali Zoltánné Németh Eszter."— Előadás másolata:

1 Lélektől lélekig ( a haldokló betegek testi-lelki ápolása ) Gali Zoltánné Németh Eszter

2 Az elhaltat nem veszítjük el, csupán úgy tekintjük, hogy előresiet oda, ahová mi is igyekszünk!

3 A haldoklás Élet és halál elválaszthatatlanul egymáshoz tartoznak. Ahol élet van, ott halál is van. Minden élet egyben meghalás is. A meghalás egy folyamat, ami az egész életen végighúzódik. A haldoklás több fázisban zajlik le, nem egyenes vonalú, különböző sorrendben és intenzitással megy végbe. Egyes szakaszok megismétlődhetnek, mások kimaradhatnak – ez minden embernél különböző, mivel mindenki saját halálát halja.

4 A haldoklás szakaszai ( Elisabeth Kübler Ross szerint) 1. Elutasítás, tagadás (énvédő mechanizmus) 2. Düh, harag 3. Alkudozás 4. Depresszió (a valóság kezd közel kerülni – ez már az lekerülhetetlen valóság) 5. Elfogadás, belenyugvás A szakaszokon végig kell menni, hogy békében tudjuk elmenni a másik világba.

5 A haldokláshoz való „viszony” A haldoklás folyamata hosszú lehet, olyan hosszú, hogy a beteg elviselhetetlennek érzi, mert magány, a haszontalanság érzése és a pszichológiai szenvedés nagyfokú kimerültséget okozhat, s a pihenés, a végső megnyugvás utáni vágyat. Az ember együtt él a betegséggel és a fájdalommal. Azt, hogy hogyan viszonyul hozzá, hogyan fogadja és éli meg, a temperamentuma, társadalmi, kulturális vagy szellemi háttere határozza meg.

6 A haldokló gondozása A haldokló gondozásának alapja a szeretet. A beteget gondozni, a haldoklót elkísérni, a gyászolókat vigasztalni kell! Fontos eszköz a beteg megnyilvánulásainak, közléseinek elősegítése. Fontos, hogy el tudjon búcsúzni szeretteitől, rendezni tudja korábbi problémáit. Ezekhez való hozzásegítés megkönnyíti a halált. „A halál színpadán a beteg játssza a főszerepet. A főszereplő viselkedése a halál felé közeledve, hasonló lesz ahhoz, ahogyan az életében is viselkedett.”

7 A haldokló gondozása 2.  Meg kell teremteni azt az érzelmi atmoszférát, melyben megszelídül a halál  Meg kell adni mindent, amire vágyik: nyugalmat, meghittséget, figyelmességet, kedvességet, hozzátartozóinak jelenlétét, megszokott tárgyainak közelségét  Fájdalomcsillapítás  Magányossági élmény csökkentése  Emberi méltóságát meg kell őrizni  Hozzátartozókat fel kell készíteni

8 A haldokló gondozása Biztonság (bizalom a környezetében, bizonyosság, hogy nem hagyják magára, rendszeres és átfogó információ, egy másik ember jelenléte) 2. Valahová tartozás érzése (szükségünk van arra, hogy szeressünk és szeressenek, hogy elfogadjanak – utolsó pillanatig) 3. Figyelem, a fontosság érzése (az elismerés, a létezés, az emberi kiteljesedés iránti szükséglet – mindentől függetlenül) 4. A meghallgatás szükségessége 5. A folyamatos elérhetőség 6. Az igazság kérdése ( az igazságot el kell mondani, akkor is ha fáj – a kegyes hazugság már a múlté) 7. Fizikai szükségletek kielégítése (teljes testi-lelki komfort)

9 A haldokló jogai A haldokló beteg jogaival igen sokat foglalkoznak az Egyesült Államokban. Először 1975-ben adták ki Michigan államban „A haldokló beteg chartáját”, amely az élet végén levő személy jogait összegezi. A dokumentum jelentőségénél fogva messze túlmutat Michigan állam határain. (Southwestern Michigan, 1975)

10 A haldokló beteg chartája  Jogom van ahhoz, hogy élő emberi lényként kezeljenek a halálomig.  Jogom van mindvégig megőrizni a reményt.  Jogom van ahhoz, hogy olyan emberek gondozzanak, akik megőrzik a reményt.  Jogom van kifejezni érzelmeimet és benyomásaimat a halálom előtt a magam módján.  Jogom van részt venni a kezelésemet illető döntésekben.  Jogom van az orvosi és nővéri gondozásra akkor is, ha egyértelmű, hogy nem tudnak meggyógyítani.

11 A haldokló beteg chartája 2.  Jogom van ahhoz, hogy ne haljak meg egyedül.  Jogom van ahhoz, hogy ne legyenek fájdalmaim.  Jogom van ahhoz, hogy korrekt választ kapjak a kérdéseimre.  Jogom van ahhoz, hogy ne vezessenek félre.  Jogom van segítséget kapni a családomtól ahhoz, hogy képes legyek elfogadni a halálomat, és a családomnak joga van segítséget kapni ahhoz, hogy jobban elfogadhassa a halálomat.  Jogom van békében és méltóságban meghalni.

12 A haldokló beteg chartája 3.  Jogom van ahhoz, hogy megőrizzem az egyéniségemet és hogy ne ítéljenek el, ha a döntéseim nem egyeznek mások meggyőződésével.  Jogom van ahhoz, hogy megbeszéljem és elmélyítsem vallási és/vagy spirituális tapasztalataimat anélkül, hogy befolyást gyakorolnának rám.  Jogom van elvárni, hogy kegyelettel bánjanak a testemmel a halálom után.  Jogom van ahhoz, hogy empatikus, szakmailag kompetens, jól informált személyek gondozzanak, akik igyekeznek megérteni a szükségleteimet és akik képesek elégedettséget találni abban, hogy hatékonyan támogatnak akkor, amikor szemben állok a halállal.

13 A halál közeledtének jelei  merevedő szemek, pupillák rögzülnek és kevésbé reagálnak a fényre  a keringés csökken, végtagok foltosak, vérnyomás és pulzus lecsökken  egyre kevésbé működnek a reflexek, inkontinencia lép fel  Cheyne-Stokes-légzés egyre gyakrabban vezet apnoéhoz  Az egyén hőmérséklete csökken  Az érzékszervek működése abbamarad, kivéve a hallás A halált késleltetni tudjuk, de öröklét nincsen, jól megélt élettel kell készülnünk a halálra.

14 „….Akárhogyan lesz, immár kész a leltár. Éltem – és ebbe más is belehalt már” Egy kicsi szösszenet

15 A halál A halál az élet utolsó ünnepi pillanata. Fejlődésbeli fázis. A halál maga kifejezhetetlen. Ritkán pillanatnyi történés. „A szervek együtt élnek, de külön-külön halnak meg” Mikor kezd az ember meghalni? 1. A mikor az agónia megkezdődik? 2. A mikor tudja, hogy meg fog halni?

16 A halál 2. A halál nem az élet után van, az életnek integráns része és beteljesülése, mert az élet részleges halálokból áll. Kötelességünk tisztelni az életet, de kötelességünk tisztelni a halált is.

17 „Halál-fajták” Társadalmi értelemben vett halál (valaki nyugdíjba kerül, otthonba vagy kórháza) Pszichológiai értelemben vett halál (amikor valaki többé nem tervez jövőt, megváltozik a többi emberhez való viszonya, feladja, megadja magát a halálnak) Biológiai értelemben vett halál

18 „Halál-fajták” II. KKKKlinikai (pulzus vagy a légzés vagy mindkettő megszűnése, tág pupilla, kamrai kontrakciók hiány, hulla fehér bőrszín) AAAAgyhalál (KIR valamennyi szintjén az agysejtek működése leáll) SSSSejthalál (a szervezet élő anyaga megszűnt működni)

19 A halott körüli teendők aaaa nővér feladata az elhunyt ellátása, mely elsődlegesen fizikai ellátás, természetesen a megfelelő kegyeleti magatartás figyelembevételével. AAAA halál beálltát orvosnak kell megállapítani és rögzíteni. AAAA megfelelő védőruhában a beteg lemosdatása, segédeszközök eltávolítása (katéter, kanül) TTTTiszta, általában, fekete (kultúra függő) ruha feladása. AAAA halált megállapító orvos által megírt „lábcédulák” ellentétes végtagra való felhelyezése. Az elhunyt szemének lecsukása, állának felkötése. Kezét elől tegye keresztbe és minden oldalról fedje le tiszta lepedővel. Ezt megelőzően a beteg ékszereit vegye le majd készítsen róla 3 példányba leltárt (erre a célra szolgáló nyomtatványon)

20 A halott körüli teendők II.  Az elhunyt pénzét címletenként darabszámra leltározza. Majd együtt a kettőt helyezze el az osztályos páncélba.  A többi személyes tárgyát az erre a célra kijelölt szekrénybe helyezze.  2 órán keresztül az elhunytat az elhalálozás helyén kell „tartani”.  Közben rendelje meg a halottszállítókat a halál beálltának időpontjából számítva 2 órával későbbi időpontra.  Értesítse felettesét (ha nincs jelen) valamint az elhunyt hozzátartozóit.  A halott elszállítása után a betegágyat „központi ágysterilizálóba szállítassa (v. manuálisan fertőtlenítse). A betegszobában a használati tárgyakat elmossa, lefertőtleníti. A szoba levegőjét felfrissíti, fekete zászlót elhelyezi az intézmény falán. Ezen tevékenységek igen riasztóak lehetnek az „itt maradtak” – lakótársak számára, ilyenkor természetes feladat, azok megnyugtatása.

21 Egy gondolat „Saját halálunk sose fáj úgy, mint mások halála. Ó, könnyű neked, elbírod nélkülem a sírt, de bírjam, nélküled, az életet? De nehezek vagytok ti, holtak!”

22 Veszteség  Veszteség akkor ér bennünket, ha valamit vagy valakit már nem láthatunk, tapinthatunk, hallhatunk, tudhatunk róla vagy tapasztalhatunk meg.  Tárgyvesztés: minden olyan (személy, tárgy) elvesztése mely az egyén számára fontos.  A veszteség típusai:  Külső tárgyak elvesztése (rongálódás, lopás)  Megszokott környezet elvesztése (új munkahely, lakóhely)  Fontos egyén elvesztése (családtag, barát, jó ismerős)  Én fontos elemének elvesztése (testrész, testi-lelki funkciók)  Az élet elvesztése

23 Gyász-gyászolás  A gyász fogalma: A bánat egy neme, amely a fontos társ, tárgy már megélt vagy előrevetített elvesztéséből fakad. A szomorúság egy formája, amely magába foglalja az egyén gondolatait, érzéseit és magatartását, amelyek válaszként fogalmazódnak meg egy aktuális vagy felismert veszteség esetén  Gyászolás: A veszteséget követő folyamat, amelyben a veszteség érzelmi feldolgozása

24 Gyászfolyamat  Gyászfolyamat: Lehet intenzív, belső, fájdalmas és elhúzódó. A gyász a veszteségre adott normális válasz, nem esemény, egy folyamat. A gyász folyamatában a veszteség tudatosulása és érzelmi átélése a fájdalom, a bűntudat, izgatottság, harag érzéseivel jár.

25 Gyászfolyamat szakaszai  Tagadás vagy a sokk szakasza  Erős érzelmek megjelenése (kontrollált szakasz)  A keresés stádiuma (regresszió ideje)  Progresszív gyász  Lezárulás fázisa Az évfordulók mindig új lehetőséget jelentenek az elakadt gyászfolyamat befejezésére. Sose veszítsük szem elől, hogy gyászolni csak kapcsolatban lehet. A gyász az egész családot érinti! Nincs a gyásznak „helyes” útja. (személy és kultúrafüggő)

26 Kóros gyászfolyamatok  elhúzódó, mély depresszió,( 1 év után is fennáll)  tartós szociális izoláció (visszahúzódás, elidegenedés)  érzelmi némaság, érzelmek tagadása, vagy eltompult érzelmek  képtelenség a sírásra  a halottról következetesen, mint élő személyről beszél a gyászoló  kényszeres jellegű, túlzott aktivitás a veszteség étélése nélkül  állandó testi panaszok  azonosulás a meghalt családtag testi tüneteivel, betegségével  elhúzódó túlzott harag, düh  alkohol, vagy drog abúzus (folyamatos altató és nyugtató szedése)  házassági és családi krízisek

27 Hozzátartozók lelki vezetése „A halál, a veszteség miatt érzett fájdalom és bánat megnyilvánulásait nevezzük gyászreakciónak, melyet normál körülmények között a veszteség feldolgozása, a gyászmunka követ. Ez lassú megszabadulást jelent a veszteség okozta bánattól, gyásztól, olyan módon és eredménnyel, hogy az elveszett nélkül tudjunk új kapcsolatok és lehetőségek felé fordulva teljes, nyitott életet élni.”

28 Hozzátartozók lelki vezetése 2. A pszichoanalízis: a gyász folyamatának lényegét két pszichikai mechanizmus hatásának összetalálkozásából igyekszik megérteni: ez a két mechanizmus az emlékezés és a substitúció (helyettesítését). Az emlékezés folyamata segíti a gyászolót abban, hogy mintegy újra átélje mindazt, ami életét az elhunyt életével összekapcsolta. A kellemes és kellemetlen közös élmények felelevenedése által egyben realizálódik a gyászolóban az is, hogy ezek az emlékek megismételhetetlenek. Ezáltal és ezután válik a gyászoló képessé arra, hogy veszteséget a halottal egyenértékű személlyel (szeretet-objektummal) helyettesítse, pótolja.

29 Hozzátartozók lelki vezetése 3. A „sikeres” gyászfolyamat egyrészt lehetővé teszi a veszteség végleges valóságnak tudomásulvételét úgy, hogy a (pozitív és negatív) közös élményeket a gyászoló saját személyiségébe integrálja és ez által azt gazdagítja. Ha ez a kettős folyamat nem, vagy csak csökkent mértékben folyhat le, akkor a gyász folyamata maradandó lelki sérülésekhez vezet, amelyek egész életen át elkísérik az embert.

30 Hozzátartozók lelki vezetése 4.  „De ha a bennünket ért súlyos veszteség után nem gyászolunk, nem végezzük el a gyászmunkát, a tragikus veszteség nemcsak egész életutunkat, további sorsunkat, de több generáció sorsát is befolyásolhatja.  Primitív néphit tapasztalata: ki kell mondani a démon nevét, beszélni kell a félelemről és okáról, hogy megtörjön a rontás, oldódjék a görcs. A keresztény misztika és több nagy vallás szükségesnek tartja a „démon” megnevezését.

31 Támogató attitűd gyász esetén 1. A veszteségbe bele kell nyugodni 2. Azonosuljunk az érzelmeivel 3. Próbálja ki, milyen a világ az elhunyt nélkül 4. Kerülje az érzelmi izoláltságot 5. Hagyjunk elegendő időt a bánatnak 6. Viselkedjünk a gyászolóval természetesen 7. Gondoljunk az egyéni különbségekre 8. Támogatásunk legyen folyamatos 9. Segítsünk az alkalmazkodásban

32 Gondolat „És ámulok, hogy elmúlok” „..Nem azt akarom mondani, hogy szeretni kell a halált, az életet kell olyan egyértelműen, számítások nélkül szeretni, hogy ez a szeretet természetesen, az élet részeként foglalja magába a halál szeretetét is, a halálét, mely az élet másik oldala.”

33 Hospice Gali Zoltánné Németh Eszter

34 Hospice gondolat „Ön az élete utolsó percéig fontos nekünk. Mi nemcsak azért fogunk elkövetni mindent, hogy békében halhasson meg, hanem hogy mindvégig emberhez méltóan tudjon élni” (Cicely Sanders) „ A halált nem szabad sem késleltetni, sem siettetni. A pillangót a megfelelő időben kell elengedni.”

35 Hospice szolgálat Hospice: a haldokló betegek humánus gondozását végző szervezet. Célja: a beteg életminőségének a javítása, valamint a hozzátartozók segítése a betegség és a gyász terheinek viselésében.  Politikailag és felekezetileg független szervezet, amely ingyenes segítséget nyújt a haldokló betegnek és családtagjainak.  A hospice szemlélet a halált az élet természetes részének tekinti, ennek megfelelően elutasítja az eutanáziát, csakúgy, mint az élet mesterséges és gyötrelmes meghosszabbítását.

36 Hospice gondozási modell jellemzői  Spirituális szellemiség  Szolgáltatások, speciális szükségletek egyedi kielégítése  Szervezettség, napi ritmus, rend  Team munkában valósul meg

37 Hospice szellemiség:  Együttélés a haldoklóval  A haldokló bevonása a közösség életébe  A haldoklót olyan aktívan segíteni élni, ahogyan csak lehetséges a haláláig  A lelki és személyiségfejlődés elfogadása a halálig

38 Hospice szervezeti felépítése  Önálló hospice otthon, hospice anyaház (élet utolsó három hete)  Palliatív, tünetkezelő osztályok (3-6 hónapig: fájdalomcsillapítás, felkészítés az otthoni életre) Palliatív: betegség tüneteit átmenetileg megszűntető, de nem gyógyító. A cél már nem a gyógyulás.  Ambuláns formában, nappali kórházban  Otthoni gondozás: home care

39 Terminális állapot pszichés szükségletei:  Biztonságérzet (fogni kell a kezét)  Valakihez való tartozás érzése  Szükség van rám, nem vagyok teher  Szeretet, emberi kapcsolatok  Kommunikáció a betegségről, tünetről, az elmúlt életről és a halálról  Önbecsülés megtartása

40 Köszönöm, hogy együtt töltötték velem az eltelt időt! Kívánom, hogy legyen erejük, akaratuk és szeretetük elég a veszteségek feldolgozásához!


Letölteni ppt "Lélektől lélekig ( a haldokló betegek testi-lelki ápolása ) Gali Zoltánné Németh Eszter."

Hasonló előadás


Google Hirdetések