Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A jólét mérése: a GDP és alternatívái Heltai László.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A jólét mérése: a GDP és alternatívái Heltai László."— Előadás másolata:

1 A jólét mérése: a GDP és alternatívái Heltai László

2 Kiindulópont: a növekedési vita  60-as évek: kezdődő vita a „végtelen” gazdasági növekedésről egy véges világban Jó-e a gazdasági növekedés? (=fejlődés-e a növekedés?) Mit jelent a növekedés?  Gazdasági növekedés: a GDP (GNP) növekedését jelenti Mi az a GDP?

3 Növekedési vita: kritikusok és védők  Kritikusok: ökológusok, egyes közgazdászok: a gazdaság fizikai növekedése tönkreteszi az ökoszférát  Védők:  közgazdászok: a GDP növekedése nem egyenlő a fizikai növekedéssel  Politikusok: növekedés=gazdagodás; ennek ellenzése a szegénység konzerválása

4 GDP: gazdasági-statisztikai problémák  A GDP, mint a monetizált gazdasági szféra mérőszámának is számos hibája van:  Amortizáció!  A technológiai fejlődést nem tudja kezelni  A termelés határa  Szürke- és feketegazdaság  Adatok forrása, adatszolgáltatás bizonytalansága  Szolgáltatások értékelése  Imputálás

5 GDP, mint a jólét mutatója - problémák  Jövedelem és kibocsátás  Nem fizetett háztartási munka  Háztartáson kívüli, pénzmozgással nem járó csere  Kibocsátás és jólét  Átlagolás és összehasonlítás  Tőke és amortizáció  A jólét más forrásai  Nem hatékony szolgáltatások

6 Jövedelem és kibocsátás  Nem fizetett háztartási munka  Háztartási munka, gyereknevelés, mezőgazdasági munka  A nők hozzájárulásának alulbecslése  A növekedés túlbecsülése iparosodó országban  Háztartáson kívüli, pénzmozgással nem járó csere  Civil munka  Kölcsönös segítés, kaláka

7 Kibocsátás és jólét Átlagolás és összehasonlítás  Jövedelemeloszlás: egyenlőtlen jövedelemeloszlásnál az átlag nem ad reális képet az „átlagos” helyzetről  Eltérő igények és körülmények: időjárás, földrajzi helyzet, korösszetétel, stb.  Valutaárfolyamok: irreálissá tehetik az országok közötti összehasonlítást

8 Kibocsátás és jólét Tőke és amortizáció  Jólét és amortizáció: a GDP csak a pénzbeli jövedelmet méri; a tőkeállományt nem, sem az abból származó nem pénzbeli szolgáltatást – kivétel: lakbér  Környezeti tőke és amortizációja: nem veszi figyelembe a környezeti szolgáltatásokat, sem a környezeti tőke degradálódását – viszont a helyreállítást igen  Emberi tőke: egészség, képzettség, stb.  Pozicionális (luxus) javak

9 Kibocsátás és jólét A jólét más forrásai  szabadidő: hatékonyságjavulás két módjának megkülönböztetése a GDP-ben – a GDP növekedés célja nem támogatja a szabadidő növelését  Munkahelyi élet minősége: a jólét nem csak javak és szolgáltatások fogyasztásából származhat, hanem magából a munkából is.

10 Kibocsátás és jólét A nem hatékony szolgáltatások hatása  Elégtelen közszolgáltatások: a drágább, egyéni megoldások növelik a GDP-t (pl. ivóvíz)  Nem hatékony fogyasztói döntések: torz vagy hiányzó információk (reklám), felesleges közkiadások  Nem hatékony termelés: olcsóbban termelhető ugyanaz a termék – a GDP csökken  A jövedelmi szint hatása a termékek árára: a gazdagabbak által vásárolt javak túlértékeltek – különösen a szolgáltatások  A pénz csökkenő határhaszna

11 Tanulságok I. A GDP nem az, aminek mondják  Közgazdászok: a monetizált (piaci) gazdaság bruttó kibocsátása  Valójában: a siker és a kudarc jelzőszáma – pszichológiai jelenség, mélyen beágyazódva a döntéshozók agyába

12 Tanulságok II. A GDP  Egy egydimenziós gazdasági szemléletet, és  egy lineáris fejlődési modellt tükröz és kényszerít ki (az a fejletlen gazdaság, ahol kicsi a piaci szektor aránya) – eldönti, mi a jó és mi a rossz, mi a fejlődés

13 Alternatívák I. Nordhaus és Tobin, MEW (Measure of Economic Welfare) (1972)  Az egészségügyi és oktatási kiadásokat beruházásnak vették  Bizonyos kiadások „köztesek” (pl. rendőrség), önmagában nem generálnak jólétet  Imputált tételek: lakbér, szabadidő, tartós fogyasztási cikkek szolgáltatásai, egyes nem piaci termékek  Következtetésük: A GDP és a MEW nagy mértékben korrelál ( )

14 Alternatívák II. Nordhaus és Samuelson: NEW (Net Economic Welfare)  Az első, ami a környezeti változásokat is megpróbálta felmérni  Pluszok: szabadidő, önkéntes munkák és szürke/fekete gazdaság  Mínuszok: környezeti károk

15 Alternatívák III. Az SNA szatelit számlái (SEEA: System of Economic and Environmental accounts) (1993)  Az eredeti nemzeti számlákat érintetlenül hagyja a „köré” szerveződik  Elemei a különböző természeti „állományokról” (tőkékről) vezetett számlák  fontos adatforrás; viszont csak környezeti dimenzió, társadalmi nem

16 Alternatívák IV. ISEW (Index of Sustainable Economic Welfare) (1989)  A jövedelemegyenlőtlenséggel korrigált lakossági fogyasztás  + nem-defenzív közkiadások  - defenzív közkiadások  - defenzív magánkiadások  - tőkeképzés  + házimunka értéke  - környezetszennyezés értéke  - a természeti tőke degradációja

17 Alternatívák IV. ISEW A mutató alapja tehát a lakossági fogyasztás, pontosabban a jövedelemegyenlõtlenség indexével korrigált lakossági fogyasztás. Ehhez adódik 1. a háztartási munka értéke; 2. a tartós fogyasztási cikkek éves szolgáltatásainak értéke; 3. az utak, országutak nyújtotta szolgáltatások értéke, és 4. az egészségügyi és oktatási közkiadások. Ebbõl vonják ki azután a következõ tételeket: 5. a tartós fogyasztási cikkek vásárlására fordított éves összeg; 6. a jóléthez hozzá nem járuló egészségügyi és oktatási magánkiadások; 7. az országos szintû reklámkiadások; 8. az ingázás - munkába járás - közvetlen költségei; 9. az urbanizáció költségei; 10. a motorizált közlekedés baleseteinek költsége; 11. a vízszennyezés költségei; 12. a légszennyezés költségei; 13. a zaj okozta károk; 14. a mocsarak és lápok elvesztésébõl fakadó károk; 14. a mezõgazdasági területek csökkenésébõl fakadó károk; 15. a nem megújítható erõforrások kimerülésébõl eredõ költségek; és 16. a hosszútávú környezeti károk költsége. Végül hozzászámolnak a mutatóhoz két változó elõjelû tételt is: 17. a nettó tõkenövekedést, és 18. az ország nettó nemzetközi tõkepozíciójának változását.

18 Alternatívák IV. ISEW  Elméleti alap: Amartya Sen, Clifford Cobb és Herman Daly  Nagyobbrészt becsléseken, és nem méréseken alapul; - különösen bizonytalan a kimerülő erőforrások és a hosszú távú környezeti károk értékelése (bár a két tétel nélkül is ugyanazt a trendet mutatta)

19 Alternatívák IV. ISEW

20 Alternatívák V. GPI (Genuine Progress Indicator) (1995)  Az ISEW átdolgozott változata  Az ISEW-hez képes öttel több társadalmi, és kettővel több környezeti tételt tartalmaz  Nagyon nagy a statisztikai információ igénye

21 Alternatívák V. GPI

22 Alternatívák V. GPI

23 Alternatívák VI. HDI (Human Development Index) (1990)  egy főre eső GDP vásárlóerő-paritáson számolva  Oktatás (iskolázottak aránya)  Egészségügy (várható élettartam)  Szofisztikált mérésre csak ott alkalmas, ahol fejlett a statisztikai rendszer (pl. nemek szerinti korrigálás)  Nagyon kicsi különbségek – nem releváns a sorrend

24 Alternatívák VII. Ökológiai lábnyom  Csak környezeti dimenzió  Sok tényezőtől függ (húsevés, talaj minősége, stb.)

25 Alternatívák VIII. Living Planet Index  1313 gerinces állat populációjának nagyságát méri  Csak természeti dimenzió, azon belül is magasabbrendű állatfajok  Jól kommunikálható  1970 óta az index 30%-kal csökkent.  Nagyon különböző trendek fajok között és területek között

26 Alternatívák IX. Happy Planet Index  Nem a boldogságot méri, hanem azt, hogy hol élnek az emberek hosszú, boldog életet anélkül, hogy túlterjeszkednének az ökológiai korlátokon  HPI = elégedettség * várható élettartam / Ökológiai lábnyom (ha)  Legelöl: Vanunatu, Koumbia, Costa Rica, Dominica, Panama, Cuba, Honduras, Guatemala, Salvador (Bhután 13, Sri Lanka 15;)

27 Alternatívák X. SFWS (Satisfaction With Life Scale)  5 kérdéses kérdőív, 1-7-ig pontozással  Amivel erősen korrelál az eredmény: egészség (0,7) jövedelem (szegénység) (0,6) alapoktatáshoz való hozzáférés (0,6)  Első 10: Dánia, Svájc, Ausztria, Izland, Bahamák, Finnország, Svédország, Bhután, Brunei, Kanada, Írország, Luxemburg  USA: 23.; Magyarország 107.  Hátul vannak: kelet-ázsiai hatalmak (Japán 90!, Dél Korea 103, Kína 82) Mediterrán országok (Spanyolország 46, Olaszország 50, Portugália 92!)

28 Alternatívák XI. Mutatószámok rendszere (fenntarthatósági indikátorrendszer)  Környezeti: szennyezések, természeti tőkék, veszélyes anyagok, energiafelhasználás, stb.  Társadalmi: egészség, oktatás, lakáshelyzet, ivóvíz, kalóriabevitel, stb.  Gazdasági: jövedelem, jövedelmi különbségek, munkanélküliség, túlfoglalkoztatottság, alulfoglalkoztatottság, stb.

29 Alternatívák XI. Mutatószámok rendszere - elvárások  Ne hordozzon automatikus értékítéletet – ne a fejlődés egyutas elméletén nyugodjanak  Ne kötődjön egy (politikai) eszközhöz  Nem kell újnak lennie  Az információ könnyen és olcsón legyen elérhető  Legyen könnyen érthető, ne bonyolult matematikai képlettel kiszámolt  Mérhető dolgot kell mérnie (pl. közösség leromlása nem, elvándorlás igen)  Önmagában fontos dolgot kell mérnie

30 Alternatívák XII. Eurostat fenntartható fejlődési indikátorrendszer 10 Témakör, mindegyikben 3 szintű mutatók:  Gazdasági fejlődés  Szegénység és társadalmi kirekesztés  Idősödő társadalom  Közegészségügy  Klímaváltozás és energia  Termelési és fogyasztási minták  A természeti javak használata  Közlekedés  „jó kormányzás”  Globális partnerség

31 Alternatívák XII. Eurostat fenntartható fejlődési indikátorrendszer  Economic development: „Balanced economic development, characterised by stable growth, low inflation and a healthy current account balance, is a prerequisite for sustainable development”

32 Alternatívák XIII. Beyond GDP – konferencia Brüsszelben (2007. nov )  Európai Bizottság, Európai Parlament, Római Klub, OECD és WWF  „Participation is by invitation only”

33 Hasznos források GPI e_progress_indicator.htm ISEW SWLS: HPI:

34 Hasznos források HDI Ecological Footprint _ecological_footprint.htm Living Planet Index report/index.cfm EU fenntartható fejlődési mutatórendszer 8_ &_dad=portal&_schema=PORTAL

35 Köszönöm a figyelmüket!


Letölteni ppt "A jólét mérése: a GDP és alternatívái Heltai László."

Hasonló előadás


Google Hirdetések