Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az ifjúsági munkanélküliség csökkentését célzó NSRK- fejlesztések társadalmi- gazdasági hátterének feltárása Szepesi Balázs Hétfa Kutatóintézet 2013. április.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az ifjúsági munkanélküliség csökkentését célzó NSRK- fejlesztések társadalmi- gazdasági hátterének feltárása Szepesi Balázs Hétfa Kutatóintézet 2013. április."— Előadás másolata:

1 Az ifjúsági munkanélküliség csökkentését célzó NSRK- fejlesztések társadalmi- gazdasági hátterének feltárása Szepesi Balázs Hétfa Kutatóintézet április 30.

2 Tartalom • A éves fiatalok foglalkoztatási helyzete – alapadatok, jellemzők, trendek • Uniós helyzetkép • Megközelítések • Hazai szakpolitikák • Hazai fejlesztéspolitika • Fiatalok és vállalkozás • Javaslatok - a fiatalok nem a probléma, hanem a jövő 2

3 A éve fiatalok foglalkoztatási helyzete – alapadatok, jellemzők • Aktivitás ben fiatal rendelkezett munkaviszonnyal Magyarországon – 100-ból 18 fiatal dolgozott - Az EU-ban ez 34 % - A foglalkoztatás uniós szintjének eléréséhez körülbelül 100 ezer fiatal munkaerő-piaci integrációja szükséges. • Ifjúsági munkanélküliség – 2011-ben 77 ezer embert érintett közvetlenül –a munkát kereső fiatalok közül minden negyedik nem tudott állást találni (EU 21 %). • Tétlenség (NEET) -100 magyar fiatal közül 13-nak nincs munkája és az oktatásban sem vett részt 2011-ben– ez 164 ezer ember. Ez megegyezik az EU-s átlaggal. • A fiatalok munkaerő-piaci esélyeit erőteljesen meghatározza iskolai végzettségük: 2011-ben az alacsony iskolázottságúak 5 %- át, a középfokú végzettségűek 29 %-át, a diplomások 57 %-át foglalkoztatták. • A régiók között nincsenek erőteljes eltérések. A férfiak és nők elhelyezkedési és bérkilátásainak különbsége a 15 és 24 év közötti korosztályban kisebb, mint az idősebb korosztályokban. • A fiatalok legfőbb foglalkoztatói: feldolgozóipar, a kereskedelmi és a turisztikai-vendéglátóipari szektor 3

4 A éve fiatalok foglalkoztatási helyzete – trendek • A magyar ifjúság foglalkoztatottsági rátája a gazdasági világválság hatására erőteljesen csökkent, 2009 óta pedig folyamatos stagnálás tapasztalható. • 2011-ben Magyarországon mintegy 300 ezerrel kevesebb fiatalt foglalkoztattak, mint 1998-ban. • Az oktatásban részt vevő fiatalok száma és korcsoportos részaránya a kétezres években jelentősen megnőtt ben a 15 és 24 évesek 50 %-a, 2011-ben 67 %-a vett részt oktatásban. • A éves korosztály létszáma csökken: 2000 – 1,5 millió; 2011 – 1,25 millió; 2020 – 1 millió 4

5 Uniós helyzetkép • A 15–24 éves korcsoport az EU-27 tagállamainak átlagában 2007 → 2011: munkanélküliségi ráta + 36 %; NEET +18 % aktivitás - 3,4 % foglalkoztatás - 10 % • legjelentősebb negatív változások: Írország, Görögország, Spanyolország, Litvánia és Lettország • A negatív trendek mellett egyes országokban pozitív változások: Németországban 2007-hez képest javultak a mutatók; Hollandiában, Franciaországban és Ausztriában pedig megközelítőleg változatlan volt a fiatalok helyzete. 5

6 Megközelítések I. Meg- közelítés A problémaOkokKövetkezmények Javasolt eszközök Átmenet A tanulásból a munka világába való átlépés fokozatos és időigényes Az oktatás és a munka természetéből adódó jelenség Munka és tanulás között természetes szünet létezik Drága tétlenség A nem dolgozó fiatalok hozzáadott értéke hiányzik, eltartása drága Piaci anomália, piaci kudarc Optimálisnál kevesebb munkavállalóra nagyobb közteher A piaci anomália megoldása Válság Nehezebb belépni a munkaerőpiacon és megtapadni ott Csökkenő munkaerő- kereslet - az új nemzedékek nehezebben lépnek be könnyebben esnek ki A fiatalok nem tudnak tapasztalatokat szerezni, hosszú távú bérhátrányba kerülnek Zsákba- macska A fiatalok képességeikről, motivációikról nehezen adnak hihető információt a munkaadóknak Az oktatás nem ad megbízható szignált, más intézményesített jelzés rendszerek nem erősek Információs probléma a munkaerőpiacon Megfelelő jelzési intézmények kiépítése, információk biztosítása. 6

7 Megközelítések II. Meg- közelítés A problémaOkokKövetkezményekJavasolt eszközök Szakadás Az új nemzedék nem integrálódik megfelelően a társdalomba A fiatalok nem akarnak bekapcsolódni a munka világába, nem érzik a helyüket a világban Nehezedő beilleszkedés, felerősödő deviancia A generációk közötti együttműködés erősítése Rossz iskola Az iskolarendszer nem ad megfelelő tudást A képzési rendszer szerkezete és/vagy minősége nem megfelelő Nincs megfelelő minőségű és képesítésű munkaerő Munkaadók tapasztalatainak beépítése a képzési rendszerbe Kiszorítva Egyes társadalmi csoportokban a fiatalok lehetőségei rosszabbak Aszimmetrikus hozzáférés és motiváció a piacképes tudáshoz, térségi eltérések Iskolai lemorzsolódás, kiszorulás a munkaerő-piacról, szegregáció Felzárkóztatási, integrációs programok, az oktatásban való benntartás Verseny- képesség Fiataloknál képesség, időseknél motiváció hiánya Bennt lévők terhei nőnek, munkanélküliek tapasztalata csökken Csökkenő versenyképesség 7

8 Hazai szakpolitikák Stratégiai célok : tanulmányok utáni elhelyezkedés támogatása, karriertervezés elősegítése, a felsőoktatás és a piac közötti szoros együttműködés kiépítése, a vállalkozói kedv növelése és a rugalmas foglalkoztatási struktúra előmozdítása. Változatos eszközök. Kiemelten fontos: a fiatalokat foglalkoztató munkaadók járulékkedvezménye, a fiatal mezőgazdasági vállalkozók ismeretszerzésének támogatása és egy pályaorientációs rendszer kiépítése. Szakpolitikai beavatkozások : • képzési támogatás, • bértámogatás, • bérköltség kedvezmények, • munkatapasztalat szerzését elősegítő támogatás, • munkaügyi szolgáltatások fejlesztése. Válság előtti kormányzati törekvés a fiatalok foglalkozatási helyzetének javítására: legnagyobb jelentőségű program a Start kártya, illetve később a Start programok bevezetése 8

9 Hazai fejlesztéspolitika • Az ifjúsági munkanélküliség a időszakban (NSRK): - a fiatalok a sajátos elhelyezkedési nehézségekkel küzdő társadalmi csoport, - az alacsonyan képzett fiatalok elhelyezkedési nehézségei • A TÁMOP a fiatalok munkaerő-piaci problémáit elsősorban az oktatás problémáira és a hátrányosabb helyzetűek rosszabb munkaerő-piaci helyzetére vezeti vissza. • Oktatás: a közoktatás szegregációja, a szakképzés színvonalának problémái, lemorzsolódás • Klasszikus munkaerő-piaci eszközök: a pályaorientáció erősítése, a szakképzés gyakorlatorientáltságának és színvonalának emelése és a kimaradók felkarolása A 2011-es Akcióterv 50 milliárd forintot allokált az ifjúsági munkanélküliséggel kapcsolatos problémák enyhítésére. 9

10 Hazai fejlesztéspolitika II. Az időszak konstrukcióiban az ifjúsági munkanélküliség kezelése nem igazán jelenik meg önálló elemként Explicit célcsoportként két esetben jelennek meg a fiatalok: hátrányos helyzetük révén (lemorzsolódó, szegény térségben élő, roma, bűnözéshez kötődő), illetve a társadalmi szerepvállalásukat növelő intézkedésénél. Emellett a szakképzés fejlesztését, az információs és pályaorientációs rendszerek erősítését finanszírozó intézkedések logikájában jelenik meg erősen az ifjúsági munkanélküliség csökkentésének motivációja. A 2011-es akciótervben 50 milliárd forintot összpontosítottak az ifjúsági munkanélküliséghez kötődő problémák orvoslására. 10

11 A fiatal nem a probléma, hanem a jövő – Javaslatok I. A dominánsan szociális szempontú megközelítés kibővítése - nagyobb hangsúly a versenyképességi, a generációs szempontoknak. Célszerű időtávjuk szerint szétválasztani az állami tevékenységeket és fejlesztéseket – rövid táv, hosszú táv, kudarckezelő rendszer. 11

12 A fiatal nem a probléma, hanem a jövő – Javaslatok II. Rövid táv A képességek hiteles bemutatását erősítő lépések - A munkavállalók nem tudják megítélni a fiatalok értékteremtő képességét. (diákmunka, öntevékenység, minősítő rendszerek) Adminisztratív akadályok csökkentése – Globalizáció, informatika. (Külföldi munkavállalók támogatása és szervezése, Szervezeti forma nélküli tevékenységek kereteinek erősítése, Rugalmas, a hosszú távú foglalkoztatás és a vállalkozói lét közötti formák megteremtése, A felesleges képesítési előírások eltörlése) Hosszú táv • Az értékteremtő képességet erősítő oktatás megteremtése • A foglalkoztatásban kulcsszerepet játszó kis- és középvállalkozói világ megerősítése • Az alacsony képzettségű emberek foglalkoztatására képes legális piaci és nonprofit/állami formák létrehozása és elterjesztése • Fiatalok vállalkozó tevékenységének ösztönzése 12

13 A fiatal nem a probléma, hanem a jövő – Javaslatok III. A munkanélküli fiatalok munkaerő-piaci kudarcait enyhítő intézményrendszer (1) Elhelyezkedés ösztönzése, (2) A munkaadók és a munkavállalók közötti közvetítés speciális csatornáinak működtetése, (3) A munkavállaláshoz szükséges ismeretek és képességek pótlásának elősegítése. Megfelelő intézményi keretek Célszerű megkülönböztetni a pontosan szabályozható tevékenységeket, és az egyéni döntéseket, innovatív megoldásokat igénylő feladatokat. Az előbbi fókusza a hatékony végrehajtás, az utóbbiak kulcsa a bizonytalan körülmények között is sikeres szervezeti keretek. Információk, alkalmazkodás Az ifjúsági munkanélküliség csökkentését szolgáló politika akkor sikeres, ha a valós helyzetre épít, a célcsoport jellemzőihez igazodik. és rendelkezik a beavatkozások megalapozásához szükséges információkkal. Ehhez a fiatalok ismeretére, alkalmazkodásra és az intézkedések eredményességének vizsgálatát lehetővé tévő rendszerre van szükség. 13

14 Köszönöm a figyelmet! Hétfa Kutatóintézet H-1051 Budapest Október 6. utca 19.


Letölteni ppt "Az ifjúsági munkanélküliség csökkentését célzó NSRK- fejlesztések társadalmi- gazdasági hátterének feltárása Szepesi Balázs Hétfa Kutatóintézet 2013. április."

Hasonló előadás


Google Hirdetések