A Nap szerkezete A Nap 1,4 millió km-es átmérõjének kb. 15%-a a mag, ahol az energiatermelés, a hidrogén fúzió zajlik. Az energia a röntgensugárzási zónában.

Az előadások a következő témára: "A Nap szerkezete A Nap 1,4 millió km-es átmérõjének kb. 15%-a a mag, ahol az energiatermelés, a hidrogén fúzió zajlik. Az energia a röntgensugárzási zónában."— Előadás másolata:

1 A Nap szerkezete A Nap 1,4 millió km-es átmérõjének kb. 15%-a a mag, ahol az energiatermelés, a hidrogén fúzió zajlik. Az energia a röntgensugárzási zónában egészen a rádiusz kb. 70%-áig sugárzással, onnan konvekció segítségével halad a kb. 400km vastag felszínig a fotoszféráig. A fotoszféra jellegzetessége a granulációs szerkezet, a napaktivitás jelei itt a környezetüknél hidegebb, s így sötétebb napfoltok. Míg a napfelszín átlagos hõmérséklete 5800K, a foltoké kb. 1000K-nel alacsonyabb. A foltok általában csoportosan fordulnak elõ. A rádiusz csak mintegy 0.03%-át adó, s ezért vékonynak mondható fotoszféra felett találjuk a Nap légkörét, amit kromoszféra, és korona tartományokra osztunk. A koronában a naptevékenységet flerek, protuberanciák jelzik. A korona magas hõmérséklete (millió fok) miatt röntgen tartományban fényes. Megfigyelése a földfelszínrõl napfogyatkozáskor lehetséges, mert látható fényben a fotoszféra által megvilágított égboltnál halványabb.

2 A Nap belsõ szerkezete és légköre

3 A Naprendszer messze legnagyobb tagja egy gáznemű sugárzó gömb, a Nap.
Nap szerkezete – A Nap legbelsejében a mag helyezkedik el, itt folyik a termonukleáris fúzió, amely a Nap energiáját termeli. Ennek folyamán a csillagfejlődésnek abban a fázisában, amelyben a Nap tart, hidrogén atommagokból hélium atommagok keletkeznek. Ebben a régióban a hőmérséklet kb. 15 millió Kº. Ez a Nap térfogatának mintegy 10 százaléka, de a naptömegnek mintegy 40 százaléka itt található. Az energia gammasugarak és neutrinók formájában keletkezik. Ezt követi a kisugárzási öv, ahol a hőmérséklet mintegy 4 millió Kº, viszont a sűrűség sokkal kisebb, mint a magban. Ez továbbítja az energiát a konvektív zónához, ahonnan azután hatalmas áramlások viszik azt el a felszínre. A Nap külső felszínének a hőmérséklete kb Kº. Azt a néhány 100 kilométer vastag övezetet, amelyet a Napból látunk, amely a napsugárzás mintegy 99 százalékát kibocsátja, fotoszférának nevezik. Ez fölött helyezkedik el a kb kilométer vastag kromoszféra, amelyben a hőmérséklet folyamatosan nő, és a fölötte elhelyezkedő koronában már több millió Kº értéket ér el. Ennek következtében az itteni részecskék hőmozgásának sebessége olyan nagy lehet, hogy el tudják hagyni a Napot, ez hozza létre a napszelet, amely a Földre is hatással van. A napszél létezésére először abból következtettek, hogy az üstökösök csóvája mindig a Naptól elfelé helyezkedik el. A Naprendszer messze legnagyobb tagja egy gáznemű sugárzó gömb, a Nap. átmérő: 1,390,000 km. tömeg: 1.989e30 kg a mag hőmérséklete: 15,000,000 K. felszíni hőmérséklet: 5800 K

4 A Naprendszer tömegének 99,87%-a koncentrálódik benne, a fennmaradó rész háromnegyedét pedig a Jupiter teszi ki. Átmérője a Földének 109, míg a Jupiterének közel 10-szerese. Óriási tömege révén a Nap hatalmas gravitációs erőt fejt ki, s ez az erő tartja együtt a rendszert, és irányítja valamennyi bolygó és kisebb égitest mozgását is. A Napból áradó fantasztikus mennyiségű energia elsősorban közeli ibolyántúli, látható és infravörös sugárzás formájában hagyja el a csillagot, de emellett a Nap kisebb mennyiségben mindenféle más sugárzást is kibocsát, a gamma- és röntgensugaraktól egészen a rádióhullámokig. A Nap elemi részecskéket is kisugároz, amelyet napszélnek nevezünk.

5 A Napból másodpercenként kisugárzott energia teljes mennyiségét a Nap sugárzási teljesítményének nevezzük, és ugyanúgy wattban fejezzük ki, mint egy villanykörte teljesítményét. Ez az érték 3,86e26 watt. A kisugárzott energiamennyiségnek legfeljebb csak tízmilliárdod része éri el a Földet. A földi légkör 1 négyzetméterére merőlegesen beeső teljesítmény még így is 1370 watt. Ez a mennyiség a napállandó. A Nap szerkezete: A Nap középpontjában a hőmérsékletet kb. 15 millió K-re, a sűrűséget pedig a ránehezedő külső rétegek hatalmas nyomása miatt kg/m3-re (a víz sűrűségének 160-szorosára) becsülik. A Nap rádiuszának mintegy egynegyedéig terjedő központi mag fúziós atomerőműként működik ahol az energia nagyenergiájú fotonok, így gamma- és röntgensugárzás formájában szabadul fel a könnyebb elemek nehezebbekké való egyesülése közben. A Nap magjában lejátszódó fúziós folyamatban proton-proton reakció zajlik le, melynek során hidrogénatomok magjai (vagyis protonok) egyesülnek, s héliumatommagok jönnek létre. Minden reakcióban 4 proton egyesül egy-egy héliummaggá, kettő pedig átalakul neutronná. Minden reakcióban egy kicsiny tömeg energiává alakul át az E=mc2 képletnek megfelelően. Bár az egyes proton-proton reakciókban a tömegnek csak 0,7%-a alakul át energiává, a lejátszódó nagy számú reakciók miatt a Nap másodpercenként 4 millió tonna anyagot használ fel fényerejének megtartására. Az óriási anyagvesztés ellenére a Nap még a mostanihoz hasonló szinten milliárd évig sugározhat.

6 Ezt veszi körül kb. a sugár 70%-áig a röntgensugárzási zóna
Ezt veszi körül kb. a sugár 70%-áig a röntgensugárzási zóna. Ebben a tartományban a fotonok gyakran ütköznek, elnyelődnek, majd véletlenszerűen kisugárzódnak. Egy-egy fotont oly sokszor érik ilyen megpróbáltatások, hogy legkevesebb tízezer, de akár 1 millió évig is eltarthat mire a felszínre ér. A Nap felszínközeli külső, %-ot kitevő részében nagyarányú konvekció zajlik. A hő az anyag áramlása révén jut el a fotoszférába, majd onnan sugárzódik ki a világűrbe. Ezt a réteget konvektív zónának nevezik. A Nap átlagos sűrűsége (1410 kg/m3) a Föld átlagos sűrűségének csak egynegyede, a víz sűrűségének pedig 1,4-szerese, ami azt sugallja, hogy a Napot főként könnyebb kémiai elemek alkotják: 73% hidrogén, 25% hélium, 2%-ban pedig nehezebb elemek. A Nap gyorsabban forog az egyenlítőjénél mint a pólusokon. Az egyenlítőn mért forgási periódus 25 nap, a sarkok közelében 35 nap.

7 A Nap bolygoi Távolság Sugár Tömeg Bolygó (000 km) (km) (kg) Felfedező Dátum -Merkúr 57, e23 Vénusz 108, e24 Föld 149, e24 Mars 227, e23 Jupiter 778, e27 Szaturnusz 1,426, e26 Uránusz 2,870, e25 Herschel 1781 Neptunusz 4,497, e26 Galle 1846 Plútó 5,913, e22 Tombaugh 1930

8 A Nap belso szerkezete

9 A Nap szerkezete

10 Izzo Nap

11 Keszitette:Balint Romeo es Barnut Ioan
Forras:Internet es a tudas faja