Szárazföldi vizek csoportosítása

Az előadások a következő témára: "Szárazföldi vizek csoportosítása"— Előadás másolata:

1 Szárazföldi vizek csoportosítása
Felszíni vizek Folyóvizek Állandó Időszakos (vádi) Állóvizek Tó (nagy tó, kis tó, kopolya) Fertő láp, mocsár (wetland) Időszakos Tócsa, pocsolya Telma (fito-, dendro-, malako-, litotelma) Felszín alatti vizek Talajvizek Rétegvizek Hasadékvizek (karszt vizek)

2 Feltörésmódja szerint: Csörgedező (rheokrén) Feltörő (limnokrén)
Források: Síksági Törmelékkúp források Rétegforrások Feltörésmódja szerint: Csörgedező (rheokrén) Feltörő (limnokrén) Mocsárforrás (helokrén) Hőmérsékletük attól függ, hogy milyen mélyről származik a vizük. Hévíz (terma): a forrás hőmérséklete meghaladja a földrajzi helyének éves középhőmérsékletét

3 Hidrológiai ciklus Párolgás Csapadék
Felszíni és felszínalatti hozzáfolyás

4 Tavak vízháztartása Vízbevétel Vízveszteség 𝐾= 𝐶+𝐻 − 𝑃+𝐿+ 𝑉 𝑘
Csapadék (C) felszíni hozzáfolyás (H) Felszínalatti beszivárgás víz alatti források Vízveszteség természetes kifolyás (L) felszín alatti elszivárgás Párolgás (P) Mesterséges vízkivétel (Vk) 𝐾= 𝐶+𝐻 − 𝑃+𝐿+ 𝑉 𝑘 Zárt (endorheikus) tavak: nincs természetes elfolyás (Aral tó) Nyílt (exorheikus) tavak: van természetes elfolyás

5 Aral-tó 1960–2000 km2  km2 1090 km3  175 km3 10 g l-1  ~65/~25 g l-1

6

7