Az erő def., jele, mértékegysége Az erő mérése Az erő kiszámítása Az erő vektormennyiség Az erő ábrázolása Támadáspont és hatásvonal Két erőhatás mikor.

Az előadások a következő témára: "Az erő def., jele, mértékegysége Az erő mérése Az erő kiszámítása Az erő vektormennyiség Az erő ábrázolása Támadáspont és hatásvonal Két erőhatás mikor."— Előadás másolata:

1

2 Az erő def., jele, mértékegysége Az erő mérése Az erő kiszámítása Az erő vektormennyiség Az erő ábrázolása Támadáspont és hatásvonal Két erőhatás mikor egyenlíti ki egymást? Egyensúlyi helyzetek

3 Az erő def., jele, mértékegysége Erőnek nevezzük a testek olyan, egymásra kifejtett hatását, amely alak-, illetve mozgásállapot-változásban nyilvánul meg. Az erő jele: F A force (forsz) – angol szó, jelentése: erő. Ebből származik az F jelölés. Az erő mértékegysége: N (newton).

4 Sir Isaac Newton (1643–1727) Angol fizikus és matematikus, a XVII. századi tudományos forradalom kiemelkedő alakja.

5

6 Az erő mérése Az erőt rugós erőmérővel mérjük.

7 Rugós erőmérő

8 Az erő kiszámítása Egy testre ható gyorsító erő nagysága a test tömegének és a gyorsulásának a szorzatával egyenlő. F = m ∙ a Ez Newton második törvénye.

9 Newton törvényei I. A tehetetlenség törvénye Minden test megtartja mozgásállapotát, azaz nyugalomban marad vagy az éppen meglevő sebességével egyenes vonalú, egyenletes mozgással halad egészen addig, amíg valamilyen erőhatás a testet mozgásállapotának megváltoztatására nem kényszeríti.

10 II. törv. Egy test gyorsulása egyenesen arányos a testre ható erővel. III. Erő-ellenerő törvénye Két test kölcsönhatásakor mindkét test erővel hat a másikra, ezek az erők egyenlő nagyságúak és ellentétes irányúak. A két erőt erőnek és ellenerőnek nevezzük.

11 Ezek a törvények egyértelműen rávilágítanak arra, hogy szemben az arisztotelészi felfogással, nem a mozgás fenntartásához, hanem a mozgásállapot megváltoztatásához van szükség erőhatásra.

12 Az erő vektormennyiség Az erő olyan fizikai mennyiség, amelynek nemcsak nagysága, hanem iránya is van. Az ilyen mennyiségeket vektormennyiségeknek nevezzük.

13 Az erő ábrázolása Az erőt rajzban nyíllal ábrázoljuk. A nyíl iránya az erőhatás irányát, hossza pedig a nagyságát mutatja meg. A nagyobb erőt ezért – ugyanazon az ábrán – arányosan hosszabb nyíllal ábrázoljuk.

14

15 Támadáspont és hatásvonal Azt a pontot, ahol az erőhatás a testet éri, az erő támadáspontjának nevezzük. Az erőt ábrázoló nyíl kezdőpontját mindig a támadáspontba rajzoljuk. A támadásponton átmenő és az erőhatás irányába eső egyenest hatásvonalnak nevezzük.

16

17 Ha a testre 2 erő hat

18

19 Két erőhatás mikor egyenlíti ki egymást? Két erőhatás akkor egyenlíti ki egymást, ha: ugyanazt a testet éri, egyenlő nagyságú, közös a hatásvonaluk, de irányuk ellentétes.

20 Ha a 2 erőhatás nem egyenlíti ki egymást

21 Egyensúlyi helyzetek bizonytalan egyensúlyi helyzet biztos egyensúlyi helyzet közömbös egyensúlyi helyzet

22