Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Dessewffy Tibor Információs társadalom és nyilvánosság 2008/2009 tanév I. Félév 5. óra: Információs társadalom és gazdaság.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Dessewffy Tibor Információs társadalom és nyilvánosság 2008/2009 tanév I. Félév 5. óra: Információs társadalom és gazdaság."— Előadás másolata:

1 Dessewffy Tibor Információs társadalom és nyilvánosság 2008/2009 tanév I. Félév 5. óra: Információs társadalom és gazdaság

2 Az új gazdaság Információs A termelékenység a tudásalapú információk hatékony feldolgozásának és alkalmazásának a függvénye Globális A termelés, elosztás és fogyasztás tevékenységei globálisan szerveződnek meg Hálózati A termelékenység és versenyképesség elválaszthatatlan a hálózati szervezeti formától és működéstől

3 A globális gazdasági folyamatok A fordizmusból a posztfordizmusba való átmenet 1970-es, 80-as évek: A taylorizmus vége: a hagyományos tömegtermelés merev és költséges Rugalmas termelési rendszer iránti igény Flexibilis specializáció, dinamizmus, a piaci és technológiai folyamatokra való gyors reagálás képessége

4 Termelékenység és gazdasági növekedés II. Társadalmi-történeti jellemzők Technológiai újítások és azok alkalmazása Termelékenység növelése Gazdasági növekedés.

5 A termelékenység és a gazdasági növekedés I. Minden gazdasági rendszer dinamikáját a termelékenység növelésének módja határozza meg Az agrárkorszakban a föld és a munka, az indusztriális korban az új energiaforrások igénybevétele a termelékenység forrása Az információs kapitalizmusban a termelékenység forrása a tudás létrehozásának, azaz az információ- feldolgozásnak a technológiája

6 Hogyan hat a technológia fejlődése a termelékenységre? 1870 – 1950: a termelékenység-növekedés alacsony szintje 1950 – 1973: magas növekedési arány (2% feletti) 1973 – 1993: visszaesés (2% alatti növekedés) 1995 – 1999: újabb növekedés A 70-es, 80-as években általános a termelékenység növekedésének lelassulása a főbb piacgazdaságokban, egyidőben az információs technológiai forradalom kezdetével TECHNOLÓGIA ? TERMELÉKENYSÉG

7 Megkésett hatás A technológiai forradalom látszólagos hatástalansága a termelékenység változására Penetráció: A technikai újításoknak az egész gazdaságban való elterjedéséhez a társadalmi intézmények- nek, a kultúrának és a gazdasági vállalatoknak is változnia kell A mérési módszertan korszerűtlensége: A termelékenység növekedésének mérséklődése első- sorban a szolgáltató iparágakban ment végbe, ahol az output- növekedést a munkaórák számának növekedésével mérik. Statisztikai torzítás: A szoftverfej- lesztés és a kutatás-fejlesztés terén eszközölt befektetéseket nehéz pontosan kimutatni az outputban A szolgáltatások kategóriájának homályossága: A termelékenység mértéke nagyban különbözik az egyes szolgáltatási ágazatokban

8 Statisztikai változások 1999: Az USA kereskedelmi minisztériumának gazdasági elemzési hivatala megváltoztatta a termelékenység mérésének módszerét: A szoftverre fordított költségeket befektetésként beszámítják a GDP-be Megváltozik a munka termelékenységének mérése: az egy munkaórára vetített output mutatója méri a termelékenységet

9 Globális gazdaság A globális gazdaság fő összetevői : Globális pénzpiac A tőke nemzetgaz- daságok közti szabad áramlása és a pénz- piacok globális integrációja Nemzetközi kereskedelem Az árupiacok és szolgáltatások globalizációja A termelés nemzetközivé válása Közvetlen külföldi befektetések, multinacionális vállalatok és információs termelési hálózatok létrejötte

10 Globális pénzpiacok Nem újdonság: 1502: antwerpeni gyémánttőzsde, 1556: londoni királyi tőzsde Tulipánhagyma „őrület” De akkor, mi az újdonság? -Globális -Nagyobb a szerepe -Hihetetlen mennyiségű pénz és a tranzakciók számának erőteljes megnövekedése -Absztrakt tárgyú kereskedelmi formák „A tőke menedzselése a történelemben először napi 24 órán át megállás nélül folyik a valós időben működő, globálisan integrált pénzpiacokon: az elektronikus áramkörök közvetítésével világszerte milliárd dolláros tranzakciók mennek végbe másodpercek alatt”

11 Globális kereskedelem Nem újdonság: selyemút, Hanza-városok, De akkor, mi az újdonság? -Mind volumenét, mind GDP-hez való hozzájárulását tekintve jelentősen kibővült a a huszadik század végén -Fejlett országokban az export aránya a GDP-hez viszonyítva: -1913: 11.2% -1985: 23.1% -Import aránya –ről 21.7%-ra nőtt 1985-ig

12 Globális termelés -A közvetlen külföldi befektetések növekedése -Termelőként megjelenő multinacionális vállalatok meghatározó szerepe (mennyire multinacionálisak?) -Információs termelési hálózatok megjelenése = a termelési folyamat szerkezeti átalakulása - a multinacionális vállalatok csak részei – kis és közepes vállalatokkal kötött különböző szerződések, ezzel azok is transznacionálissá válnak = szövetségek hálózatai, viszonylag önálló egységek részvételével – földrajzilag differenciálódik funkció szerint

13 Átalakuló vállakozások: a hálózati vállalat? -A vertikális felépítést felváltja a horizontális integráció - „toyotizmus” (minőségellenőrzés, bevonás, csapatmunka, kooperáció, lapos vezetési hierarchia, a tapasztalati tudás felhasználása) -Vállalatközi hálózatok, alvállalkozókra épülő termelési modell -Nagyvállalkozások stratégiai szövetsége: speciális piacokra, termékekre és folyamtokra orientáltan jönnek létre és nem zárják ki a versenyt más területeken

14 Munka és foglalkoztatás -Globális munkavállalói elit kialakulása -Termelőként megjelenő multinacionális vállalatok meghatározó szerepe (mennyire multinacionálisak?) -A munka tadicionális formája (teljes munkaidő, tiszta feladatkör, határozatlan idejű szerződés, életen át tartó karrier) háttérbe szorul a munka individualizálódása - új foglalkoztatási formák (részmunka, távmunka) -projektre szerződés -nagyobb flexibilitás


Letölteni ppt "Dessewffy Tibor Információs társadalom és nyilvánosság 2008/2009 tanév I. Félév 5. óra: Információs társadalom és gazdaság."

Hasonló előadás


Google Hirdetések