Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Társadalom és életmód Mo.-on a két vh. között. Trianon hatása a népességre Magyarország 1910-ben: 325/282 ezer km 2 20,8/18,2 millió lakos (elöl a Horvátországgal.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Társadalom és életmód Mo.-on a két vh. között. Trianon hatása a népességre Magyarország 1910-ben: 325/282 ezer km 2 20,8/18,2 millió lakos (elöl a Horvátországgal."— Előadás másolata:

1 Társadalom és életmód Mo.-on a két vh. között

2 Trianon hatása a népességre Magyarország 1910-ben: 325/282 ezer km 2 20,8/18,2 millió lakos (elöl a Horvátországgal összeadott adat) trianoni Magyarország: 93 ezer km 2 7,9 millió lakos Menekültek, bevándorlók: 30% a kereső, állami és törvényhatósági tisztviselők, állami vállalatok alkalmazottai az irredentizmus táplálói

3 Határváltozás - etnikai változás Jellemzők: etnikai homogenitás a magyarok aránya 1920-ban közel 90% 1920-ban két nemzetiség él számottevő mértékben Magyarország új határai között: -a német (550 ezer fő) -a szlovák (140 ezer fő) a felekezeti-vallási szerkezet leegyszerűsödése: katolikusok, reformátusok túlsúlya

4 Az urbanizáció szintje A városi és vidéki népesség alakulása, Alul-urbanizált ország A vidéki, falusi népesség növekedése táplálja a városi népesség növekedését – vándorlás a városok felé

5 Demográfiai jellemzők Születés, halálozás, házasodás: -a születések száma csökken -az egészségügyi viszonyok és a várható élettartam kitolódása ellensúlyozta -a halálozások száma csökken Demográfiai átmenet folyamata: az 1930-as évektől a társadalom elöregedése és a népességcsökkenés állandósult

6 A társadalom szerkezete a két háború között Tevékenységi/foglalkozási szerkezet ban: 55,7% agrártevékenységből 30% iparból, kereskedelemből <10% értelmiségi, tisztviselő ben: 49% agrártevékenységből 35% iparból, kereskedelemből <10% értelmiségi, tisztviselő

7 Erdei Ferenc: „történelmi nemzeti társadalom” – „modern polgári társadalom” Történelmi arisztokrácia – polgári arisztokrácia Úri középosztály – polgári középosztály Kispolgárság – kispolgárság Parasztság Munkásság

8 A társadalom szerkezete a két háború között A társadalmi csoportok életmódjuk alapján alkotnak közösséget és különülnek el egymástól Életmód: -tulajdon, jövedelem presztízsfogyasztás -lakáskörülmények -női munkavégzés, cselédtartás -kulturális fogyasztás

9 Hagyományos elit Latifundium Politikai befolyás, de: politikai térvesztés Főnemesi családok, kb. 200 család Presztízs fenntartása Vadászat, bálok

10 Politikai elit A törvényhozásban és végrehajtásban résztvevők Heterogén összetételű: értelmiségiek, jogi végzettségűek, katonatisztek „Gömbös-fiókák”: külön réteg, politikai osztály

11 Gazdasági elit Nagypolgárság: bankár, gyáros, nagykereskedő A 20-as években kerülhet be az elitbe a nagytőke, a dualizmus korában még nem 50%-uk Bp.-en élt Weiss, Hatvany, Ullmann, Kornfeld családok 1/3-uk zsidó (a kikeresztelkedettekkel együtt 45%)

12 Tudás elit Kivételesen megbecsült írók, művészek, egyetemi tanárok Tudományos szervezetek tagjai Más elitekhez is tartozók Keresztény-nemzeti értékek, tudományos szemléletmód Herczeg Ferenc, Szekfű Gyula, Teleki Pál…

13 Középosztály Úri (köztisztviselők), polgári és értelmiségi középosztály Életmód, életstílus a meghatározók Lakáshelyzet, cselédtartás Fogyasztási szokások (Presztízsfogyasztás: 3 szoba, 3 x-i étkezés) Erős mobilitás lefelé és felfelé is

14 Polgári középosztály Inkább kereskedők, mint iparosok és magántisztviselők Kereskedelmi, banki alkalmazottak Zsidóság felülreprezentált Bp.-re koncentrálódnak

15 Értelmiségi középosztály Diplomás értelmiségiek, akik nem tisztviselők Valamennyi szabadpályás: ügyvéd, orvos, tanár, mérnök Egyetemi túltermelés: értelmiségi munkanélküliség (a gazdasági világválság alatt a mérnök úr elment sofőrnek—Hippolyt, a lakáj c. film)

16 Kispolgárság =Alsó-középosztály Alkalmazotti, altiszti réteg (a hivatal kiszolgáló személyzete) Kisiparos Kiskereskedő „Hol lehet altiszt, azt kutatja holott a sírt, hol nyugszik atyja kellene megbotoznia” (József Attila: Hazám-részlet) Miért ítéli el a költő a leírt magatartást?

17 Parasztság az agrárszektor meghatározó a korszak egészében az iparosodás lassan halad fő tényező: birtokszerkezet, tulajdon gazdagparaszttól a legkiszolgáltatottabb „agrárproletárokig”

18 Birtokos parasztság Önálló mezőgazdasági kistermelők Életformájuk kispolgári jellegű – életformájuk alapján alkotnak közösséget (20-50 hold között középparaszti birtok)

19 A Nagyatádi-féle földreform (1920): bár a névadó kiterjedtebb reformot szeretett volna, a nagybirtokhoz érdemben nem nyúlnak a tulajdon és a jövedelmek aránytalan elosztása a nagybirtok és nagytőke hibáztatása a földkérdés és a zsidókérdés meghatározó társadalmi probléma!

20 Katolikus szervezetek Katolikus Lánykörök Szövetsége: KALÁSZ Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Testülete: KALOT 3000 falu, 500 ezer fiatal, 10 éven át működik. Program: műveltebb falu, krisztusibb ember, életerős nép, önérzetes magyar Népfőiskolák, tanfolyamok

21 A családi háttér szerepe A továbbtanulás szempontjából a tanulás körülményeinél fontosabb volt a családi háttér, a származás, a társadalmi különbségek. Az értelmiség továbbörökítette hozott előnyeit. Legkevesebb esélye a továbbtanulásra a föld nélküli napszámos gyermekének volt. (Van kivétel, pl. Illyés Gyula uradalmi cselédek leszármazottja: franciául tanult az ököristálló mögött, a földesúri család gyermekének nevelőjétől.) jó oldal


Letölteni ppt "Társadalom és életmód Mo.-on a két vh. között. Trianon hatása a népességre Magyarország 1910-ben: 325/282 ezer km 2 20,8/18,2 millió lakos (elöl a Horvátországgal."

Hasonló előadás


Google Hirdetések