A (poszt-) jugoszláv és a (poszt-) szovjet viszonylat Dunay Pál, 2011. április 8.

Az előadások a következő témára: "A (poszt-) jugoszláv és a (poszt-) szovjet viszonylat Dunay Pál, 2011. április 8."— Előadás másolata:

1 A (poszt-) jugoszláv és a (poszt-) szovjet viszonylat Dunay Pál, 2011. április 8.

2 Ami összeköti a két relációt Lebomlási folyamatok, amelyek nem teljesedtek ki a magyarországi rendszerváltozás idejére, de befolyásolták az adott államok magatartását. Aggodalom a területi integritás sérelme miatt. Önrendelkezés és szecesszió.

3 Jugoszlávia A felbomlást megelőző folyamatokban felszínre kerültek Magyarország történelmi preferenciái. 1991. január: Fegyverszállítás a horvát rendőrségnek: 10,000 géppisztoly és lőszer. Lelepleződés – a feltárás súlyosabb aggodalmat tükröz.

4 Magyarország ambivalens viszonya „Mindent meg fogunk tenni azért, hogy elkerüljük azt, Magyarország érintetté váljék a konfliktusban.” (Jeszenszky Géza, ENSZ BT, 1991. szeptember 25.) Antall – Cossiga találkozó: A Vajdaságot a trianoni békeszerződés a szerb-horvát- szlovén királyságnak, a párizsi békeszerződés pedig Jugoszláviának ítélte, nem pedig Szerbiának.

5 Magyarország ambivalens viszonya (2) „Die Vojvodina muss nicht ewig zu Serbien gehören.” (Antall, Spiegel interjú, 1991. szeptember 25.) „Ha Szlovénia és Horvátország függetlenné válik, nemzetközi konferenciát kell összehívni, amit a magyar kérdésnek és a szükséges történelmi módosításoknak szentelnek... a vajdasági magyarok soha nem hagyták el szülőföldjüket, hanem mások helyezték át őket a határon túlra.” (Torgyán József)

6 Magyarország ambivalens viszonya (3) Szlovénia és Horvátország függetlenségének elismerése – 1992. január 15. Együtt az EK- val. (Óvatos magatartás.) A bekapcsolódás és kimaradás szándékának kettőssége mindvégig tetten érhető az Antall- kormány Jugoszlávia politikájában.

7 Magyarország ambivalens viszonya (4) „Magyarország miniszterelnöke számos nemzetközi találkozón kifejtette azt az álláspontját,... miszerint Magyarország részvételét a szankciók alkalmazásában egyrészről az ENSZ, az EBEÉ és az EK iránti szolidaritás, másrészről pedig a jószomszédság, a vajdasági magyarság helyzete és Szerbia hozzáállása fogja meghatározni.” (A magyar kormány nyilatkozata, 1992. május 31.)

8 Békemissziók esélyei „határozott szándékunk, hogy tartózkodjunk a katonai akciókban való részvételtől... mert úgy véljük, hogy az aláásná biztonságunkat és a magyar kisebbségét az érintett országokban.” (Jeszenszky Géza, 1993. március 2.)

9 A Jugoszlávia elleni szankciók AWACS repülőgépek használhatják a magyar légteret és figyelhetik a boszniai légi tevékenységet 1992 őszétől kezdődően. Humanitárius segélyek célba juttatása Magyarországon keresztül 1993-tól. Hosszas hezitálást követően a kormány hajlott arra, hogy a Nyugat mellett foglaljon állást.

10 Az Antall-levél (1993) 1993. március 8: Magyarország NATO biztonsági garanciát és légvédelmi rakétákat kér arra az esetre, ha Szerbia katonai akcióba lépne Magyarországgal szemben. A biztonság-növelésének különféle eszközei vannak, technikaiak éppúgy, mint politikaiak. (Jeszenszky Géza)

11 NATO-válasz az Antall-levélre A NATO nem észlel Magyarország elleni katonai fenyegetést az AWACS-ok tevékenységével összefüggésben. „Nagy hiba lenne bármelyik jugoszláv utódállam részéről, ha agressziós cselekményt hajtana végre bármely szomszédjával szemben.” (Manfred Wörner, NATO főtitkár, 1993. május 16.)

12 NATO-válasz az Antall-levélre (2) „Elképzelhetetlen, hogy a nemzetközi közösség passzív maradna, ha valamely állam agressziós cselekménnyel nézne szembe egy az ENSZ által jóváhagyott művelet támogatása miatt.” (Manfred Wörner, NATO főtitkár, 1993. május 16.) Nem sikerült a NATO-t „berántani” és nem NATO- tagként biztonsági garanciát szerezni…

13 A Boross-nyilatkozat „AWACS-gépek természetesen nem lehetnek jelen a magyar légtérben akkor, amikor támadásra kerül sor.”... „Magyarország nem fog részt venni. Még évszázadokig együtt kell élnünk Szerbiával és a szerb néppel.” (Boross Péter miniszterelnök nyilatkozata, 1994. február 11-én.)

14 Válasz a Boross-nyilatkozatra NATO: Ha nincs magyar hozzájárulás – az AWACS-gépek nem repülnek. 90 perccel az ultimátum lejárta előtt Magyarország felülírta a Boross- nyilatkozatot... (Még aznap este...) A hezitáns magatartás visszájára sült el. Tanulság???

15 A Horn-kormány „Magyarország minden kétséget kizáróan bizonyította Belgrádnak és Zágrábnak, hogy Magyarország pártatlan.” (Kovács László külügyminiszter sajtóértekezlete 1995. szeptember 12-én.) Magyar békefenntartók küldésének kérdése... Pro és kontra? (Cseres Tibor: „Hideg napok”-ja visszaköszön…) Alapszerződés Jugoszláviával?

16 Az Orbán-kormány Jugoszláv viszonylatban: visszatérés az első konzervatív kormányhoz a Horvátország iránti szimpátiát illetően – Tudjman? Az egyetlen NATO-tagállam miniszterelnöke Tudjman temetésén… Szerbia-Montenegro tekintetében: Szankciók, háború Koszovóért. 12 nappal Magyarország NATO-tagságát követően.

17 Az Orbán-kormány és a „koszovói háború” NATO aggodalom azt illetően, hogy az új tagok nehezíteni fogják a döntéshozatalt. Magyarország különleges földrajzi helyzete. Légtér rendelkezésre bocsájtása Légi utántöltő repülőgépek állomásoztatása. Magyarország méretarányos, felelős, együttműködő tagállam volt a konfliktus során.

18 2002 után... Megváltozott belső feltételek. Jelen a Balkánon, politikailag, katonailag, fejlesztési támogatással. A jelenlét fokozása nemzeti alapon és integrált államként. Aktív szerep – meghaladható-e a múlt elfogultsága?

19 Két függő ügy Határon túli magyarság ügye ismételten megjelenik, ebben az esetben nem Magyarország szándéka nyomán. A vajdasági magyarok helyzete... Koszovó függetlensége – mit mérlegeljünk? Két tábor: - kihathat a vajdasági magyarokra... - önrendelkezés – közös fellépés része.

20 Szerbia belső átalakulása Az átalakulást, nyugatosodást támogató magyar politika. Kicsit lemaradunk mások mögött a bilaterális támogatásban. (Ezzel ellentétes nyilatkoza- tok ellenére.) Szerbia elismeri a magyarság autonómiáját, ami érthető magatartás…

21 Szovjetunió A szovjet csapatok kivonása. Megállapodás a tényben, megállapodás hiánya a részletekben. Szovjet követelések a hátrahagyott ingatlanokért. (+ Engedély nélküli építkezés.) Magyar követelések a környezeti károkért. Null szaldós megoldás. 1991. június 19. (A kivonulás befejeződése egyben a szovjet befolyás esélyének megszünése is...)

22 Alapszerződés vita Ha volt reláció, ahol a korábbi szerződés újra váltásához fontos érdek fűződött, az a Szovjetunió volt. Megkötöttük, de ugyanazon a napon Oroszországgal és Ukrajnával is. 1991. december 6. Két függő ügy: szovjet sírok, hősi emlékművek; szuverenitás korlátozás...

23 A vitatott pont „Senki sem használhatja valamelyik fél területét harmadik állam elleni fenyegetésre vagy támadásra.” (Magyar változat.) „Kinyilvánítják, hogy a feleknek nem áll jogukban csatlakozni államok olyan csoportjához, amelynek a másik fél biztonsága ellen irányuló célja van illetve aláírni olyan szerződést vagy megállapodást, ami összeegyeztethetetlen a magyar-szovjet alapszerződés rendelkezéseivel.” (Szovjet változat.)

24 A poszt-szovjet éra A Szovjetunió szétesése csökkentette az aggodalmakat és fokozta a reményeket. A lakosság érettebb volt a politikusoknál? A szovjetellenesség érzelmi alapú, szimbolikus kifejeződése nem pozitív összegű játék... Lehet-e Magyarország híd a poszt-szovjet térség felé?

25 Jelcin-látogatás A poszt-szovjet adósság ellentételezése és a visszatérítés ütemezése. Mig-29 (28 darab) – semmi más... 1996: a fennmaradt adósság felének megtérítése 1996 végéig. (Itt már „polgári” termékek is jönnek.) Lassú haladás...

26 Jelcin-látogatás (2) Egyetértés kisebbségpolitikai kérdésekben. Megállapodás a nemzeti, etnikai, vallási és nyelvi kisebbségek jogainak biztosítására vonatkozó együttműködésről, 1992. november 11-én. Miben is állt a közös érdek? Milyen benyomást keltünk a külvilágban?

27 Az antalli politika kettőssége „A magyar kormány két nyelven beszél Oroszországról is. Moszkvában Jelcinnek hangoztatja, hogy Oroszországot nagynak és stabilnak kívánja látni, ugyanakkor a nyugati politikusokat azzal győzködi, hogy ha nem nyújtanak támogatást, Oroszország eltapossa demokráciánkat.” (Lengyel László: Külpolitika vagy nemzetpolitika. In: Kormány a mérlegen 1990-1994, 364. old.)

28 Horn-kormány Szakítás a konzervatív kormány ideologikus megközelítésével, ám anélkül, hogy érdemleges alternatívát kínáltunk volna helyette. Mindkét fél mással van elfoglalva: - Oroszország a saját bajaival... - Magyarország + a nyugati közeledéssel.

29 Orbán-kormány Ideológia, Éretlenség, Értetlen viccelődés. Populizmus a külpolitikában... Jelzések és kis büntetések. Az orosz politika belpolitika?

30 2002 óta... Újabb kiküszöbölési törekvés. Pragmatizmus, immáron egy integrált ország menetrendjének részeként... Gazdasági előnyök realizálása... Energia-politika: Túl közel Moszkvához? Túl távol Washingtontól? Az orosz politika a belpolitikai ellentmondások kereszttüzében...

31 2002 óta (2) Felfutó kereskedelmi forgalom. A politikai kapcsolatok megalapozzák… 2010 óta újabb nehézségek, bár kevesebb gond, mint 1998 és 2002 között. - MALÉV-ban lévő orosz tulajdon, - Szurgutnyeftygaz része a MOL-ban, - Új gázszállítási szerződés – 2014 utánra…

32 Ukrajna Mi a jelentősége az ukrán kapcsolatnak? Határon túli magyar kisebbséghez fűződő érdek. (L. az alapszerződésnél.) A legnagyobb szomszéd: Csak tranzitálunk? Narancsos forradalom: Lekéstük a vonatot? Opcióként Janukovics győzelmét áraztuk be. „Hungary punches below its weight.”