Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az Orosz Birodalom az 1848-49-es forradalmak leverése után hatalma csúcsán állt. Ausztriát lekötelezte, Németországban megakadályozta az egység létrejöttét.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az Orosz Birodalom az 1848-49-es forradalmak leverése után hatalma csúcsán állt. Ausztriát lekötelezte, Németországban megakadályozta az egység létrejöttét."— Előadás másolata:

1

2 Az Orosz Birodalom az es forradalmak leverése után hatalma csúcsán állt. Ausztriát lekötelezte, Németországban megakadályozta az egység létrejöttét. Az oroszok elérkezettnek látták az időt, hogy megszerezzék a fekete- tengeri tengerszorosokat. A keleti kérdés ban a krími háborúhoz vezetett. A konfliktus egyik fő mozgatója III. Napóleon volt. A britek megengedhetetlennek tartották Boszporusz és Dardanellák orosz befolyás alá kerülését.

3 Szevasztopol ostroma (1854 szeptember – 1855 szeptember)

4 A háború ürügyét a katolikus és ortodox egyházi vezetők vitája adta a jeruzsálemi szent helyekről. Oroszország nem akarta átadni helyét a franciáknak. A törökök a franciák mellett döntöttek, és maguk mögött tudva a francia és brit támogatást, visszautasították az oroszok követeléseit. Válaszul I. Miklós orosz cár (1825–1855) hadai megszállták Moldvát és Havasalföldet. Bécs nehéz helyzetbe került, mert az oroszok előretörése ellenkezett az érdekeikkel. Az osztrákok hiába próbáltak közvetíteni, I. Abdul-Medzsid szultán hadat üzent Oroszországnak. A törökök mögött felsorakoztak a franciák és az angolok is, hogy megakadályozzák az orosz terjeszkedést. Ausztriát a magyar emigráció támogatásának kilátásba helyezésével rászorították arra, hogy követelje Moldva és Havasalföld kiürítését, amit Oroszország visszautasított, mire angol, piemonti, francia és nassaui csapatok szálltak partra a Krím félszigeten, és a háború megkezdődött.

5 Bosquet francia tábornok a csatában „Csodálatos, de ez nem háború! Ez őrültség!” Bosquet francia tábornok szavai a roham után

6 A francia–brit–török csapatok hosszú ostrom után elfoglalták Szevasztopolt, a fekete-tengeri orosz flotta támaszpontját, a küzdelmet az utánpótlás döntötte el. A francia támogatás megszerzése érdekében a Szárd-Piemonti Királyság is belépett a háborúba, és csapatokat küldött a Krímbe. A Krímen kívül harc dúlt a Kaukázus vidékén Karsz váráért. Kossuth az emigrációban eközben igyekezett a háborút Magyarországra is kiterjeszteni, de hiába, mivel az osztrákok nem üzentek hadat az Oszmán Birodalomnak, így nem sikerült Kossuth terve, hogy akkor majd török, francia, angol és román erők betörnének Magyarországra és új szabadságharc kezdődhetne.

7 Katona a Krími háborúban

8 A háborúban összesen önkéntes (lengyelek, svájciak, olaszok és németek) is harcoltak, főleg Szevasztopol ostrománál. Oroszország támogatására a török elnyomástól szenvedő görög és bolgár önkéntesek érkeztek. A háborúban sok modern háborúkat előrejelző eszköz jelent meg. A küzdő felek hadiflottáin robbanólövedékek lettek a korábbi tömör vasgolyók helyett, és ezzel végleg elavulttá váltak a fából épült hadiflották. A sinopei csatában az oroszok így semmisítették meg könnyedén a törökök teljes fekete- tengeri flottáját. Szerepet kapott a távíró, és a vasút is. A balaklavai csata előzményeinek hatására kidolgozásra került a meteorológiai előrejelzés első elmélete és megjelent a szigorúan katonai célú cenzúra is, mivel Angliában súlyos botrányt okozott, hogy a londoni Times olyan pontos katonai információkat közölt az eseményekről, ami által az oroszok előnyhöz jutottak.

9

10

11 Miután Szevasztopol elesett és I. Miklós orosz cár 1855-ben meghalt, utódja, II. Sándor (1855–1881) hozzájárult a megegyezéshez. Az 1856-ban megkötött párizsi béke visszaszorította Oroszország európai befolyását. A cár elvesztette a Duna torkolatvidékét, le kellett mondania a törökországi keresztények védnökségéről és nem tarthatott hadihajókat a Fekete-tengeren. A krími háború szabadságot hozott a román fejedelemségeknek. A két fejedelemség lakói saját maguk választották meg Cuza ezredest fejedelmüknek 1859-ben és rövidesen létrejött Románia, amit a nagyhatalmak 1862-ben ismertek el. Oroszország veresége annyira súlyos volt, hogy az egy időre kivonta a nagyhatalmak sorából és mivel a háború anyagilag úgy megterhelte az országot, hogy majdnem államcsőd érte, ezért a cár eladta Amerikának Alaszkát 7,2 millió dollár értékű aranyért, a szerződést 1867-ben írták alá.


Letölteni ppt "Az Orosz Birodalom az 1848-49-es forradalmak leverése után hatalma csúcsán állt. Ausztriát lekötelezte, Németországban megakadályozta az egység létrejöttét."

Hasonló előadás


Google Hirdetések