A motiváció. Fő kérdések Miért teszik az emberek azt, amit tesznek? MÁSKÉPP: Mi motiválja az embereket arra, hogy időt és energiát fektessenek egy tevékenységbe?

Az előadások a következő témára: "A motiváció. Fő kérdések Miért teszik az emberek azt, amit tesznek? MÁSKÉPP: Mi motiválja az embereket arra, hogy időt és energiát fektessenek egy tevékenységbe?"— Előadás másolata:

1 A motiváció

2 Fő kérdések Miért teszik az emberek azt, amit tesznek? MÁSKÉPP: Mi motiválja az embereket arra, hogy időt és energiát fektessenek egy tevékenységbe? Az ember mindig motivált valamire: MIRE ÉS MIÉRT? MI ÉS MEDDIG ÖSZTÖNZI?

3 MOTIVÁCIÓ ÉS VISELKEDÉS IRÁNY INTENZITÁS IDŐTARTAM Motivációs folyamatok = szubjetktíven tudatos vágyak – elhatározásunktól függetlenül léteznek

4 Központi kérdés MI VEZÉRLI A MOTÍVUMOKAT? Állatoknál: kiszámítható kapcsolat Embernél: sokkal bizonytalanabb – sokrétű, bonyolult összefüggések Élettani folyamatok - alapvető motívumok Kulturális hatások Interakciók – társas motívumok

5 MOTÍVUMOK TARTÓSAN JELLMEZŐ DISZPOZÍCIÓK, AMELYEK MEGHATÁROZZÁK A VISELKEDÉST ENERGIA/AKTIVÁLTSÁG, HAJTÓERŐ

6 Az alapvető motívumok elméletei 1. Drive – elmélet (Hull, 1952) A késztetésen alapuló elméletek OKOK: Belső késztetések: Éhség, szomjúság, szexuális vágy, agresszió, stb. Motiváció – fiziológiai szükséglet megvonás – energetizálja a szervezetet Szükségletek- „drive”-k A szükséglet kielégítése – drive – redukció Rákövetkező esetekben-kulcsingerek felidéződnek cselekvés

7 kritika Nem minden motiváció származik fizikai szükségletekből (kíváncsiság, személyes hatékonyság, stb.) Nem minden szükségletmegvonás vezet drive – növekedéshez (vitaminhiányok) Részleges szükséglet kielégítés – drive - növekedés Olyan aktivitások is motiválnak, amelyek inkább növelik a feszültséget

8 Az alapvető motívumok elméletei 2. Ösztönzésen alapuló elméletek OKOK: Külső események, tárgyak Ösztönzők Motívumaink tárgyai

9 Ösztönzésen alapuló elméletek VALAMIT AKARUNK Jellege vonz vagy taszít Megküzdünk a megszerzéséért ÖSZTÖNZŐK: gyakran jutalomként működnek

10 motívumok Jutalom Élvezet Megerősítés

11 Megerősítéselmélet (Skinner, 1953) Kiküszöbölte a belső drive fogalmát A viselkedést visszajelentések szabályozzák, ezek a viselkedés következményei Megerősítések – növelik a hasonló válaszok valószínűségét Behaviorizmus alapfeltevése: az emberi cselekvés megérthető a tudatra való hivatkozás nélkül

12 A TANULÁS DÖNTŐ SZEREPE Elsődleges megerősítők: előzetes tanulás nélkül is jutalomként működnek Másodlagos megerősítők: Más eseményekhez fűződő viszonyuk megtanulása révén válnak jutalommá TANULÁS

13 Kiegészítések (Binswanger (1991) Megerősítés – viselkedés kapcsolat feltétele Az egyén: Anticipálja, hogy a jövőbeli cselekvéseket megerősítés fogja követni Megerősítőre vágyik, vagy az értékkel rendelkezik számára Megérti, hogy milyen cselekvéssel érhető el a megerősítés Hiszi, hogy képes a szükséges cselekvésre TUDAT

14 David McCelland: A tudatalatti szerepének hangsúlyozása A személy mindazon tudása, értékei, motívumai, hitei, emlékei stb. amelyek az adott időpontban nincsenek a tudati éberség hatáskörében Pl. a teljesítménymotiváció Olyan aktivitásokat választanak, amelyekben saját erőfeszítésükkel kontrollálhatják a végkimenetet

15 David McCelland Erős teljesítménymotiváció esetén a választások: Közepes kockázat Világos visszajelzés Kiválóság kritériumainak sikeres elérése

16 Teljesítményszükséglet Az adott céllal kapcsolatos kiváló színvonaleléréséért folytatott versengés Teljesítménymotiváció Félelem a kudarctól bizakodás a sikerben

17 Finna Henrietta: Menedzsment KG17 Teljesítménymotiváció  Igénynívó (igényszint): egy feladat elvégzésének minőségére vonatkozó előzetes célkitűzés, amelyet saját magunktól elvárunk  Vonatkoztatási pont: környezetünk, ill. saját előző teljesítményünk  Amennyiben az aktuális teljesítményszint meghaladja az igényszintet, azt a személyek sikerként, ha pedig alatta maradt, kudarcként élik át.  Siker esetén sokkal nagyobb mértékben emelkedik az igényszint, mint amilyen mértékben balsiker esetén csökken.

18 Finna Henrietta: Menedzsment KG18 Teljesítménymotiváció alakulása Az emberek siker esetén  spontán módon a nehezebb feladatok felé fordulnak,  az igényszint emelkedik,  a választás ideje rövidül,  a munka folyamatossá válik, tempója növekszik,  a teljesítőképesség fokozott,  a vezetővel jó szociális kontaktus, barátságos hangulat alakul ki.

19 Finna Henrietta: Menedzsment KG19 Teljesítménymotiváció alakulása Balsikersorozatban viszont  igénynívó süllyedés áll elő,  a következő feladat kiválasztása konfliktusos helyzetben történik,  túlnyomórészt könnyebb feladatok felé fordul,  választási idő nagyobb,  a választás vonakodó, bizonytalankodó,  a munkatempó lassul,  a munkavégzés nyugtalan, gyakran ideges kapkodás lép fel,  a személy a feladatot kedvetlenül végzi, hangulata váltakozó, dac, lehangoltság, érdektelenség mutatkozik nála,  a kísérletvezetővel való szociális kontaktusa romlik.

20 Teljesítménymotiváció Kudarctól való félelem – értékelési szorongás Bizakodás a sikerben -kiválóságra törekvés -versengés -szerzésvágy -szaktekintélyek általi megbecsülés -teljesítmény

21 Fiziológiai szükségletek dominanciája Biztonsági szükségletek dominanciája Szociális szükségletek dominanciája Anyagi szükségletek dominanciája Önmegvalósítási szükségletek dominanciája Szükségletek relatív erőssége Megállapítások Önmegvalósítás Anyagi szükségletek Szociális szükségletek Biztonsági szükségletek Fiziológiai szükségletek Maslow motiváció- elmélete

22 Abraham Maslow Önm egval ósítá s Siker Társas szükségletek Biztonság Fiziológiai szükségletek

23 A stimuláció aktív keresése Fizikai stimuláció – testmozgás Mentális stimuláció – kutató magatartás Környezet felfedezése önmagáért való tájékozódás Extrinsic exploráció Intrinsic exploráció csak az élvezetet szolgálja

24 Célkitűzés - elmélet Előfeltevése: az emberek cselekedetek többsége célvezérelt Tudatos célok által irányított Emberek – tudatosság legmagasabb formája – gondolkodás Képesek megválasztani céljaikat és hosszú időn át törekedni elérésükre (Lock, 1961) AKARATLAGOSSÁG

25 A CÉLOKRÓL Célok Tartalom Intenzitás Specifitás -körvonalazatlan -meghatározott Nehézség -könnyű -közepes -elérhetetlen

26 Nehézség – specifitás kapcsolat 1. Teljesítmény – célszint Lineáris kapcsolat Megfelelő cél-elkötelezettség és képesség esetén Nehezebb cél jobb teljesítmény

27 CÉLTARTALOM Specifikus és nehéz céltartalmak Magasabb teljesítmény Pl.: Hozd ki magadból a legtöbbet” Alacsony teljesítmény – elégedettség Teljesítményértékelés nem egyértelmű Különböző kultúrákra általánosítható eredmények

28 célválasztás Elérhetőség Értékesség Szerepmodellek Verseny-, kényszerhelyzet Legitim tekintélyszemély

29 Célkitűzés gyakorlata Közepesen nehéz célok Részleges célelérés Folyamatos fejlesztés Sokszínű cél- és jutalomstruktúra

30 Heckhausen viselkedésirányítási modellje 1. Mérlegelés, választás 2. Tervezés, célkitűzés 3. Cselekvés, cselekvések szabályozása 4. Értékelés

31 Heckhausen viselkedésirányítási modellje Mérlegelés, választás Explicit, tudatos Implicit, nem tudatos

32 Tudatos választás A haszon maximalizálás racionális modellje szerint Elvárás, valószínűségek Érték, valencia Alternatíva kiválasztása

33 Viselkedés kiváltása implicit módon A viselkedés implicit folyamatok eredménye, amelyek ezt automatikusan, tudatosság nélkül idézik elő Sztereotípiák előhívása Asszociációk erőssége Megnövekedett hozzáférés A sztereotípiákkal konzisztens viselkedés nagyobb valószínűsége

34 Az explicit és implicit folyamatok interakciója a viselkedés kiválasztásánál Intrinzik motiváció Extrinzik motiváció A tevékenység okozta élvezet és érdeklő- désből fakadó belső hajtóerő Külső tényezők, jutalmazás, külső nyomás hatásából származó motiváció

35 Kíváncsiság Az exploráció a belső motivációt erősíti William James (1890)- a kíváncsiság egyik elsődleges ösztönünk Az újszerű iránti vonzódásnak adaptív értéke van Kíváncsiság vs. Félelem – feloldása az egyénen belül lehet

36 Két alaptípusa van: Diverzív –unalom elleni védekezés, emeli az arousal szintet Specifikus- információszerzésre irányít,csökkenti a bizonytalanságot Zuckermann – egyéni különbségek vannak az ingerkeresés terén Akik több szenzoros éléményre vágynak azok kevésbé szorongóak

37 De