Nyugatias reformok. A Nyugat fölénye 1699: Karlócai béke - Magyarország Habsburgoké, Égei partvidék Velencéé 1718: újabb európai területek elveszítése.

Az előadások a következő témára: "Nyugatias reformok. A Nyugat fölénye 1699: Karlócai béke - Magyarország Habsburgoké, Égei partvidék Velencéé 1718: újabb európai területek elveszítése."— Előadás másolata:

1 Nyugatias reformok

2 A Nyugat fölénye 1699: Karlócai béke - Magyarország Habsburgoké, Égei partvidék Velencéé 1718: újabb európai területek elveszítése 1774: Krím elveszítése, Oroszország a görögkeletiek képviselője 1798: Napóleon Egyiptomban Keleti kérdés: Nagyhatalmak közel-keleti érdekeltsége –Oroszország megszerezheti-e Oszmán Bir. Európai területeit –Többi nagyhatalom ebben megakadályozza

3 Oroszország –Kereskedelemhez földközi-tengeri kijárat –18.sz. több háború Oszmán Birodalommal –Boszporusz és Dardanellák ellenőrzés alá vonása –Egyes körök: Isztambul megszerzése - görögkeleti egyház –1769-74: Nagy Katalin győzelme törökök felett - ortodoxok –Balkánon Oroszország pánszlávizmus gerjesztője –1877-78: orosz-török háború, oroszok 15 km- re Isztambultól

4 Nagy-Britannia Indiába vezető biztonságos tengeri út Egyiptomon és Termékeny Félholdon (oszmán területeken) át Oszmán Birodalom támogatója Kereskedelmi-és vámegyezmények Orosz-török háborúkban Oszmán Bir. mellett 20. sz. eleje: Közel-Kelet feletti uralom megszerzése

5 Franciaország Oszmán Birodalom szövetségese Első kapitulációs szerződések, kereskedők, üzletemberek Oszmán Bir.ban Oszmán fiatalok tanulnak Franciaországban Birodalomban élő latin keresztények (maroniták) gyámja Egyiptom stratégiai fontossága 1854-1869: Szuezi-csatorna építése

6 Reformok Belső kezdeményezésre, pragmatikus megfontolásokból, nem külső kényszer Katonai reformok, államigazgatás, jog Történelemtudomány, filozófia, irodalom nem Három szakasz –17. sz. vége: Köprülü vezírek és társaik: közigazgatási és katonai reform (16. sz-i fénykor visszaállítása) –18. sz.: szultánok és vezírek: szelektív nyugatosodás –19. sz.: cél: egyes területek elszakadásának megakadályozása

7 Reformok 1 III. Szelim (1789-1807): –Háború Ausztria és Orosz o. ellen, belső lázadások, adók csökkenése –nizám-i-dzsedid (új rend) –Államszervezet átalakítása –Nyugati típusú hadsereg, európai tisztek, korszerű fegyverzet –Janicsárok fellázadása, Szelim foglyul ejtése, polgárháború –Nizám-i-dzsedid visszavonása (szultánt megölik, dinasztia férfi tagjait is - egy kivételével)

8 Reformok 2 II. Mahmud (1808-1839) –Elöljárók önállósodása –Reformok folytatása –Tervezi a leszámolást a janicsárokkal –Új szultáni katonai szervezet (sekban-i-dzsedid) –Megállapodás elöljárókkal (sened-i-ittifak, egyetértési okmány) Elöljárók katonái állami szolgálatba állnak Leverik a szultán és nagyvezír hatalma ellen fellépőket Szultán katonái nem avatkoznak be a politikába Bevezető: hatt-i-hümayun, szultáni leirat: abszolút hatalom korlátozása

9 Reformok 3 –Új oktatási rendszer - európai tanárok –Közigazgatás átszervezése –Cél: hatalom összpontosítása a szultán kezében –1826: leszámolás a janicsárokkal és a bektási renddel –1829: görög függetlenség –1827-29: oroszoké Fekete-tengeri partvidék –Ibráhím Szíriában, majd Anatóliában –1833: orosz-oszmán megállapodás: Orosz-o megvédi Oszmán Bir. integritását –1838: brit-oszmán kereskedelmi egyezmény Kapitulációk hatályának kiterjesztése Brit áruk importvámjának csökkentése Oszmán kereskedők, kézművesek tönkremennek Nő Nagy-Britannia érdeklődése

10 Reformok 4 Abdulmedzsid (1839-1861) –Tanzimat (újjászervezések) –Hatt-i-serif: alattvalók jogainak védelmére új intézmények, –Átfogó reformprogram: oktatás, infrastruktúra, pénzügyi rendszer –Brit támogatás - Orosz o: Balkánon befolyás növelése –1853-56: krími háború, oszmán győzelem (angol- francia segítséggel) –1856: hatt-i-hümayun: alattvalók törvény előtti egyenlősége –Oszmán Bir. európai nagyhatalmak közösségének teljes jogú tagja

11

12

13 Egyiptom

14 Reformok 19. sz-i Közel-Kelet legradikálisabb átalakulás 1517-től oszmán uralom 1250-től mamlúkok, tényleges irányítás mamlúk arisztokrácia 18. sz-ra teljes hanyatlás, népesség csökkent, gazdaság tönkrement, lázadások 1798: Napóleon –Könnyű győzelem mamlúkok felett –Napóleon kiáltványa (“a franciák is hithű muzulmánok..”) –Radikális reformok: adminisztráció, polgári bíróságok, egységes adórendszer –Népes tudós- és művészgárda –Nyomdák, kutatóintézetek

15

16

17

18

19

20

21 Mohamed Ali Brit-francia vetélkedés –Abu Kir: brit hadsereg elsüllyeszti Napóleon flottáját –Brit-oszmán partraszállás 1801-1802: britek Hatalmi vákuum 1805: Mohamed Ali –Oszmán expedíciós erők albán ezredének parancsnokhelyettese –Felkelés oszmán kormányzó ellen –Szultán jóváhagyásával kormányzó –1811: mamlúkok lemészároltatása –Ulemát megfosztja létalapjától: vakf kezelői joga –Földbirtokos arisztokrácia semlegesítése

22

23

24

25

26 Mohamed Ali 2 Közmunkák Mezőgazdaság Ipari és katonai fejlesztések Oktatás - külföld szerepe Francia tanácsadók, nyugati oktatók Vahhábiták, görögök majd szultán ellen –Először: parasztkatonák Fia Ibráhím: Palesztina, Szíria Csaknem elfoglalja Oszmán Birodalmat: benyomul Anatóliába Nagyhatalmak alku: Egyiptom autonómiát kap

27 Khedivék Iszmáíl (MA unokája) 1863-1879 –Építkezések, iskolák, bíróságok –Szuezi-csatorna (ünnepség: 250 millió $) –“kenőpénz” Isztambulnak: függetlenség –Pasa (kormányzó) h. khedive (alkirály) –Kölcsönök, eladósodás - britek felé 1875: eladja briteknek Egyiptom részesedését Szuezi- csatorna Társaságban (44%) Európai bizottság államadósság kezelésére Egy brit és egy francia tagja a kormánynak: kettős pénzügyi ellenőrzés –1879: lázadás - liberális kormány, alkotmány kidolgozása –Anglia és Francia o. szultánhoz fordul - meneszti –Államadósság: 93 millió font (1863-ban 3 millió)

28 Khedivék Taufík (Iszmáíl fia) 1879 –Adósság nő –Dzsamál ad-Dín al-Afghání, Muhammad Abdu, Szaad Zaghlúl –Nacionalizmus –1881: Ahmed Arábí felkelése Liberális kabinet Alkotmány, parlamentáris kormányzás követelése –Alkotmány, választások –Tömegtámogatás –Brit megszállás (1882), Taufik szembefordul Arábival –Alkotmány felfüggesztése –Lord Cromer kairói brit főkonzul (1883-1907) Adósság csökkentése

29 Dzsamál ad-Dín al-Afghání (1839-1897) a modern iszlám reformmozgalom “atyja” iszlám modernizálása = eredeti alapelvekhez való visszatérés iszlám és modern tudományok összeegyeztethetősége szembenállás a kolonializmussal

30 Muhammad Abduh (1845-1905) –az iszlám megtisztítása

31 Khedivék Abbász (Taufík fia) 1892 –Szembefordul Cromerrel –Nacionalizmus mellett –Demokratikus alkotmány, cél: britek távozása –De: nacionalisták emigrációba kényszerülnek

32 Iszmáíl

33 Taufík

34 Szuezi-csatorna MA fia, Szaíd 1854-ben koncessziót ad francia vállakozónak Britek akadályozzák 1869: átadják (Iszmáíl) –Hatalmas ünnepség –Kairói operaház: Verdi Aida Btitannia fő használó Megveszi egyiptomi állam részesedését a Szuezi-csatorna Társaságban (44%) 1882: csapatokat küld Arábi-felkelés leverésére Egyiptom brit érdekszféra - eladósodás

35

36

37

38

39

40

41

42

43

44

45

46

47 Oszmán Birodalom 19. sz. második fele: nacionalizmus –Először keresztények (görögök, szerbek) Ottománizmus, pániszlamizmus, turkizmus Újoszmánok: alkotmányosság 1876: alkotmány Nacionalista felkelések (Balkán), államadósság, nagyhatalmi érdekszférák Újoszmán államcsíny Orosz-török háború, alkotmány felfüggesztése (II. Abdülhamid, 1876-1909) - 30 éves diktatúra

48 Oszmán Reformok visszafordítása Ifjútörökök: Egység és Haladás Bizottsága (ottománista): –alkotmány visszaállítása –Birodalom katonai és morális megerősítése –Vallási és etnikai csoportok egyenlő jogai 1908: puccs –alkotmány visszaállítása –parlamenti választások –De: Birodalom bomlása, európai területek elveszítése Államcsínyek

49 Török nacionalizmus Egység és Haladás: török orientációjú lesz Ottománizmus helyett pánturkizmus Török nyelvű népek oszmán vezetés alatti egyesítése Oroszország ellen Arab nacionalizmust is éleszti –Ifjútörököket először támogatták –Később konfliktusok

50 Nyugatias reformok Komoly eredmények Iszlám értékrendet fenyegetik Költségesek - eladósodás - nyugati ellenőrzés növekedése Képzett szakembergárda hiánya Európai eszmék térhódítása –Nacionalizmus –Alkotmány –Polgári törvénykönyvek Nagyhatalmak vetélkedése

51 A Közel-Kelet 1914-ben

52 I. Világháború 1914: Oszmán Birodalom hadba lép németek oldalán Dzsihád Orosz o., Francia o és Anglia ellen Britek: –Arabokat maguk mellé –Huszein saríf (M. 39. leszármazottja) –Cionizmus támogatása

53 Huszein mekkai saríf

54 Arab felkelés Oszmán Bir. ellen

55 Huszein-McMahon levélváltás 1915-16 1915. okt. 24: McMahon levele: britek elfogadják Iszlám Arab Kalifátus határait, kivéve néhány régiót Palesztinát araboknak ígérték-e? eltérő értelmezések, utólagos magyarázatok: nem!

56 “Szíria egyes részei, amelyek Damaszkusz, Homsz, Hama és Aleppó körzetétől nyugatra terülnek el, nem tekinthetők tisztán arabnak s ezért nem csatolhatók a kívánt területhez.”

57 Sykes-Picot egyezmény (1916)

58 Brit-francia vetélkedés 1915. jun. 5: arab felkelés Fejszál: Damaszkusz 1916 május: Sykes-Picot egyezmény Huszein Hidzsázban kormányt alakít 1917: Balfour-nyilatkozat (zsidó nemzeti otthon) 1919 Versailles: mandátumrendszer 1920 San Remo: Britannia és Fr.o felosztja a mandátumokat (Fr.o: Nagy-Szíria, Britannia: Irak és Palesztina, Hidzsáz független) Franciák Damaszkuszba, elkergetik Fejszált (1920) Fejszált britek Irak trónjára Abdalláh: megszállja Ammánt, Churchilltől Transzjordánia 1924-26: Ibn Szaúd megdönti Huszein emírségét Hidzsázban

59 Oszmán Birodalom vége 1918: mudroszi fegyverszünet Katasztrofális helyzet Örmény népirtás Tartományi lázadások Török nacionalizmus Musztafa Kemál tábornok –Kiválik a hadseregből –Sivasi nemzeti kongresszus –Nemzeti paktum: Egységes Törökország Külföldi védnökség elvetése Választott kormány

60 Oszmán vége 2 Konfliktusok kemalisták és oszmán vezetés között 1920: sevres-i szerződés –Területek, szuverenitás megkurtítása Görög előrenyomulás Kemalista ellenállás majd offenzíva 1920 április: Kemál a nemzetgyűlés elnöke 1921 január: új alkotmány: “a szuverenitás a népé” 1922 november: szultánság és kalifátus szétválasztása, előbbi helyett köztársasági kormány Kampány kalifátus eltörléséért 1923 október: Törökország köztársaság 1924 március: kalifátus eltörlése

61 Kemali reformok Cél: világi nemzetállam Nyugati civilizáció része Nyugati jogrend és közigazgatás –Szufi rendek és medreszék bezárása –Sejhüliszlámi hivatal eltörlése –Saría helyébe svájci polgári törvénykönyv –Férfiaknak tilos fez és karima nélküli fejfedő (kúfija) viselete –Gergely-naptár –Metrikus mértékrendszer, heti pihenőnap vasárnap –1928: iszlám nem államvallás

62 Kemali reformok 2 3 hónapon belül latin ábécé Minden töröknek családi név - Kemál Atatürk (a törökök atyja) Régi címek (pasa, bég, effendi) eltörlése

63 Kemalizmus elvei Republikanizmus Nacionalizmus Populizmus Statizmus Szekularizmus Reformizmus (először revolucionizmus)

64 A kalifátus Khalífa = helytartó, utód Omar: –Khalífat Khalífat Raszúl Alláh –Amír al-muminín –Imám - közös ima vezetője Ortodox kalifátus: –Al-khulafá ar-rásidún (al-khiláfa an-nubúa) –Abu Bakr, Omar, Oszmán, Alí Omajjádák: mulk Abbászidák: hatalom szféráinak delegálása –Vazír: világi ügyek –Amír: katonai ügyek –Kádi: jogi ügyek

65 Kalifátus 2 Univerzális kalifátus: mongol hódításig (1258) - al- Musztaaszim megölése 3 párhuzamos kalifátus: –Bagdadi abbászida (750-1258) –Kairói síita fátimida (909-1171) –Cordovai második omajjáda (929-1031) 1258-1261: nincs kalifa 1261 Kairó: al-Musztanszir (al-Mutaaszim unokaöccse) - egyiptomi abbászida kalifák - névleges hatalom 1517: oszmánok elfoglalják Kairót –Al-Mutavakkil 1543-ban meghal –Második abbászida kalifátus vége –Oszmán uralkodók átveszik a kalifai titulust

66 Kalifátus felszámolása 1920: VI. Muhammad Vahi ad-Dín fetva: nacionalisták mozgalma ellentétes az iszlámmal 1922: dokumentum kalifátus eltörlése mellett –Kalifátus jogi, nem vallási kérdés –Mohamed nem adott útmutatást –Iszlámban nincs spirituális autoritás –Kétféle kalifátus Igazi: közösség szabad döntésén, kalifa követi prófétai útmutatást - csak első négy Hamis: despotizmus - párhuzam szultanátussal –Kalifátus csak kormányzási forma

67 Ziya Gökalp

68 Oszmán civilizáció - török kultúra Kemalizmus megalapozója Vallási - világi szétválasztása Durkheim, Tönnies Civilizáció - kultúra: azonos szférák Vallási, morális, jogi, intellektuális, esztétikai, gazdasági, nyelvi, technológiai Kultúra nemzeti, civilizáció nemzetközi

69 Gökalp 2 Civilizáció tudatos, racionális, kultúra spontán Oszmán - török nyelv Civilizáció: módszerek, technikák Kultúra: emocionális, érzelmi elemek Primitív társadalmak: vallási autoritás Organikus társadalmak: –Vallási –Politikai - állam –Kulturális autoritás - nemzet Török nemzethez, iszlám valláshoz, európai civilizációhoz tartozás