A gyermek- és fiatalkori bűnözés kezelésének büntetőjogi eszközei „A gyermek kriminális állapotára nem a büntetés, hanem a nevelés gyakorolja a kellő hatást”

Az előadások a következő témára: "A gyermek- és fiatalkori bűnözés kezelésének büntetőjogi eszközei „A gyermek kriminális állapotára nem a büntetés, hanem a nevelés gyakorolja a kellő hatást”"— Előadás másolata:

1 A gyermek- és fiatalkori bűnözés kezelésének büntetőjogi eszközei „A gyermek kriminális állapotára nem a büntetés, hanem a nevelés gyakorolja a kellő hatást” Ligeti Miklós Miklos.Ligeti@bm.gov.hu

2 Áttekintés Fiatalkori bűnözés Gyermekbűnözés A fiatalkorúak büntetőjoga A gyermek- és fiatalkori bűnözés kezelése

3 regisztrált fiatalkorú bűnelkövetők

4 regisztrált erőszakos bűnelkövetők gyakorisága saját korcsoportjukban

5 sértettek és elkövetők gyakorisága saját korcsoportjukban a 2009. évben

6 az erőszakos bűncselekmények sértettjeinek és elkövetőinek gyakorisága saját korcsoportjukban a 2009. évben

7 Alkohol é s drog hat á sa a fiatalkori bűn ö z é sre

8 Gyermekbűnözés állandó az elkövetők/bűnelkövetők aránya a teljes 18 év alatti népességen belül Gyk. bűnözés struktúrája –dominál a vagyon elleni bűnözés (lopás, rongálás) –évi közel 100 rablás és több, mint 100 garázdaság –évi 50 körüli testi sértés –ritka a súlyos erőszak (197.§, 198.§, 166.§) –befejezett szándékos emberölés többévente egy Gyk. elkövetők életkora –a 12. és a 13. életév a legsűrűbb (főként erőszakos) –vagyon elleniben a 10-11. életév is (közvetett tettesség)

9 Gyermekkorú elkövetők számának alakulása 2005-2010 években

10 Gyermekkorú elkövetők száma

11 Lopás bűncselekmények gyermekkorú elkövetőinek száma

12

13 Testi sértés gyermekkorú elkövetőinek száma

14

15 Garázdaság bűncselekmények gyermekkorú elkövetőinek száma

16

17 Betöréses lopás bűncselekmények gyermekkorú elkövetőinek száma

18

19 Rablás bűncselekmények gyermekkorú elkövetőinek száma

20

21 Rongálás bűncselekmények gyermekkorú elkövetőinek száma

22

23 Gyermekkorú elkövetők aránya

24 Bűncselekmények megoszlása

25 A fiatalkorúak büntetőjoga és az igazságszolgáltatás intézményei Az 1961. évi Btk.-ig önálló fk.-ak büntető igazságszolgáltatása –anyagi joga: Csemegi-kódex és az 1908. évi XXXVI. tc. –eljárási joga: 1913. évi VII. tc. –a proletárdiktatúra büntetőjoga idején: 1951. évi 34. tvr., 1954. évi 23. tvr. (Ftvr.) A szocialista büntetőjogi korszak óta –az fk. anyagi jog az egységes büntetőkódex önálló fejezete –az fk. eljárási jog az egységes büntetőeljárási kódex része

26 A fiatalkorúság anyagi jogi tartalma I. 1961-ig a büntethetőség generális alsó életkori határa a 12. életév Csemegi-kódex: fk.→12-16. életév 1908. évi bn.: fk.→12-18. életév Btá./Ftvr.: fk.→12-18. életév 1961. évi Btk./Btk.: fk:→14-18. életév 2009. évi Btk. új ÁR tervezet: fk.→14-18. életév + fiatal felnőtt→18-21. életév Új Btk.: fk.→? (felső korhatárok alatt a be nem töltött életév értendő)

27 A fiatalkorúság anyagi jogi tartalma II. Csemegi-kódex 1.0-ás verzió: –tettarányos felelősségi rendszer –fk. feltételes felelősség (bűnösségbelátás) 1908. évi bn.: az fk. elkövetők feltételes büntethetőségi rendszere –általános feltétel a beszámítási képesség –különös feltétel a „büntethetőséghez szükséges értelmi és erkölcsi fejlettség” Ftvr.: belátási képesség törlése a fk. elkövetők felelősségi rendszeréből 1961. évi Btk. óta: általános szabályok + nevelési cél

28 A belátási képesség az I. Bn. alapján „Az, aki a bűntett vagy vétség elkövetésekor életének tizenkettedik évét meghaladta, de tizennyolcadik évét még be nem töltötte (fiatalkorú), ha a büntethetőséghez szükséges értelmi és erkölcsi fejlettsége nem volt meg, büntetőjogi felelősségre nem vonható.” A büntetőjogi felelősség feltétele nem a cselekmény bűnösségének felismerésére való képesség, hanem a büntethetőséghez szükséges értelmi és erkölcsi fejlettség. A fiatalkorú „érettségéhez nem elégséges a tudásnak és a vallásnak bizonyos legkisebb mértéke. Az is szükséges, hogy akaratereje ellenállni bírjon a bűncselekményre vezető csábításoknak, hogy vágyait és érzelmeit fékezni bírja, hogy az élet kísértéseit és környezetének csábításait le tudja küzdeni”. Kognitív képességek→különbséget tud tenni jogos és jogtalan között Voluntatív képességek→1) bűn és bűnösség megélése→2) norma-interiorizáció szintje→3) „rossz”-nak való ellenállás képessége→4) saját magatartás megfelelő kontrollja.

29 Fk. büntetőjog a II. vh. után Ftvr.: –rendkívüli visszalépés –Btá. alapján drákói szigor –(az 1954. évi 23. tvr. enyhít) –fórumrendszer felszámolása megkezdődik 1961. évi Btk./Btk. –megdönthetetlen vélelem: „az ember a 14. életév betöltésével jut a cselekedetek értékelésére és az annak megfelelő magatartás tanúsítására való képesség birtokába, ezért a 14. életév betöltése előtt senki sem vonható büntetőjogilag felelősségre.” 1962. évi 8. tvr., 1973. évi Be./Be. –fk. be. a felnőtt korúak alapeljárásának a mintáját követi, de egyre bővül a specifikumok hatóköre –megszűnik az önálló fórumrendszer és ma sem követelmény a speciális szaktudás –A belátási képesség eltörlésének 50. évfordulóján még az fk. tanácsok is megszűnnek

30 Gyermek- és fiatalkori bűnözés kezelése Kortársagresszió –az elkövetővé és az áldozattá válás esélyei egyaránt nagyok –váltakozó szerepek áldozattá és/vagy elkövetővé válása integrációs probléma –hatékony kezeléshez korai felismerés –sem a bűnüldözés, sem a büntető igazságszolgáltatás nem képes erre önmagában –pedagógiai, gyermekvédelmi, pszichológiai szaktudások

31 A büntethetőség alsó életkori határa Franciaország → 13 év Spanyolország → 16 év Portugália → 16 év Belgium → 16 év Anglia → 10 év Svédország → 15 év Norvégia → 15 év Dánia → 15 év Németország → 14 év Svájc (szövetségi törvény) → 10 év (2007. január 1-től, előtte 7 év) Olaszország → 14 év Ausztria → 14 év Görögország → 13 év Csehország → 15 év Finnország → 15 év Lengyelország → 13 év Hollandia → 12 év Büntetőjogi szigor mennyiségi kiterjesztése Csak a felelősségi és a szankciórendszerrel együtt van értelme tárgyalni róla

32 Szektorális leszállítás – gyermekkori agresszió Személy elleni erőszakos büntetendő cselekményt elkövető gyermekkorúak büntethetősége –a számadatok nem támasztják alá azt, hogy korábban kezdődne, vagy erőszakosabb lenne a gyermekbűnözés –ENyÜBS nem igazolja vissza az akceleráció hatását, azzal azonban ettől függetlenül számolni kell –a kriminális erőszakot megvalósító gyermekkorú jellemzően súlyos válsághelyzetben cselekszik –a gyermekkori agresszivitás kezelésében a büntetőjog aligha lehet hatékony→látványtervező kriminálpolitika

33 Szektorális leszállítás – vagyon elleni (nem személy elleni erőszakos) cselekmények a gyermekkorúak részvétele a vagyon elleni bűnözésben tudatos, tervezett magatartással valósul meg leggyakrabban kriminális csoport tagjaként, közvetlen tettesi minőségben cél a felelősség kikerülése ez a jelenség a jelenleginél hatékonyabban kezelhető büntetőjogi eszközökkel? tulajdon elleni szabálysértések fk. elkövetőivel szemben már elzárás!

34 Mindig lesznek a büntethetőség alsó életkori határát el nem érő korban büntetendő cselekményt elkövető gyermekek, akiknek a kezelésére csak gyermekvédelmi eszközök állnak rendelkezésre. Köszönöm a megtisztelő figyelmet!