Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Biztosítás dr. Zavodnyik József. Biztosítás alapfogalmak természeti és ember által okozott katasztrófák a világ biztosítási piaca a magyar biztosítási.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Biztosítás dr. Zavodnyik József. Biztosítás alapfogalmak természeti és ember által okozott katasztrófák a világ biztosítási piaca a magyar biztosítási."— Előadás másolata:

1 Biztosítás dr. Zavodnyik József

2 Biztosítás alapfogalmak természeti és ember által okozott katasztrófák a világ biztosítási piaca a magyar biztosítási piac a biztosítási tevékenység állami felügyelete

3 Hivatkozott fontosabb jogszabályok a biztosítási tevékenységről szóló évi LXXXVIII. törvény (Bit.) Ptk. a Magyar Nemzeti Bankról szóló évi CXXXIX. törvény

4 Alapfogalmak

5 Biztosítás kockázatkezelési technika egyedileg bizonytalan, a veszélyközösség szintjén összességében becsülhető pénzszükséglet fedezése a veszélyközösségben és az időben történő kockázatkiegyenlítődés által jövőbeli kockázatok ellenszolgáltatás fejében történő áthárítása, illetve átvállalása

6 Biztosítási tevékenység biztosítási szerződésen alapuló kötelezettségvállalás, amely során a tevékenységet végző megszervezi az azonos vagy hasonló kockázatoknak kitett személyek közösségét (veszélyközösség), matematikai és statisztikai eszközökkel felméri a biztosítható kockázatokat, megállapítja és beszedi a kötelezettségvállalás ellenértékét (díját), meghatározott tartalékokat képez, a létrejött jogviszony alapján a kockázatot átvállalja és teljesíti a szolgáltatásokat, ideértve az üzletszerűen végzett járadékszolgáltatás nyújtására irányuló tevékenységet is, függetlenül attól, hogy a kötelezettségvállalás ellenértéke meghatározott pénz fizetése (díj) vagy egyéb ellenszolgáltatás formájában valósul meg

7 Biztosítások csoportosítása társadalombiztosítás magánbiztosítás (nem társadalombiztosítás)

8 A biztosítások csoportosítása a biztosítási közjogban direktbiztosítás: élet- és nem-életbiztosítás viszontbiztosítás (a biztosító által vállalt kockázat egy részének vagy egészének szerződésben meghatározott feltételek alapján, díjfizetés ellenében történő átvállalása)

9 A biztosítások csoportosítása a régi Ptk.-ban vagyonbiztosítás felelősségbiztosítás életbiztosítás balesetbiztosítás viszontbiztosítás

10 A biztosítások csoportosítása az új Ptk.-ban kárbiztosítások (külön szabályok a felelősségbiztosításra és a jogvédelmi biztosításra) összegbiztosítások (életbiztosítás, balesetbiztosítás) betegségbiztosítás

11 Biztosítási ág, biztosítási ágazat, biztosítási termék biztosítási ág: a biztosítások kockázati ismérvek alapján elhatárolt két fő csoportja, amelyek lehetnek nem-életbiztosítási vagy az életbiztosítási ágak biztosítási ágazat: a biztosítások biztosítási ágon belüli azonos vagy hasonló kockázatok alapján elhatárolt csoportja biztosítási termék: meghatározott biztosítási kockázatokra vagy kockázatcsoportokra kidolgozott feltétel- és teljesítési rendszer

12 Biztosítási tevékenység zártságának elve biztosító a biztosítási és viszontbiztosítási tevékenységen és azzal közvetlenül összefüggő tevékenységen kívül más üzletszerű tevékenységet nem folytathat biztosítási tevékenységet kizárólag biztosító végezhet

13 Biztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenységek Magyarországon pl. pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvényben meghatározott tagszervezési tevékenység

14 Természeti és ember által okozott katasztrófák

15 Katasztrófa kockázatok a természet erőivel összefüggő katasztrófa kockázatok nem természeti, hanem meghatározóan emberi tényezővel kapcsolatos katasztrófa kockázatok [nem szándékos cselekmények (pl. baleset, robbanás, tűz), szándékos cselekmények (pl. zavargások, terrorista cselekmények)]

16 A kockázat biztosíthatóságának általános feltételei nagyobb számú megfigyelési egység, hogy valószínűségszámítási alapon elemezhető legyen, illetve tényleges kockázatmegosztás lehessen a kockázatok legyenek homogének az esetleges károk véletlenszerűek legyenek az esetleges kár egyértelműen leírható és megbecsülhető legyen az esetleges ügylet a szerződő és a biztosító számára gazdaságos legyen

17 Természeti és technikai (ember által okozott) katasztrófák a világban forrás: sigma 1/2016.

18 Természeti katasztrófák az előfordulás nagy fokú bizonytalansága a potenciális kár szélsőséges nagyságú lehet súlyosbító körülmény, hogy az események nem függetlenek egymástól szoros korrelációban lehetnek egyes adott földrajzi területen

19 Természeti és technikai (ember által okozott) katasztrófák a világban (2015) 353 katasztrófa, amelyből 198 természeti katasztrófa 155 technikai katasztrófa (ember okozta katasztrófa)

20 Természeti és technikai (ember által okozott) katasztrófák a világban (2015) kb. 92 milliárd USD gazdasági kár (2014: 110 milliárd USD, 2013: 138 milliárd USD), 10 éves átlag: 192 milliárd USD gazdasági kár kb. 37 milliárd USD biztosított kár (2014: kb. 35 milliárd USD, 2013: 44 milliárd USD), 10 éves átlag: 62 milliárd USD biztosított kár

21 Természeti és technikai (ember által okozott) katasztrófák a világban (2015) kb áldozat (2014: kb áldozat, 2013: , 2012: kb , 2010: kb ) legtöbb áldozat: nepáli földrengés hajókatasztrófák: áldozat légi katasztrófák: 685 halott 9 katasztrófa során

22 A klímaváltozás hatása az európai biztosítási piacokra a téli viharok okozta károk jelentősen nőhetnek legveszélyeztetettebb: Belgium, Dánia, Németország, Svédország

23 Katasztrófák és biztosítás iparilag fejlett országok: alulbiztosítás fejlődő országok: új biztosítási megoldások lehetősége (pl. központi állami intézkedések, biztosítási alapok létrehozása)

24 Állami szerepvállalás a katasztrófa kockázatok kezelésében az állam mint biztosító díjat szed és felvállal egyes katasztrófa kockázatokat a kockázatok a piacon maradnak, az állam egyfajta viszontbiztosítási kockázatkezelési programot működtet

25 A világ biztosítási piaca forrás: sigma 3/2014.

26 A világ biztosítási piaca (2013) biztosítási díj összesen (élet- és nem- életbiztosítás): millió USD (-0,7% az előző évhez képest) életbiztosítás: millió USD (-1,8%) nem-életbiztosítás: millió USD (+2,9)

27 Díjbevételek, részesedések, változások (2013) Észak-Amerika: millió USD (piaci részesedés: 30,23%) (-1,6% az előző évhez képest) Latin-Amerika: millió USD (3,87%) (+5,7%) Nyugat-Európa: millió USD (33,561%) (+1,4%) Kelet- és Közép-Európa: millió USD (1,65%) (+0,8) Japán és új ázsiai ipari gazdaságok: millió USD (17,24%) (-4,3) Afrika: millió USD (1,52%) (+5,6%)

28 Részesedések (2013) OECD: millió USD (81,39%) (-1,1%) G7: millió USD (62,62%) (-1,3%) EU: millió USD (32,20%) (+1,2%) EU 15 tagállam: millió USD (31,20%) (+1,3%)

29 Egyes államok díjbevétele, részesedése (2013) 1. USA: USD (27,45%) (-0,7%) 2. Japán: millió USD (10,74%) (-21,1%) 3. Egyesült Királyság: millió USD (7,08%) (-1,1%) 4. Kína: millió USD (6,09%) (+14,1%) 5. Franciaország: millió USD (6,51%) (+6,7) 6. Németország: millió USD (5,38%) (+6,6) 17. Dél-Afrika: millió USD (1,12%) (-5,1%) 33. Portugália: millió USD (0,38%) (+24,5%) 44. Csehország: millió USD (0,17%) (+1,9%) 46. Görögország: millió USD (0,12%) (-6,0%) 50. Magyarország: millió USD (0,08%) (+5,7%) 51. Málta: millió USD (0,07%) (311,5%) 53. Peru: millió USD (0,07%) (+12,0%)

30 Egyes államok életbiztosítási díjbevétele, részesedése (2013) 1. USA: millió USD (20,94%) (-6,3%) 2. Japán: millió USD (15,06%) (-23,1%) 3. Egyesült Királyság: millió USD (8,60%) (-1,4%) 4. Franciaország: millió USD (6,18%) (+6,4%) 5. Kína: millió USD (6,02%) (+8,6%) 6. Olaszország: millió USD (4,64%) (+26,8) 15. Dél-Afrika: millió USD (1,64%) (-4,4%) 29. Portugália: millió USD (0,49%) (+38,6%) 37. Csehország: millió USD (0,14%) (-0,6%) 42. Görögország: millió USD (0,08%) (-11,6%) 43. Magyarország: millió USD (0,08%) (+9,3%) 47. Peru: millió USD (0,06%) (+11,2%) 48. Málta: millió USD (0,05%) (+7,1%)

31 Egyes államok nem-életbiztosítási díjbevétele, részesedése (2013) 1. USA: millió USD (35,52%) (+3,8) 2. Németország: millió USD (6,48%) (+5,8%) 3. Kína: millió USD (6,17%) (+21,6%) 4. Japán: millió USD (5,39%) (-13,3%) 5. Egyesült Királyság: millió USD (5,19%) (-0,7%) 6. Franciaország: millió USD (4,68%) (+7,3%) 28. Dél-Afrika: millió USD (0,48%) (-7,7%) 40. Portugália: millió USD (0,25%) (+0,3%) 43. Csehország: millió USD (0,21%) (+4,2%) 47. Görögország: millió USD (0,16%) (-1,8%) 49. Málta: millió USD (0,10%) (+14,7%) 53. Peru: millió USD (0,09%) (+12,7%) 54. Magyarország: millió USD (0,08%) (+1,5%)

32 Biztosítási díjak a GDP százalékában (2013) 1. Tajvan (18,74%) 2. Dél-Afrika (14,70%) 3. Hong-Kong (13,58%) 4. Hollandia (11,64%) 13. Portugália (7,65%) 14. USA (7,51%) 37. Chile (4,23%) 40. Csehország (3,75%) 50. Szlovákia (2,71%) 53. Magyarország (2,54%)

33 Egy főre eső biztosítási díj (2013) 1. Svájc (7.800,3 USD) 2. Hollandia (5.914,1 USD) 3. Dánia (5.703,5 USD) 10. USA (3.991,9 USD) 11. Japán (3.888,2 USD) 26. Portugália (1.663,1 USD) 31. Dél-Afrika (977,2 USD) 33. Málta (928,7%) 36. Csehország (760,0 USD) 37. Chile (664,2 USD) 41. Szlovákia (506,4 USD) 42. Görögország (482,4 USD) 46. Namíbia (412 USD) 50. Magyarország (351,6 USD) 51. Panama (322,1 USD)

34 A magyar biztosítási piac

35 A magyar biztosítási piac (2014) 27 biztosító részvénytársaság 21 biztosító egyesület 15 EU tagállami fióktelep (forrás: Mabisz)

36 A magyar biztosítási piac (2014) díjbevétel: 850,16 milliárd Ft (+ 5%) életbiztosítási díjbevétel aránya: 53,3% 2014-ben felmerült szerzési költség: –életbiztosítás: Ft –nem- életbiztosítás: Ft (forrás: Mabisz)

37 A magyar biztosítási piac (2014) a biztosítók vagyona: milliárd Ft a biztosítók által foglalkoztatottak száma: (forrás: Mabisz)

38 A magyar biztosítási piac (2014) Allianz: 14,5% Generali: 13,5% Groupama: 11,1% Aegon: 10,1% (forrás: Mabisz)

39 A magyar biztosítási piac díjbevétel: 851,4 milliárd Ft (2015) adózott eredmény: 2009: 66,2 milliárd Ft 2013: 26,6 milliárd Ft 2014: 30,7 milliárd Ft 2015: 44,2 milliárd Ft –23 biztosító: 45,5 milliárd Ft nyereség –8 biztosító: 1,4 milliárd Ft veszteség (forrás: MNB)

40 A magyar biztosítási piac szereplői a kínálati oldalon biztosítók biztosításközvetítők

41 Biztosításközvetítői tevékenység a biztosításközvetítői tevékenység: a biztosítási szerződés létrehozására irányuló üzletszerű tevékenység, amely kiterjed a biztosítási szerződések megkötésének elősegítésére, biztosítási termékek ismertetésére, ajánlására, az ezzel kapcsolatos felvilágosításra, a biztosítási szerződések megkötésére, a biztosítási szerződések értékesítésének szervezésére, továbbá a biztosítási szerződések lebonyolításában és teljesítésében való közreműködésre nem minősül biztosításközvetítői tevékenységnek: –a más szakmai tevékenység keretében nyújtott információszolgáltatás, amennyiben a tevékenység célja nem az, hogy az ügyfélnek segítséget nyújtson egy biztosítási szerződés megkötésében vagy teljesítésében –a követelések behajtásában való közreműködés –a kárfelmérési és értékbecslési tevékenység –a biztosítási szerződések lebonyolításában és teljesítésében való közreműködés, ha azt olyan személy végzi, aki a biztosítási igények felkutatásában és a biztosítási védelmet kereső ügyfelek igényének szerződéskötés céljából való kiközvetítésében egyébként nem vesz részt

42 Biztosításközvetítő függő biztosításközvetítő –ügynök –többes ügynök –vezérügynök független biztosításközvetítő (alkusz)

43 Biztosító az a szervezet, amely a hatályos magyar jogi szabályozás vagy valamely hatályos tagállami szabályozás szerint biztosítási tevékenység végzésére jogosult szigorú szabályozás a piacra lépést, a működést és a piac elhagyását illetően a piacra lépés kétszintű engedélyezése: a biztosító alapításának és a biztosítási tevékenység megkezdésének engedélyezése

44 Biztosítók a magyar biztosítási piacon részvénytársaság európai részvénytársaság szövetkezet egyesület másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító magyarországi fióktelepe harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe

45 A biztosító egyesület olyan kölcsönösségi alapon működő egyesület, amely kizárólag tagjával kötött - ide nem értve a passzív viszontbiztosításra irányuló szerződést – biztosítási szerződés alapján, biztosítási díj ellenében, a biztosítási feltételekben meghatározott biztosítási események bekövetkezése esetében, biztosítástechnikai elvek alapján, előre meghatározott szolgáltatást nyújt

46 Az egyesületi formában folytatott biztosítási tevékenység lehetséges előnyei az egyesületi tagok biztosítóhoz való kötődése, hűsége a szolidaritás szerepe a tagok is szerepet játszhatnak a kármegelőzésben nem kell figyelemmel lenni a részvényesek osztalékokkal kapcsolatos igényére kedvezőbbek a díjak költségek alacsony szintje állami kedvezmények

47 A kölcsönösségi biztosító egyes lehetséges hátrányai sok esetben földrajzilag, szakmailag korlátozott korlátozott a belépési lehetősége a pénzügyi piacra nem rendelkeznek olyan objektív gazdasági értékelési lehetőséggel, mint a tőzsdén lévő részvénytársaságok nem tudják a vezetőiket részvényekkel, opciókkal ösztönözni nagyobb kárgyakoriság, kisebb „nyereség”

48 A biztosítási tevékenység állami felügyelete

49 A biztosításügy állam általi befolyásolásának egyes formái a piacra lépés engedélyezése és a működés ellenőrzése a befektetések terelésére is alkalmas adózási szabályok meghatározása állami támogatások rendszere állami biztosító működtetése versenyjogi szabályok a biztosítási szerződési jog szabályozása

50 A fokozott állami felügyelet egyes indokai a biztosító fogyasztókkal szembeni gazdasági, szakmai, információs fölénye az általános szerződési feltételek használatából fakadó problémák a biztosítás sajátosságai

51 Felügyeleti rendszerek I. publicitási (nyilvánossági) rendszer [a biztosítási tevékenység megkezdéséhez hatósági engedély nem szükséges és a biztosítóknak csak bizonyos adatokat (üzletterv, alapszabályok, zárszámadások stb.) kell nyilvánosságra hozniuk] normatív szabályok rendszere (nem köti engedélyhez a tevékenység megkezdését, de bizonyos előre meghatározott feltételek teljesítésétől teszi függővé, s az üzlet folytatásánál is szigorú szabályokat ír elő) materiális állami felügyelet rendszere (a biztosítók csak engedéllyel alakulhatnak meg és az állam a biztosítók felett felügyeletet gyakorol a megalakulástól kezdve az üzletmenet egész tartama alatt)

52 Felügyeleti rendszerek II. kontinentális (materiális, németes) felügyelet (a biztosítási tevékenység egészére kiterjedő, előzetes és rendszeres, intézményközpontú felügyelet) angolszász (fizetőképességi) felügyelet (alapvetően a biztosító pénzügyi helyzetére koncentráló, utólagos, tevékenységközpontú felügyelet)

53 Felügyeleti rendszerek III. szektorális több szektorra kiterjedő

54 Felügyeleti rendszerek IV. nemzeti (egy adott állam által megvalósított, esetleg más államokkal való együttműködésben) nemzetek feletti [nem (nem kizárólag) egy vagy több állam intézményei látják el a felügyeleti feladatokat, hanem valamely nemzetközi intézmény]

55 Út az európai felügyelethez pénzügyi válság ( ): jelentős hiányosságok a pénzügyi felügyelet terén pénzügyi globalizáció, összekapcsolódó európai pénzügyi piacok ↔ nemzeti alapú felügyeletek, a nemzeti felügyeleti hatóságok közötti együttműködés nem megfelelő az európai felügyelet fokozottabb integrációjának igénye

56 Európai felügyelő hatóság I február 25., de Larosiére-jelentés: a felügyeleti rendszerek megerősítése a jövőbeni pénzügyi válságok kockázata és azok súlyosságának csökkentése érdekében, létre kell hozni a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerét és az Európai Rendszerkockázati Testületet március és május: a Bizottság közleményei a de Larosiére-jelentés alapján

57 Európai felügyelő hatóság II június: az Európai Tanács felhívása az egységes piac valamennyi pénzügyi intézményére vonatkozó egységes európai szabálykönyv létrehozatala érdekében, létre kell hozni a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerét 2009 ősze: az Európai Tanács javaslata az Európai Biztosítási és Foglalkoztatónyugdíj-felügyeleti Hatóság létrehozataláról december 2.: az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyminisztereinek Tanácsa (Ecofin) megállapodott azokról a rendelettervezetekről, amelyek szerint a pénzügyi szektor felügyeletét három hatóság fogja ellátni

58 Európai felügyelő hatóság III. 2009/77/EK bizottsági határozat: európai értékpapír-piaci szabályozók bizottsága 2009/78/EK bizottsági határozat: európai bankfelügyelők bizottsága 2009/79/EK bizottsági határozat: európai biztosítás- és foglalkoztatóinyugdíj-felügyeletek bizottsága

59 Európai felügyelő hatóság IV. szakértői értékelések, bevált gyakorlatok terjesztése, jogilag nem kötelező iránymutatások, ajánlások a felügyeletek közötti együttműködés, információcsere, konvergencia elősegítése a felügyeleti feladatok megkettőződése, átfedése csökkentésének elősegítése nem kötelező közvetítő mechanizmus a felügyeletek közötti viták megoldására

60 Európai felügyelő hatóság V november 24.: az Európai Parlament és a Tanács 2010/78/EU irányelve egyes irányelveknek az Európai Bankhatóság, az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatónyugdíj-hatóság, valamint az Európai Értékpapír-piaci hatóság hatásköre tekintetében történő módosításáról november 24.: az Európai Parlament és a Tanács 1094/2010/EU rendelete az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatónyugdíj-hatóság létrehozásáról

61 Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszere (PFER) Európai Rendszerkockázati Testület (1092/2010/EU rendeletet) Európai Bankhatóság (1093/2010/EU rendelet), Európai Biztosítás- és Foglalkoztatónyugdíj- hatóság (1094/2010/EU rendelet), Európai Értékpapír-piaci hatóság (1095/2010/EU rendelet) európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottsága tagállami felügyeleti hatóságok

62 Európai Rendszerkockázati Testület egy különálló, független testület, ami nem rendelkezik jogi személyiséggel makroprudenciális felügyeleti feladatok ellátása a pénzügyi stabilitást veszélyeztető kockázatokat azonosítása adott esetben kockázati figyelmeztetés kiadása és ajánlások közzététele az azonosított kockázatok kezelésére

63 Európai Biztosítás- és Foglalkoztatónyugdíj- felügyeleti Hatóság (EIOPA) célja: a belső piac működőképességének fokozása, különösen a szabályozás és a felügyelet magas, hatékony és egyenletes szintje révén; a közös értékek védelme (pl. a pénzügyi rendszer stabilitása); egyenlő versenyfeltételek biztosítása; a nemzetközi felügyeleti koordináció fokozása stb. hatóság, nem bizottság határozatokat, kötelezően alkalmazandó technikai sztenderdeket hozhat a felügyeleti konvergencia elősegítése teljes körű részvétel a felügyeleti kollégiumokban közreműködik a nemzeti felügyeletek közötti viták megoldásában, megegyezés hiányában dönt rendkívüli helyzetekben koordinál a felügyeletek között, egyes esetekben intézkedésre kötelezheti a felügyeleteket

64 Az EIOPA feladatai, tevékenységi köre hozzájárul magas színvonalú közös szabályozási és felügyeleti standardok és gyakorlatok kialakításához, különösen az uniós intézmények számára nyújtott vélemények, iránymutatások, ajánlások, valamint szabályozástechnikai és végrehajtás-technikai standardtervezetek kidolgozása révén ösztönzi és megkönnyíti a hatáskörrel rendelkező hatóságok között a feladatok és hatáskörök átruházását megszervezi és lefolytatja a hatáskörrel rendelkező hatóságokról szóló összehasonlító elemzések elkészítését, beleértve az iránymutatások és ajánlások kibocsátását és a bevált gyakorlatok megállapítását megfigyeli és értékeli a piaci fejleményeket gazdasági elemzést készít a piacokról elősegíti a kötvénytulajdonosok, nyugdíjrendszeri tagok és a kedvezményezettek védelmét hozzájárul a felügyeleti kollégiumok következetes és koherens működéséhez

65 Az EIOPA hatáskörei szabályozástechnikai standardtervezetek kidolgozása végrehajtás-technikai standardtervezetek kidolgozása iránymutatások és ajánlások kibocsátása a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak címzett egyedi határozathozatal a közvetlenül alkalmazandó uniós jogot érintő ügyekben a pénzügyi intézményeknek címzett egyedi határozathozatal az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak vagy a Bizottságnak szóló vélemények kibocsátása a pénzügyi intézményekre vonatkozó szükséges információk összegyűjtése közös módszertan kidolgozása a termékjellemzők és a forgalmazási folyamatok által az intézmények pénzügyi helyzetére és a fogyasztók védelmére gyakorolt hatások értékelésére központilag hozzáférhető adatbázis készítése a nyilvántartott pénzügyi intézményekről a hatáskörébe tartozó területen

66 Az uniós biztosítási jog jelentős változásokat eredményezett a biztosítási közjog területén a nemzeti szabályozásokban alapvető változások a felügyelő hatóságok tevékenységében (hatáskörök megosztása, együttműködési kötelezettség, fizetőképességi felügyeleti jogosítványok előtérbe kerülése)

67 Az uniós jogi szabályozás célja a biztosítók, illetve a biztosítási piac egyéb szereplői bármely tagállamban szabadon, korlátozásoktól mentesen árusíthassák termékeiket, nyújthassák szolgáltatásaikat a fogyasztók szabadon választhassanak a valamennyi tagállamban található valamennyi biztosítási termékből, szolgáltatásból

68 Szolvencia II irányelv (2009/138/EK irányelv) az uniós biztosítási ágazat újraszabályozása a prudenciális és a tőkekövetelmények „bázeli alapokra” történő átállítása hatályba lépése előtt módosításra került (pénzügyi válság) Omnibus II irányelv (a biztosítási ágazat új felügyeleti struktúrája, az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság létrehozásának figyelembevétele érdekében)

69 Szolvencia II irányelv: a biztosítási tevékenység feletti felügyelet átalakul üzleti modell alapú felügyelet a biztosító tevékenysége, stratégiája, üzleti tervei a középpontban az előretekintő szemlélet erősödése monitoring rendszer, ellenőrzések fejlesztése

70 A Bizottság végrehajtási rendeletei pl. 2015/460/EU végrehajtási rendelet a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően a belső modell jóváhagyására szolgáló eljárás tekintetében végrehajtás-technikai standardok meghatározásáról 2015/500/EU végrehajtási rendelet a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően az illeszkedési kiigazítás alkalmazásának felügyeleti jóváhagyása során követendő eljárásokra vonatkozó végrehajtás-technikai standardok meghatározásáról

71 Az EIOPA iránymutatásai 1094/2010/EU rendelet („EIOPA rendelet”): az EIOPA a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságoknak címzett iránymutatásokat bocsát ki arról, hogyan kell eljárni a 2009/138/EK irányelv (Szolvencia II irányelv) alkalmazásához vezető előkészítő szakasz során a hatáskörrel rendelkező hatóságok és a pénzügyi intézmények minden erőfeszítést megtesznek azért, hogy megfeleljenek az iránymutatásoknak és az ajánlásoknak a hatóságoknak az iránymutatásokat megfelelő módon be kell építeniük saját szabályozási vagy felügyeleti kereteikbe az iránymutatások olyan előkészítő munkának tekintendők, amely a Szolvencia II fő területeivel kapcsolatos felkészülés előmozdításával biztosítani kívánja a biztosítók megfelelő irányítását, valamint azt, hogy a felügyeleti hatóságok elegendő információval rendelkezzenek fő területek: irányítási rendszer, ezen belül a kockázatkezelési rendszer és a saját kockázat előretekintő értékelése (a saját kockázat- és szolvenciaértékelés elvei alapján), a belső modellek iránti előzetes engedélykérelmezés és az információk továbbítása a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságoknak

72 Hárompilléres modell I. pillér: mennyiségi követelmények II. pillér: felügyeleti eljárások, irányítási követelmények III. pillér: adatszolgáltatás, közzététel

73 Saját kockázat és szolvencia értékelés (ORSA) a Szolvencia II. egyik legjelentősebb újdonsága a kvalitatív követelmények, és ezen belül a kockázatkezelési rendszer része célja: a biztosító vezetésének segítése, információs bázisának kibővítése a kockázatkezelési, tőkemenedzsment szempontok jövőbe mutató elemzése és felmérése útján annak érdekében, hogy a vezetői döntések kockázati szempontból megalapozottak legyenek egy olyan folyamat, amely az üzleti tervhez kapcsolódóan, annak időtávjával megegyező időhorizonton felméri a biztosító kockázati helyzetét és előrejelzi a tőkehelyzetet, a tőke-megfelelés várható alakulását. számításba kell venni olyan váratlan, de azért reálisan bekövetkező krízis-helyzeteket, amelyek a biztosító pénzügyi helyzetére jelentős hatással vannak (stressz, illetve szcenárió tesztek). nem feladata az első pillérben megállapított tőkeszükségletek felülírása évente beszámolót kell készíteni a biztosító vezetése, illetve a felügyelet számára (lásd Hanák Gábor: Szolvencia II ante portas, Biztosítás és Kockázat 2014/1.)

74 Az MNB az Alaptörvényben az MNB Magyarország központi bankja sarkalatos törvényben meghatározott módon felelős a monetáris politikáért ellátja a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét szervezetének és működésének részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg elnökét és alelnökeit a köztársasági elnök hat évre nevezi ki elnöke az MNB tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek elnöke törvényben kapott felhatalmazás alapján, sarkalatos törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet ad ki, amely törvénnyel nem lehet ellentétes

75 Az MNB tagja a Központi Bankok Európai Rendszerének tagja a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerében betöltött tagságára tekintettel ellátja az Európai Bankhatóság, az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság, az Európai Értékpapír- piaci Hatóság és az Európai Rendszerkockázati Testület hatásköréből eredő, MNB-re háruló feladatokat

76 Az MNB jogállása az MNB, valamint szerveinek tagjai az MNBtv.-ben foglalt feladataik végrehajtása és kötelességeik teljesítése során függetlenek, nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat a Kormánytól, az Európai Központi Bank és (kivételekkel) az Európai Unió intézményeitől, szerveitől és hivatalaitól, a tagállamok kormányaitól vagy bármilyen más szervezettől, illetve politikai párttól. a Kormány vagy bármilyen más szervezet tiszteletben tartja ezt az elvet és nem kísérli meg az MNB, valamint szervei tagjainak befolyásolását feladataik ellátása során

77 Az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának fenntartását, ellenállóképességének növelését, a gazdasági növekedéshez való fenntartható hozzájárulásának biztosítását és a rendelkezésére álló eszközökkel a Kormány gazdaságpolitikáját

78 Az MNB feladatai meghatározza és megvalósítja a monetáris politikát Magyarország hivatalos pénznemében bankjegyet és érmét bocsát ki a magyar gazdaság külső stabilitásának megőrzése érdekében hivatalos deviza- és aranytartalékot képez és kezeli azt a devizatartalék kezelésével és az árfolyampolitika végrehajtásával kapcsolatban devizaműveleteket végez felvigyázza a fizetési és elszámolási, valamint az értékpapír- elszámolási rendszereket kialakítja a pénzügyi közvetítőrendszer egészének stabilitására vonatkozó makroprudenciális politikát ellátja a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét a PBT útján bírósági eljáráson kívül rendez egyes vitás ügyeket

79 Makroprudenciális politika célja: a pénzügyi közvetítőrendszer ellenállóképességének növelése, valamint a pénzügyi közvetítőrendszernek a gazdasági növekedéshez való fenntartható hozzájárulásának biztosítása feltárja a pénzügyi közvetítőrendszer egészét fenyegető üzleti és gazdasági kockázatokat elősegíti a rendszerszintű kockázatok kialakulásának megelőzését a már kialakult rendszerszintű kockázatok csökkentése vagy megszüntetése, továbbá hitelpiaci zavar esetén a hitelezés ösztönzésével, a túlzott hitelkiáramlás esetén annak visszafogásával járul hozzá a közvetítőrendszer gazdaságfinanszírozó funkciójának kiegyensúlyozott megvalósulásához

80 A pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletének célja a pénzügyi közvetítőrendszer zavartalan, átlátható és hatékony működésének biztosítása a pénzügyi közvetítőrendszer részét képező személyek és szervezetek prudens működésének elősegítése, a tulajdonosok gondos joggyakorlásának felügyelete az egyes pénzügyi szervezeteket, illetve a pénzügyi szervezetek egyes szektorait fenyegető, nemkívánatos üzleti és gazdasági kockázatok feltárása, a már kialakult egyedi vagy szektoriális kockázatok csökkentése vagy megszüntetése, illetve az egyes pénzügyi szervezetek prudens működésének biztosítása érdekében megelőző intézkedések alkalmazása a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevők érdekeinek védelme, a pénzügyi közvetítőrendszerrel szembeni közbizalom erősítése

81 A Pénzügyi Békéltető Testület az MNB által működtetett szakmailag független testület ellátja a pénzügyi alternatív vitarendezési fórumok európai hálózatának (FIN-Net) alapító okiratában megállapított feladatokat

82 A Pénzügyi Békéltető Testület a fogyasztó és a felügyelet személy vagy szervezet között - szolgáltatás igénybevételére vonatkozó - jogviszony létrejöttével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy (pénzügyi fogyasztói jogvita) bírósági eljáráson kívüli rendezése eljárása a fogyasztó kérelmére indul egyezség létrehozását kísérli meg


Letölteni ppt "Biztosítás dr. Zavodnyik József. Biztosítás alapfogalmak természeti és ember által okozott katasztrófák a világ biztosítási piaca a magyar biztosítási."

Hasonló előadás


Google Hirdetések