Európai Ifjúsági Fórum Az Európai Ifjúsági Fórumot (EYF) 1979-ben hozták létre a célból, hogy európai szinten képviselje az ifjúsági szervezeteket, és.

Az előadások a következő témára: "Európai Ifjúsági Fórum Az Európai Ifjúsági Fórumot (EYF) 1979-ben hozták létre a célból, hogy európai szinten képviselje az ifjúsági szervezeteket, és."— Előadás másolata:

1 Európai Ifjúsági Fórum Az Európai Ifjúsági Fórumot (EYF) 1979-ben hozták létre a célból, hogy európai szinten képviselje az ifjúsági szervezeteket, és párbeszédet kezdjen a fiatalokkal. Tagjai az EU tagállamok nemzeti ifjúsági tanácsai és különféle nemzetközi nem-kormányzati ifjúsági szervezetek. 1996– os szervezeti reformja óta a nem EU-tagállam európai országok nemzeti ifjúsági tanácsai is teljes jogú tagjai az Európai Ifjúsági Fórumnak. - Elősegíti napi szinten a kapcsolatteremtést és a kommunikációt tagszervezetei között – amelyek több millió fiatalt tömörítenek -, valamint a tagszervezetek és individuális fiatalok között. - Célja, hogy jelentősebb képviselteti szerepe legyen. Az EYF jelentős szakmai tapasztalattal rendelkezik az ifjúsági munka, ifjúságpolitika, a nem-kormányzati ifjúsági szektor és a civil szféra kérdéseiben. Az EYF képviselteti magát az Európai Bizottság különféle munkacsoportjaiban, és részt vesz az Ifjúság 2000-2006 Program projektelbírálási folyamatában. Az EYF nagyon fontos szerepet játszott a konzultációs folyamatban ami a Fehér Könyvet eredményezte. Részt vett a fiatalokkal való konzultációkban, és a Bizottsággal és az ESC-vel közösen megszervezte a civil szervezetek konzultációját. Az EYF saját vitaanyaggal is hozzájárult a Fehér Könyv elkészüléséhez. Fehér könyv: Stratégia és kulcsfontosságú célok az Európai Unió ifjúságpolitkájához, az Európai Ifjúsági fórum második hozzájárulása az Európai Bizottságnak az Ifjúságpolitkáról szóló Fehér Könyvéhez, melyet a Tanács tagjai 2001 április 6-7-én, Brüsszelben fogadtak el.

2 Európa Tanács 1970-ben az Európa Tanács létrehozta az Európai Ifjúsági Központot (EYC) és az Európai Ifjúsági Alapítványt (EYF) Strasbourgban. 1995- ben megnyitottak egy második Európai Ifjúsági Központot Budapesten. Az EYC és az EYF programjait és projektjeit a co-management rendszer alapján irányítják[1]. 1970-ben az Európa Tanács létrehozta az Európai Ifjúsági Központot (EYC) és az Európai Ifjúsági Alapítványt (EYF) Strasbourgban. 1995- ben megnyitottak egy második Európai Ifjúsági Központot Budapesten. Az EYC és az EYF programjait és projektjeit a co-management rendszer alapján irányítják[1].[1] Az Európa Tanács számos nyilatkozatot és javaslatot fogadott el az alábbi témakörökben: a fiatalok részvétele, polgáriság, nem-formális oktatás, mobilitás, és a rasszizmus elleni küzdelem. Az Európa Tanács számos nyilatkozatot és javaslatot fogadott el az alábbi témakörökben: a fiatalok részvétele, polgáriság, nem-formális oktatás, mobilitás, és a rasszizmus elleni küzdelem. 1992 márciusában az Európa Tanács elfogadta a Fiatalok Városi és Regionális Közéletben való Részvételének Európai Kartáját.[2] A Karta a fiatalok nagyobb mértékű részvételét sürgeti a regionális és helyi szintű közügyekben, és „a részvétel különböző formáinak” megvalósítására hív fel, amleyek vonatkozzanak „minden fiatalra, diszkrimináció nélkül. A fiatalok részvételéről és a civil szféra jövőjéről szóló ajánlásban a Miniszteri Bizottság megerősítette „a fiatalok részvételének fontosságát a civil társadalom fejlődésében, mint a demokratikus társadalom folyamatos megújulásának forrása.”[3] 1992 márciusában az Európa Tanács elfogadta a Fiatalok Városi és Regionális Közéletben való Részvételének Európai Kartáját.[2] A Karta a fiatalok nagyobb mértékű részvételét sürgeti a regionális és helyi szintű közügyekben, és „a részvétel különböző formáinak” megvalósítására hív fel, amleyek vonatkozzanak „minden fiatalra, diszkrimináció nélkül. A fiatalok részvételéről és a civil szféra jövőjéről szóló ajánlásban a Miniszteri Bizottság megerősítette „a fiatalok részvételének fontosságát a civil társadalom fejlődésében, mint a demokratikus társadalom folyamatos megújulásának forrása.”[3][2][3][2][3] [1][1] A co-management elvével kapcsolatban ld. A 20-es lábjegyzetet. [1] [2][2] 237. határozat, elfogadva 19.3.1992, Európa Helyi és Regionális Önkormányzatainak Kongresszusa (CLRAE) által. [2] [3][3] Minisztrei Bizottság, R(97)3-as számú ajánlás, elfogadva 4.2.1997 [3]