Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szeldzsukok, keresztesháborúk. Háttér Ny-Európa: feudalizmus, technika, áru- és pénzviszonyok, városiasodás Világi uralkodók célja: hódítás, földszerzés.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szeldzsukok, keresztesháborúk. Háttér Ny-Európa: feudalizmus, technika, áru- és pénzviszonyok, városiasodás Világi uralkodók célja: hódítás, földszerzés."— Előadás másolata:

1 Szeldzsukok, keresztesháborúk

2 Háttér Ny-Európa: feudalizmus, technika, áru- és pénzviszonyok, városiasodás Világi uralkodók célja: hódítás, földszerzés Pápaság - császárság VII.Gergely: –pápaság elsődlegessége –Cél: politikai és szellemi vezetés –Fennhatóság bizánci egyház fölött –Kelet-római területek visszaszerzése a muszlimoktól –Világi fejedelmek függőségbe vonása

3

4 Háttér 2 395: Római Birodalom kettészakad 10. sz-ra összeszűkül Cél: elveszett területek visszaszerzése 11.sz.: szeldzsuk-törökök 1054: keleti és nyugati egyház szakadás

5 Háttér 3 Iszlám világ: bomlás Abbászidák, önálló dinasztiák sora, vazírok, emirek Egyiptom : síita Fátimidák, külön kalifa Erősödő török befolyás (Abbászidák: hadifoglyok, rabszolgák, hadsereg legerősebb eleme) Szeldzsuk fenyegetés (elveszik Damaszkuszt és Jeruzsálemet) Fátimida jó viszony Bizánccal

6 Törökök az iszlámban iszlám 3 nagy etnikumának (+ arab és perzsa) egyike “török”: i.u. 6.sz., kínai évkönyvek: Közép-Ázsia egy birodalma, melyet ez a nép alapított Kettészakadt: keleti és nyugati 6.sz.: kapcsolat nagy civilizációkkal (Bizánc, Perzsia, Kína, India) 8.sz.: keleti türkök egy csoportja (ujgurok) állam Kína Ény-i határán 8.sz.: arabok: kapcsolat Belső-Ázsia török népeivel 9. sz. eleje: iszlám kalifák török rabszolgái kiváltságos kaszt - hadsereg magja 9.sz.: első török uralkodók - egyre több

7 Türkök iszlamizációja Keleti türkök: manicheizmus, nyugati türk törzs: kazárok: judaizmus Iszlamizáció fokozatosan, törzsenként eltérő módon Egyesek már Omajjád-korban Abbászidák alatt tömegesen –Rabszolgaság: egyes törzsek eladták fiaikat –Egész törzsek Abbászidák szolgálatába –Gázik: muszlim határőr harcosok - védelem nem muszlim türköktől

8 Ghaznavidák Számánidák gázi harcosai Ghazna: Kabultól 145 km: ikta Szebük tegin ( ) és fia Mahmúd ( ) Birodalom fénykora 1035 körül (Kelet- Irán, Afganisztán, Pakisztán, Észak-India) Iszlám kiterjesztése indiai szubkontinensre

9

10 Szeldzsukok Szeldzsuk türk vezér 956 körül veszi fel az iszlámot Számánidák majd Ghaznavidák szolgálatában Cserében iktát kaptak Újabb türk törzsek, Ghaznavidák legyőzése (1040) : “nagy” szeldzsuk török dinasztia 1055: Bagdad elfoglalása –kalifa (Abbászida) névleges hatalma –szeldzsuk vezető (Togril bég) szultán (“főhatalom”) –elveszi a kalifa lányát

11 Szeldzsukok 2 Azerbajdzsán, Örményország, Anatólia (1071 Manzikert [ma Malazgirt]: Bizánc legyőzése - Alp Arszlán) Fátimidák kiszorítása Palesztinából 1071: Jeruzsálem elfoglalása Fénykor: Maliksah –Nizám al-Mulk: perzsa “főminiszter” –Nagy birodalom, de emírek helyi hatalma –Iszlám és ulemá egységesíti –Madraszák hálózata - dár al-iszlám –1067 Bagdad: Nizámijja

12 Szeldzsukok 3 Maliksah 1092-es halála után birodalom szétesett –Három szultanátus (Rúm, Hamadan, Merv) –“rúmi” szeldzsukok: bizánci területen Rúm Szultanátus (Konya - Ikónium) –Egy sor emirátus (1092: asszaszinok)

13

14

15

16 Szeldzsukok 4 Hatások –Keleti részek eltörökösödése –Szunnita uralom helyreállítása –Perzsa intézményrendszer és kultúra –Medresze-rendszer elterjedése –Ikta-rendszer szabályozása –Bizánc meggyengítése

17 Szeldzsukok 5 Első türk bevándorlási hullám: letelepedtek, “civilizálódtak” (“hadar”) Integrálódtak “iszlám-bizánci” hatalmi rendszerbe (bizánci hadseregben katonák) Második hullám: nomád (“badv”) - letelepítése nem sikerül Majd harmadik hullám: mongolok –1243: Konya bevétele: szeldzsuk uralom vége –1258: Bagdad elfoglalása: abbászida uralom vége

18 Dzsaláluddín Rúmi ( )

19 Rúmi sírja Konyában

20 Rúmi követői: forgó dervisek

21 Keresztesháborúk Mintegy 200 év Csak egyik fél (keresztény) tartja számon –Európai emlékezet része –Közhelyek, nem tények –Kereszténységgel összefonódott európaiság agresszív tételezésének kiindulópontja –11.sz.: keresztény Európa. Önmaga megfogalmazása - “másik” tagadása Muszlimok csak jóval később és visszamenőleg

22 Hozadék Európai gyarmatosítás kezdete –Többlet népesség letelepítése –Duális társadalmak Olasz városállamok (Velence, Genova, Pisa) kereskedelmi expanziója –Földközi-tenger újbóli megnyitása európai kereskedelem számára Vallási szempontok háttérbe szorulása –Dinasztikus érdekek, nagyhatalmi politika Zsidóüldözések, pogromok, modern antiszemitizmus toposzai Keleti és nyugati kereszténység eltávolítása

23 Keresztesháb. előzmény Bizánci aggodalom nomád türkök behatolása miatt a keresztény területekre I. Alexiosz Komnénosz bizánci baszileusz (kelet-római császár) segélykérése a Nyugathoz (1091) 1095 II. Orbán pápa ( ), Clermont- i zsinat: felhívás a Szent Sír felszabadítására (muszlimok akadályozzák a zarándoklatot) “szent háború” “Deus le volt!” - “Isten akarja!”

24 Célok Egyházi bevételek növelése Nyugati és keleti egyház egyesítése “Jeruzsálem felszabadítása” Muszlimok kiűzése Európából

25 II. Orbán The noble race of Franks must come to the aid their fellow Christians in the East. The infidel Turks are advancing into the heart of Eastern Christendom; Christians are being oppressed and attacked; churches and holy places are being defiled. Jerusalem is groaning under the Saracen yoke. The Holy Sepulchre is in Moslem hands and has been turned into a mosque. Pilgrims are harassed and even prevented from access to the Holy Land.

26 II. Orbán 2 The West must march to the defense of the East. All should go, rich and poor alike. The Franks must stop their internal wars and squabbles. Let them go instead against the infidel and fight a righteous war. God himself would lead them, for they would be doing His work. There will be absolution and remission of sins for all who die in the service of Christ. Here they are poor and miserable sinners; there they will be rich and happy. Let none hesitate; they must march next summer. Deus Vult!

27 Tények II. Orbán érvei hamisak Keresztényekkel szembeni tolerancia Vallás helyett etnikum szerepe –Források: arab és bizánci fél, nem muszlimok és keresztények –Keresztény arabok hódító muszlim arabokhoz csatlakoztak –Muszlimok: harc Bizánc ellen, de egyiptomi és szíriai keresztényekkel jó kapcsolat

28 Polémia, hitviták Ellenfél szentírása elferdíti az igazságot Hamis hirdetés okainak keresése 8. századtól keresztes háborúkig 5 nagy vita (Ibn Munkidz 253)

29 Szent háború bellum iustum (bellum sacrum) - dzsihád Jézusi kereszténységben nincs Ágoston és I. Gergely II. Orbán –Fegyveres zarándoklat –Zarándok peregrinus: idegen, száműzött Keresztény igazi hazája a mennyekben Igaz keresztény élete végéig úton van 2.sz-tól peregrinatió Jézus életével kapcsolatos helyekhez - Jeruzsálem 11.sz-tól zarándoklat bűnbocsánati jellege

30 Szent háború 2 Ágoston: iustum bellum –Védekezés –Elrabolt javak/területek visszaszerzése Bellum sacrum: egyház érdekében és egyházi legitimációval 9-10.sz-tól: pogány támadások Először védekező, majd támadó háború - hajdan a kereszténységhez tartozó javak/területek visszaszerzése 3. Keresztes háborútól: a Szent Föld Jézus öröksége Világi hatalomra törekvő keresztény egyház expanziója

31 Dzsihád 1 Mohamed nem egyértelmű M. az iszlámot univerzálisnak tekintette-e Erővel terjeszteni akarta-e vagy csak a maga közössége elismerését kívánta Mekka: egyetemes Medina: Ábrahám-vallás - iszlám “arabizálása”, “etnicizálása” Térítés csak arab hitetlenekkel szemben, zsidók és keresztények felé nem Saría “ideális” szabályozása - konkrét gyakorlat eltérései

32 Dzsihád 2 Keresztes hadjáratok idején nincs dzsihád Nincs egységes birodalom, anarchia, széttagoltság Törzsi hagyományokat őrző fejedelemségek Szövetségek nem vallás szerint Muszlim-frank együttélés Dzsihád csak Imád ad-Dín Zangí, moszuli atabég ( ) –1144: Edessza elfoglalása

33

34 Első keresztes háború Iconiumi szeldzsuk szultán, Kilidzs Arszlán ellen 1096 Nikaia (Nicea): szeldzsuk győzelem 1097: Nicea elesik (Bizáncnak adja meg magát) 1098: Edesszai grófság, Antiochiai fejedelemség 1098: Fátimidák elfoglalják Jeruzsálemet Szövetségi ajánlat a kereszteseknek Török emírek közötti megosztottságok, hatalmi harcok Mindenki harcolt mindenki ellen: szövetségek nem vallási hovatartozás, hanem pillanatnyi érdekek szerint

35 Jeruzsálem elfoglalása 40 napos ostrom 1000 fátimida védő július 15, Bouillon Gottfried Iftikár ad-Daula és kísérete váltságdíjért szabadon elvonulhat Kegyetlenkedések, muszlim és zsidó áldozat (Runciman 223, Maalouf 86-89)

36 Keresztes államok Jeruzsálemi Királyság Antiokhiai Fejedelemség Tripoliszi Grófság Edesszai Grófság + Kis-Örményország (szeldzsukok elől menekült örmény keresztények állama)

37

38

39 Mi tekinthető keresztes hadjáratnak? Hagyományos: –1095 (Clermont-i zsinat) (Akka visszafoglalása) –1291 utáni pápai hadjáratok már nem Revizionista (pluralista): –Minden, pogányok vagy eretnekek ellen indított hadjárat

40 Keresztes hadjáratok (1) 2. ( ): III. Konrád császár és VII. Lajos francia király 3. ( ): Barbarossa Frigyes császár (+ II. Fülöp francia és Oroszlánszívű Richárd angol király) 4. ( ): III. Ince pápa 5. ( ): II. Frigyes 6. ( ): Szent Lajos király 7. (1270): Szent Lajos király

41 Keresztes hadjáratok (2) Baltikum (13.sz.) Albigens irtóhadjárat ( ) Bizánc elleni 4. Kereszteshadjárat (1204) Hohenstaufen uralkodók elleni háborúk ( ) Szicíliai vecsernyék háborúi ( ) Olaszországi pápai hadjáratok 14.sz. Törökök elleni háborúk Husziták elleni harcok ( ) Francia vallásháborúk (1560-as es évek) Spanyol ármáda tevékenysége

42

43

44 Keresztes sikerek okai Muszlim széttagoltság –Rivalizáló emírségek –Nincs központi hatalom Abbászida kalifa gyengesége Zömmel nem muszlim lakosok –Keresztények (örmények, görög ortodoxok, szír jakobiták) - vallási autonómia –zsidók Iszlám szempontjából periferiális területek Keresztes-muszlim szövetségek

45 Számbeli aránytalanság 1100 körül: – frank (300 lovas, 1200 gyalogos + családjaik) –Muszlimok: Szíria 2.3 millió, Egyiptom 2.5 millió, Anatólia 4 millió) 1187 körül: –Kb frank (Jeruzsálem , Akka , Türosz )

46 Keresztesek kiűzése 1144: Zengi, moszuli kormányzó elfoglalja Edesszai Grófságot Egyiptomban kurd Szaláhaddín (Szaladin) Fátimidák vazír-ja Fátimida kalifa halála (1171) után szultán - Ajjubida dinasztia (szunnita) - Egyiptom + Szíria 1187: hattini csata: győzelem keresztesek felett 1187: Jeruzsálem visszafoglalása

47 Katonai-politikai motivációk Zangí fia, Núr ad-Dín ( ) –csak kényszerűségből harcol keresztesek ellen –Öccse I. Szajf ad-Dín Ghází ( ) kelet felé elállta az útját –Fátimidák és egyéb emírek ellen is harcol Szaláh ad-Dín –Nem működik együtt Núr ad-Dínnel –Cél: dinasztia, Egyiptom és Szíria feletti ellenőrzés –Harcol bizánciakkal, muszlim emírekkel, frankokkal

48 Ajjubidák Keresztesekkel kapcsolatok 1229: al-Kámil szerződése II. Frigyes (arabul folyékonyan beszélő) német-római császárral –Jeruzsálem kereszteseké –Zsidóknak távozniuk kell –Harám as-Saríf felett muszlim szuverenitás 1244: Jeruzsálem ismét muszlimoké Ajjubidák serege: türk rabszolgákból lett katonák (mamlúkok)

49

50

51

52

53

54

55 A kairói Citadella

56

57

58


Letölteni ppt "Szeldzsukok, keresztesháborúk. Háttér Ny-Európa: feudalizmus, technika, áru- és pénzviszonyok, városiasodás Világi uralkodók célja: hódítás, földszerzés."

Hasonló előadás


Google Hirdetések