Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Gyepgazdálkodás Természeti tényezők: A gyepek ökológiai (termőhelyi) adottságainak értékelése.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Gyepgazdálkodás Természeti tényezők: A gyepek ökológiai (termőhelyi) adottságainak értékelése."— Előadás másolata:

1 Gyepgazdálkodás Természeti tényezők: A gyepek ökológiai (termőhelyi) adottságainak értékelése

2 Gyep, mint termőhely gyep művelési ág

3 A fontosabb művelési ágak aránya (%) 1000 lakosra jutó terület (ha)

4 Magyarország földhasználata Művelési ágak megoszlása (%)

5 A földhasználat változása

6 Magyarország földhasználata ezer ha Mg. terület: –szántó: –kert: –gyümölcsös: –szőlő: –gyep:

7 Magyarország földhasználata ezer ha Összterület: –Mg terület*: –“Egyéb”*: –Műv. alól kiv. ter.: *termőterület

8 A művelési ágak változása

9

10 Földhasználat változás

11 Földrajzi fekvés Földrajzi körök A szélességi és hosszúsági körök (koordináták) adják meg a terület pontos helyét a földön A szélességi körök (0-90 fok a északi és déli féltekén) - jelzik a terület egységre eső napenergia mennyiségét - ami elsődlegesen szabja meg a növények termelését (amely az állatvilág táplálkozásának is az alapja) A szélességi körök (0-90 fok a északi és déli féltekén) - jelzik a terület egységre eső napenergia mennyiségét - ami elsődlegesen szabja meg a növények termelését (amely az állatvilág táplálkozásának is az alapja) Az elméletileg lehetséges termés, szárazanyag t/ha-ban, szélességi körök szerint (köv. tábl.) Tengerszint feletti magasság Az örök hó határa szintén meghatározza a gyep (és általánosan a növények) terméslehetőségét az adott térben A tengerszint feletti magasság hatása a hóhatárra és a gyep lehetséges termésére (tábl.)

12 A hazánkat határoló földrajzi fokhálózati vonalak Magyarország legészakibb pontját (é. sz. 48°35') a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Füzér településtől északra, a Nagy-Milic hegycsúcs közelében jelölik ki, a legdélibb pont (é. sz. 45°48') a Baranya megyei Beremendtől délre helyezkedik el.

13

14 Domborzati, felszíni adottságok Síkvidéki (alföldi), domb- és hegyvidéki gyepterületek Síkvidéki (alföldi), domb- és hegyvidéki gyepterületek - síkvidéki: mintegy 50% ( 5%-nál nem nagyobb lejtésű terület) - síkvidéki: mintegy 50% ( 5%-nál nem nagyobb lejtésű terület) - dombvidéki: a gyepek kb. 33%-a (15-25%-os lejtésű gyepek) - dombvidéki: a gyepek kb. 33%-a (15-25%-os lejtésű gyepek) - „hegyvidéki”: mintegy 80 ezer ha (25%-nál meredekebb) - „hegyvidéki”: mintegy 80 ezer ha (25%-nál meredekebb) Lejtésviszonyok: - meredekség - lejtőhossz - lejtőhossz az erózió lehetséges mértékét határozzák meg - lejtésirány – égtáj szerinti tájoltság v. kitettség az erózió lehetséges mértékét határozzák meg - lejtésirány – égtáj szerinti tájoltság v. kitettség hőfelesleg (és csapadékhiány) esetén kedvezőbb az É.-i és K.-i kitettség hőfelesleg (és csapadékhiány) esetén kedvezőbb az É.-i és K.-i kitettség

15 Éghajlati adottságok A földrajzi fekvés és további globális és helyi tényezők határozzák meg. ► Hőmérséklet - a növényzet növekedésének időkeretét - a szervesanyag termelés mértékét határozza meg - hő-összeg – átlag(közép) hőmérséklet ► Csapadék - a gyep fajlagos vízigénye relatíve magas (600l/sz.a. kg felett) - a teny. időszak átl. vízfogyasztása mintegy 3mm/nap - a csapadék és a hőmérséklet összefüggése – klímaindex - klímaindex: mm/°C (évi) 0,20-0,25mm között az optimum ► Légpára-tartalom - a gyep növekedésére nagy hatással van (60% rel. pt. alatt kedvezőtl.)

16 Talajviszonyok ► Talajtípus - hazai gyepek jórész a kedvezőtlenebb talajokon -megoszlása talajtípusok szerint (táblázat) -meghatározó a talaj víz- és tápanyag-gazdálkoása ► A talaj vízellátottsága - a vízellátottság mértéke (a pórustérfogat hány %-a telített vízzel) - a gyep fekvése (táblázat) ► A talaj tápanyag-tartalma - alapvetően befolyásolja a gyepnövények fejlődését, a társulás viszonyokat végső soron a termés mennyiségét és minőségét - a fűfélék a talaj N-tartalmára reagálnak erőteljesen

17 Intenzív szántóföldi művelésre alkalmas területek Szűcs és Máté (1973) alapján Máté, Tóth és Hermann(2002)

18 Szűcs és Máté (1973) alapján Máté, Tóth és Hermann (2002) Szántóföldként a környezeti viszonyokhoz alkalmazkodó intenzív művelésre feltételesen javasolható területek

19 Gyep- és erdőgazdálkodásra javasolható területek Szűcs és Máté (1973) alapján Máté, Tóth és Hermann (2002)

20 A gyepek talajtípusonkénti megoszlása A talajtípus megnevezése Terület Területi arány (ha) (%) ___________________________________________________________________________________________________________________________________ Csernozjom, réti és öntés talaj ,94 Savanyú talaj (barna erdőtalaj, savanyú réti talaj) ,60 Szikes talaj ,12 Homok talaj ,80 Láp talaj ,09 Köves, kopár talaj ,45 ____________________________________________________________________________________________________________________________________ Összesen: ,00 ____________________________________________________________________________________________________________________________________

21 A gyep talajökológai viszonyai, várható termése és állateltartó képessége Hidrológiai gyeptípus Ökológiai fekvés típus A talaj pólustérfogat évi átlagos víztelitettsége % Várható száraz- anyag termés t/ha Tervezhető számosállat eltartó képesség db Xerofita Aszályos ,5 0,2 Mezoxerofita Száraz ,0-1,5 0,4-06 Mezofita Üde ,0-4,0 0,8-1,6 Mezohigrofita Nedves ,0 1,5-2,0 Higrofita Vizenyős 100 (6,0) (2,5)

22

23 CORINE Land Cover

24

25 Gyepterületek földminősítése, földértékelése és földhasználati információja a D-e-Meter rendszerben

26 D-e-Meter földminőségek országos áttekintő térképe 2001-D-e-Meter Forrás: Tóth, 2007.

27 Mi a földminőség mértéke? termékenység = termés A földminősítés alapja nem egy adott területen nyert termés mennyisége, hanem az ugyanolyan talajokról hosszú idő alatt gyűjtött átlagtermések Termékenység mérés Számszerűsíteni kell a földek produkciós potenciálját, mért terméshozamok alapján

28 Hosszú idősoros adatokat kell gyűjteni sok gazdaságból azonos talajtípusokon és ezen átlagtermések mutatják majd a termékenységet egy adott területen egy adott agrotechnikai színvonal mellett. A talajtermékenység valódi meghatározásához Termékenység mérés Viszonyszám

29 Nevezéktan Jelenlegi nevezéktan félreérthető: Földminősítés – földértékelés – tájértékelés – környezetértékelés Többszempontú termőhely értékelés: közgazdasági, talajtani, természettudományos, esztétikai, természetvédelmi, környezetvédelmi értékelés

30 Többszempontú értékelés KEOP Intelligens Környezetvédelmi Adatbank - INKA

31 Földminősítés fogalma „Az a folyamat, ami során a föld teljesítménye egy vagy több meghatározott használati cél alapján kerül becslésre, és amely folyamat magába foglalja a területről rendelkezésre álló tájforma, talaj, vegetáció, klimatikus és egyéb szempontok szerinti adatok gyűjtését és interpretációját a minősítés céljának legmegfelelőbb földhasználati formák meghatározása és összehasonlítása érdekében." (FAO 1976)

32 Aranykorona Hibái: közgazdasági értékmérő országosan nem összehasonlíthatóak nincs természettudományos alapja nem utal a termelés környezeti feltételeire évhatások kockázati tényezőiről semmiféle információt nem tartalmaznak

33 Mintatérjegyzék

34 A gyepterületek osztályozásának korábbi módszerei a növényösszetétel felvételezése alapján történő osztályozás (Braun-Blanquet, Klapp, Soó), helyszíni felmérés (kvadrát módszer) (Balázs), a termőhelyi adottságok hasznosítása, valamint a gyep termék előállító funkciója alapján történő osztályozás (Baskay-Tóth), a gyep típusának és a gyephasználat intenzitásának figyelembe vétele (Horn és Stefler), a gyeptermesztés és gyephasznosítás lehetőségeit figyelembe vevő osztályozás (Dér)

35 A termőhelyi adottság (termelési lehetőség) becslése, termőhelyminősítés ► Lejtés % - a lejtésszög növekedése terméscsökkenéssel jár - 1% lejtésnövekedés – 2% terméscsökkenés ► Klímaindex - a hőmérséklet szerinti csapadékigény számítása - CSAPADÉK mm/év / HŐMÉRSÉKLET °C - optimum: 0,20 mm/1°C ► Talajszorzó - csernozjomhoz viszonyított relatív érték (csernozjom talaj = 100 %) ► Üdeségi mutató: üde fekvés: 100% vizes és közepes: 80% száraz: 60%

36

37 Gyepterületek fontosabb jellemzői a „Zalai dombság” agroökológiai körzetben Gyepterület: ha átlaglejtés: 12% átl. term. lehetőség csökk.: 24% Éghajlati átlag értékek: csapadék: 669 mm/év hőmérséklet: 10,5 °C/nap klímaind. szerint szüks. csap.: 767mm/év hiány: 98mm/év Talajadottság: a talaj „minősége”a csernozjom %-ában: 87% üdeségi mutató: 75% talajszorzó (0,87 x 0,75): 65,3

38 Miben különböznek a gyepterületek termőkörülményei a szántóföldi növényekétől? a gyep évelő növénytársulás, a gyep termése nem a fiziológiai érettségi állapotában kerül betakarításra, ezért a mennyiségi és minőségi tulajdonságok változóak, a gyepnél csak nagyon ritkán kerül sor az ökológiai stresszhatásokat enyhítő beavatkozásokra, a gyep termésének mérésére csak nagyon ritkán kerül sor

39 Egy korszerű mezőgazdasági földértékelés kívánalmai Földhasználati alternatívák elkülönítése Talajvédelmi akciótervek támogatása Egyszerűen lekérdezhető értékszámok Országosan összehasonlítható értékszámok Talajtani, természettudományos alapokon nyugvó módszertan Növényspecifikusság kifejezése Évjárathatás kifejezése

40 Mezőgazdasági értékelés

41 (A termés mennyiségi és minőségi értékét befolyásoló tényezők) A D-e-Meter gyep modul értékelési rendszere Gyeptermés mennyiség (gyeptípus alapján) szárazanyag t/ha A talaj vízgazdálkodása Agroökológiai körzet Lejtőkategória Gyeptelepítés ideje Évjárat hatás A művelés intenzitása Minőségi faktor A gyep állateltartó képessége nagyállat egység/ha

42 A D-e-Meter pontszámítás és a gyakorlat kapcsolata A Kaposvári Egyetem Szarvas Ágazatának Baltacim jelű gyepterületén a D-e-Meter rendszer alapján számított gyeptermés (t/ha szárazanyag) év = 5,35 t/ha szárazanyag Gyeptermés mennyiség Rétiperje gyeptípus 2,15 t/ha szárazanyag A talaj vízgazdálkodása Faktor: 0,9 Agroökológiai körzet Faktor: 1,6 Lejtőkategória Faktor: 1,2 Gyeptelepítés ideje Faktor: 1,2 Évjárat hatás Faktor: 1,2 A művelés intenzitása Faktor: 1,0 Minőségi faktor Faktor: 1,0 A gyep állateltartó képessége nagyállat egység/ha

43 A Kaposvári Egyetem Szarvas Ágazata Baltacim jelű táblájának termésmennyisége évben (t/ha szárazanyag) Mérési módszer Számított termés5,35 t/ha Mért termés5,41 t/ha

44 A gyep állateltartó képességének kifejezése nagyállat egységben


Letölteni ppt "Gyepgazdálkodás Természeti tényezők: A gyepek ökológiai (termőhelyi) adottságainak értékelése."

Hasonló előadás


Google Hirdetések