Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Válság és virágzás Nyugat-Európában. Gazdasági visszaesés  Gazdasági fejlődés visszaesik – éhínség sújtotta Európát  népesség gyorsabban   mg. termelés.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Válság és virágzás Nyugat-Európában. Gazdasági visszaesés  Gazdasági fejlődés visszaesik – éhínség sújtotta Európát  népesség gyorsabban   mg. termelés."— Előadás másolata:

1 Válság és virágzás Nyugat-Európában

2 Gazdasági visszaesés  Gazdasági fejlődés visszaesik – éhínség sújtotta Európát  népesség gyorsabban   mg. termelés  Mg. visszaesése  föld kimerülése  pusztásodás   éghajlati változás (lehűlés) élelmiszerellátás romlott   Mg. termelés körülményei     egészségi állapot   pestis - ellenálló képesség  (1347)  további lakosságcsökkenés  További negatív hatások  élelmiszerárak, adó   zsoldosok  indulatok  kisebbség és fanatizmus  Válság közepette „reménysugár”  puskapor, könyvnyomtatás, iránytű, óra

3 Flagellánsok - önostorozók A „fekete halál” terjedése

4

5 Itália  Politikai széttagoltság –  gazdasági egység   sok kis állam észak fejlettebb mint dél nincs vezető hatalom  Pápaság tekintélye jelentősen   Politikai széttagoltság  „mindenki, mindenki ellen”  guelf  ghibellin  patrícius  plebejus  kereskedő  iparos   Zsoldosvezérek zsarnok-uralom (signoria)  Signoria  „rend” megteremtése  a császári hatalom névlegessé vált  Erősebb városállamok  városok meghódítása  Milánó  Páviát, Firenze  Toscanát, Velence  Padovát  Független: Párma, Modena }  Társadalmi feszültségek

6

7

8 Donatello: Gattamelata Verrocchio: Colleoni A „zsoldosvezérek” (condottieri)

9

10 Velence és Genova  Velence őse – lagúnákon jött létre a VI. században  védelem a legfontosabb  697 egyesülés  bekapcsolódás a levantei kereskedelembe  XI-XII. század – keresztes hadjáratok  tengeri nagyhatalom  Államhatalom – kereskedőarisztokrácia  Nagytanács  Dózse, 1311 – Tizek Tanácsa  Itália másik vezető hatalma – Genova  kereskedőarisztokrácia  guelf  ghibellin  XIV. század  Velence és Genova háborúja  Velence győzelmével végződött  Velence  terjeszkedés a sz.földön és a Fekete-tenger térségében  Genova  kiszorul keletről  Atlanti-óceán, Hanza kereskedelem  Gazdaság: kereskedelem, textilipar, hajógyártás,

11 Genovai karakko Hanza hulk

12 Velencei kereskedelmi hajók (1300, 1380) Velencei hadigályák (1480, 1520)

13 Firenze a XIV-XV. században  Észak-Itália legvirágzóbb városa  Firenze  gazdagsága  közvetítő kereskedelemből származott  felhalmozott pénzt (tőke)  bank ügyletekbe fektetik (kamat)  A tőkét a mg.-ben és az iparban is kamatoztatták  földvásárlás  árutermelés  bérleti viszony  jobbágyi kötöttségek  (tőkés jelleg)  textilipar, hajógyártás  felvásárlási és kiadási rendszer (szétszórt manufaktúra megjelenése)  Korai tőkés gazdálkodás csirái  a „szegény nép” lázongásai  1378 ciompik felkelése (munkakörülmények miatt)  Firenze belső békéje  a Mediciek hatalomra kerülésével valósul meg

14 Piazza della Signoria Itália a XIV-XV. században

15 Cosimo de Medici

16 A reneszánsz és a humanizmus

17  Történelmi háttér  Európa a XIV. századtól új korszakot nyit. Politikailag, társadalmilag és a kultúra terén megújulás következik.  Az új korszak szellemi irányzata a humanizmus és a reformáció. Művészete a reneszánsz.  Németalföld és Észak-Itália a legfejlettebb terület ekkor.  Több város köztársasággá alakul át. Megjelennek a bankárok, a pénzarisztokraták (Mediciek).  A tudományos gondolkodásban és kutatásban a tapasztalat szerepe megnőtt.  Az iránytű feltalálása nagy felfedezésekhez vezetett (Kolombusz, Vasco da Gama).  Nicolaus Kopernikusz (lengyel) , kiterjesztette kutatásait a világegyetemre. Nicolaus Kopernikusz Mediciek Pitti Palotája Firenze

18  Kialakult a modern, elemző társadalom-felfogás. Állam- és jogelméletek születtek, amelyek:  a szuverenitás  a szabadság  a törvény  a természetjog  az ösztön  a politika  az erkölcs, kérdéseit vizsgálták, pl. Niccolo Machiavelli ( ).  A könyvnyomtatás feltalálása forradalmi változást hozott a művelődés terén.  Beindult a polgárosodás és a reformáció.  A vallási irányzatok vitájában megerősödött az iskolák, és a művészetek szerepe.  Hazánkban a humanista, olasz műveltség első képviselője Vitéz János (Mátyás király nevelője) volt.  A XVI. században a reformáció korában azonban szélesebb rétegekhez is eljut a reneszánsz kultúra és a humanizmus eszméje. (az iskolák és a nyomtatott irodalom segítségével). Niccolo Machiavelli

19  Eszmei háttér a humanizmus  A humánus latin szó emberit jelent. A humanizmus alapgondolata a természet követése volt. Eszményük a kiművelt ember, akinek műveltségi foka egyben az erkölcsi minőség mértéke is. Petrarca és Boccaccio valamint követőik újra felfedezték az antik római és görög írók elfeledett műveit.  Legnagyobb humanista írók és gondolkodók: Pico della Mirandola, Rotteredami Erasmus, François Rabelais, Morus Tamás.  Guttemberg nyomán megindult a könyvnyomtatás. Leon Battista Alberti ( ) felfedezte a perspektíva elvét.  Polihisztorok: tökéletes, sokoldalúan képzett tudósok. Előtérbe került az ember egyénisége, ekkor alakult ki a művész fogalma. A reneszánsz stílusát három szakaszra bontható  Kora reneszánsz ( )  Érett reneszánsz ( )  Késő reneszánsz ( ) Rotteredami Erasmus Morus Tamás

20  Az itáliai művészeti korok:  trecento: 1300-as évek (Giotto, Cimabue, Ambrogio)  Quatrocento: 1400-as évek (Masacco, Fra Angelico, Botticelli)  Cinquecento: 1500-as évek (Leonardo, Rafaello, Michelengelo, Tiziano, Tintoretto, Veronese)  Építészet A világi építészet jelentősége megközelítette az egyházi építészetét. Világi építészeti feladatok: paloták, kastélyok, villák, polgári bérházak, városházak, egyetemek, könyvtárak, színházak, kórházak, terek (középületek fogalma, szerepe megnőtt). Egyházi építészeti feladatok: templomok és kolostorok. Alaprajzok: görögkereszt alakú, hosszházas templomterek (9 osztású tértípus) Boltozatok: keresztboltozat, kolostorboltozat, cikkelyes kupola, függőkupolák, csegelyes-tambúros kupolák kazettás síkfödém. Homlokzatok: nyerskő, faragott kő díszítésűek (rusztikus, kváderkő) Mezzanin: (félemelet) alacsonyabb, alárendelt helységeket tartalmazó emelet, kis ablakokkal. Pilaszter: A fal síkjából kiugró pillér, lábazattal és fejezettel Lizéna: ua. mint a pilaszter, csak fejezet nélkül Vonóvas: a boltozat oldalnyomásának ellensúlyozására a félköríves boltíveknél.

21  Épületdíszítő elemek:  kőbábos korlát (ballusztrád) a párkány felett mellvédszerű fal (attika)  gyámkő vagy konzol akantuszlevelek,  puttók, stukkók (gipszdíszítmények) mennyezet-kazetták,  rozetták (rózsaalakú díszítőelemek)  loggiák (félkörívvel összefogott, háromosztatú nyíláskeret)  Sgraffito: a színes vakolatrétegekből rétegesen kikapart díszítés  Majolika: mázas terrakotta (égetett tiszta agyag)  Bástyák: város-, várfalakon óolasz, újolasz bástyák  Szobrászat Az emberi test és a természet megjelenítése a maga „természetességében” történik. Előtérben az akt ábrázolása, az ember világi érzésvilága. (aránytanok, anatómia).  Jellemzők:  egyéni jellemábrázolások  távlattani törvények  szépség és jellemábrázolások  lovas és ló egységes mozgása

22 Michelangelo: DávidDonatello: DávidVerrocchio: Dávid

23 Donatello: Gattamelata Verrocchio: Colleoni Michelangelo: Mózes Beatrix és Mátyás Félköríves timpanon Madonnával Visegrád (1480)

24 Michelangeloi: A Szent Péter- templom kupolája Sandro Botticelli: Tavasz Michelangelo: Teremtés (Sixtusi kápolna)

25 Rafaello: Athéni iskola Rafaello: Három királyok Rafaello: Madonna

26 Leonardo Mona Lisa Leonardo: A repülés Leonardo: Önarckép

27 Mantova: San Andrea templom. (alaprajz, külső és belső képe) Pazzi kápolna, Firenze Firenze: dóm kupola

28 ChambordHeidelberg Bakócz kápolna, Esztergom Lorántffy-loggia, Sárospatak, Rákóczi-vár

29 A reneszánsz művészet általános jellemzői és a humanizmus Az olasz városállamok meggazdagodott polgársága vagyona birtokában új életformát alakított ki, új eszméket kezdett a magáévá tenni. Az életet szabadon akarta élvezni, boldogan fedezte fel újra mindazt, ami a földi életet széppé, teljesebbé teszi: a jólétet, a szerelmet, a szellem szabadságát, a természet, az emberi test és a művészet szépségeit. Megnőtt az egyéniség szerepe. Tudatos programmá vált az emberi képességek sokoldalú kifejlesztése, az ember harmonikus kiművelése. Terjedni kezdett annak tudata, hogy Itália egykor a hatalmas Római Birodalom központja volt, s az antik Róma feltámasztásának óhaja összekapcsolódott Itália új felvirágoztatásának törekvéseivel. Az új stílusú életfelfogás feltámasztotta az ókori görög és római kultúrát: visszhangra talált benne az antik műveltség emberközpontúsága. Tudatosan tárták fel a múlt emlékeit, felkutatták a latin és a görög szerzők műveit. Az ember tehát újra fölfedezte önmagát, tehetségét és képességeit, s minden dolog mértéke és végső célja ismét az ember lett.

30 Az antik kultúra újjászületése miatt reneszánsznak nevezzük a nyugat- európai művelődéstörténetnek azt a szakaszát, amely hozzávetőleg 1300-tól 1600-ig tartott. Az új kultúra nem jelenti a középkor látványos megtagadását, inkább a középkor bizonyos világi törekvései erősödtek fel benne, s közeledtek egyre jobban az antik eszmények felé. A reneszánsz nemcsak egy maghatározott művelődéstörténeti korszak elnevezése, hanem ugyanezzel a szóval jelöljük a művészeteknek ebben a érvényesülő egyetemes stílusirányzatát is. A humanizmus a reneszánsz szerves része, de annál szűkebb fogalom: számunkra elsősorban a reneszánsz polgárság világi ideológiáját jelenti. Mivel szorosan összefügg az ókori irodalom értékeinek kultúrájával, ezért bizonyos klasszikus műveltséget, tudós magatartást is jelent. Nem voltak vallástalanok, nem kívántak felidézni valamiféle antik pogány kultuszt, s emellett a klasszikusokhoz való visszatérést kiterjesztették a keresztény klasszikusok, a Biblia és az egyházatyák tudós vizsgálataira is. A humanisták alakították ki a tudományos szövegkritika módszereit, tanulmányozták a latin helyesírást és nyelvtant, a retorikát, az antikvitás történetét és mitológiáját, a régészetet, stb. Meggyőződésük szerint jól írni és beszélni csak az antik minták utánzása révén lehet megtanulni.


Letölteni ppt "Válság és virágzás Nyugat-Európában. Gazdasági visszaesés  Gazdasági fejlődés visszaesik – éhínség sújtotta Európát  népesség gyorsabban   mg. termelés."

Hasonló előadás


Google Hirdetések