Enczi Zsuzsanna Kisgyörgy Sándor KSzI Kft. Baja, 2009. július 1.-3. Javaslat a területi kárelhárítási tervek fejlesztésére az árvízi kockázati tervek rendszerében.

Az előadások a következő témára: "Enczi Zsuzsanna Kisgyörgy Sándor KSzI Kft. Baja, 2009. július 1.-3. Javaslat a területi kárelhárítási tervek fejlesztésére az árvízi kockázati tervek rendszerében."— Előadás másolata:

1 Enczi Zsuzsanna Kisgyörgy Sándor KSzI Kft. Baja, 2009. július 1.-3. Javaslat a területi kárelhárítási tervek fejlesztésére az árvízi kockázati tervek rendszerében

2 Hazai előzmények A TKT intézménye a hetvenes években alakult ki Évi 80-150 esemény Tartalmi követelmények: Jogszabály 2/1999 KHVM-KÖM

3 2001-2005 Országos program eredményeképp közel 40 részvízgyűjtőre készült TKT szinte lefedve Magyarország területét A tervezésben minden vízügyi igazgatóság részt vett Javaslatok a jogszabály szerinti tartalom értelmezésére, és a tervezési folyamat ésszerűsítésére.

4 PHARE program 2003 - 2006 Kárelhárítási eszközök beszerzése Kárelhárító helyek kiépítése Nemzetközi tapasztalatok megismerése 11 további TKT Javaslat a metodikai továbbfejlesztésre

5 90/2007. (IV. 26.) Korm. rend. a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről A TKT intézményét elbizonytalanította ÜKT csak az IPPC alá tartozó tevékenységekre (lecsökkenhet az ÜKT-k száma) 2007.: Megjelenik a FAVI Megindul a VKI tervezés

6 Az Árvíz Irányelv (2007/60/EK) intézkedései 1) A jogi keretek megteremtése 2) Előzetes Árvízkockázati Értékelés 3) Árvízveszély és Árkockázati Térképek készítése 4) Árkockázat-kezelési Tervek készítése követelmény a 2000/60/EK számú Víz Keretirányelvvel való együttműködés.

7 KEOP kiemelt projekt (HA már összefüggéseiben bemutatta) A továbbiakban annak néhány részfeladata, mint az az árvíz kockázati térképezés és tervezés (Pályázat van folyamatban), a jelenleg használatos, vagy bevezetés alatt álló árvízkockázati tervek fejlesztése, ezen belül a területi kárelhárítási tervek metodikai fejlesztése, Meghatározó cél: a megtörtént, vagy folyamatban lévő informatikai fejlesztések eredményeinek hasznosítása

8 Jelenleg használatos árvízkockázati tervek metodikájának fejlesztése Védelmi nyilvántartási tervek - árvízvédelmi fővédvonalakra - belvízi öblözetekre Ártéri öblözetek lokalizációs tervei Területi vízminőségi kárelhárítási tervek Nagyvízi mederkezelési tervek Árvízvédelmi fővédvonal fejlesztési tervek Árvízcsúcs csökkentő tározók üzemelési rendjének terve

9 Elvégzendő feladatok: Tervek tartalmi felépítésének meghatározása; Tervekhez tartozó tervdokumentumok tartalmi és formai követelményeinek meghatározása, a Vízügyi Adattára épülő informatikai szolgáltatások (pl. tematikus helyszínrajz, hossz-szelvény adattárból történő előállítása stb.) műszaki specifikálása Cél: A tervek digitális nyilvántartásának előkészítése/ Javaslat a digitális tervezés feltételinek kialakítására. Eredmény: Metodikai alap a járatos tervek megújításához és naprakészen tartásához Valamint az Árvízi Kockázati Információs Rendszer (ÁKIR) egyes moduljai kidolgozásához.

10 KÖVIZG vélemények

11 Területi vízminőségi kárelhárítási tervek Jogi háttér A 90/2007. (IV.26.) Korm. rendelet A környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről: Az üzemi kárelhárítási tervek csak az IPPC köteles üzemekre 6. § (2) Kárelhárítási területi tervek készítésére a KÖVIZIG köteles. (5) Az üzemi és TERÜLETI terveket a felügyelőség hagyja jóvá. A TKT-t a 2/1999. KHVM-KöM együttes utasítás szabályozta (szabályozza) olyan jogszabályra hivatkozva, amely hatályát vesztette (132/1997. Korm.)

12 A 90/2007. (IV.26.) Korm. rendelet hatálya kiterjed (1. §): a) a felszíni vizekre; b) a felszín alatti vizekre és földtani közegre; c) a vadon élő madarak védelméről szóló … irányelv d) a természetes élőhelyek, irányelvének …egyes mellékletei szerinti élőhelyekre, e) a védett és fokozottan védett fajokra; f) a Natura 2000 területekre; g) az országos jelentőségű védett természeti területekre.

13 TKT Javaslat a tartalomra Rövidítések és meghatározások 1. Bevezetés 2. A vízminőségi kárelhárításban érintett szervezetek felelősségi köre és kötelezettsége 3. A tervezési terület főbb adottságai 3.1. A részvízgyűjtő terület lehatárolása Az érintett települések bel- és külterületét foglalja magában. 1.

14 3.2. A terület vízminőségi kárelhárítási szempontból meghatározó jellemzői, adottságai 3.2.1. Domborzati jellemzők és tájformák 3.2.2. Földtani és talajtani felépítés 3.2.3. Területhasználat 3.2.4. Meteorológiai jellemzők 3.2.4.1. Csapadék 3.2.4.2. Hőmérséklet 3.2.4.3. Szél 2.

15 3.2.5. Fő felszín alatti vízadó képződmények 3.2.6. Felszíni vizek - hidrológiai és hidraulikai jellemzői 3.2.7. A terület speciális vízgazdálkodási jellemzői 3.2.8. A felszíni-és felszín alatti vizek osztályba sorolása 3.2.8.1. Felszíni vizek 3.2.8.2. Felszín alatti vizek 3.2.9. A felszíni és felszín alatti vizek minősége 3.2.9.1. Felszíni víz minősége 3.2.9.2. Felszíni vizekben előforduló szennyezések 3.2.9.3. Felszín alatti vizek minősége 3.2.9.4. Felszín alatti vizekben előforduló szennyezések 3.

16 3.2.10. Védendő természeti értékek 3.2.11. Védendő vízhasználatok 3.2.11.1. Ivóvízellátás 3.2.11.2. Ipari vízellátás 3.2.11.3. Mezőgazdasági vízhasználatok 3.2.11.4. Vízparti üdülés célú vízhasználatok 3.2.11.5. Halászat 4.

17 4. Szennyezés megelőzés és monitoring 4.1. A szennyezés megelőző és elhárító tevékenység jogi háttere 4.2. A kárelhárítási tervek készítésének jogi háttere 4.3. Vízminőség monitoring 4.3.1. Felszíni vízminőség monitoring 4.3.2. Felszín alatti vízminőség monitoring 4.3.2.1. Országos felszín alatti vízminőség észlelő hálózat 4.3.2.2.Egyéb felszín alatti megfigyelő rendszerek 5.

18 5. A terület állandó és eseti (rendkívüli) vízszennyezői, potenciális veszélyforrások 5.1. Pontszerű és diffúz (nagyobb területre kiterjedő) potenciális szennyezőforrások az üzemi vízminőségi kárelhárítási tervvel rendelkező tevékenységek 6.

19 Szennyvíztisztítók, szennyvíziszap tárolók Hulladéklerakók (veszélyes, folyékony, kommunális) Állattartó telepek, trágyatárolók Műtrágya és növényvédőszer raktárak Üzemanyag, vegyszer tárolók Ipari üzemek Felhagyott szennyezett területek Vízminőségi kárelhárítási szempontból kiemelkedő szennyezőforrás típusok: 5.2. FAVI adatbázisban lévő tevékenységek?????? Kockázatszámítás szerinti prioritás?????? 7.

20 5.3 Lehetséges szennyezőforrásnak minősülő fontosabb vízfolyás keresztezések 8. Szennyvízvezetékek Termékvezetékek Hidak (közút, vasút keresztezések) Átereszek

21 5.4 Vonalas jellegű potenciális szennyezőforrások Regionális és települési szennyvízvezetékek Termékvezetékek (olaj/kemikáliák) Közlekedési nyomvonalak (közutak, vasutak) 5.5 Határon átnyúló, vagy szomszédos területről érkező szennyezések fő rizikóforrásai 5.6 Eddig előfordult rendkívüli szennyezések 5.7 Szennyezés terjedés 9.

22 6. A védelmi körzet területi vízminőségi kárelhárítási terve 6.1 A vízminőségi kárelhárítás észlelő és riasztó rendszere 6.1.1.KÖVIZIG szinten 6.1.2. Országos szinten 6.1.3. Együttműködés két ország között 6.1.4 ICPDR riasztási rendszer 6.2 A területi kárelhárítás operatív végrehajtó szervének (KÖVIZIG) szervezeti felépítése, az értesítendő személyek 10.

23 6.3 Értesítendő vízhasználók 6.4 Együttműködési protokoll - a területi kárelhárításba bevonható szervezetek 6.4.1 Együttműködési protokoll a szennyezővel Ott, ahol van ÜKT 6.4.2 Együttműködő hatóságok, szervezetek, szakértők 6.4.3 A kárelhárításban szerepet játszó külföldi szervek 11.

24 6.5 Védekezési szervezet 6.5.1. Védekezési menedzsment és szervezeti séma 6.5.2. Védekezési csoport struktúra 6.6. A területi vízminőségi kárelhárítás jelenlegi eszköztára 12.

25 6.7 A kárelhárítás lokalizációs és műveleti tervei 6.7.1. Felszíni vizek szennyeződése esetén 6.7.1.1. Védekezési helyek 6.7.1.2. Védekezési technológiák különböző szennyezések szerint 6.7.1.2.1. Felszínen úszó szennyezés esetén alkalmazható technológiák (olajszármazékok) 6.7.1.2.2. Oldott szennyezőanyagok esetén alkalmazható technológiák 6.7.1.2.3. Szerves szennyezések (oxigén hiány) esetén alkalmazható technológiák 6.7.1.2.4. Egyéb a területen előforduló szennyezés esetén alkalmazható technológiák 6.7.2. Talaj- és talajvíz szennyeződése esetén alkalmazható technológiák 6.8 Kárelhárítási napló 13.

26 7. A riasztás visszavonása, a kárelhárítás megszüntetését követő intézkedések 7.1. A területi védelemvezetők feladatai a védekezés megszűntekor 7.2. A felszerelés tisztítása és raktározása 7.3. A kárelhárítás kiadásainak viselése és fedezete 7.4. Egyéb feladatok 14.

27 8. A területi vízminőségi kárelhárítás fejlesztésének feladatai 8.1. Vízminőségvédelmi eszközök fejlesztése 8.1.1. Vízminőségvédelmi nyilvántartás 8.1.2. Védekezési helyek 8.1.3. Raktárak 8.1.4. Eszközök 8.2. Általános-célú eszközök fejlesztése 15.

28 8.3. Szervezeti fejlesztések és integrációs, együttműködési rendszerek fejlesztése 8.3.1. Belső szervezet 8.3.2. A társ-igazgatóságokkal való együttműködés 8.3.3. Hatóságokkal és főhatóságokkal való együttműködés 8.3.4. Határon túli együttműködés 8.4. Kiképzés, továbbképzés 8.5. Egyéb tervezési folyamatra vonatkozó javaslatok 8.6. Következtetések 8.7. Intézkedési javaslat 16.

29 9. Mellékletek 9.1. Ábrák 9.2.Táblázatok 9.3.Terviratok Műtárgyak általános terve 9.4.Rajzok, térképek 9.4.1. Átnézetes helyszínrajz a vízgazdálkodási létesítmények és lehetséges szennyezőforrások feltüntetésével Méretarány: M= 1:100 000 9.4.2. Részletes helyszínrajz a vízgazdálkodási létesítmények és lehetséges szennyezőforrások feltüntetésével Méretarány: M= 1:25 000 9.5. Kereszt- és hosszszelvények 17.

30 Köszönöm a figyelmet!

31 1. Általános javaslatok, megjegyzések A jelenlegi helyzet kritikája: különálló adatbázisok, jellemzően papír alapon A korszerűsítés igen nagy munka=> nincs naprakész terv Szükség van integrált, koherens adatbázisok létrehozására, A digitális tervezésre kell a hangsúlyt fektetni Az egyes tervtípusok állapota igen eltérő Digitalizálási törekvések Kövizigenként igen eltérő eredménnyel Tartalmazzák mindazt, melyeket a hagyományos tervek tartalmaznak. Legyenek könnyen kezelhetők, bővíthetők, a vízügyi ágazatban már elterjedt alkalmazásokra épüljenek Ki kell alakítani a szöveges munkarészek kezelésének technikáját A teljes értékű digitális tervekhez hatalmas adatbázis fejlesztés szükséges Nehezen kezelhető problémák a digitális tervek készítése során (Pl.: a jelenlegi töltések vagy védvonalak hossza, folyamkilométer adatok) Felvetik a jeges árvíz elhárítási terv intézményének bevezetését 1.

32 Javasolják a KÖVIZIG-eknél rendszeresített Árvízvédelmi felkészülési tervek, valamint az egyéb „védekezésre kötelezettek” (főleg vízgazdálkodási társulatok és települések) által készítendő vízkárelhárítási (védelmi) tervek felvételét is a munkaprogramba. 4. Felmerülnek alapvető jelentőségű kérdések is: Mennyire ragaszkodunk a hagyományos tervek struktúrájához és tartalmához? A digitális tervek elkészülte után tudjuk-e teljesen nélkülözni a régi tervcsomagokat? 2.

33 Nyilvántartási tervek A nyilvántartási tervek tartalmát jogszabály írja elő. A módosítással kapcsolatosan eltérőek a vélemények. a "segédletek" dokumentációt tartjuk olyannak, amelynek tartalmai nincs konkrét módon szabályozva. KÖVÍZIG-ünknél organizációs terv jelenti a segédlet tartalmát. Belvízvédelmi nyilvántartási tervek: A belvízvédelmi szakaszok védelmi tervei az előírásoknak megfelelőek, és azok formai és tartami követelményein változtatást nem tartunk célszerűnek. Fentiek következtében az erre vonatkozó jogszabályi előírásokat is megfelelőnek tartjuk, azokra módosító javaslatunk nincs. 3.

34 Ártéri öblözetek lokalizációs tervei Az Ártéri öblözetek lokalizációs tervei teljes megújításra szorulnak Ártéri öblözetek lokalizációs tervei Az Ártéri öblözetek lokalizációs tervei teljes megújításra szorulnak. 4.