Gábriel Péter Éves adóbevallás február 25-ig A havi, illetőleg évközi adóbevallásra nem kötelezett adózó éves bevallási és a hozzá.

Az előadások a következő témára: "Gábriel Péter Éves adóbevallás február 25-ig A havi, illetőleg évközi adóbevallásra nem kötelezett adózó éves bevallási és a hozzá."— Előadás másolata:

1 Gábriel Péter gabriel.peter@bkik.hu

2 Éves adóbevallás február 25-ig A havi, illetőleg évközi adóbevallásra nem kötelezett adózó éves bevallási és a hozzá tartozó befizetési kötelezettségének határideje már a 2008-ról leadandó bevallásokra vonatkozóan is február 15-ről február 25-re tolódott ki. Február 15. maradt a határideje:  a bevételi nyilvántartást vezető eva-alanyok 0843 éves eva-bevallásának,  a nonprofit szervezetek 0801-en teljesítendő társasági adóbevallást helyettesítő nemleges nyilatkozatának 2 Gábriel Péter BKIK 2009.

3 Éves adóbevallás február 25-ig Február 25-ig nyújtandók be:  0853 az egyéni vállalkozó és az áfa-fizetésre kötelezett magánszemély szja-bevallása,  0865 az éves áfa-bevallás,  0801 az ún. egyéb adókról benyújtandó éves bevallás,  0816 a kulturális járulék részletező bevallása,  0841 társasházak szja-bevallása 3 Gábriel Péter BKIK 2009 3

4 Gábriel Péter BKIK 2009. 4 Éves adatszolgáltatások 2009. január 31-ig 08K36 az MRP szervezet adatszolgáltatása a 2008. évben a magánszemély tulajdonába adott értékpapír adómentes természetbeni juttatás összegéről; 08K37 a munkáltató adatszolgáltatása a magánszemélynek lakás célú felhasználásra pénzintézeten keresztül nyújtott kölcsön 2008. évben elengedett összegéről; 08K51 az igazolást kiállító szerv adatszolgáltatása a 2008. évi adókedvezményre jogosító igazolásokról; 08K53 a munkáltató, kifizető adatszolgáltatása a magánszemélyeknek 2008. évben ellenérték nélkül vagy engedménnyel juttatott üdülési csekkről;

5 Gábriel Péter BKIK 2009. 5 Éves adatszolgáltatások 2009. január 31-ig 08K71 a társas vállalkozás adatszolgáltatása a 2008. évben jegyzett tőkéjének felemelését, valamint az általa kibocsátott átváltoztatható kötvény átalakítását követően kibocsátott (megemelt névértékű) összes értékpapír sorsáról; 08K72 a kifizető adatszolgáltatása a magánszemélyek részére 2008. évben értékpapírra vonatkozó jog révén juttatott vagyoni értékről; 08K73 a kifizető adatszolgáltatása a magánszemélyek részére 2008. évben kedvezményezett részesedéscsere révén juttatott értékpapírokról;

6 Gábriel Péter BKIK 2009. 6 Éves adatszolgáltatások 2009. január 31-ig 08K79 a kifizető adatszolgáltatása az Art. 4. számú melléklete szerinti külföldi személy részére 2008. évben kifizetett osztalékjövedelemről; 08K91 a kifizető adatszolgáltatása a magánszemély által átvállalt egyszerűsített közteherviselési kötelezettséggel összefüggésben 2008. évben kifizetett összegekről; 08K92 a kifizető adatszolgáltatása a 2008. évben csereügyletből származó jövedelemről.

7 Magánszemélyek szja bevallása A magánszemély választhat: 1. önadózóként benyújtja a 0853-as bevallást, 2. az adóhatóság közreműködésével egyszerűsített bevallást nyújt be, 3. a munkáltatótól (társas vállalkozástól) kéri az éves adójának a megállapítását. Az egyszerűsített 0853E bevallás elkészítéséhez a 0853-Ny nyilatkozatot február 15-ig kell benyújtani. 7 Gábriel Péter BKIK 2009.

8 8 Munkáltatói feladatok A munkáltató, a társas vállalkozás (a továbbiakban: munkáltató) 2009. január 31-éig köteles kiadni a munkavállalói, tagjai részére a 2008. évi személyi jövedelemadó bevallás elkészítéséhez szükséges igazolást a 08M30 -as nyomtatvány szerinti adattartalommal. A munkavállalók, a társas vállalkozás tagjai a munkáltatóhoz 2009. január 31-éig benyújtott nyilatkozatukban kérhetik az adómegállapítást. Az ezt vállaló munkáltatónak a magánszemélytől legkésőbb 2009. március 20-áig átvett igazolások alapján 2009. május 20- áig kell elkészítenie és a magánszemélynek átadnia a 08M29 adómegállapítást, melyet 2009. június 10-ig elektronikus úton kell eljuttatni az APEH-hoz.

9 Átállás TEÁOR’08-ra cég A cég által a létesítő okiratban feltüntetett, illetve fel nem tüntetett, de ténylegesen végzett, 2007. december 31-ig az APEH-hoz bejelentett, de TEÁOR’08-ra automatikusan át nem sorolható tevékenységi körök közül, amelyeket TEÁOR’08-ra 2008. végéig sem módosítottak, a cégnek az érvényes TEÁOR-kód alapján, az éves bevallásra kötelezettnek a 2008. évről benyújtandó éves, a havi/negyedéves bevallásra kötelezettnek a 2009. évi első adómegállapítási időszakról szóló, adóbevallással egyidejűleg kell költség- és illetékmentesen a 09T201T lapon az APEH-hoz bejelentenie. 9 Gábriel Péter BKIK 2009.

10 Átállás TEÁOR’08-ra egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói igazolványba 2007. december 31-ig bejegyzett, de TEÁOR’08-ra automatikusan át nem sorolható tevékenységi körök közül TEÁOR’08-ra 2008. végéig sem módosított szakmakódokat az egyéni vállalkozónak az érvényes szakmakódok alapján az éves bevallásra kötelezettnek a 2008. évről benyújtandó éves, a havi/negyedéves bevallásra kötelezettnek a 2009. évi első adómegállapítási időszakról szóló, adóbevallással egyidejűleg kell költség- és illetékmentesen a 09T101E lapon az APEH-hoz bejelentenie. 10 Gábriel Péter BKIK 2009.

11 2009. Minimál- bér Garantált bérminimum 01.01.− 06.30. 07.01.− 12.31. havibér71.500.-87.000.-87.500.- hetibér16.500.-20.000.-20.100.- napibér3.290.-4.000.-4.030.- órabér411.-500.-503.- Garantált bérminimum jár a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben 11 Gábriel Péter BKIK 2009.

12 A tárgyhót megelőző hónap első napján érvényes havi minimálbér kétszerese 2009. január hónapra: 138 000 Ft, 2009. többi hónapjára: 143 000 Ft. Nyugdíjjárulék-fizetés felső határa:  napi összeg: 20 400 Ft  éves összeg: 7 446 000 Ft 12 Gábriel Péter BKIK 2009.

13 13 A biztosított személy járulékai 15,5% Magánnyugdíjpénztári tagdíj 8% Tagdíj melletti nyugdíjjárulék 1,5% Nyugdíjjárulék9,5% Nyugdíjas nyugdíjjáruléka 9,5% egészségbiztosítási6%természetbeni4% járulékpénzbeli2% Társadalom-29% Nyugdíjbiztosítási járulék 24% biztosításiegészségbiztosítási5%természetbeni4,5% járulékjárulékpénzbeli0,5% Kiegészítő tevékenységű egyéni és társas vállalkozó Ft/hó 4 500 Egészségügyi szolgáltatási járuléka Ft/nap150

14 A kiegészítő tevékenységet folytató (nyugdíjas) egyéni és társas vállalkozók által (is) fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék összege havi 4 350 ft-ról havi 4 500, napi 150 ft-ra emelkedett. Több jogviszony egyidejű fennállása esetén a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó után az egészségügyi szolgáltatási járulékot csak egy jogviszonyban kell megfizetni. 14 Gábriel Péter BKIK 2009.

15 Az egészségügyi szolgáltatási járulék csak 1 jogviszonyban fizetendő Ha az egyéni vállalkozó egyidejűleg társas vállalkozó is, a járulékot egyéni vállalkozóként kell megfizetnie, de a tárgyév január 31-éig a társas vállalkozásnak tett nyilatkozata alapján az adóév egészére választhatja, hogy a járulékot a társas vállalkozás - több társas vállalkozásban fennálló tagsági jogviszony esetén a választása szerinti vállalkozás - fizeti meg utána. Ha a társas vállalkozó több vállalkozásban végez munkát, a tárgyév január 31-éig az adóév egészére vonatkozóan nyilatkozik a társas vállalkozásoknak arról, hogy a járulékot melyik társas vállalkozás fizeti meg utána. 15 Gábriel Péter BKIK 2009 15 Gábriel Péter BKIK 2009

16 Gábriel Péter BKIK 2009. 16 Rehabilitációs hozzájárulás A 20 főnél több munkavállalót foglalkoztató fizeti. Az előleget az I-III. negyedévben a negyedévet követő hó 20. napjáig, a befizetett előlegek és az éves hozzájárulás különbözetét az adóévet követő év február 25. napjáig kell megfizetni és a 0901-es bevalláson bevallani. 2009. évi összege: 177.600.- ft/fő

17 Gábriel Péter BKIK 2009. 17 Egészségügyi hozzájárulás A tételes Eho összege változatlanul 1.950.- ft/hó, 65.-ft/nap Nem fizet tételes Eho-t egyéni vagy társas vállalkozóként az a nappali tagozatos hallgató, középiskolai tanuló sem, aki nemzetközi szerződés vagy az oktatási miniszter által adományozott ösztöndíj alapján létesített tanulói, hallgatói jogviszonyt. 2009. február 1-től megszűnt a cégautóadó utáni 25%-os Eho-fizetési kötelezettség. A %-os Eho szabályai és mértékei (11%, 14%) nem változtak.

18 2009-től A társadalombiztosítási járulék alapja képezi  a 3% munkaadói járulék,  a 1,5% szakképzési hozzájárulás alapját; Az egészségbiztosítási járulék alapja képezi  a 1,5% munkavállalói járulék,  a 4% vállalkozói járulék alapját. 18 Gábriel Péter BKIK 2009.

19 A munkaadói járulékot  a foglalkoztatott biztosítottak után a 08-as bevalláson bevallott társadalombiztosítási járulékalap (járulékalapot képező jövedelem vagy a minimálbér kétszerese) és  a járulékalapot képező természetbeni juttatás szja- val növelt összege után kell megfizetni. A felszolgálási díj és a borravaló után nem kell munkaadói járulékot fizetni. 19 Gábriel Péter BKIK 2009.

20 A szakképzési hozzájárulást  a foglalkoztatott biztosítottak és a biztosított társas vállalkozók után a 08-as bevalláson bevallott társadalombiztosítási járulékalap (járulékalapot képező jövedelem vagy a minimálbér kétszerese) és  a járulékalapot képező természetbeni juttatás szja-val növelt összege után kell megfizetni. Afelszolgálási díj és a borravaló után nem kell szakképzési hozzájárulást fizetni. A tanulószerződésben meghatározott díj, a felszolgálási díj és a borravaló után nem kell szakképzési hozzájárulást fizetni. 20 Gábriel Péter BKIK 2009.

21 Az eva alanya a 1,5% szakképzési hozzájárulást továbbra is a munkaviszonyban foglalkoztatott személy után a foglalkoztatás minden megkezdett hónapjára személyenként és havonta az adott hónap első napján érvényes minimálbér kétszerese alapulvételével fizeti. Nem fizet hozzájárulást az AM könyvvel foglalkoztatott után. 21 Gábriel Péter BKIK 2009.

22 (járulékalapot képező jövedelem vagy a minimálbér kétszerese) értelem szerűen azon jövedelmek nélkül, melyek után a foglalkoztatottnak nem kell egészségbiztosítási járulékot fizetni. A munkavállalói járulék alapja a 08-as bevalláson a nem nyugdíjas (nem nyugdíjjogosult) munkavállaló egészségbiztosítási járulékalapjaként bevallott összeg (járulékalapot képező jövedelem vagy a minimálbér kétszerese) értelem szerűen azon jövedelmek nélkül, melyek után a foglalkoztatottnak nem kell egészségbiztosítási járulékot fizetni. 22 Gábriel Péter BKIK 2009.

23 A vállalkozói járulék alapja az ennek fizetésére kötelezett  társas vállalkozó után a 08-as bevalláson, (járulékalapot képező jövedelem vagy a minimálbér kétszerese).  egyéni vállalkozónál az 58-as bevalláson egészségbiztosítási járulék alapjaként bevallott összeg (járulékalapot képező jövedelem vagy a minimálbér kétszerese). 23 Gábriel Péter BKIK 2009.

24  Január hónapra még a korábbi szabályok érvényesek  Új szabályok február hónaptól, cégautó-köteles: A nem magánszemély tulajdonában álló vagy általa lízingelt szgk.; A külföldi szgk., ha utána a számvitel vagy az Szja-tv. szabályai szerint bármely személy, szervezet költséget, ráfordítást számol el; A magánszemély tulajdonában álló vagy általa lízingelt szgk., ha utána a számvitel vagy az Szja-tv. szabályai szerint bárki költséget, ráfordítást számol el. Személygépkocsi  az Szja-tv. által meghatározott szgk. Nem adóköteles a kizárólag elektromos hajtómotorú szgk. 24 Gábriel Péter BKIK 2009.

25 A magánszemélynek nem keletkezik adófizetési kötelezettsége  ha a tulajdonában álló szgk. használata után  a kifizetőtől kiküldetési rendelvény alapján kap hivatali, üzleti utazás címén költségtérítést a megtett km-távolság után az igazolás nélkül elszámolható mértékben  a kifizetőtől kiküldetési rendelvény alapján kap hivatali, üzleti utazás címén költségtérítést a megtett km-távolság után az igazolás nélkül elszámolható mértékben (üzemanyagnorma  APEH-üzemanyagár  9ft/km); (üzemanyagnorma  APEH-üzemanyagár  9ft/km);  a munkáltatótól kap 9ft/km összegben munkábajárási költségtérítést;  a munkáltatótól kap 9ft/km összegben munkábajárási költségtérítést;  ha a lízingbe vett szgk-ja után senki nem számol el költséget. 25 Gábriel Péter BKIK 2009.

26 Az új cégautóadó alanya:  az adóköteles belföldi személygépkocsi  az adóköteles belföldi személygépkocsi  tulajdonosa (akkor is, ha bérbe adja, más használja),  tulajdonosa (akkor is, ha bérbe adja, más használja),  pénzügyi lízingbe vevője (akkor is, ha más használja),  pénzügyi lízingbe vevője (akkor is, ha más használja),  külföldi személygépkocsi esetén: az szgk. után  külföldi személygépkocsi esetén: az szgk. után költséget elszámoló személy, szervezet. költséget elszámoló személy, szervezet. 26 Gábriel Péter BKIK 2009.

27 Az eva az új cégautóadót már nem váltja ki! Cégautóadó fizetésére kötelezett az eva-alany jogi személy és a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság is, ha szgk. van a tulajdonában, vagy azt lízingel. Nem fizet cégautóadót az egyéni vállalkozók közül az eva- alany és az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó. 27 Gábriel Péter BKIK 2009.

28 Az adókötelezettség időszaka: A nem magánszemély által tulajdonolt, lízingelt szgk. esetén a tulajdonszerzést, lízingbe vételt követő hó 1-jétől az szgk. elidegenítése, lízingbe adónak való visszaadása hónapjának utolsó napjáig tart. Külföldi személygépkocsi utáni költségelszámolás esetén a költségelszámolás hónapját követő hó 1-jétől a költségelszámolás befejezése hónapjának utolsó napjáig. 28 Gábriel Péter BKIK 2009.

29 Az adókötelezettség keletkezése a magánszemély által tulajdonolt, lízingelt szgk. esetén:  a tulajdonos (a lízingbe vevő) általi költségelszámolás hónapját követő hó 1-jén;  a tulajdonos (a lízingbe vevő) általi költségelszámolás hónapját követő hó 1-jén;  másnak való használatba adás esetén, ha a költséget nem a tulajdonos, lízingbe vevő számolja el: a más személy, szervezet általi költségelszámolás hónapját követő hó 1-jén.  másnak való használatba adás esetén, ha a költséget nem a tulajdonos, lízingbe vevő számolja el: a más személy, szervezet általi költségelszámolás hónapját követő hó 1-jén. A költség elszámolásáról 8 napon belül írásban értesítendő a A költség elszámolásáról 8 napon belül írásban értesítendő a magánszemély tulajdonos, lízingbe vevő. magánszemély tulajdonos, lízingbe vevő. Ennek hiányában az adót a költséget elszámoló fizeti. Ennek hiányában az adót a költséget elszámoló fizeti. 29 Gábriel Péter BKIK 2009.

30 Az adókötelezettség megszűnik a magánszemély által tulajdonolt, lízingelt szgk. esetén annak a hónapnak az utolsó napján, melyben:  a tulajdonos (a lízingbe vevő) utolsó alkalommal kíván költséget elszámolni;  a tulajdonos (a lízingbe vevő) utolsó alkalommal kíván költséget elszámolni;  másnak való használatba adás esetén, a használó írásban nyilatkozik, hogy költséget már nem kíván elszámolni.  másnak való használatba adás esetén, a használó írásban nyilatkozik, hogy költséget már nem kíván elszámolni. 30 Gábriel Péter BKIK 2009.

31 Megszűnik az adókötelezettség az szgk. megsemmisülése vagy jogellenes elidegenítése hónapjának az utolsó napján. Adómentes természetbeni juttatás a kifizető által biztosított személygépkocsi magáncélú használata. A negyedévre fizetendő adóból levonható az szgk. után az adóalany terhére megállapított, a negyedév azon hónapjaira jutó gépjárműadó, amelyben a cégautóadó- és gépjárműadó- kötelezettség egyaránt fennállt, feltéve, hogy a gépjárműadó határidőben befizetésre került. 31 Gábriel Péter BKIK 2009.

32 Az új cégautóadó mértéke havonta:  1.600 cm ³ hengerűrtartalomig vagy 1.200 cm ³ kamratérfogatig: 7. 000.- ft.  ezt meghaladó hengerűrtartalom, kamratérfogat esetén: 15. 000.- ft. Az adót az APEH-hoz negyedévente a negyedévet követő hó 20-áig kell a 0901 -es bevalláson bevallani és befizetni 32 Gábriel Péter BKIK 2009.

33 A januárra megfizetett régi cégautóadóval szemben az új cégautóadó megfizetése már nem jogosítja fel az egyéni vállalkozót arra, hogy  a szgk. után amortizációt számoljon el,  tételes útnyilvántartás vezetése nélkül a teljes futásteljesítményt vállalkozási célúnak minősítve minden felmerülő költséget arányosítás nélkül 100%-ban elszámoljon.  Amortizálható, kizárólag üzemi célú szgk.-nak már csak a szgk. bérbeadó és a személyszállító egyéni vállalkozó szgk.- ja minősül. 33 Gábriel Péter BKIK 2009.

34 Személygépkocsi fogalma (Szja-tv. 3.§ 45.):  az olyan gépjármű, amely  4 vagy 3 gumiabroncskerekű, és  4 vagy 3 gumiabroncskerekű, és  vezetővel együtt legfeljebb 8 felnőtt szállítására alkalmas, és  vezetővel együtt legfeljebb 8 felnőtt szállítására alkalmas, és  benzin-, dízel-, gáz- vagy elektromos üzemű;  benzin-, dízel-, gáz- vagy elektromos üzemű;  versenyautó,  önjáró lakóautó,  az olyan vegyes használatú nagy rakodóterű szgk., amelynek:  megengedett együttes tömege nem több, mint 2.500 kg,  megengedett együttes tömege nem több, mint 2.500 kg,  raktere gyárilag 2-nél több utas szállítására alkalmas, és  raktere gyárilag 2-nél több utas szállítására alkalmas, és  oldható ülésrögzítése révén a válaszfal mögötti raktér  oldható ülésrögzítése révén a válaszfal mögötti raktér teherszállításra átalakítható vagy véglegesen átalakított. teherszállításra átalakítható vagy véglegesen átalakított. 34 Gábriel Péter BKIK 2009.

35 35 Cégautóadó 12. Kiküldetési rendelvény: a kifizető által 2 példányban kiállított bizonylat, amely tartalmazza:  a magánszemély nevét, adóazonosító jelét,  a gépjármű gyártmányának, típusának megnevezését, forgalmi rendszámát,  a hivatali, üzleti utazás(ok) célját, időtartamát, útvonalát,  a futásteljesítményt,  az utazás költségtérítését, az élelmezési költségtérítést,  e költségtérítés(ek) kiszámításához szükséges adatokat (üzemanyag-fogyasztási norma, üzemanyagár stb.). A kiküldetési rendelvény eredeti példányát a kifizető, másolatát a magánszemély a bizonylatmegőrzésre vonatkozó rendelkezések betartásával megőrzi.

36 36 Cégautóadó 13. Mentes a cégautóadó alól az olyan szgk, amely(et):  megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékkel jogszerűen felszerelt,  egyház, egyházi karitatív szervezet kizárólag alapfeladata(i) ellátásához üzemeltet,  személygépkocsi-kereskedő kizárólag továbbértékesítési céllal szerzett be,  kizárólag halottszállításra szolgál,  betegségmegelőző, gyógyító vagy szociális céllal, az egészségkárosodott, hátrányos helyzetűek segítésére létrehozott alapítvány, közalapítvány, egyesület, köztestület, célszervezet kizárólag súlyosan fogyatékos személy(ek) rendszeres szállítására üzemeltet, ha működési szabályzatából, gazdálkodásából - az összes körülmény figyelembevételével - egyértelműen megállapítható, hogy az üzemeltetés ténylegesen az említett cél érdekében történik,  kizárólag az egészségbiztosítási szerv által finanszírozott háziorvosi, házi gyermekorvosi tevékenység ellátása érdekében, vagy az egészségügyi állam- igazgatási szerv törvény alapján kizárólag betegségmegelőző, gyógyító, egészség- károsodást csökkentő közegészségügyi, járványügyi és egészségvédelmi alap- eladatának ellátása érdekében üzemeltetnek.

37 Készpénzkészlet limitálása A készpénz napi záró állományának naptári hónaponként számított napi átlaga nem haladhatja meg az előző üzleti év éves szintre számított összes bevételének 1,2%-át. Ha az előző üzleti év összes bevételének 1,2%-a nem éri el az 500 ezer ft-ot, akkor az 500 ezer ft-ot. Az átlag számításánál az adott hónap naptári napjainak záró készpénz állományát kell figyelembe venni. 41.666.667.-ft. összbevételig 500Eft., felette a bevétel 1,2%-a 37 Gábriel Péter BKIK 2009.

38 Készpénzkészlet limitálása Az előző üzleti év beszámolójának elfogadásáig az azt megelőző üzleti év összes bevételét kell alapul venni. A jogelőd nélkül alapított gazdálkodónál az alapítás évében a várható összes bevételt kell alapul venni. Összes bevétel:  az értékesítés nettó árbevétele  egyéb bevételek  pénzügyi műveletek bevételei  rendkívüli bevételek 38 Gábriel Péter BKIK 2009.

39 Készpénzkészlet limitálása A készpénz napi záró állománya havi átlagának maximalizálására vonatkozó szabály minden számviteli alanyra kiterjed, ide értve az eva szerint adózó számviteli alanyokat is. Nem vonatkozik ez a szabály az egyéni vállalkozóra és az eva-alany bevételi nyilvántartást vezető Kkt.-re, Bt.-re. 39 Gábriel Péter BKIK 2009.

40 Sajátos egyszerűsített éves beszámoló 1. A könyvvizsgálatra nem kötelezett jogi személyiség nélküli gazdasági társaság saját választása alapján sajátos egyszerűsített éves beszámolót készíthet. Az ezt választó társaság e választásától mindaddig nem térhet el, amíg a választás feltételeinek megfelel. 40 Gábriel Péter BKIK 2009.

41 Sajátos egyszerűsített éves beszámoló 2. A sajátos egyszerűsített éves beszámoló csak az egyszerűsített éves beszámoló szerinti mérlegből és eredménykimutatásból áll, kiegészítő mellékletet nem tartalmaz. A saját termelésű készletek mérleg szerinti értéke a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett eladási áron is meghatározható, a még várhatóan felmerülő költségek a teljesítési fok alapján arányosítással is meghatározhatók. 41 Gábriel Péter BKIK 2009.

42 Sajátos egyszerűsített éves beszámoló 3. Készítése során nem alkalmazhatók:  az üzleti vagy cégértékre vonatkozó előírások,  az aktív és passzív időbeli elhatárolás az alapesetek [32.§ (1), 33.§ (1), 44.§ (1)-(2), 45.§ (1)-(5)] kivételével,  az eszköz bekerülési (beszerzési) értékére vonatkozó 47. § (4)-beli növelő és a 47. § (8)-ból a kamatra vonatkozó csökkentő előírások,  az 52. § (1) bekezdésének maradványértékre vonatkozó előírása,  terven felüli értékcsökkenés az 53. § (1) a) esetben,  az értékvesztésre, a céltartalékképzésre [a 41. § (7) kivételével], az értékhelyesbítésre és a valós értéken történő értékelésre vonatkozó szabályok,  a valuta- és devizakészlet, a devizában fennálló pénzügyi eszközök, követelések és kötelezettségek mérlegfordulónapi árfolyamon való átértékelésére vonatkozó 60. § (2)-beli előírás. 42 Gábriel Péter BKIK 2009.

43 Sajátos egyszerűsített éves beszámoló 4. A sajátos beszámoló alkalmazásának első üzleti évében  a terv szerinti értékcsökkenés módosítható;  meg kell szüntetni (vissza kell írni, fel kell oldani) az üzleti év első napjával nyilvántartott:  a 32. § (2)-(5), a 33. § (2)-(5), a 44. § (3)-(5) és a 45. § (6) szerinti időbeli elhatárolást,  az 53. § (1) a) pont szerinti terven felüli értékcsökkenést,  az 53. § (1) a) pont szerinti terven felüli értékcsökkenést,  az értékvesztést, céltartalékot, értékhelyesbítést, értékelési tartalékot, a valós értéken történő értékeléssel kapcsolatos tételt;  a meglévő részesedéshez kapcsolódó üzleti vagy cégérték könyv szerinti értékével a részesedés könyv szerinti értéke módosítandó, egyébként, ha az üzleti vagy cégérték pozitív, terven felüli érték- csökkenéssel, ha negatív, az egyéb bevételekkel szemben kell megszüntetni. 43 Gábriel Péter BKIK 2009.

44 Számviteli pontosítások A nyereségjellegű kerekítési különbözet egyéb bevétel, A veszteségjellegű kerekítési különbözet egyéb ráfordítás. A számviteli bizonylaton a kiállításának kelte mellett a bizonylatolt gazdasági művelet teljesülésének időpontja, időszaka is feltüntetendő. 44 Gábriel Péter BKIK 2009.

45 Devizában történő beszámolókészítés könnyítése Ahhoz, hogy a vállalkozó devizában készíthesse el a beszámolóját, az eddigi legalább 75% helyett elég, ha bevételei és ráfordításai, eszközei és kötelezettségei az előző és a tárgyévi üzleti évben több mint 50%-ban az adott devizában merülnek fel. Az e feltételeknek megfelelő vállalkozó az adott deviza helyett választhatja az euróban történő beszámolókészítést is. A létesítő okiratban és a cégnyilvántartásban a jegyzett tőkét a választott devizában kell megadni. 45 Gábriel Péter BKIK 2009.

46 Letétbe helyezés, közzététel május 1-től 2009. április 30-áig a letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségnek papír alapon és elektronikusan egyaránt eleget lehet tenni. 46 Gábriel Péter BKIK 2009.

47 Letétbe helyezés, közzététel május 1-től A számviteli beszámolót elektronikus úton, a kormányzati portálon át kell a céginformációs szolgálat részére megküldeni, ezzel a cég a letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének is eleget tesz. Nincs helye a papír alapú beszámoló képi formátumú elektronikus okirattá történő átalakításának. A beszámolóhoz elektronikus űrlapot kell mellékelni a cég, a benyújtó természetes személy azonosíthatósága, a benyújtás jogszerűségének igazolása érdekében. A beszámolót a cégnek az adózás rendjéről szóló törvény 7. §- ának (2) bekezdése szerinti képviselője küldi meg a céginformációs szolgálat részére. 47 Gábriel Péter BKIK 2009.

48 Letétbe helyezés, közzététel május 1-től A beszámolóhoz elektronikusan mellékelni kell az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot, valamint kötelező könyvvizsgálat esetén a független könyvvizsgálói jelentést is. Ha a beszámolóról papír alapú okirat alapján határoztak, akkor a beszámolót beküldő képviselő igazolja, hogy az elektronikusan megküldött beszámoló megegyezik a jóváhagyott beszámolóval, és a papír alapú beszámoló egy eredeti példányát az elfogadásától számított 10 évig megőrzi, amit a cégbíróság felhívására köteles bemutatni. 48 Gábriel Péter BKIK 2009.

49 Letétbe helyezés, közzététel május 1-től A közzétételi költségtérítés befizetését a céginformációs szolgálat ellenőrzi. Ha a közzétételi költségtérítés befizetése nem vagy nem megfelelő összegben történt meg, erről a céginformációs szolgálat 30 napon belül értesíti az állami adóhatóságot. Ebben az esetben a céget úgy kell tekinteni, mint amely a letétbe helyezési és a közzétételi kötelezettségnek nem tett eleget. 49 Gábriel Péter BKIK 2009.

50 Letétbe helyezés, közzététel május 1-től A beszámoló letétbe helyezési, közzétételi kötelezettségét az alkalmazott adójogi jogkövetkezmények (bírság, adószámfelfüggesztés) ellenére sem teljesítő céget az APEH értesítése alapján a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja. Ha az eljárás közben a cég kötelezettségét pótolja, akkor a megszüntető eljárást megszüntetik. 50 Gábriel Péter BKIK 2009.

51 Egységesen 25%-os osztalékadó 2009. január 1-től a kifizetésre kerülő osztalékból származó jövedelem egésze (ide értve bármely korábbi évben megállapított, de 2008.12.31. után kifizetésre kerülő osztalékot is) és az egyéni vállalkozó osztalékalapjának egésze (ide értve a 2008-as osztalékalapot is) 25%-os osztalékadóval adózik, a 35%-os adómérték megszűnt.

52 A 2008. évi adózott eredmény terhére megállapított osztalékra alkalmazható, ha a kifizetése a beszámoló letétbe helyezési kötelezettség határnapját követő 30 napon belül megtörténik. A 2008. évi adózott eredmény terhére megállapított osztaléknak az elengedett tagi kölcsön összegéig terjedő részéből a tagra vagyoni betétje arányában jutó rész 10%-os, az osztalék ezt meghaladó része 25%-os adóval adózik. 52 Gábriel Péter BKIK 2009.

53 A társaság e tagi kölcsön elengedéséből származó vagyonszerzése mentes az ajándékozási illeték alól. A magánszemély így elengedett tagi kölcsönnel azonos vagyonára vagyongyarapodás nem vélelmezhető. 53 Gábriel Péter BKIK 2009.

54  A munkáltató által nyújtott adómentes béren kívüli juttatások 400 ezer ft-os korlátozása 2009. január 1- ével megszűnt.  Ezzel összefüggésben korlátossá vált az adómentessége az iskolarendszerű képzés költségei átvállalásának, és az iskolarendszerű képzés költségei átvállalásának, és a művelődési intézményi szolgáltatásoknak. a művelődési intézményi szolgáltatásoknak. 54 Gábriel Péter BKIK 2009.

55  Az iskolai rendszerű képzés adómentesen átvállalt költsége február 1-től csak a havi minimálbér 2 és félszerese lehet. Az ezt meghaladóan, átvállalt, megtérített költség a jogviszonynak megfelelő adóköteles jövedelem.  Csak adókedvezmény érvényesítésre nem jogosító bizonylat alapján alkalmazható.  Továbbra is korlátozás nélkül nem adóköteles a 2006. 01.01. előtt megkezdett, folyamatban lévő iskolai rendszerű képzés költségének átvállalása,  A 2005.12.31. után, de 2009. 02.01. előtt megkezdett képzés költsége 400 000 Ft-ig vállalható át adómentesen. 55 Gábriel Péter BKIK 2009.

56 Művelődési intézményi szolgáltatás 2009. február 1- től kezdve évente a havi minimálbér összegéig adható adómentesen a munkáltató által a munkavállalónak, a társaság a személyesen közreműködő tagjának, szövetkezet a tagjának, szakszervezet a tagjának, stb. Az értékhatárt meghaladó juttatás adóköteles természetbeni juttatás. 56 Gábriel Péter BKIK 2009.

57 Általános forgalmi adó Teljesítés nélkül kibocsátott számla Adólevonásra nem jogosít. A számlán szállítóként feltüntetett akkor mentesül az adókötelezettség alól, ha  bizonyítja, hogy teljesítés részéről nem történt, és  az általa kibocsátott számlát haladéktalanul érvényteleníti, vagy  ha a számlát a szállító nevében más állította ki, akkor a teljesítés hiányáról haladéktalanul értesíti a vevőt. 57 Gábriel Péter BKIK 2009.

58 Általános forgalmi adó A tevékenység közérdekű jellegére tekintettel adómentes Adómentes a közszolgáltató mellett a népi iparművész által szervezett, rendezett népművészeti, népi iparművészeti és iparművészeti termékek kiállítása, vására és bemutatója és ezek alkalmával a zsűriszámmal ellátott, egyedi vagy meghatározott példányszámban, nem ipari gyártástechnológiával előállított népművészeti, népi iparművészeti és iparművészeti termék értékesítése. 58 Gábriel Péter BKIK 2009.

59 59 Általános forgalmi adó számlaadási kötelezettség 2009. február 1-től A nem adóalany magánszemély vagy jogi személy vevő részére is kötelező nyugta helyett a számlakibocsátás, akkor is, ha ezt a vevő nem kéri, ha a fizetendő ellenérték, vagy a fizetett előleg a 900 000.- ft-ot eléri.

60 Gábriel Péter BKIK 2009. 60 Általános forgalmi adó utazásszervezés 2009. február 1-től változik az utazásszervezési szolgáltatás fogalma: adóalany által - saját nevében - utasnak nyújtott olyan, jellegadó tartalma alapján egészben vagy meghatározó részben turisztikai szolgáltatás, amelynek teljesítéséhez saját nevében, de az utas javára megrendelten, más adóalany(ok) által teljesített szolgáltatásnyújtás, termék- értékesítés (így különösen: személyszállítás, szálláshely- szolgáltatás, ellátás és idegenvezetés) szükséges; utas fogalma: az a természetes személy, aki ténylegesen igénybe veszi az utazásszervezési szolgáltatást;

61 Gábriel Péter BKIK 2009. 61 Általános forgalmi adó utazásszervezés 2009. február 1-től az utazásszervező az APEH-nak tett előzetes bejelentése alapján a fizetendő adó megállapítására az egyedi nyilvántartáson alapuló módszer helyett az önálló pozíciószámonkénti nyilvántartáson alapuló módszert alkalmazhatja. Az erre való áttérés esetén ennek alkalmazásától a választása évét követő naptári év végéig nem lehet eltérni. Az önálló pozíciószámos módszer alkalmazása esetén a fizetendő adó együttes alapja: az utazásszervezési szolgáltatásoknak az adómegállapítási időszakra önálló pozíciószámonként összesített, számított árréstömege, csökkentve az így összesített árréstömegre jutó adó együttes összegével.

62 Gábriel Péter BKIK 2009. 62 Általános forgalmi adó utazásszervezés Árréstömeg=  –  : az adómegállapítási időszakban önálló pozíciószámonként külön megállapított,  az utastól kapott – a visszatérített ellenértékkel és előleggel csökkentett – ellenérték és előleg valamint  az ezen utasok javára más adóalany(ok)tól megrendelt szolgáltatások és termékek kalkulált ellenértékének Különbözete. Negatív árréstömeg esetén az adó alapja 0.

63 Gábriel Péter BKIK 2009. 63 Általános forgalmi adó utazásszervezés Abban az adómegállapítási időszakban, amelyben egy adott önálló pozíciószám megszűnik, annak fennállása teljes időtartamára a megszűnt önálló pozíciószám végleges árréstömegét a végleges összesített tényadatok alapján (utasoktól kapott bevétel és ehhez a más(ok)tól megrendelt szolgáltatások, termékek ellenértékének különbözeteként) meg kell állapítani. Ha a pozíciószám fennállása alatti számított árréstömeg göngyölített összege és a végleges árréstömeg közti eltérés eléri a 10.000.-ft-ot, akkor a különbözetre jutó adót a pozíciószám megszűntetésének bevallási időszakában kell bevallani és megfizetni.

64 2009. Február 1-től A vendéglátás üzletkörben alkoholterméket (tömény szeszesital) forgalmazó nem jövedéki engedélyes kereskedő az alkoholtermékek forgalmának adatait (beszerzés, értékesítés, nyitó- és zárókészlet) a vámhatóság által hitelesített nyomtatványon vagy a vámhatóság által jóváhagyott számítógépes nyilvántartási programmal naponta rögzíti. 64 Gábriel Péter BKIK 2009.

65 Bérjegyzék adattartalma 2009. február 1-től a kifizető és a munkáltató olyan bizonylatot köteles kiállítani, és a kifizetéskor átadni, amelyből kitűnik a magánszemély bevételének teljes összege és jogcíme, az adóelőleg, adó, a járulék, valamint a kifizetőt és a munkáltatót terhelő társadalombiztosítási járulék alapjául szolgáló összeg, illetve a kifizetőt, munkáltatót terhelő társadalombiztosítási járulék, valamint a levont adóelőleg, adó, járulék összege. A munkáltató és a rendszeres kifizetést teljesítő kifizető a bizonylaton feltünteti az előző időszakban teljesített kifizetést terhelő, és általa megfizetett adó- és járulékkötelezettségek jogcímenkénti összegét. A munkáltató a kifizetést követően a kiadott bizonylaton feltünteti az adóelőleg megállapításakor figyelembe vett családi adókedvezmény összegét. 65 Gábriel Péter BKIK 2009.

66 Jogutód foglalkoztató bejelentési kötelezettsége 2009. február 1-től ha a foglalkoztató személyében jogutódlás következik be, a jogutód munkáltató, kifizető köteles a jogutódlással érintett biztosított személy(ek)re vonatkozóan bejelentést teljesíteni. A bejelentésben fel kell tüntetni a jogelőd nevét, elnevezését és adószámát, a jogutódlás tényét és napját, továbbá a jogutód nevét, elnevezését, adószámát, és a jogutód megalakulása napját is. 66 Gábriel Péter BKIK 2009.

67 Kedvezményre jogosító igazolás Az olyan igazolást, amelynek alapján az adózó a bevételét, az adóalapját vagy az adóját csökkentheti, a kedvezményre való jogosultság keletkezésének időpontjában, de legkésőbb az adóévet követő év január 31. helyett február 15-ig kell kiadni. 67 Gábriel Péter BKIK 2009.

68 A vállalkozási tevékenységet nem folytató, áfa fizetésére nem kötelezett magánszemély szja bevallásában nyilatkozhat úgy, hogy a bevallott, 100 000 Ft-ot meg nem haladó szja fizetési kötelezettségét pótlékmentes részletfizetéssel, az esedékességtől számított legfeljebb 4 hónapon keresztül, havonként egyenlő részletekben teljesíti. Ha az adózó az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, a kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik. Ez esetben az adóhatóság a tartozás fennmaradó részére az eredeti esedékesség napjától késedelmi pótlékot számít fel. 68 Gábriel Péter BKIK 2009.

69 Mulasztási bírság 2009. február 1-től ha jogszabály alapján bankszámlanyitásra kötelezett adózók között megkötött ügyletek vonatkozásában az ügyleti ellenérték megfizetése 250.000 ft. összeget meghaladóan bankjegy (érme) átadásával történik, a kifizetés teljesítőjére az adóhatóság ügyletenként, az összeghatárt túllépő kifizetés értékének 20%-ával megegyező összegű mulasztási bírságot szab ki. Az egy ügylethez tartozó kifizetéseket össze kell számítani. Amennyiben az ügylet folyamatos teljesítésű, minimum egy havi teljesítési időtartamra kell a kifizetéseket összeszámítani. 69 Gábriel Péter BKIK 2009.

70 Mulasztási bírság 2009. február 1-től  A számlatartási kötelezettség megsértése esetén az adóhatóság a vevő, illetve a szolgáltatás igénybevevője terhére az áru valamint az igénybevett szolgáltatás forgalmi értékének 20%-áig terjedő összegű mulasztási bírságot szabhat ki.  Ha az adózó igazolatlan eredetű árut forgalmaz, terhére az adóhatóság az áru forgalmi értékének 40%-ával megegyező összegű, de legalább 10 ezer forint mulasztási bírságot szab ki. 70 Gábriel Péter BKIK 2009.

71 Mulasztási bírság A számla, egyszerűsített számla, nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztásáért az adózó mellett az adózó alkalmazottja, képviselője, vagy az a magánszemély is, aki az értékesítésben közreműködik, 10 ezer forinttól 50 ezer forintig, 2009. február 1-től az adózó alkalmazottja, képviselője, az értékesítésben közreműködő magánszemély közvetlen vezetője 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. 71 Gábriel Péter BKIK 2009.

72 Mulasztási bírság A foglalkoztatót terhelő bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén kiszabható mulasztási bírság felső határa a bejelenteni elmulasztott foglalkoztatottak számának és a bírság adózóra egyébként vonatkozó, törvényben rögzített legmagasabb értékének szorzata. 2009. február 1-től e szabályt kell alkalmazni a foglalkoztató mellett arra a személyre, illetve annak a közvetlen vezetőjére, akinek munkaköri kötelezettsége a bejelentési kötelezettség teljesítése, azzal, hogy a kiszabható mulasztási bírság felső határa a bejelenteni elmulasztott foglalkoztatottanként 500 ezer forintig terjedhet. 72 Gábriel Péter BKIK 2009.

73 Adóbírság Adóhiány esetén adóbírságot kell fizetni. Az adóbírság mértéke az adóhiány 50%-a. 2009. február 1-től az adóbírság mértéke az adóhiány 75%-a, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze. 73 Gábriel Péter BKIK 2009.

74 Adószámfelfüggesztés 2009. február 1-től az adószám felfüggeszthető akkor is, ha  az adózóval szemben az állami adóhatóság 60 napos üzletlezárást, illetve a tevékenység 60 napos felfüggesztését ismételten rendeli el,  az adózó az állami adóhatósághoz teljesítendő bevallási vagy adófizetési (adóelőleg-fizetési) kötelezettségének a törvényi határidőtől, illetve az esedékességtől számított 365 napon belül nem tesz eleget. 74 Gábriel Péter BKIK 2009.