Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Transzferár. Jogszabályi háttér OECD Transzferár Irányelvek Tao. Tv. 4 § (23) és 18 § 18/2003. PM rendelet.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Transzferár. Jogszabályi háttér OECD Transzferár Irányelvek Tao. Tv. 4 § (23) és 18 § 18/2003. PM rendelet."— Előadás másolata:

1 Transzferár

2 Jogszabályi háttér OECD Transzferár Irányelvek Tao. Tv. 4 § (23) és 18 § 18/2003. PM rendelet

3 Transzferár-szabályozás célja Adóhatóság részéről: az aluladóztatás megakadályozása Nemzetközi nagyvállalatok részéről: a kettős adóztatás elkerülése

4 Transzferár-szabályozás elve Különböző országok transzferár-szabályozása egy alapelvre: a szokásos piaci ár elvére épül OECD-definíció: amennyiben két kapcsolt vállalkozás az egymás közötti kereskedelmi és pénzügyi kapcsolataikra tekintettel olyan feltételekben állapodik meg, vagy olyan feltételeket szab, amelyek eltérnek azoktól, amelyekben független vállalkozások egymással megállapodnának, úgy az a nyereség, amelyet a vállalkozások egyike feltételek nélkül elért volna, ezen feltételek miatt azonban nem ért el, ennek a vállalkozásnak a nyereségéhez hozzászámítható és következésképpen megadóztatható. Tao. Tv 18 §(1): amennyiben a kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerződésükben, megállapodásukban magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak annál, mint amilyen ellenértéket független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének, a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetnek megfelelő összeggel az adózó az adózás előtti eredményét csökkenti (bizonyos feltételek esetén) vagy növeli.

5 Dokumentációs kötelezettség 2005-ben kezdődő adóévtől minden kapcsolt vállalkozással bonyolított ügyletet dokumentálni kell, amely alapján az adóévben teljesítés történt, de csak a szeptember 1. után kötött szerződésekre vonatkozóan. Nem vonatkozik: az adóév utolsó napján kisvállalkozásnak minősülő gazdasági társaságra, a közhasznú, kiemelten közhasznú nonprofit gazdasági társaságra, azon adózóra, amelyben az állam közvetlenül vagy közvetve többségi részesedéssel rendelkezik. Készítheti: – az adózó vagy – külső szakértő (tanácsadó)

6 Követelmények a transzferár- nyilvántartással kapcsolatban Szerződésenként kell elkészíteni Kapcsolt viszony keletkezése előtt megkötött szerződésről nem kell nyilvántartást készíteni csak akkor, ha bármely lényeges feltétel módosul Nem kell semmilyen hatósághoz beküldeni, de ellenőrzés során kérésre be kell tudni mutatni Határidő: Tao bevallás határideje

7 A transzferár-nyilvántartás tartalmi követelményei Általános adatok az adózóról és a kapcsoltról A kapcsolt féllel kötött szerződés jellemzői (tárgya, megkötés időpontja, módosítása, hatálya, az eszköz/szolgáltatás jellemzői, felhasznált erőforrások, vállalt üzleti kockázatok), A piac jellemzői (versenyhelyzet, erőforrások elérhetősége stb.), A szokásos piaci ár meghatározására alkalmazott módszer, ennek indoka, összehasonlításhoz felhasznált adatok, a felhasznált adatok kiválasztásának menete, Összehasonlítható adatok, Szükséges kiigazítások, Szokásos piaci ár, Folyamatban lévő vagy lezárt, adott szerződés tárgyában, a szokásos piaci ár megállapításával összefüggő bírósági ügyek bemutatása, A nyilvántartás elkészítésének és a módosításának dátuma.

8 Egyszerűsített nyilvántartás Egyszerűsített nyilvántartás készíthető, ha az ügylet értéke áfa nélkül számított szokásos piaci ára az 50 millió forintot nem haladja meg (nem meghatározott futamidejű keretszerződés esetén nem alkalmazható)

9 Szokásos piaci ár meghatározása Klasszikus módszerek:  Összehasonlítható árak módszere  Viszonteladási árak módszere  Költség és jövedelem módszer Egyéb módszer (ha az előző három pont alapján nem meghatározható) → részletesen meg kell indokolni, hogy a hagyományos módszerek miért nem elegendőek.

10 Összehasonlítható árak módszere A szokásos piaci ár az az ár, amelyet független felek alkalmaznak, azonos vagy hasonló tranzakcióban, azonos vagy hasonló szerződéses feltételek mellett, azonos vagy hasonló piaci feltételek között, azonos vagy hasonló üzleti stratégia mellett. Lehet belső (adózó – független fél), lehet külső (2 független fél közötti) összehasonlítható független ár. Nem összehasonlítható ügyletek:  Nem a szokásos üzletmenetben jöttek létre (pl.: felszámolás)  Az ügylet megkötésének egyik fő oka az összehasonlítható belső ár megteremtése  A gazdasági tartalom és a forma ellentmondása.

11 Viszonteladási árak módszere A szokásos piaci ár: a kapcsolt féltől megvásárolt eszköznek/szolgáltatásnak változatlan formában független felek felé történő érétkesítése során alkalmazott ár, csökkentve a viszonteladó költségeivel és a szokásos haszonnal. Általában disztribútori/ügynöki/közvetítői tevékenység esetén a leghasznosabb. Akkor használható a legkönnyebben, ha a viszonteladó nem növeli jelentősen a termék értékét (nem járul hozzá jelentősen a termék létrehozásához), ha az időfaktor minél kisebb.

12 Költség és jövedelem módszer A szokásos piaci árat az önköltség szokásos haszonnal növelt értékében kell meghatározni. Kapcsolt felek közötti szolgáltatásnyújtás, közös létesítményhasználat esetén hasznos. Először mindenképpen azt kell megvizsgálni, hogy ténylegesen megtörtént-e a szolgáltatásnyújtás.

13 Ártartomány Konkrét szokásos piaci ár helyett ártartomány kialakítása is megfelel a törvényben foglaltaknak. Különböző módszerekkel dolgozva nem csak egy, hanem több független árat is kaphatunk (ártartomány) → ha a transzferár a tartományba esik, nem szükséges kiigazítani. Fontos: minden információ rendelkezésre álljon a kapcsoltakról és a függetlenekről és ne legyen nagy szóródás a tartományban.

14 Adóalap-módosítás Transzferár nem egyezik meg a szokásos piaci árral, vagy nem esik bele a számított ártartományba. Ha az alkalmazott ellenérték miatt az AEE kisebb, mint a szokásos piaci ár alkalmazásával megállapított AEE, akkor az adóalapot növelni kell Az adózó az adóalapot csökkentheti, ha:  az alkalmazott ellenérték miatt az AEE nagyobb, mint a szokásos piaci ár alkalmazásával megállapított AEE és  a szerződő kapcsolt vállalkozás belföldi illetőségű adózó vagy olyan külföldi személy, amely az illetősége szerinti állam jogszabályai szerint társasági adónak megfelelő adó alanya, valamint  rendelkezik a másik fél által is aláírt okirattal, amely tartalmazza a különbözet összegét.

15 Adóalap-módosítás A transzferárat akkor is vizsgálni kell és adóalapot kell módosítani, ha  többségi irányítást biztosító befolyással rendelkező tag nem pénzbeli hozzájárulással emeli a vállalkozás jegyzett tőkéjét,  többségi irányítást biztosító befolyással rendelkező tag nem pénzben jut hozzá a jegyzett tőke tőkekivonással történő leszállítása során kiadott vagyonhoz,  többségi irányítást biztosító befolyással rendelkező tag nem pénzben jut hozzá a jogutód nélküli megszűnés miatt kiadott vagyonhoz,  többségi irányítást biztosító befolyással rendelkező tag természetben jut hozzá az osztalékhoz.

16 Szankciók Az adóhatóság szerződésenként (azaz hiányos/hiányzó dokumentációnként) 2 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthat (adóhiányra adóbírságot, késedelmi kamatot állapíthat meg). Mulasztási bírság kiszabásánál az adóhatóság mérlegeli az eset összes körülményét, a jogellenes magatartás súlyát, gyakoriságát. Az adóhatóság a nyilvántartási és iratmegőrzési kötelezettséget önállóan ellenőrzi, amely nem teremt ellenőrzéssel lezárt időszakot. A formai megállapításokon túl mindinkább tartalmi ellenőrzésekre helyezi a hangsúlyt az adóhatóság. Az ellenőrzések száma egyre növekedni fog, revizorok képzésére egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek, az adóhatóság technikai feltételei is javulnak, alkalmazza az AMADEUS programot, a nemzetközi információcsere is egyre nagyobb szerepet tölt be

17 Adókockázat minimalizálása Adótervezés egyre fontosabbá váló terület a multinacionális vállalatok körében januárjától elérhető az előzetes ármegállapítás intézménye.


Letölteni ppt "Transzferár. Jogszabályi háttér OECD Transzferár Irányelvek Tao. Tv. 4 § (23) és 18 § 18/2003. PM rendelet."

Hasonló előadás


Google Hirdetések