Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

 AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM JOGA Bevezetés és EU.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: " AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM JOGA Bevezetés és EU."— Előadás másolata:

1  AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM JOGA Bevezetés és EU

2 BEVEZETÉS  INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM  szociológiai/közgazdaságtani fogalom  információ önálló érték, hatalmi tényező  infokommunikációs és technológiai fejlődés  lehetőségek és kihívások

3 BEVEZETÉS  1069/2014 (II.19.) Korm.hat. Magyarország Nemzeti Infokommunikációs Stratégiájáról

4 BEVEZETÉS  1069/2014 (II.19.) Korm.hat. Magyarország Nemzeti Infokommunikációs Stratégiájáról  „elismerve a hazai IKT ágazat kiemelt jelentőségét, és az abban rejlő gazdasági és társadalmi fejlődési lehetőségeket, valamint e területen az állami ösztönzés fontosságát, elfogadja a 2014–2020 időszakra szóló Nemzeti Infokommunikációs Stratégiát (a továbbiakban: Stratégia), ezzel összefüggésben felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy gondoskodjon a Stratégiának a kormányzati portálon való közzétételéről”

5 BEVEZETÉS

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16 JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK  információ: adat, hír, ismeret Az ember az információt:  létrehozza, rendszerezi, tárolja,  (esetleges szelekció nyomán) közli (meghatározott címzettek felé) továbbítja vagy hozzáférhetővé teszi  meghatározott személyi kör vonatkozásában bizalmasnak, titkosnak, a hozzáférésben korlátozottnak nyilváníthatja  a más által létrehozott információt megismeri, értékeli, feldolgozza, „fogyasztja”  változatlan formában másokkal is megoszthatja

17 JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK  információ: érték  e tulajdonságát a társadalom jogi oltalom biztosításával is elismeri  az oltalom:  nem közvetlenül az információt és annak hordozóját, technikai értelemben vett továbbítóját illeti meg  hanem az információ társadalom és gazdaság számára jelentett személyi vagy vagyoni jelentőségét, hasznosságát visszatükrözve az ember és az információ kapcsolatát

18 JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK Az emberiség története – a társadalmi kommunikáció formái felől történő megközelítésben – szakaszokra osztható  az egyes szakaszok kezdetét lényeges változásokhoz (információs forradalmak) lehet kötni  beszéd  írás  könyvnyomtatás  távközlés  elektronikus információfeldolgozás  Internet

19 JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK E forradalmak jellemzői:  a társadalmi-gazdasági élet egészét átalakító változásokat hoztak  a mindenkori jogi szabályozással szemben új igényeket keletkeztettek, közvetett formában magának a jognak, a jogrendszernek és a jogtudománynak fejlődésére is visszahatottak

20 JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK  Társadalmi normák:  reális, kölcsönös elvárások  az eltérést büntetik/az igazodást jutalmazzák  fajtái:  erkölcsi  szokás  illemszabályok (etikett)  vallás  szakmai – technikai

21 JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK  JOG  magatartásszabályok összessége  emberi kapcsolatokat szabályoz  keletkezése az állam keletkezéséhez kapcsolódik  az állami szervek révén kényszeríthető ki  az adott társadalmi rendszer védelmét szolgálja

22 JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK  JOG  tárgyi jog (tételes jog, pozitív jog)  alanyi jog (személyhez fűződő jogosultságok)  alaki és anyagi jog

23 JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK  A jog kialakulása:  „ősjog”: alapvető erkölcsi magatartásbeli szabályok alakulnak ki, ezek betartására a közösség ügyel. A jogsértést a sérelmet szenvedő a közösségen torolja meg.  szokásjog: magasabb szintű, differenciáltabb jog, területenként változó  az állam megjelenése: a jog kikényszeríthetősége az állam révén válik lehetővé, a szokásjogot írásban rögzíti, új társadalmi viszonyok normatív szabályozására jogot alkot (törvényeket hoz) > előír követendő magatartást és szankciót

24 JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK  A jogi norma jellemzői:  érvényesség  hatály  általánosság  ismételtség (minden ismétlődő esetben)  szankcionáltság  hipotetikus szerkezet (jövőbeni szituáció)  reciprocitás (kölcsönösség): minden jogosultsággal szemben mások által tanúsítandó, elvárható magatartás áll szemben

25 JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK  JOGSZABÁLY:  a jogalkotás során  meghatározott eljárás keretében  meghatározott formában és elnevezéssel létrejött jogi akarat, amely jogi normákat foglal magában

26 JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK A jogalkotás jellemzői:  meghatározott jogi rendben jön létre  jogi norma tudatos létrehozása  előre történik a szabályozás  általánosan megfogalmazott jogi norma jön létre  a társadalom széles körére vonatkozik  a (politikai, gazdasági) hatalmat gyakorló csoport érdekeit fejezi ki (is!)  stabil, de rugalmatlan

27 JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK Relatív önállóság :  a jog meghatározott a társadalmi, gazdasági viszonyok által, mégis viszonylag önálló A gazdasági viszonyok jogi szabályozásának tipikus eszközei:  tulajdonviszonyok védelme (Alaptörvény, polgári jog)  gazdasági tevékenység feltételeinek szabályozása, kialakítása, amely a gazdasági élet minden résztvevője számára kötelező (közigazgatási jog, pénzügyi jog, gazdasági jog)  egyes engedélyezési eljárások (közegészség, környezetvédelem)  nemzetközi magánjog és gazdasági kapcsolatok joga

28 JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK JOG és az ÁLLAM kapcsolata  állam: szervezet, a politikai berendezkedés része  jog: norma  magatartási szabályok összessége, amelyek keletkezése az állami szervekhez kötődik, s amelyek tükrözik az állami szerv politikai meghatározottságát  adott társadalomban kötelező az érvényesülése, betartását az állam kényszerítheti ki

29 JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK JOGFORRÁS  jogrendszer alkotóelemei  országos vagy helyi szinten rendezi a társadalmi viszonyokat  egymásra épülnek, kiegészítik egymást  hierarchikus rendben állnak  többféleképp csoportosíthatók (tárgy, kibocsátó…)

30 JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK JOGFORRÁSI HIERARCHIA  igazodik a jogalkotó állami szervek hierarchiájához  alacsonyabb szintű nem lehet ellentétes magasabb szintűvel, ha mégis elméletileg “nem létezik”

31 JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK JOGSZABÁLYOK – törvény, rendelet  Központi (országos) jogszabályok  Alaptörvény, (Átmeneti rendelkezések)  sarkalatos törvények  rendes törvények  törvényerejű rendeletek  központi szervek rendeletei  Helyi jogszabályok (önkormányzati rendeletek) NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSEK

32 JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK TÖRVÉNY  általános  széleskörűen tekinti át a társadalom állapotát  alapvető viszonyokat szabályoz a tartósság igényével  stabil, rugalmatlan  a társadalmi nyilvánosság előtt zajlik

33 JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK RENDELET  közigazgatási szervek jogalkotó tevékenysége  a szabályozási szükségletet törvény határozza meg  a felhatalmazást is rendszerint törvény adja meg  a társadalmi viszonyok szűkebb területét szabályozza  kevésbé stabil  kevésbé zajlik a nyilvánosság előtt

34 JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK JOG funkciói és feladata a GAZDASÁGI ÉLETBEN Befolyásolás – államszervezettől, politikia berendezkedéstől függően  a társadalmi tulajdonon és tervgazdálkodáson alapuló szocialista rendszerben a jog adminisztratív, utasítás jellegű, kényszerítő és szankcionáló eszköz  a demokratikus államszerevezetben funkcionális kettősség  egyrészt a védelem, a biztosítás, a kötelezés eszköze marad  másrészt az ösztönző, befolyásoló normák kialakításával aktívan közreműködik a gazdaság fejlesztésében

35 JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK UNIÓS JOG SZABÁLYOZÁSI KOMPETENCIÁJA  alapja: a tagországok átruházott hatásköre  irányultsága: az Unió céljainak megvalósítása  az alapító szerződésekben kijelölt keretek között

36 EURÓPAI UNIÓ

37 28 ország 505 millió ember

38 EURÓPAI UNIÓ

39 Az európai integráció fejlődéstörténete 1952Az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés 1958Római Szerződések  az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződés  az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 1987Egységes Európai Okmány: Az egységes piac 1993Maastrichti Szerződés: Szerződés az Európai Unióról 1999Amszterdami Szerződés 2003Nizzai Szerződés 2009Lisszaboni Szerződés

40 EURÓPAI UNIÓ AZ EURÓPAI UNIÓS JOG FORRÁSAI  Elsődleges jogforrások  szerződések (alapító, módosító, csatlakozási)  Másodlagos jogforrások  egyoldalú jogi aktusok  rendelet  irányelv  határozat, vélemények, ajánlások, fehér és zöld könyvek  megállapodáson alapuló jogi aktusok  Kiegészítő jogforrások  Bíróság joggyakorlata, általános jogelvek

41 EURÓPAI UNIÓ LISSZABONI SZERZŐDÉS  rögzíti az EU célját és legfontosabb értékeit, köztük az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, a jogállamiság, az egyenlő esélyek és az emberi jogok, köztük a kisebbségekhez tartozók jogai védelmének az elvét.  egységes jogi személyiséget teremt az Unió számára  tisztázza, hogy az EU csak olyan területeken illetékes, amelyekben a tagok kifejezetten ráruházták a szükséges hatáskört  a Bizottság összetételénél 2014-ig alapelv maradt, hogy minden ország egy-egy biztost állíthat > 2014-től azonban a testület létszáma a tényleges taglétszám kétharmadára csökken  az Európai Parlament tagjainak száma a jövőben nem haladhatja meg a 751 főt. Az egyes tagországok európai parlamenti képviseletét minimum 6, maximum 96 fő látja el

42 EURÓPAI UNIÓ

43 EURÓPAI TANÁCS Csúcsszerv, az EU állam- és kormányfőinek testülete  A csúcstalálkozók résztvevői meghatározzák az EU által követendő általános szakpolitikai irányvonalakat  stratégiai döntések meghozatala, kompromisszumcsomagok, valamint általános politikai elvek elfogadása  dönt az Európai Uniót érintő legfontosabb kérdésekben, meghatározza a szervezet külpolitikai irányvonalát és ezzel együtt a bővítési politikát is  az EU politikai napirendjének meghatározásában jelentős szerepe van, de nincs hatásköre jogszabályok elfogadására  olyan bonyolult vagy kényes ügyek megvitatása, amelyeket a kormányközi együttműködés alacsonyabb szintjén nem lehet megoldani

44 EURÓPAI UNIÓ MINISZTEREK TANÁCSA (AZ EU TANÁCSA)  az EU változó összetételben ülésező, elsődleges, de nem kizárólagos, kormányközi alapon működő döntéshozó és jogalkotó szerve  tagjai: a tagállamok kormányainak képviselői (ált. az adott témákértfelelős miniszterek) > felelősséggel tartozik saját parlamentjének és az adott ország polgárainak  a tárgyalt témától függően kilenc különböző összetételben (konfiguráció) ülésezik  Feladata: jogalkotás, a tagállamok gazdaságpolitikájának összehangolása, nemzetközi egyezmények létrehozása az EU és egy vagy több nemzetközi szervezet között

45 EURÓPAI UNIÓ DÖNTÉSHOZATAL július 1-jétől a maximális 352 szavazatból legalább 15 tagállam legalább 260 szavazata szükséges a jogszabályok minősített többséggel történő elfogadásához. SOROS ELNÖK Félévente egy-egy tagállam

46 EURÓPAI UNIÓ EURÓPAI BIZOTTSÁG  az EU mindennapi munkáját végző, döntés-előkészítő, javaslattevő szerve, mely  ellenőrző, képviseleti, döntéshozó és végrehajtó feladatokat is ellát  felelős a Parlament és a Tanács döntéseinek végrehajtásáért  szupranacionális szervezet: nem a tagállamokat, hanem az Unió egészét szolgálja  tagjai között a feladatok szakterületenként megosztottak (a szakterületekhez saját hivatali apparátus tartozik)  informálisan a Bizottság tagjait biztosoknak hívják  bár hazájukban általában mindannyian politikai szerepet töltöttek be, pl. miniszterek voltak  a Bizottság tagjaiként az Unió egésze érdekében kell cselekedniük, s nem fogadhatnak el utasításokat nemzeti kormányaiktól  kormányszerűen működik, de nem kormány: végrehajtói feladatokkal csak korlátozottan működik

47 EURÓPAI UNIÓ július 15-én az Európai Parlament Jose Manuel Barroso utódaként Jean-Claude Juncker néppárti politikust, volt luxemburgi miniszterelnököt választotta meg az elkövetkező öt évre az Európai Bizottság elnökének

48 EURÓPAI UNIÓ

49 EURÓPAI BIZOTTSÁG Feladatai:  javaslataival elindítja az uniós jogszabályalkotást  felügyeli és végrehajtja az EU politikáit és a költségvetést  őrködik az európai jog betartása felett (az Európai Bírósággal együtt)  nemzetközi szinten képviseli az Európai Uniót

50 EURÓPAI UNIÓ EURÓPAI PARLAMENT az Unió állampolgárai által közvetlenül választott képviselőtestület  fő feladata, hogy az Unió állampolgárainak érdekeit képviselje a közösségi döntéshozatalban  Jogkörei ma:  a közösségi döntéshozatal nagy részében a Tanáccsal közösen hoz döntést, jogszabályt (TÁRSDÖNTÉSHOZÓ/JOGALKOTÓ) > a tény, hogy közvetlenül választják, garantálja az európai törvények demokratikus legitimációját  demokratikus felügyelet et gyakorol az EU intézményei, ill. a Bizottság fölött > jóváhagyja az Európa Bizottság kinevezését, felügyeli a testület munkáját, beszámoltat  a Tanáccsal közösen fogadja el az EU költségvetését

51 EURÓPAI UNIÓ A képviselőket 5 évre, közvetlenül választják, a bekerülő nemzeti pártok képviselői a hasonló értékeket valló európai pártokkal együtt alkotnak frakciót (political groups) - két nagy párt: néppárt szocialisták

52 EURÓPAI UNIÓ EURÓPAI BÍRÓSÁG  feladata legáltalánosabban: az Európai Unió hatályos jogszabályainak, azaz a közösségi jognak a betartatása, az egységes értelmezés és alkalmazás biztosítása  a Bíróság megfelelő jogkörrel rendelkezik arra is, hogy az egyes országok, intézmények, vállalatok és magánszemélyek közötti jogvitákat felszámolja  biztosítja, hogy mindenkit azonosan kezeljenek az EU-jog szerint  A KÖZÖSSÉGI JOG ÉRTELMEZÉSE  egységes értelmezés és alkalmazás biztosítása minden tagállamban felügyeli a közösségi jog betartását  ellenőrzi és biztosítja, hogy az intézmények a Szerződésekben lefektetett hatásköreik szerint járjanak el  A KÖZÖSSÉGI ÉS NEMZETI JOG VISZONYÁNAK TISZTÁZÁSA  a tagállamok vagy a Közösség által megkötni szándékozott nemzetközi egyezmények, szerződések előzetes véleményezése azok a közösségi joghoz való viszonyáról

53 EURÓPAI JOG


Letölteni ppt " AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM JOGA Bevezetés és EU."

Hasonló előadás


Google Hirdetések