VÍZMINŐSÉG, VÍZMINŐSÍTÉS. BAKTERIOLÓGIAISZENNYEZÉS.

Az előadások a következő témára: "VÍZMINŐSÉG, VÍZMINŐSÍTÉS. BAKTERIOLÓGIAISZENNYEZÉS."— Előadás másolata:

1 VÍZMINŐSÉG, VÍZMINŐSÍTÉS

2

3

4 BAKTERIOLÓGIAISZENNYEZÉS

5

6 VÍZMINŐSÉG  A víz tulajdonságainak összessége  Sokféle, egyidejűleg lejátszódó fizikai, kémiai és biológiai folyamat alakítja  Meghatározás: fizikai, kémiai, biológiai, bakteriológiai jellemzők alapján

7 1.1 Hőmérséklet  Oldhatóságot befolyásolja  Biológiai folyamatok meghatározója  Felszíni vizek: szezonális ingadozás  Hőrétegzettség (mély tavak)  Felszín alatti vizek: viszonylag állandó hőmérséklet  Termálvizek (állandóan 20 C felett) 1. FIZIKAI JELLEMZŐK

8 1.2 Összes oldott anyag  0.45 µm szűrőpapíron átszűrt mintából bepárlás, majd 105 ºC-on súlyállandóságig szárítva 1.3 Lebegőanyag  Szűrőn fennmaradt rész  Szervetlen anyagok (hordalék) és élő szervezetek (plankton)  Általában: oldott, partikulált, szerves, szervetlen komponensek (KOI, P, N stb.) Oldott és lebegőanyag tartalom (a víz komplex keverék) Valódi oldatKolloid r.Diszperz rendszer 1 nm200 nm Nem ülepedő Ülepedő

9 1.4 Zavarosság  Szerves és szervetlen lebegőanyagok, kolloid részecskék okozzák  Meghatározás: a lebegõ részecskék által szórt fény mérésével (nefelométerrel, NTU – ”Nephelometric Turbidity Unit”) 1.5 Átlátszóság  Fény elnyelése  Szín és zavarosság határozza meg  Fotikus zóna (eutrofizálódás)  Mérés: fotocella, Secchi korong

10 1.6 Szín  Vízben oldott anyagok (huminsavak, szennyvizekkel bekerülő festékanyagok, mikroorganizmusok anyagcsere termékei)  Mérés: fényelnyeléssel - TCU („True Colour Unit”) 1.7 Íz és szag  Szennyvíz, szerves anyagok bomlástermékei, (pl. kénhidrogén)  Ipari (fenol, merkaptán, kátrány, acetilén stb.)  Mikroorganizmusok (vasbaktériumok, szulfátredukáló kénbaktérium, bizonyos algák)  Szervetlen oldott anyagok

11 1.8 Vezetőképesség  Oldott ásványi sók (anionok és kationok) koncentrációjával arányos  Mérés: platinalemezek közötti ellenállás (µS/cm)

12 2.1 Leggyakoribb anionok és kationok („természetes” állapot)  Na +, K +, Ca 2+, Mg 2+  HCO 3 -, CO 3 2-, SO 4 2-, Cl - 2.2 Keménység  Ca és Mg ionok okozzák (pl. Ca(HCO 3 ) 2 ; (nk – CaO eé)  Változó keménység: forralással eltávolítható HCO 3 - mennyiségével egyenértékű  Állandó keménység: összes – változó 2.3 Oldott CO 2 – szervetlen C formák 2. KÉMIAI JELLEMZŐK CO 2, H 2 CO 3, HCO 3 -, CO 3 2- (pH függésük) pH 4.5 pH 8.3

13 2.4 Kloridok  Természetes előfordulás: NaCl, KCl, CaCl 2 sók formájában  Mesterséges források: utak sózása, ipar (pl. Cl előállítás), sóbányákból 2.5 pH  pH = - log(H + ), semleges víz: 0.0000001 mol H proton/l  7  Természetes vizek: pH 6.5 – 8.5 (csapadékvíz pH 5.5)  Befolyásolja: mész-szénsav egyensúly, humin- és fulvinsavak, biológiai aktivitás  Biokémiai folyamatok lejátszódása pH érzékeny 2.6 Savasság, lúgosság  Puffer kapacitás (semlegesítő képesség) a savas, lúgos behatással szemben  Természetes védelem: hidrokarbonát ionok (hazai adottságok) – (2)

14 2.7 Oxigén háztartás  Oldott oxigén, oxigén telítettség (hőmérséklet, nyomás függő)  Befolyásoló tényezők (források és nyelők): diffúzió, lebontás, fotoszintézis, légzés stb. 2.8 Szervesanyag tartalom  Biokémiai oxigénigény: baktériumok általi oxidációhoz szükséges oxigén mennyisége (mérése) 5 20 nap BOI  Kémiai oxigénigény (KOIp  KOIcr)  Összes szerves szén BOI 5 BOI 20 KOI TOC Elméleti oxigénigény 100% 0%

15 2.9 Nitrogénvegyületek  Nitrát és nitrátosodás: methemoglobinemia  Szervetlen N formák (NH 4 +, NO 2 -, NO 3 - ): eutrofizálódás  O 2 fogyasztás: Kjeldahl N (szerves + NH4-N) Atmoszférikus N Szerves N (proteinek, aminósavak, karbamid) Ammónium N kötés Hidrolízis, ammonifikáció Nitrit Nitrát Nitrifikáció (Nitrobakter) Denitrifikáció Nitrifikáció (Nitrosomonas) Nitrát redukció Asszimiláció Oxidált állapotok Redukált állapotok 5 20 nap BOI BOI C BOI N  Biokémiai folyamatok:

16 2.10 Foszforvegyületek  Eutrofizálódás: minimum tényező (Liebig elv)  Oldott formák: főként ortofoszfát (PO 4 3- ) - növények által felvehető (DIP)  Partikulált P: szervetlen, szerves (alga, detritusz)  Biológiailag hozzáférhető P  Mérés: ÖP (összes foszfor), PO4-P, frakcionálás (hibák?)  Nincs gáz halmazállapot  P ciklus Orto- foszfát Adszorb. P Foszfát ásványok Foszfát ásványok Szerves P (detritusz) Szerves P (biomassza) Oldódás Csapadék- képződés Deszorpció Adszorpció Asszimiláció Mineralizáció Hidrolízis Oldódás Csapadék- képződés

17 2.11 Kénvegyületek  Szulfidok (redukált forma): H 2 S, szerves szulfidok, fémszulfidok (Fe, Zn, Cu stb.)  Szulfát (SO 4 2- )  Anaerob biokémiai folyamatok: SO 4 2-  H 2 S  Biokémiai oxidáció: H 2 S  H 2 SO 4  Bűzhatás  2.12 Vas- és mangánvegyületek  Oldott állapotban (Fe 2+ ): felszín alatti vizekben tározók fenékiszapjában (hidrogén-karbonátos, szulfátos, huminsavas kötésben)  Oxigén jelenlétében: Fe(OH) 3 (vashidroxid, oldhatatlan)  A vas és a mangán közegészségügyi szempontból nem ártalmas, de esztétikailag kifogásolható

18 2.13 Mikroszennyezők  Kis koncentrációk (μg/l, ng/l) – analitika!  Íz és szagrontó hatás, gyakran mérgezőek (önmagukban vagy más anyagokkal képzett komplexeikben)  Bioakkumulációs hajlam, karcinogén hatás és mutagenitás  Szervetlen mikroszennyezők:  nehézfémek (Hg, Cd, Pb, Cr, Ni, Cu, Zn), As, cianid, Al  Oldhatóságtól függ a veszélyesség (pH, redox)  esszenciális elemek is!  Szerves mikroszennyezők:  Ásványolaj, olajszármazékok, PAH vegyületek, klórozott szénhidrogének, PCB-k (benzol, fenol, kloroform,...)  növényvédőszerek (DDT, lindán, atrazin...)  Felületaktív detergensek,, oldószerek  Trihalometán prekurzorok- fertőtlenítés mellékterméke)  EU direktívák, WHO: veszélyes anyagok listája  Természetes eredetűek is lehetnek (humin- és fulvinsavak az elhalt növények lebomlásából, fenol a korhadó falevelekből, As és más fémionok a kőzetek oldódásából, algatoxinok)

19 Kiváltó okok: Kommunális szennyvíz Lefolyás burkolt felületekről Állattartó telepek, háztáji állattartás Fertőzés lehetősége: Ivóvíz Fürdés (közvetlen kontaktus) Közvetett kontaktus (horgászat, csónakázás, vízi sportok) Halfogyasztás Kórokozók (patogén élőlények) Baktériumok, vírusok, protozoák, gombák 3. BAKTERIOLÓGIAI (mikrobiológiai) minőség USA (1960-1980): évi 10-20 járvány. Fejlődő világ??

20 Baktériumok: Patogének (Vibrio cholerae - kolera, Shigella - vérhas, Esherichia coli - vastagbél, véd/de gyulladást is okoz, Salmonella - tífusz, Staphylococcus, Cyanobaktériumok stb.) Mérés: indikátor (patogének jelenlétére utaló) baktérium csoportok Összes coliform (TC) – talajban, üledékben található nem spórás, pálcika alakú baktériumok Fekál coliform (FC) – emberek és melegvérű állatok bélrendszeréből származó coli baktériumok (44.5 C-on tenyésztik, ahol a nem fekális eredetűek növekedése már gátolt) Fekál streptococcus (FS) – az emberi és állati zsigerekben élő baktériumok FC/FS > 4 emberi eredetű, FC/FS < 1 állati eredetű szennyezés Csíratesztek 3. BAKTERIOLÓGIAI (mikrobiológiai) minőség

21 Vírusok Gazdaszervezet nélkül nem képesek szaporodni, azt fertőzik Környezeti hatásoknak (pH, hőmérséklet, stb.) elég jól ellenállnak Vízben előfordulók: Enterális vírusok (spirális alakú paraziták, méretük 20-80 nm), Hepatitis A Patogén protozoák: „új” patogének (vízellátó rendszerekből származó járványok leggyakoribb okozói, véglények) Cryptosporidium (USA, 1987) Giardia lambdia (ostoros protozoa) Klasszikus víztisztításnak ellenállnak (vírusok is) Indikátorok hiányosságai Kockázat-szemlélet

22 4. BIOLÓGIAI VÍZMINŐSÉG  A víz azon tulajdonságainak összessége, amelyek a vízi ökoszisztémák életében „fontosak”  Egységes minősítési módszer nem ismert  Élőlénytársulások, fajlistákon alapuló meghatározás  Világszerte kutatják, az EU VKI kulcskérdése  Problémák megoldásának sorrendiség  Több információ: akut és kumulatív hatások  Számszerűsítés ???  Felföldy féle eljárás: kémiai vízminősítés alapján!

23 FELFÖLDY FÉLE MÓDSZER  Halobitás: a víz biológiai szempontból fontos szervetlen kémiai tulajdonságainak vez.kép, ionok  Trofitás: az elsődleges szervesanyag termelés mértéke. Alapja a fotoszintézis, amelyhez fény, szervetlen növényi tápanyagok, megfelelõ hőmérséklet és klorofilltartalmú növényzet (alga, hínár) szükséges. Biomassza, Chl-a, P formák, elsődleges termelés, fitoplankton összetétel stb.  A szaprobitás a vízben lévő holt szerves anyagok lebontásának mértéke. Ez a heterotróf vízi szervezetek számára táplálékul alkalmas nem mérgezõ, biokémiailag lebontható szerves anyagok mennyiségétõl függ. O 2, BOI 5, KOI, baktérium szám, Pantle-Buck index stb.  Toxicitás: a víz mérgezőképessége, a vízi élővilág életműködését zavaró mérgező anyagok jelenléte. Exotoxinok és endotoxinok (élővilág által termelt). Mikroszennyező koncentrációk, ökotoxikológiai tesztek stb.

24 Hogyan minősítünk? A természetes víz különös kémiai összetételű oldat, és egyúttal bonyolult keverék is, a vízi élővilág élettere. A vízminősítés során a víz tulajdonságait elsősorban a használatok alapján osztályozzuk: megfelel-e az adott használati célnak? - antropocentrikus szemlélet. Az ökocentrikus szemlélet nem az vízhasználatok szerinti „alkalmasságot” veszi alapul, hanem a víz ökológiai állapotát.

25 VÍZHASZNÁLATOK IVÓVÍZELLÁTÁS IPARI VÍZIGÉNYEK ÖNTÖZÉS REKREÁCIÓ: ÜDÜLÉS, FÜRDÉS HALÁSZAT VÍZIENERGIA HAJÓZÁS ÖKOLÓGIAI VÍZIGÉNY

26 VÍZMINŐSÍTÉS: Természetes vizek minősége: MSZ 12749 (1993): Felszíni vizek minősége, minőségi jellemzők és minősítés (EU VKI szerinti minősítési rendszer még kidolgozás alatt, (elvek: 31/2004 (XII.30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyeléséről és állapotértékeléséről) MSZ 10433:1 (1984): Felszín alatti vizek minősége, értékelési és minősítési rendszer Használat szerinti vízminőségi követelmények: 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről (korábban: MSZ 450:1 (1989), MSZ 450:3 (1992) 6/2002 (XI.5.) KvVM rendelet az ivóvízkivételre használt vagy ivóvízbázisnak kijelölt felszíni víz, valamint a halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt felszíni víz szennyezettségi határértékei MSZ-13690/3 (1989): Fürdővíz minúsítés bakteriológiai vizsgálat alapján MI-10 172/9 (1990) Az öntözővíz vizsgálata, minősítési rendje MSZ-15200 (1979): Kazántápvíz, kazánvíz minőségi követelményei Hazai szabványok, rendeletek

27 Vizsgálandó jellemzők: Oxigén háztartás (Old O 2, O 2 %, BOI, KOI, TOC, Szapr.index) Tápanyag háztartás (N- P formák, Chl-a) Mikrobiológiai jellemzők (CF, FCF, FS, Salm.) Mikroszennyezők és toxicitás (szervetlen és szerves mikroszennyezők, toxicitás, radioaktív anyagok) Egyéb jellemzők (pH, vez.kép., T, LA, OA, Fe, Mn, keménység, an- és kationok) Vízminőségi osztályozás: 5 vízminőségi osztály (I - V) Besorolás 90 %-os tartósság alapján MSZ 12749 (1993): Felszíni vizek minősége, minőségi jellemzők és minősítés

28 Felszíni vizek minősítése: határértékek (MSZ 12749) KomponensI.o.II.o.III.o.IV.o.V.o. Oldott oxigén (mg/l)7643<3 Oxigén telítettség (%)80-10070-80, 100-12050-70, 120-15020-50, 150-200 200 BOI 5 (mg/l)461015>15 KOI ps (mg/l)581520>20 KOI cr (mg/l)12224060>60 TOC (mg/l)351020>20 NH 4 -N (mg/l)0.20.512>2 NO 2 -N (mg/l)0.010.030.10.3>0.3 NO 3 -N (mg/l)151025>25 PO 4 -P (μg/l)50100200500>500 ÖP (μg/l)1002004001000>1000 Chl-a (μg/l)102575250>250 TC (e/ml)1101001000>1000 FCF (e/ml)0.2120100>100 Ásványolaj (μg/l)2050100250>250 Fenol (μg/l)251020>20 Hg (μg/l)0.10.20.51>1 Cd (μg/l)0.5125>5 Vezetőképesség (μs/cm)50070010002000>2000

29 Felszíni vizek minősítése: határértékek összehasonlítása

30 JellemzőEgységReferencia érték Jó állapotKözepes állapot Gyenge állapot Rossz állapot Oldott oxigénmg/L7654<4 BOI 5 mg/L351025>25 KOI sMn mg/L5102050>50 KOI Cr mg/L102550125>125 pHmg/L-6.5-8.5--- Ammónium-Nmg/L0.20.30.61.5>1.5 Nitrit-Nmg/L0.010.060.120.3>0.3 Nitrát-Nmg/L13615>15 Összes Nmg/L1.54820>20 PO 4 -Pmg/L0.050.10.20.5>0.5 Összes Pmg/L0.10.20.41>1 a-klorofillmg/m 3 2550100250>250 Szaprobikus index (Pantle- Buck) < 1.81.81-2.32.31-2.72.71-3.2>3.2 Az IPCDR osztályozási javaslata a Duna vízgyűjtőre (90 %-os tartósságú értékek)

31 JellemzőEgységRef. értékJó állapotKözepes állGyenge állRossz áll. Oldott cinkmg/m 3 -5--- Oldott rézmg/m 3 -2--- Oldott krómmg/m 3 -2--- Oldott ólommg/m 3 -1--- Oldott kadmiummg/m 3 -0.1--- Oldott higanymg/m 3 -0.1--- Oldott nikkelmg/m 3 -1--- Oldott arzénmg/m 3 -1--- Összes cinkmg/m 3 Háttér100200500>500 Összes rézmg/m 3 Háttér2040100>100 Összes krómmg/m 3 Háttér50100250>250 Összes ólommg/m 3 Háttér51025>25 Összes kadmiummg/m 3 Háttér125>5 Összes higanymg/m 3 Háttér0.10.20.5>0.5 Összes nikkelmg/m 3 Háttér50100250>250 Összes arzénmg/m 3 Háttér51025>25 AOXmg/m 3 1050100250>250 Lindán/c-HCHmg/m 3 0.50.10.20.5>0.5 Pp’-DDTmg/m 3 0.0010.010.020.05>0.05 Atrazinmg/m 3 0.020.10.20.5>0.5 Triklórmetánmg/m 3 0.020.61.21.85>1.85 Tetraklórmetánmg/m 3 0.02125>5 Triklóretánmg/m 3 0.02125>5 Tetraklóretánmg/m 3 0.02125>5

32 Paraméter (mg/l)II-IIIIII-IIIIIIIII- IV IV O2*O2*876542<2 TOC235102040>40 NH4-N0.040.10.30.61.22.4>2.4 NO3-N11.52.551020>20 PO4-P0.020.040.10.20.40.8>0.8 TP0.050.080.150.30.61.2>1.2 Cl2550100200400800>800 A LAWA Guidebook javaslatai, 90%-os tartósságú koncentrációk

33

34 VÍZMINŐSÍTÉS: Víz Keretirányelv („Water Framework Directive”) (2000/60/EEC) Ivóvíz előállítására használt felszíni vizek minőségi követelményei (75/440/EEC) Halak életteréül szolgáló felszíni vizek követelményei (78/695/EEC) Rákok, kagylók életteréül szolgáló felszíni vizek követelményei (79/869/EEC) Talajvíz minősége (80/68/EEC) Szabadtéri fürdőzésre használt víz (76/160/EEC) Ivóvíz (98/83/EEC) EU immissziós irányelvek

35 Intézkedések a Víz Keretirányelv keretében Összes többi intézkedés koordinálása ivóvízfürdővíz településiszennyvíz nitrátok IPPC & egyéb ipari kibocsátások vegyi anyagok (76/464)növényvédő-szerekbiocideklerakókszennyvíz-iszap

36 Az EU Víz Keretirányelvének (VKI) átültetése magyar jogszabályokba Az VKI előírásait tartalmazó hazai rendeletek: A Kormány 221/2004. (VII.21.) Korm. rendelete a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól A Kormány 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelete a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól A Kormány 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelete a felszín alatti vizek védelméről

37 VÍZ KERETIRÁNYELV (WATER FRAMEWORK DIRECTIVE) Cél: Felszíni és felszín alatti vizek jó ökológiai állapotának elérése, romlás megakadályozása. Vízterek  részvízgyűjtők  vízgyűjtők Minősítés: hidromorfológiai, fizikai-kémiai és ökológiai jellemzők alapján. Referencia paraméterek meghatározása: Torzulások az ökoszisztémában a zavartalan állapothoz képest Határidők, ellenőrző rendszer (monitoring), beszámolási kötelezettség, cselekvési programok kidolgozása (vízgyűjtő gazdálkodási terv)

38 Vízfolyás víztestek: 876 természetes (ebből 306 erősen módosított) 150 mesterséges

39 A MAGYAR FOLYÓTIPOLÓGIA (1) Típus száma „Felszíni víz-tájak”A vízgyűjtő mérete Hazai elnevezés Al-ökorégió Hidrogeo- kémiai jelleg Meder- anyag 1Hegyvidékszilikátosdurvakicsipatak 2meszesdurvakicsipatak 3közepeskis folyó 4Dombvidékmeszesdurvakicsipatak 5közepeskis folyó 6nagyközepes folyó 7nagyon nagynagy folyó 8közepes- finom kicsicsermely 9közepeskis folyó 10nagyközepes folyó

40 A MAGYAR FOLYÓTIPOLÓGIA (2) Típus száma „Felszíni víz-tájak” A vízgyűjtő mérete Hazai elnevezés Al-ökorégió Hidrogeo- kémiai jelleg Meder- anyag 11Síkvidékmeszesdurvakicsi 12közepeskis folyó 13nagy közepes folyó 14nagyon nagynagy folyó 15 közepes- finom kicsicsermely 16 kicsi és kis esésű ér 17 közepes és kis esésű 18közepeskis folyó 19nagy közepes folyó 20nagyon nagynagy folyó 21szerves-kicsi 22közepes

41 A MAGYAR TÓTIPOLÓGIA (2) Típus szám a "Felszíni víz tájegységek"VízmélységVízfelület mérete Vízborítás Al-ökorégióHidrogeokémiai jellegmkm 2 1 Síkvidék meszes3-15>100állandó 2szikes1-3>100állandó 3szikes1-310-100állandó 4meszes-szikes< 10,5-10 állandó 5meszes-szikes< 1 > 0,5 időszakos 6Meszes-szerves< 4>0,5 állandó 7 szikes< 30,5-10állandó 8meszes< 1,50,5-10 időszakos 9meszes -szerves< 30,5-10 állandó 10meszes -szerves< 1,50,5-10 időszakos

42 3. Dráva részvízgyűjtő 3-1 Dráva 4. Balaton részvízgyűjtő 4-1 Balaton közvetlen 4-2 Zala Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési részegységek 1. Duna részvízgyűjtő 1-1 Duna jobbpart a nyugati országhatár és a Mosoni-Duna torkolata közt 1-2 Duna jobbpart a Mosoni-Duna és a Dömösi Malom-patak torkolata közt 1-3 Kapos 1-4 Duna jobbpart a Tassi-zsiliptől a déli országhatárig 1-5 Ipoly 1-6 Duna jobbpart a Dömösi Malom-patak torkolatától a Tassi-zsilipig, és Duna balpart az Ipoly torkolatától a Kvassay-zsilipig 1-7 Duna balpart a Kvassay-zsiliptől a déli országhatárig 2. Tisza részvízgyűjtő 2-1 Felső-Tisza 2-2 Sajó 2-3 Tisza jobbpart a Sajó és a Zagyva torkolata közt 2-4 Zagyva 2-5 Tisza jobbpart a Zagyva torkolata és a déli országhatár közt 2-6 Hármas Körös 2-7 Tisza balpart a Hármas Körös torkolata és a országhatár közt

43 A FELSZÍNI VÍZTÉR ÁLLAPOTA Kémiai paraméterek Besorolás biológiai elemek hidrológiai és morfológiai elemek fizikai és általános kémiai elemek fizikai és általános kémiai elemek Specifikus szennyezők Állapotjellemzők 5 osztály biológiai állapot hidrológiai morfológiai állapot Az ökológiai állapotot befolyásoló kémiai állapot Az ökológiai állapotot befolyásoló kémiai állapot ökológiai állapot 5 osztály kémiai állapot 2 osztály VKI: VÍZTEREK ÁLLAPOTÁNAK JELLEMZÉSE

44

45 FolyókTavak Biológiai paraméterek Makrofiton Bevonatlakó kovaalgák Üledéklakó gerinctelenek Halak Fitoplankton Makrofiton Bevonatlakó kovaalgák Üledéklakó gerinctelenek Halak Hidromorfológiai paraméterek Vízhozam jellemzők Kapcsolat a vízadókkal Mélység, szélesség Mederjellemzők Vízparti zóna Vízállásjellemzők Kapcsolat a vízadókkal Tartózkodási idő Mélység Tómeder jellemzők Vízparti zóna Kémiai paraméterek Hőmérsékleti viszonyok Oldott oxigén szint Sótartalom Savasodási állapot Tápanyagok Jelentős mennyiségben bevezetett szennyezőanyagok Kiemelten veszélyes anyagok Átlátszóság Hőmérsékleti viszonyok Oldott oxigén szint Sótartalom Savasodási állapot Tápanyagok Jelentős mennyiségben bevezetett szennyezőanyagok Kiemelten veszélyes anyagok

46 Jelentős mennyiségben bevezetett szennyezőanyagok (VKI VII. Melléklet) 1.Szerves halogén vegyületek 2.Szerves foszforvegyületek 3.Szerves ónvegyületek 4.Karcinogén (rákkeltő) vagy mutagén tulajdonságú anyagok, hormonháztartást zavaró anyagok 5.Perzisztens szénhidrogének, Perzisztens és felhalmozódásra képes szerves toxikus anyagok 6.Cianidok 7.Fémek és vegyületeik 8.Arzén és vegyületei 9.Biocidek és növényvédő szerek 10.Szuszpenzióban lévő anyagok 11.Az eutrofizációt elősegítő anyagok (elsősorban nitrátok és foszfátok) 12.Az oxigénháztartást kedvezőtlenül befolyásoló anyagok, illetve jellemzőik, mint BOI, KOI stb.). Jelentős mennyiségben bevezetett szennyezőanyagok (VKI VII. Melléklet) 1.Szerves halogén vegyületek 2.Szerves foszforvegyületek 3.Szerves ónvegyületek 4.Karcinogén (rákkeltő) vagy mutagén tulajdonságú anyagok, hormonháztartást zavaró anyagok 5.Perzisztens szénhidrogének, Perzisztens és felhalmozódásra képes szerves toxikus anyagok 6.Cianidok 7.Fémek és vegyületeik 8.Arzén és vegyületei 9.Biocidek és növényvédő szerek 10.Szuszpenzióban lévő anyagok 11.Az eutrofizációt elősegítő anyagok (elsősorban nitrátok és foszfátok) 12.Az oxigénháztartást kedvezőtlenül befolyásoló anyagok, illetve jellemzőik, mint BOI, KOI stb.). Hazai felszíni vizekben rendszeresen vizsgált

47 Kiemelten veszélyes anyagok („First priority list of substances”) Alachlor, antracén, atrazin, benzol, brómozott difenil-éter, kadmium és vegyületei, klórozott alkánok (C 10 -C 13 ), klórfenvinfosz, klórpirifosz, 1,2-diklóretán, diklór-metán, di(2-etilhexil)ftalát (DEHP), diuron, endoszulfánok, hexaklórbenzol, hexaklórbutadién, hexaklórciklohexán (Lindán), izoproturon, ólom és vegyületei, higany és vegyületei, naftalin, nikkel és vegyületei, nonilfenolok, oktilfenolok, pentaklórbenzol, pentaklórfenol, többgyűrűs aromás szénhidrogének (beleértve a benzpiréneket, benzperiléneket, fluoronténeket és piréneket), simazin, tributil-ón vegyületek, triklórbenzolok, triklórmetán (kloroform), trifluralin. Kiemelten veszélyes anyagok („First priority list of substances”) Alachlor, antracén, atrazin, benzol, brómozott difenil-éter, kadmium és vegyületei, klórozott alkánok (C 10 -C 13 ), klórfenvinfosz, klórpirifosz, 1,2-diklóretán, diklór-metán, di(2-etilhexil)ftalát (DEHP), diuron, endoszulfánok, hexaklórbenzol, hexaklórbutadién, hexaklórciklohexán (Lindán), izoproturon, ólom és vegyületei, higany és vegyületei, naftalin, nikkel és vegyületei, nonilfenolok, oktilfenolok, pentaklórbenzol, pentaklórfenol, többgyűrűs aromás szénhidrogének (beleértve a benzpiréneket, benzperiléneket, fluoronténeket és piréneket), simazin, tributil-ón vegyületek, triklórbenzolok, triklórmetán (kloroform), trifluralin. Hazai felszíni vizekben vizsgált

48 ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT MEGHATÁROZÁSA kiváló állapot: A biológiai és a hidrológiai, hidromorfológiai elemek közel azonosak a referencia állapottal. A fizikai és az általános kémiai jellemzők nem jeleznek emberi beavatkozást. A szennyező-anyagok koncentrációja megfelel a természetes háttérértékeknek, szintetikus anyagok nem mutathatók ki. A biológiai és a hidrológiai, hidromorfológiai elemek közel azonosak a referencia állapottal. A fizikai és az általános kémiai jellemzők nem jeleznek emberi beavatkozást. A szennyező-anyagok koncentrációja megfelel a természetes háttérértékeknek, szintetikus anyagok nem mutathatók ki. jó állapot: A referencia állapothoz képest enyhe torzulások a biológiai elemek összetételében, esetleg plankton virágzás, nincs bakteriális terhelés. A hidrológiai, morfológiai, fizikai állapot megfelel a fentieknek. Kémiai komponenesek koncentrációja kisebb, mint a környezetminőségi határérték. A referencia állapothoz képest enyhe torzulások a biológiai elemek összetételében, esetleg plankton virágzás, nincs bakteriális terhelés. A hidrológiai, morfológiai, fizikai állapot megfelel a fentieknek. Kémiai komponenesek koncentrációja kisebb, mint a környezetminőségi határérték. közepes állapot: A referencia állapothoz képest közepes eltérések. Bakteriális telepek és alacsonyabb diverzitás. gyenge állapot: A zavartalan állapothoz képest jelentős átalakulások a biológiai közösségek összetételében. rossz állapot: A zavartalan állapothoz képest komoly átalakulások, a biológiai közösségek jelentős csoportjai hiányoznak.

49 REFERENCIA ÁLLAPOT MEGHATÁROZÁS FOLYAMATÁBRÁJA Terhelés kritériumokÖkológiai kritériumok Előzetes ökológiai állapot becslés Referencia területek azonosítása Validáció EQR értékek számítása, EQS értékek, osztályozás Megbízhatóság becslés Interkalibráció Interkalibráció Kiváló Jó Mérsékelt Gyenge Rossz állapot

50 VKI minősítés – hol tartunk? Tipológia, víztest kijelölés megtörtént Ökológiai minősítés: hazai víztípusokra elkészült Vízkémia: Veszélyes anyagok (33) – EU javaslat Ökológiát támogató fizikai-kémiai jellemzők – BME javaslat (változás az MSz 12749-hez képest!) Állapotértékelés (2004, 2006) Monitoring 2007-től

51

52 Komponens Hegy/dombvid.-i kisvízfolyások (1,2,3,4,5,8,9 típusok) Hegy/domb.-i közepes és nagy folyók (6,7,10 típusok) Síkvidéki kisvízfolyások (11,12,15,16,17 típusok) Síkvidéki közepes és nagy folyók (13,14,18, 19,20) Síkvidéki, szerves mederanyagú vízfolyások (21, 22 típusok) Vezetőképesség (μS/cm) 300 (szilikátos) 900 (meszes) 600700600900 Oxigén telítettség* (%) 80 - 10070 - 11060 - 11070 – 11060 - 110 BOI 5 (mg/l)45654 KOI cr (mg/l)202225 40 NH4-N (mg/l)0.30.40.50.4 NO2-N (mg/l)0.05 NO3-N (mg/l)33333 Összes N (mg/l)55555 PO4-P (mg/m 3 )100 (50**) 150 (80**) Össz. P(mg/m 3 )200250400300400 Jó- és közepes állapot évi átlagra vonatkozó határértékei (Javaslat, BME 2007) * Oxigén telítettség: 90%-os (felső határ) és a 10%-os (alsó határ) tartósságú koncentráció (Ha a mintaszám < 10/év, akkor a minimum – maximum értékek) ** Tározásra kerülő vízfolyásoknál, ha a tartózkodási idő a 10 napot elér

53 Elsőbbségi anyagok Az elsőbbségi anyagokra az EU tagországokra egységesen érvényes vízminőségi határértékek lesznek érvényesek; A minősítéshez évi átlag értékekhez viszonyított határértékeket és egyedi méréseknél megengedhető legnagyobb koncentrációkat adnak meg; A vizekre vonatkozó határértékek szerves szennyezők esetén a lebegőanyagot is tartalmazó vízre, fémek esetén a szűrt vízre érvényesek; A Cd határértékek vízkeménységtől függőek; Biológiai mintákra (halak, kagylók) határértéket csak néhány szennyezőanyagra állapítottak meg.

54 Elsőbbségi anyagok 40/2006. (X. 6.) KvVM rendelet a felszíni vizeket szennyező egyes veszélyes anyagok környezetminőségi határértékeiről és azok alkalmazásáról (Hg, Cd, 1,2-diklóretán, triklóretilén, perklóretilén)

55 Egyéb veszélyes anyagok Az EU a tagállamokra bízza a vízminőségi határérték megállapítását; A magyar javaslat a komponenseket alapvetően a veszélyes anyag direktíva I. és II. listás anyagai közül választotta ki; A „VKI végrehajtásának elősegítése” projekt keretében kidolgozott határértékek az ökológiai kockázatot biztosan nem okozó felső értéket és az ökológiai kockázatot már nagy valószínűséggel okozó alsó szintet jelölik ki.

56

57

58 Felszín alatti vizek minősítése Vizsgált komponensek: pH, vez.kép., keménység, Na, K, Ca, Mg, Fe, Mn, NH4, Cl, SO4, HCO3, NO3, NO2, KOI, bakteriológia Osztályozás: I.Ivóvíznek alkalmas (fertőtlenítés) II/.1.Gáz-, savtalanítás, Fe-, Mn eltávolítás II./2.As, NH4+, NO3-, szervesanyag eltávolítás II./3.Lágyítás, keményítés III.Nincs gazdaságosan alkalmazható technológia

59 A VKI és leányirányelve szerint a felszín alatti víztest jó állapotban van, ha a határértéket meghaladó koncentrációt mutató szennyezés nem veszélyeztet receptort (ivóvízkivétel, vízi ökoszisztéma, szárazföldi ökoszisztéma) a víztesten belül a szennyezettség aránya nem éri el a 20 %-ot (ez kivételes esetben lehet 50 %) nem mutatható ki romló vízminőségi tendencia EU Felszín alatti vizek védelméről (VKI, leányirányelv) A leányirányelv jelenlegi változata két környezetminőségi határértéket tartalmaz: nitrátra 50 mg/l, peszticidre 0,1 μg/l A többi elemre a szabályozás a tagországok feladata, 2008 decemberig

60 Hazai szabályozás A leányirányelv még nincs átültetve a hazai jogszabályokba A VKI jó kémiai állapotra vonatkozó előírásai megjelennek a a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004-es Kormányrendeletben http://www.kvvm.hu/szakmai/karmentes/jogszab/jogszab12/219_2004.htm

61 Emissziós normák 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól (a 3/1984 (II.7.) OVH számú rendelet helyett) 204/2001 (X. 26.) Kormányrendelet a csatornabírságról 49/2001 (IV.3.) Kormányrendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről

62 Szennyvíz kibocsátók ellenőrzése Vizsgált komponensek –Szervesanyag mutatók (KOI, BOI, CCl 4 -extrakt) –Tápanyag formák (ÖP, PO 4 -P, ÖN, NO 3 -N, NO 2 -N, NH 4 -N) –Nehézfémek Mérési gyakoriság: legalább évi négy (+ önkontroll mérések) Környezetvédelmi területi hatóság végzi a mérést Csak a „gyanús” komponenseket vizsgálják Újabb határértékrendszer alapelvei –Nem a koncentráció, hanem terhelés az irányadó –Befogadó terhelhetősége szerinti határértékek –Sérülékeny vízbázisok figyelembe vétele

63 A 3/1984 (II.7.) OVH számú rendelet határértékei a hat területi kategóriában KomponensI.II.III.IV.V.VI. pH 6,5 8,5 6,5 9 6-9 5-106-9 KOI Cr g/m 3 5075100 15075 NH 4 -N g/m 3 1,563,8923,337,7823,337,78 NO 3 -N g/m 3 9,0311,2918,06 - TP g/m 3 1,8222-2 ANA det. g/m 3 225555 CCl 4 extr. g/m 3 2510 Lebegőanyag, g/m 3 100 200 500200

64 Területi kategóriák (érzékeny és sérülékeny területek)

65 Komponens Kiemelt (régi I.) Érzékeny (régi II.) Időszakos vízfolyás Normál (régi III-VI.) pH6,5-8,56,5-9 KOI Cr g/m 3 5010075150 BOI 5 g/m 3 15302550 NH 4 -N g/m 3 210520 Összes N g/m 3 20352555 Összes P g/m 3 0.75510 Oldószer extr. g/m 3 25510 Lebegőanyag, g/m 3 3550 200 A 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet fontosabb határértékei a három+1 kategóriában