Diagnosztika labor Előadók: Kocsis Szürke Szabolcs Somogyi Huba Szuromi Csaba.

Az előadások a következő témára: "Diagnosztika labor Előadók: Kocsis Szürke Szabolcs Somogyi Huba Szuromi Csaba."— Előadás másolata:

1 Diagnosztika labor Előadók: Kocsis Szürke Szabolcs Somogyi Huba Szuromi Csaba

2 Tartalom A járműdiagnosztika fogalma és feladata Futómű rendszer diagnosztikai vizsgálata A futómű jelentősége Futómű részei Mérendő jellemzők Alapfogalmak Tengelyhibák Mérőberendezések 2

3 A járműdiagnosztika fogalma és feladata A gépjármű-diagnosztika lehetővé teszi egyes szerkezeti részek megbontás nélküli állapotának, működési jellemzőinek meghatározását, valamint nélkülözhetetlen a működési jellemzők beszabályozásához. A gépjármű-diagnosztika feladata: a gépjármű műszaki állapotának – megbontás nélküli – meghatározása, a jármű szerkezeti részek rejtett hibáinak feltárása környezetvédelmi vizsgálatok környezetbiztonsági vizsgálatok fontosabb szerkezeti részek beszabályozása 3

4 Futómű diagnosztika 4 Miért fontos, mi a jelentősége? A futómű-diagnosztika közlekedésbiztonsági szempontból nagyon lényeges, hiszen a járműmenetbiztonsága, úttartása alapvetően függ a futóművek műszaki állapotától és beállításától. A futómű-diagnosztika a kerék-és futómű-beállítási paraméterek méréstechnikája. A kerék beállítási paraméterek alapvetően befolyásolják a járműegyenes-és ívmeneti tulajdonságait, a tapadási viszonyokat és a gumiabroncsok kopását A korszerűjárművek úttartását, kanyarstabilitását, komfortját egyre bonyolultabb szerkezetekkel, a mérést számítógépekkel oldják meg, az alapfunkciók és a mérendőparaméterek azonban maradtak a régiek.

5 5 Futómű diagnosztika

6 2015. 10. 29.6 Futómű diagnosztika

7 A futómű-bemérés vonatkoztatási rendszere 7 A futómű-beállító készülékek a futómű geometriai jellemzői közül számosat a gravitációs erőtér irányához (a gravitációvektor által kijelölt függőleges irány) viszonyítanak. Emiatt előfeltétel, hogy a mérés során a járművízszintes síkon álljon. Az erre vonatkozó követelményeket szemlélteti az ábra.

8 Futómű diagnosztika A futómű bemérés vonatkoztatási rendszere 8 1 -kerékközépsík 2- keréktalppont 3 -tényleges menettenettengely 4 -a járműszimmetria tengelye többi futóműjellemző mérése valamilyen —a járműre jellemző—jellegzetes tengelyhez viszonyítva történik. A legegyszerűbb lehetőség ebből a szempontból a járműszimmetriatengelye. Ez azonban a mellsőtengely paramétereinek mérésekor nem ad megfelelően pontos eredményt. A jármű ugyanis a hátsókerekek középsíkjainak szögfelezője által meghatározott irányba halad. Ezt az irányt nevezik tényleges menettengelynek is Menet közben a járműkormányzott kerekei ennek megfelelően állnak be egyenes-menetben. Célszerű tehát, ha a mellsőkerekek beállítási paramétereit a tényleges menettengelynek megfelelően mérjük meg.

9 Futómű diagnosztika Mérendő jellemzők 9 1 –Kerékdőlés 2 –Kerékösszetartás 3 –Csapdőlés 4 –Csapterpesztés 5 –Utánfutás 6 –Kormánylegördülési sugár

10 Futómű diagnosztika A kerék-beállítási paraméterek 10 A kerék-beállítási paraméterek alapvetően befolyásoljáka járműegyenes és ívmeneti tulajdonságait, a tapadási viszonyokat és a gumiabroncsok kopását. A kerék-beállítási paraméterek az alábbiak: tengelytávolság, nyomtáv, kerékösszetartás, kerékdőlés, csapterpesztés, utánfutás, kanyarodási szögeltérés, maximális alákormányzási szög.

11 Futómű diagnosztika Tengelytáv és nyomtáv 11 A tengelytávolság a mellsőtengely és a hátsótengely középvonala között mért távolságot jelenti A nyomtáv az azonos tengelyen levőkerekek talpfelület-középpontjainak távolsága. Ikerkerekek esetében az ikerkerék-középpontok közötti távolságot értjük rajta. A nyomtáv nagysága jelentős hatással van a járműívmeneti tulajdonságaira. A nagyobb nyomtáv nagyobb ívmeneti sebességet tesz lehetővé. A kereszt-és ferde-lengőkaros független kerékfelfüggesztések esetében ki-és berugózáskor nyomtáv-változás lép fel. Ez növeli a gördülési ellenállást és az abroncskopást. Ilyen esetekben romlanak a járműegyenes-meneti tulajdonságai is.

12 Futómű diagnosztika Kerékösszetartás 12 A kerékösszetartás a kétoldali keréksíkok kerékpánt átmérőnyi hosszon vett távolságváltozásának nagysága a vízszintes síkban. A kerékösszetartás pozitív, ha a kerékpántok távolsága a menetirány szerint elöl kisebb, mint hátul. Az egyedi kerékösszetartás az egyik oldali kerék vonatkoztatási tengellyel bezárt szögét jelenti. Négyfejes műszer esetén a vonatkoztatási tengely a hátsótengelynél a jármű szimmetriatengelye, míg a mellsőtengelynél a tényleges menettengely. Amennyiben egy adott járműhátsótengelyének kerekeinél az egyedi összetartás értékek nem azonosak, akkor a mellsőtengely kerekei által meghatározott szög szögfelezőjének a tényleges menettengellyel párhuzamosnak kell lennie

13 A kerékdőlés 13 Futómű diagnosztika A kerékdőlés a kerék síkja és a járműmenetirányára merőleges sík metszésvonalának a függőlegessel bezárt szöge Értéke pozitív, ha a kerék a függőlegeshez képest kifelé és negatív, ha befelé dől. A dőlést fokban mérjük az alábbi peremfeltételek mellett: hátsókerekek dőlése: egyenes-meneti helyzetben, mellsőkerekek dőlése: kormánykerék középhelyzetben. A kerékdőlés nem megfelelőértéke az alábbi hibákat okozhatja: túlságosan nagy negatív kerékdőlés: nagy sebességnél jobb oldalvezetés, de egyben növekvő tengelyterhelés és túlhevülő a gumiabroncs, túlságosan kis mértékű kerékdőlés (pozitív): rosszabb oldalvezetés,nagyobb mértékű abroncskopás. A döntött helyzetűkerék haladás közben úgy viselkedik, mintha egy kúpfelületen fordulna el. Vagyis pozitív (kifelé) dőlés esetén a kerekek egymástól távolodni, negatív dőlés esetén pedig egymáshoz közeledni akarnak. A kerékdőlést fokokban mérik; méréskor a kerék befordítás nélkül, menetirányban álljon.

14 Futómű diagnosztika A csapterpesztés 14 A csapterpesztés értéke alákormányzáskor megnő, ami visszatérítő erőt eredményez. A csapterpesztés nem megfelelő értékéből eredő hibajelenségek: a csapterpesztés értéke túlságosan nagy: nagykormányzási erőszükséglet, a csapterpesztés értéke túlságosan kicsi: rossz kormány visszatérítő hatás, gumiabroncs élettartam csökkenés, eltérő kétoldali csapterpesztés: az autó„elhúz”. A csapterpesztés az állócsap (tengelybak csapjának) dőlése a jármű középvonala felé(A). A golyóscsappal szerelt gépkocsiknál az állócsap helyett a golyóscsap elfordulótengelyén át vezetőképzeletbeli vonalat tekintik a mérendőtengelyvonalnak. A csapterpesztési és a kerékdőlési szög együtt alkotják az ún. Bezárt szöget (B). A kerékdőlés és a csapterpesztés elképzelt vonalai metszik egymást. Amennyiben ez a metszéspont a talajsík alatt helyezkedik el, az elfordulási sugár pozitív (C). Ha a metszéspont a talajsík fölé esik, az elfordulási sugár negatív értékű

15 Futómű diagnosztika Utánfutás 15 A csapterpesztés és az utánfutás értéke csupán közvetetten, balra-jobbra 2Oº- kaltörténőalákormányzás során mérhető meg. Az utánfutást az állócsap előre-vagy hátradöntésével hozzák létre. Az utánfutás a kormányszerkezet iránystabilitására van hatással. A kormányszerkezeteket rendszerint (+) utánfutásra szerkesztik, ezzel nő a jármű egyenes irányú önbeállása. Értéke (+), ha a tengelycsonk-csap felsővége hátrafelé dől. Az utánfutás nem megfelelőértékéből Eredő hibajelenségek: az utánfutás értéke túlságosan nagy (pozitív): nagy kormányzási erőszükséglet, az utánfutás értéke túlságosan kicsi (negatív): rossz kormány-visszatérítő hatás, gumiabroncs élettartam csökkenés, eltérő kétoldali utánfutás: az autó „elhúz”.

16 Futómű diagnosztika Kanyarodási szögeltérés -maximális alákormányzásiszög 16 A kanyarodási szögeltérés a kétoldali kormányzott kerekek talpfelületének elfordulási szögkülönbsége az egyik (általában a belső) kerék 20°-os bekormányzása esetén. A kanyarodási szögeltérés nem megfelelőértéke esetén megnő az abroncskopás és ívmenetben a jármű kitörhet a kanyarból. A maximális alákormányzási szög a kerék középsík és a jármű szimmetriatengelye által bezárt szöget jelenti

17 Futómű diagnosztika Tengelyhelyzet hibák -Kerékeltolódás 17

18 Futómű diagnosztika Tengelyhelyzet hibák –Keréktáv eltérés (egyoldali –kétoldali) 18

19 Futómű diagnosztika Tengelyhelyzet hibák -Nyomtávkülönbség 19

20 Futómű diagnosztika Tengelyhelyzet hibák -Tengelyeltolódás 20

21 Futómű diagnosztika Futómű-beállító műszerek 21 1.A mérőműszerek mérőrendszereit az alábbiak szerint csoportosíthatjuk: mechanikus, optikai, kombinált optikai—mechanikus kombinált elektronikus—mechanikus. 2.Az mindegyik esetre vonatkozóan érvényes, hogy a függőleges vonatkoztatási irányt libellával vagy ingával képes betájolni a műszer. A tisztán mechanikus eszközök nyomtáv mérő rudak, illetve mechanikus ingák ma már elavultak 3.A modern járműtechnika azonban a kerék beállítási jellemzőkön túl a tengely-helyzetek pontos ismeretét is megköveteli. Emiatt a korszerű mérőműszerek négy mérőfejjel rendelkeznek, amelyek révén gyors és pontos mérésre van lehetőség, és a mellsőkerekek jellemzőit mára tényleges menettengelyhez viszonyítva kapjuk meg.

22 Futómű diagnosztika 22 A korszerűműszerekkel végezhetőmérések: Mellsőtengely —Kerékösszetartás (egyedi és teljes, a tényleges menettengelyre vonatkoztatva) —Kerékdőlés (egyenes-meneti vagy egyedi kerékösszetartás nulla kerék- helyzetben) —Kerékeltolódás —Utánfutás, csapterpesztés és kanyarodási szögeltérés ( egyetlen alákormányzási művelet során mérve) Hátsótengely —Kerékösszetartás (egyedi és teljes, a jármű szimmetriatengelyére vonatkoztatva) —Menettengely-szög —Kerékdőlés Tengely-helyzetek —Hátsókeréke ltolódás —Keréktáv eltérés —Keréktáveltérés(jobb és bal oldal) —Nyomtávkülönbség —Tengelyeltolódás

23 Futómű diagnosztika Hagyományos futómű beállítás PKO-1 optikai rendszerű berendezéssel 23 1–Optikai vetítőberendezés (2 db) 2 –Ingás felfüggesztésű mérőtábla (2 db) 3 –Állítható magasságú segédtábla (2 db) 4 –Állítható hosszúságú mérőrúd (2 db) 5 –Szögbeosztású forgózsámoly (2 db) 6 –Magasság kiegyenlítő zsámoly (2 db) 7 –Hálózati tápegység (1 db)

24 Futómű diagnosztika A mérőberendezés telepítése 24 1 –Hátsókerék nyomtávolsága 2 –Első kerék nyomtávolsága 3 –Tengelytávolság X = 1200 mm A –A kerékpánt átmérőtől függőkötött távolság: Kerékpánt átmérője (hüvelyk)12 13 14 15 16 18 Távolság az első tengelytől (m)1,5 1,63 1,75 1,9 2,0 2,25

25 Futómű diagnosztika A mérés előkészítése 25 1 –Alapbeállítás: a vetítő felszerelése és a keréktárcsa ütésének korrigálása 2 –A kormányzott kerekek egyenesbe állítása

26 Futómű diagnosztika A csapterpesztés mérése 26 1 –A csapterpesztés mérésének első fázisa: „x”alapjelre állítás 2 –A csapterpesztés értékének leolvasása: a vízszintes tengely felett pozitív érték

27 Futómű diagnosztika Utánfutás mérése 27 1 – Az utánfutás mérésének első fázisa: „x”alapjelre állítás 2 – Az utánfutás értékének leolvasása: a vízszintes tengely alatt pozitív érték

28 Futómű diagnosztika A kerékdőlés mérése 28 1 – A kerékdőlés mérésének első fázisa: „y”alapjelre állítás 2 – A kerékdőlés értékének leolvasása: a függőleges tengelytől a gépkocsi tengelyvonala felé pozitív érték

29 Futómű diagnosztika Kerékösszetartás mérése 29 1 –A mérő rudak bal oldali háromszög jelöléseinek egybeállítása után a hátsó mérőrúdon láthatóérték leolvasása 2 –Az első mérőrúdon láthatóérték leolvasása

30 Futómű diagnosztika Hátsókerekek nyomkövetésének mérése 30 A hátsókerekekre szerelt vetítővel az első tengelyhez illesztett segédtáblára világítva olvassuk le mindkét oldalon a távolságot

31 Futómű diagnosztika A korszerű futómű-ellenőrző műszerek felépítése 31 1.-A korszerű futómű-ellenőrző műszerek számítógép-irányításúak 2.-A műszerek központi része IBM-kompatibilis mikroprocesszor, színes VGA monitorral. 3.- Ehhez csatlakoznak a kezelőszervek a billentyűzet, a távirányító, a tabletstb. 4.- A mérőfejek és jelátalakítók. Az elektronikus forgózsámolyok vezetékkel csatlakoznak a központi egységbe és elektronikus úton továbbítják a mért jellemzőket. 5.- A perifériák és a központi egység kapcsolata lehet vezetékes és vezetékmentes. 6.- Az adatok és a típusfüggő előírt értékek, valamint beállítási grafikák tárolása ma már általában a HDD-ben és CD ROM-on történik.

32 Futómű diagnosztika Mérés korszerű számítógép vezérlésű próbapadon 32 1 –Képernyő 2 –Számítógép 3 –Billentyűzet 4 –Nyomtató 5 –Távvezérlő 6 –Vezetékek a szöghelyzet jeladókhoz 7 –Első összekötőkötél 8 –Elfordítható kerékalátét 9 –Geometriai tengelyek 10 –Szimmetriatengely 11 –Hátsó összekötőkötél 12 –Csúsztatható kerékalátét

33 Futómű diagnosztika Korszerű futómű beállító méréstechnikai alapelvei 33 1.A műszerek a függőleges síkban mérhető szögeket (kerékdőlés, csapterpesztés, utánfutás) ingák és libellák segítségével határozzák meg. 2.Vízszintes síkban viszont (kerékösszetartás, tengelyhelyzet hibák stb.) a mérő-fejek közötti gumizsinórok, fény-illetve infrasugarak teszik lehetővé a mérést. 3.A korszerűműszerek fontos alkotóeleme az ún. CCD- kamera (chargecoupleddevice). Ez az eszköz infra sugarak segítségével képes mind függőleges, mind vízszintes irányú szögmeghatározásra (12.20. ábra). 4.A CCD-kamerák előnyei: Nincs hőmérséklet függés Nagy mérési felbontás (szögmásodperc pontosság) Nagy pontosság ±2 szögperc 5.A CCD kamerákban az inga infrasugara a függőleges szögek, míg a vízszintes infrasugára vízszintes szögek mérésére alkalmas.

34 Futómű diagnosztika Korszerű futómű beállító mérési elrendezései 34 1.Mivel a kormányzott kerekeken mindig két vetületben mérünk szöget (Pl. csapterpesztés — utánfutás), az ide helyezett mérőfejekben 2—2 CCD-kamerára van szükség, egymásra merőleges irányban beépítve. 2.A mérőfejek nyúlványának a végén levődobozkában, és a mérőfej nagy dobozában egyaránt egy-egy CCD-kameravan beépítve. 3. A nyúlvány végén elhelyezett CCD-kamera vízszintes sugara a jármű előtt keresztben, míg a másiké a jármű mellett hosszában működik.

35 Futómű diagnosztika Előkészítő munkák a futómű bemérés előtt 35 Az előkészítő munkák során az alábbi teendőket kell elvégezni: 1. A forgózsámolyok és csúszó lapok elrendezése a járműtengely-és nyomtávolságának megfelelően. 2. Feljárás a járművei a kerékalátétekre (a rögzítő csapokat előtte be kell helyezni). 3. Kézifék behúzása a járműelgurulása ellen. 4. A rögzítő csapok kihúzása a kerékalátétekből és a járműmeglengetése az esetleges feszültségek eltávolítása céljából. 5. Át kell vizsgálni a járműgumiabroncsait, azok nyomását, a kormánykerék holtjátékát, a kerékcsapágyak, a rugók és a lengéscsillapítók állapotát. 6. A mérőfej-tartókat, majd a mérőfejeket rögzíteni kell a kerekeken és adott esetben el kell végezni a keréktárcsa ütés-kompenzációt. 7. A járművet a mérés előtt kondicionálni kell: Előírt terhelőtömegek behelyezése (első és hátsó ülésekre, valamint a csomagtartóba). Tengelyszintek mérése és az ennek megfelelő előírt adatok kiválasztása (pi. BMW). A futómű lefeszítése az előírt célszerszámmal, a megadott magassági szintre (pi. Peugeot). 8. A járművet oldott fék mellett meg kell lengetni (a karosszériát előbb az első, majd a hátsótengelynél le kell nyomni és hagyni kell kilengeni), hogy a rugózás stabil középhelyzetbe kerüljön. 9. Az üzemi féket fékpedál – kitámasztó segítségével blokkolni kell.

36 Futómű diagnosztika A teljes futómű-bemérés technológiai sorrendje: 36 1.Állítsuk a kormányzott kerekeket egyenes-meneti helyzetbe, a hátsótengely kerékdőlés és –összetartás értékeinek korrekt méréséhez. Ekkor határozza meg a műszer a tényleges menettengely helyzetét is. 2.Fordítsuk el a kormányzott kerekeket először az egyik, majd a másik irányba 20°-kal a csapterpesztés, az utánfutás és a kanyarodási szögeltérés megmérése céljából. 3.Állítsuk a kormánykereket a középpontba. Ekkor a műszer megméri az első kerekek összetartását és dőlését. 4. Forgassuk el a kormánykereket mindkét irányba ütközésig, a maximális alákormányzási szög megméréséhez.

37 Futómű diagnosztika Bosch FWA 515 37 1.A rádiós adatátvitelű FWA 515 berendezés gyors és egyszerűkezelést tesz lehetővé a mérési folyamat során (a mérőfejek töltőállomásai közvetlenül a műszer kocsin vannak elhelyezve). 2.8 szenzoros rendszer, rádiós adatátvitel 3.Windows szoftver 4.A mérőfej méréstartománya +/-24° 5.A standard futómű ellenőrzési eljáráshoz nem szükséges az elektronikus forgózsámoly 6.CCD méréstechnika - az erős napsugárzás sem zavarja meg a mérést 7.A mérőfejeken saját LED kijelző és vízszint jelző található 8.Hálózatba köthető 9.A beállítási műveleteket támogató animációs grafikus kijelzés (opcionális)

38 Futómű diagnosztika TECO 812 38 Műszaki leírás 1.Profi futómű ellenőrző berendezés 2.Számítógép vezérelt mérés, könnyűkezelhetőség 3.Infrasugaras mérési elv és infrasugaras jelátvitel 4.Ergonómikus gurítható műszerkocsi, színes 17" monitorral 5.Magyar nyelvű mérőprogram és adatbázis (7000 típus) 6.Saját adatbázis létrehozásának lehetősége Alkalmazás és előnyök 1.Nagyon könnyű egyszerű kezelhetőség, látványos grafikus felülettel. 2.Akkumulátoros mérőfejek, nincs semmilyen kábel 3.Gazdag kerékfelfogató választékból bármilyen keréktárcsához kiválasztható a megfelelő adapter 4.Dokumentálható beállítás előtti ill. utáni értékek

39 Előadó: Szuromi Csaba szuromi.csaba@sze.hu Köszönöm a figyelmet!