Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A horvát művelődéstörténet évszázadai és magyar kapcsolatai SLA11-110 A szláv népek kultúrája.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A horvát művelődéstörténet évszázadai és magyar kapcsolatai SLA11-110 A szláv népek kultúrája."— Előadás másolata:

1 A horvát művelődéstörténet évszázadai és magyar kapcsolatai SLA A szláv népek kultúrája

2 Művelődéstörténet nehezen definiálható már Voltaire-nél jelentkezik a 19. századtól vált uralkodó irányzattá a történelemtudományban Révai Nagy Lexikona XIV.: „az emberiség társadalmi és szellemi fejlődésének története szemben a tisztán politikai történettel” Mészáros István: „a legfőbb művelődési javak őrzésének, gyarapításának, kutatásának és továbbadásának a története”

3 Művelődési javak filozófiai–vallási–ideológiai elmélet és gyakorlat területe tudományok elméletének és gyakorlatának területe művészetek elméletének és gyakorlatának területe a művelődéstörténet tárgya „a művelődési javak e három területén végbemenő alakulás-fejlődés fő vonulatának ábrázolása, az egyes területek között szintézist létrehozva, a közös gyökereket és kölcsönhatásokat feltárva”

4 Horvátország km sziget fő – 90% horvát, 4% szerb 86,28% katolikus, 4,44% pravoszláv, 1,47% mohamedán

5 Címer 25 piros és fehér kocka felül történelmi címerek legrégebbi ismert horvát címer Dubrovniki Köztársaság címere Dalmácia címere Isztria címere Szlavónia címere

6 Himnusz Antun Mihanović: Hrvatska domovina (1835) zeneszerző: Josip Runjanin (1821–1878) hivatalosan elismert (1974), megerősítve (1990)

7 Román kori művészet 11. sz. elejétől – Dalmácia, szigetek, Tengermellék, Isztria háromhajós, háromapszisú templomok, különálló torony

8 Román kori művészet szobrászat fő feladata az épületek díszítése bélletes, faragott kapuk a kor legkiválóbb festészeti remekei Isztrián láthatók

9 Gótikus művészet a dalmáciai városok aranykora urbanizáció 14. sz. – vitézi kultúra

10 Gótikus művészet a román korra jellemző zömök, lekerekített formákat felváltják a szögletes, ég felé törő építészeti megoldások fejlett a szobrászat

11 Reneszánsz 15–16. század erős itáliai hatás Juraj Dalmatinac

12 Barokk és rokokó 17–18. század barokk városkép: Bjelovar, Koprivnica, Varaždin

13 19. század művészete több stílusirányzat: romantika, historizmus, realizmus szobrászat: Ivan Rendić festészet: Bela Čikoš-Sesija, Oton Iveković, Celestin Medović, Vlaho Bukovac

14 Ivan Meštrović 1883–1962 Vrpoljén született, gyermekkorát a dalmáciai Otavicén töltötte Splitben kőfaragó-segéd bécsi tanulmányok 1905: az első kiállítás Bécsben a Szecesszió körrel

15 Ivan Meštrović 1908: Párizsba megy, műtermet bérel, az ekkori alkotásaival hívja fel magára a nemzetközi figyelmet 1911: belgrádi kitérő után Rómába megy 1911: első helyezést ér el a Művészeti Világkiállításon (Róma) 1915: önálló kiállítás Londonban

16 Ivan Meštrović az első világháború után hazatért Zágrábban és Splitben élt a második világháború alatt 3 és fél hónapot töltött börtönben vatikáni segítséggel Velencébe menekült, onnan Svájcba vezetett az útja a világháború után nem tért vissza Jugoszláviába, 1946-tól New Yorkban élt

17 Ivan Meštrović 1959-ben látogatott először Jugoszláviába (Horvátországba) 1962-ben halt meg az Egyesült Államokban Meštrović művészetében több stílust egyesített – szecesszió, expresszionizmus

18 Glagolita irodalom ószláv/óegyházi szláv nyelv – horvát redakció Észak-Dalmácia, Kvarner, Isztria, Krbava és Lika ča-horvát népnyelv nyugati egyház szerinti szláv (horvát) nyelvű liturgia

19 Glagolita irodalom a szláv nyelvű liturgia a 10. sz. első felére már elterjedt a horvát területeken kezdetei valószínűleg Domagoj fejedelem uralkodásának idejére tehető (864– 876) 13. század: kialakult a glagolita írás speciális horvát változata a szögletes glagolita írás 3 korszak

20 Glagolita irodalom 1. korszak: a kezdetektől a 13. sz. közepéig – első horvát nyelvemlék (Baškai kőtábla, 1100 körül) 2. korszak: 13. sz. közepétől a 16. sz. második feléig – a horvát glagolita irodalom virágkora, szögletes glagolita írás, 1483: első nyomtatott horvát glagolita könyv, nyomdák (Kosinj, Senj, Rijeka, Velence) 3. korszak: 16. sz. második felétől 1905-ig – szlovén-horvát együttműködés, közös nyomdák német földön (Urach, Tübingen), keleti szláv elemek beemelésének kísérlete (17–18. sz.)

21 Bartol Kašić 1575–1650 első horvát grammatika (1604) első horvát bibliafordítás – kéziratban maradt (1622–1637)

22 Horvát nemzeti megújhodás, illírizmus 19. sz. első felétől a 60-as évekig szűkebb értelemben 1835–1848 szorosan összefügg az irodalmi nyelv kérdésével kulturális és nemzeti intézmények irodalmi lapok

23 Ljudevit Gaj 1809– : Kratka osnova horvatsko-slavenskoga pravopisaňa 1835: Novine Horvatske, Danicza horvatzka, slavonzka y dalmatinzka 1836: Ilirske narodne novine, Danica ilirska

24 Irodalmi nyelv 3 nyelvjárás: kaj-, što- és ča- horvát nincsen egységes irodalmi nyelv – regionális irodalmi nyelvek nincs egységes helyesírás sem

25 Irodalmi nyelv illírizmus – egységes déli szláv nyelvi koncepció → horvátok, szerbek, što nyelvjárás nyelvi koncepció – nyelvtanok, szótárak Ignjat Alojzije Brlić: Grammatik der Illyrischen Sprache, wie solche in Bosnien, Dalmatien, Slavonien, Serbien, Ragusa gesprochen wird (1833) Antun Mažuranić: Temelji ilirskog i latinskog jezika za početnike (1842) Ivan Mažuranić–Jakov Užarević: Deutsch–illyrisches Wörterbuch/Němačko–ilirski slovar (1842)

26 Bécsi egyezmény március 28. što nyelvjárás az alap helyesírási, hangtani, alaktani kérdések két ábécé, két kiejtési mód horvátszerb, szerbhorvát nyelv

27 Magyar-horvát szellemi kapcsolatok Szent László király 1094-ben megalapítja a Zágrábi püspökséget a liturgikus könyvek Magyarországról, magyar közvetítéssel Zágrábban királyi udvar fontos szerepet töltött be – vitézi kultúra Nagy Sándor- és Trója regény népköltészet – magyar történelmi alakok felbukkanása: Szilágyi Mihály (Mihajlo Svilojević/Svilojin), Hunyadi János (Janko Sibinjani, Ugrin Janko, Janko vojevoda)

28 Magyar-horvát szellemi kapcsolatok humanizmus és reneszánsz Dalmácia felől érkezik Vitéz János, Janus Pannonius Ivan Pergošić: Tripartitum-fordítás (1574) Verancsics Faustus/Faust Vrančić magyar témák horvát szépirodalmi feldolgozásai, pl. Mavro Vetranović Čavčić: Tužba grada Budima; Petar Kanavelović: Sveti Ivan biskup trogirski i kralj Koloman; Brne Karnarutić: Vazetje Sigeta grada; Petar Zrinski: Adrianskoga mora Syrena (1660)

29 Magyar-horvát szellemi kapcsolatok Zrínyi Miklós (1620–1664) Matija Petar Katančić (1750–1825) 1790: változás áll be a magyar-horvát, horvát-magyar kapcsolatokban hivatalos nyelv körüli vita Ivan Mažuranić (1814–1890): A horvátok a magyaroknak

30 Irodalomjegyzék Lukács István: A horvát irodalom története. In: Szláv civilizáció Vig István: A horvát nyelv. In: Szláv civilizáció Sokcsevits Dénes: A horvátok története. In: Szláv civilizáció Lőkös István: Kilenc évszázad horvát-magyar irodalmi kapcsolatai. In: Lőkös István: Horvát-magyar és szerb-magyar irodalmi interferenciák. Budapest, Lucidus Kiadó –98. Hadrovics László: Magyar és déli szláv szellemi kapcsolatok. Budapest, Magyar Szemle Társaság


Letölteni ppt "A horvát művelődéstörténet évszázadai és magyar kapcsolatai SLA11-110 A szláv népek kultúrája."

Hasonló előadás


Google Hirdetések