Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Iszlám Kialakulása, elterjedése, értékelése.  Előzmények: az Arab-félsziget a VII. században.  Mohamed.  Mohamed viszonya más vallásokhoz.  Az iszlám.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Iszlám Kialakulása, elterjedése, értékelése.  Előzmények: az Arab-félsziget a VII. században.  Mohamed.  Mohamed viszonya más vallásokhoz.  Az iszlám."— Előadás másolata:

1 Iszlám Kialakulása, elterjedése, értékelése

2  Előzmények: az Arab-félsziget a VII. században.  Mohamed.  Mohamed viszonya más vallásokhoz.  Az iszlám elterjesztése.  Az iszlám „5 pillére”.  Értékelés.

3 1. Az Arab-félsziget a VII. században  Több – hasonló nyelvet beszélő és hasonló hagyományokkal rendelkező, mégis egymással viszálykodó – törzs.  A terület gazdasági központja : Mekka. (négyhavonta vásárt tartottak, amelynek idejére felhagytak a harcokkal).  Vallás : sok – férfi és női – istenséget imádtak, akiket képileg is ábrázoltak. Fontos szentélyük volt a Kába-szentély,amelynek falába több szent követ is befalaztak.

4 2. Mohamed  570 körül született Mekkában. (Akárcsak Buddhának, születése és halála napja egybeesik: ma június 8-án ünneplik).  Hányatott gyermekkora volt, majd házasságot kötött egy gazdag kereskedő özvegyével (Khadidzsa): hosszú kereskedő utakat tett, melyek során találkozott – a végítéletet hirdető – keresztény prédikátorokkal: Az ő hatásukra kezdett vallási kérdésekkel foglalkozni.

5  Negyven évesen látomása volt: Gábriel angyal fölszólította, hogy mondja el a későbbi Korán 96. szúrájának első öt versét: „Recitálj Uradnak nevében, aki teremtett, Aki teremtette az embert egy vérrögből, Recitálj, mert Urad a legkegyesebb, Aki íróvesszővel tanított, Megtanította az embert arra, amit az nem tudott.”  Mekkában csak nagyon kevesen csatlakoztak a Mohamedhez: Kezdetben csak családja és szűkebb baráti köre hitt neki (pl. nevelt fia, Ali, valamint az első „kalifák”, Omár és Oszmán – a Korán lejegyzője).

6  622-ben a Mekkától kb. 300 km-re fekvő Jaszribba, vagyis a későbbi Medinába („a Próféta városa”) ment. Megjegyzések: Azt remélte, hogy az ott élő zsidók támogatni fogják vallási reformjait. Az ún. „hidzsra” (vagy: „Mohamed futása”) tehát nem volt menekülés, hanem tudatos áttelepülés.  Már életében megszerezte a – vallási és politikai – uralmat az egész Arab-félsziget fölött.  632-ben halt meg, miután újra elzarándokolt a Kábához (ekkor éppen egy Bizánc elleni hadjáratot készített elő).

7 3. Mohamed és más vallások  Mohamed csak fokozatosan határolódott el a zsidó és a keresztény vallástól: kezdetben úgy vélte, hogy lényegében ugyanazt tanítják, mint ő, valószínűleg sohasem tanulmányozta komolyan a Bibliát.  Medinában sok olyan újítást vezetett be, amelyek számára zsidó szokások szolgáltak példaképként (pl. templomot épített; reggel, este és délben is imádkoztak; az imák iránya kezdetben Jeruzsálem volt). Később Mohamed ellenségként tekintett a zsidókra.

8  A kereszténység eleve távolabb állt tőle. (A tanok terén pl. a Szentháromság és az, hogy Isten Fiút nemz; a szokások terén pl. a képkultusz és az aszkézis.) Ugyanakkor a keresztényekről jó véleménnyel volt. (A keresztények szerinte barátságosak, papjaik és szerzeteseik pedig nem gőgösek).  Maga Jézus egészen különleges helyet kapott a próféták között. (Földi apa nélkül született, sok csodát tett, a kereszten nem őt ölték meg, a feltámadáskor tanúként fog fellépni a hívők védelmében).

9 4. Az iszlám elterjesztése  Az iszlám terjedésében nagy szerepe volt annak, hogy nem különült (és ma sem különül) el egymástól a hit és a politika, a vallási és a világi hatalom (maga Mohamed is egyszerre volt vallási és politikai vezető).  Nem sokkal Mohamed halála után (660 körül) szakadás következett be az iszlámon belül: szunniták: elfogadják a prófétát követő kalifákat, siíták: csak a Mohamed vejét, Alit és az ő leszármazottait ismerik el vezetőknek.

10

11  Az iszlám a szakadás ellenére gyors – katonai – sikereket ért el: A VII. század közepére elfoglalták Perzsiát, Szíriát és Egyiptomot. A VII. század végére már egész Észak-Afrikát meghódították. A VIII. század első felében elfoglalták az Ibériai félszigetet (sőt a Pireneusokon is átkeltek, és Martell Károly csak Poitiers környékén tudta megállítani őket 732-ben). Keleten a továbbiakban egészen Kína határáig jutottak ban az Oszmán Török Birodalom legyőzte Konstantinápolyt. Ez után is tovább terjeszkedtek egyrészt India (ld.Pakisztán), másrészt Afrika (Csád-tó, Szudán, keleti partvidék) irányába.

12 5. Az iszlám „öt tartópillére”  Az egyetlen Istenben és a Prófétában való hit mellett négy valláserkölcsi parancs tartozik az öt pillér közé.  Ez a négy kötelezettség a következő: A naponta ötször Mekka irányába végzett rituális (kötött szövegű) ima. A ramadán hónapban végzett böjt (vagyis napkeltétől napnyugtáig az evéstől és az ivástól, valamint a szexualitástól való teljes tartózkodás). A szegények megsegítésére szolgáló alamizsna. A hivők életében legalább egyszer elvégzendő mekkai zarándoklat.

13 6. Az iszlám értékelése  Az iszlám – legalább is annak fundamentalista változata – jelenleg minden bizonnyal a világ legveszélyesebb jelensége (ugyanis teljes mértékben tagadja a nyugati civilizáció értékeit – pl. az élet mindenek feletti tiszteletét, az állam és egyház szétválasztását, a szabadságot, az egyenlőséget, a férfi és nő egyenjogúságát, stb.).  Történelmileg ugyanakkor az iszlám sok mindennel gazdagította a nyugatot (algebra, orvostudomány, arisztotelizmus, stb.).


Letölteni ppt "Iszlám Kialakulása, elterjedése, értékelése.  Előzmények: az Arab-félsziget a VII. században.  Mohamed.  Mohamed viszonya más vallásokhoz.  Az iszlám."

Hasonló előadás


Google Hirdetések