1. Bevezetés Vízgazdálkodás feladatai a településeken: Természetes vizek rendezése, elvezetése (csapadék, káros talajvíz, áthaladó vízfolyás) Kitermelt.

Az előadások a következő témára: "1. Bevezetés Vízgazdálkodás feladatai a településeken: Természetes vizek rendezése, elvezetése (csapadék, káros talajvíz, áthaladó vízfolyás) Kitermelt."— Előadás másolata:

1 1

2 Bevezetés Vízgazdálkodás feladatai a településeken: Természetes vizek rendezése, elvezetése (csapadék, káros talajvíz, áthaladó vízfolyás) Kitermelt víz kezelése, felhasználása (ivóvízellátás, ipari létesítmények, fürdők vízellátása, szennyvizek összegyűjtése, tisztítása, elvezetése, szennyvíziszap) 2

3 Csapadékvíz elvezetése Belvíz kialakulásának megelőzése miatt fontos feladat. Ismerni kell az elvezetendő vízmennyiséget. Mértékadó a rövid időtartamú és nagy intenzitású csapadék (Alföldön az 1-3 órás zápor). Magyarországon a 1,2,4 évenként egyszer előforduló zápor, külföldön a 3-20 évenként egyszer előforduló zápor a méretezés alapja. Probléma, hogy a csapadékvíz gyakran szennyezettebb lehet, mint a kommunális szennyvíz. A hirtelen csapadék visszatartására záportározókat létesítenek, a burkolt felületeket kissé kiemelve, a zöldterületeket kissé lesüllyesztve helyezik el, hogy a csapadék nagy része a talajba szivárogjon. 3

4 Talajvíz rendezése Alapkövetelmény, hogy a talajvíz szintje a település legmélyebb részén se legyen 1 m-nél magasabban. Talajvízszintet befolyásolja a csatornázatlan területeken a szennyvízszikkasztás, kertek öntözése. A káros talajvíz nyílt árokkal vagy talajcsőhálózattal vezethető el. 4

5 Vízellátás Felszín alatti vizekből: általában ivóvíz minőségű, esetleg vas- és mangántalanítás, arzénmentesítés, savtalanítás, gáztalanítás, fertőtlenítés szükséges. hazai vízellátás 90%-ban felszín alatti vizekből származik. Felszíni vizekből (folyók, tavak, mesterséges tározók): mindenképpen tisztítani kell a vizet, nagy mennyiségű víz kitermelésére alkalmasak. 5

6 Vízellátás Ivóvíz minőségére határértékeket határoznak meg, pl: hőmérséklet, íz és szag, pH, összes sótartalom, vas-, mangántartalom, KOI, nitrit-, nitráttartalom, mérgező anyagok, Coli-baktériumok, Streptococcusok jelenléte 6

7 Vízellátás Alapvető kérdés a kielégítendő vízigények meghatározása úgy, hogy a létesítendő közművek tervezett élettartamuk (20-30 év) ideje alatt fellépő vízigényeket gazdaságosan ki tudják elégíteni. A vízigény az ellátott népesség száma és az egy főre jutó fajlagos napi vízigény szorzata. Félkomfortos épületben 60-100 l/fő/nap Komfortos épületben160-220 l/fő/nap Összkomfortos épületben180-350 l/fő/nap 7

8 Vízellátás Települések vízigénye: háztartási és közüzemi (70%), ipari, mezőgazdasági és egyéb nagyfogyasztók (pl. tűzoltás) Magyarországon a lakosság 96%-a ellátott vezetékes vízzel. Törekvés, hogy az ivóvíz és a szükségleti víz elkülönítetten jusson el a fogyasztóhoz. (ivóvízbázisok védelme, olcsóbb tisztítási módszerek alkalmazását segíti elő) 8

9 Szennyvíztisztítás A szennyvíztisztítási rendszer magába foglalja a szennyvíz gyűjtését (csatornarendszer), kezelését (előtisztítás, tisztítás), elvezetését és elhelyezését. Szennyvíz: a településeken a különféle vízhasználatok közben keletkező, ásványi és szerves szennyezőanyagokkal terhelt, használt víz, amit a közüzemi csatornákon vezetnek el. (nem tartozik bele, amit a szikkasztóból a szippantókocsi gyűjt össze) 9

10 A Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Program A lakások csatornázottsága 2004-ben 62,2 %-os volt. 2015-re 88 %-os értéket terveznek, ez 1746 települést érint. A Program eredményeként a jelenleg megfelelő minősítést kapott szennyvíztisztító telepek kapacitása 6 millió LE-ről 2015-re 14 millió LE-re növekszik. A Program tervezett költségigénye 2006 - 2015 között 651 milliárd Ft. 10

11 2015-ig 11

12 12

13 Szennyvíz eredete A szennyező források egy része eleve a szennyvízbe juttatja szennyező anyagait. A szennyezett környezetből az esővíz közvetítésével rengeteg szennyezés mosódik a vízbe. Nagy ipari üzemekben külön csatornarendszer gyűjti az ipari szennyvizet. Kisüzemeknél ez nincs meg: az ipari tevékenység szennyező anyagai a kommunális szennyvíz gyűjtőjébe kerülnek, így eleve "vegyes" szennyvíz kezelésével kell foglalkozni. 13

14 Szennyvíztípusok A szennyvizeket származásuk szerint célszerű csoportosítani, mert a bennük előforduló jellegzetes szennyező anyagok az eredet szerint változnak. Csapadékvíz: elvileg nem is szennyvíz. A környezetből bemosott szennyezők miatt szennyvízként kell kezelni. Kommunális szennyvíz: az emberi élettevékenységből származó anyagokkal szennyezett. Települési szennyvíz: közel azonos az előzővel, de bizonyos mértékű ipari tevékenység (kézművesek, kisipar) szennyező anyagait is tartalmazza. Ipari szennyvizek: szennyezettségének mibenléte és mértéke az ipari tevékenységtől függ, igen nagy eltéréseket mutat. Ezért kezelésüket általában a keletkezés helyén kell megoldani. 14

15 A szennyvíz szennyező anyagai A szennyező anyagok két fő csoportba sorolhatók: szerves szennyező anyagok: bomlanak, oxidálódnak. Általános jellegzetességük, hogy csökkentik a víz oxigéntartalmát. szervetlen szennyező anyagok Mindkét szennyező fajta lehet a vízben oldott és lehet szilárd formában is jelen. A szennyvíz szilárdanyag tartalmát külön elemezni, megadni akkor szükséges, ha mennyisége vagy méreteloszlása a szokásostól lényegesen eltér és ezért különleges kezelést igényel. A szennyvíz mikrobiológiai szennyezettsége is gondot okozhat és különleges kezelést igényelhet, ha szennyezettsége a szokásos kommunális szennyvizétől lényegesen eltér. 15

16 Szerves szennyező anyagok A szerves szennyezők analitikai meghatározása drága, komponensenkénti megadása ezért igen bonyolult és gazdaságtalan volna. Az analitikai megadás helyett a szerves anyag tartalom jellemzésére a lebontásához szükséges oxigén igénnyel való jellemzés terjedt el. A szervesanyagok oxidálása a környezetben biológiai úton valósul meg. Az eközben jelentkező oxigén szükséglet alapján levezetett mérőszám a BOI, azaz Biokémiai Oxigén Igény Mivel adott esetben a felhasznált oxigén mennyisége a reakció-hőfoktól és az időtől is függ, ezért a BOI mérése szabványban előírt körülmények között, előírt módon végrehajtott biológiai oxidációval történik. Jellemzésül nemzetközileg elfogadott a BOI5 mérőszám használata, ami 5 nap alatt, 20 °C-on végrehajtott erjesztés során kapott oxigénigény. 16

17 Szerves szennyező anyagok Biológiai úton nem lehet minden szerves anyagot oxidálni. Ezért az oxidáló vegyszerekkel mérhető oxigénigény a KOI, azaz Kémiai Oxigén Igény Értéke szükségszerűen eltér - nagyobb - mint a jellemző BOI érték. A szervesanyag-tartalom jellemzésére kevert szennyvíznél mind a BOI, mind a KOI értékét megadják. Szennyvíz fajtája BOI KOI Tiszta folyóvíz 1-3 Erősen szennyezett folyóvíz 30 Átlagos települési szennyvíz 200-350 600 Ipari szennyvíz n*1000 17

18 18

19 Szerves szennyező anyagok A biológiai bonthatóság: Biodegradáció: egy szerves vegyület biológiai transzformációja egy másik vegyületté. Mineralizáció: egy adott vegyület átalakítása szén-dioxiddá, vízzé, és különböző szervetlen vegyületekké (a folyamat után szerves szén nem marad oldott állapotban). Primer bonthatóság: a biológiai folyamat során a vegyület jellege a legkisebb mértékben is megváltozik. Részleges bonthatóság: a lebontás foka a primer bonthatóság és a mineralizáció között helyezkedik el. „Elfogadható” biodegradáció: a biodegradáció során a vegyület elveszti környezetre káros hatását. 19

20 Szerves szennyező anyagok A vegyületek osztályozása biodegradálhatóságuk szerint: Nehezen biodegradálható (ún. perzisztens) szennyezők: biológiai lebontásuk lassú folyamat ill. nem lehetséges. Pl.: peszticidek, oldószerek, színezékek, detergensek, klórozott aromás vegyületek Általában ipari szennyvizekben jellemző a nehezen biodegradálható szennyezések nagy aránya. Könnyen biodegradálható: általában oldott anyagok, lebontásuk gyors, ill. a mikroorganizmusok legtöbbje számára lehetséges. Pl.: cukrok, ecetsav, etanol, metanol A kommunális szennyvizek túlnyomó többségben könnyen biodegradálható szennyezéseket tartalmaznak. 20

21 Szerves szennyező anyagok A szennyezőanyagok környezeti hatásai: Nehezen biodegradálható szennyezőanyagok: felhalmozódnak a környezetben, és a kritikus koncentrációt elérve toxikus hatást fejtenek ki. Egyéb kedvezőtlen hatások: pl. habzás, vízben oxigénátadás csökkenése. Könnyen biodegradálható szennyezőanyagok: a mikrobiológiai folyamatok következtében az élővízben elfogy az oxigén (anaerobitás), ennek következtében halpusztulás, anaerob rothadás állhat elő. Nitrogén és foszfor vegyületek jelenlétében eutrofizáció alakul ki. 21

22 Szerves szennyező anyagok Nehezen lebomló szerves szennyező anyagok A szerves szennyező anyagok nagy többsége nagy koncentrációban a vizek oxigéntartalmának csökkentésével fejti ki káros hatását. Kis hányaduk nehezen bomlik és már kis - mikrogramm/l - koncentrációban is káros, mérgező, rákkeltő, vagy felhalmozódó tulajdonságú. Ezek, a szerves mikroszennyezők néven is számon tartott vegyületek: növényvédőszerek, rovarölő szerek, kőolajok és származékaik, szintetikus mosószerek, poliklórozott bifenilek (PCB-k), fenolok. Valamennyien speciális szennyező hatást okoznak. Jelenlétük speciális megítélést, eltávolításuk speciális technikákat igényel. 22

23 Szerves szennyező anyagok A mérgező vegyületek mennyiségét, illetve mennyiségi korlátját toxicitási mérőszámmal jellemzik: a vizsgált élőlények 50%-át elpusztító dózis, a vizsgált élőlények 50%-át elpusztító koncentráció. A felhalmozódás-veszélyes anyagok igen kicsiny, de hosszantartó terhelésnél okozhatnak megbetegedést, sőt halált azáltal, hogy az élő szervezetből nem távoznak el. Így hosszú idő után a szervezetbeli mennyiségük, koncentrációjuk elérheti a megbetegedést okozó szintet. 23

24 Szervetlen szennyező anyagok A szervetlen szennyezők mennyiségét egyedi koncentrációjukkal kell jellemezni, nincs a BOI, illetve KOI-hez hasonló együttes mérőszámuk. Nitrogén Öt formában fordulhat elő: elemi-, szerves-, nitrit- és nitrát- nitrogén, ammónia. Az elemi nitrogén vízben jól oldódik, inert tulajdonságú, nem jelent szennyezést. A többi előfordulási forma viszont szennyezőnek számít. A nitrogénvegyületek a vizekbe többféle forrásból juthatnak: műtrágyából, szerves trágyából, szerves anyagok bomlása révén, és a szennyvízkezelő berendezésekből. Az ammónia a szerves nitrogénvegyületek bomlástermékeként kerül a szennyvízbe: jelenléte egyértelműen indikálja a bomló szerves anyagok jelenlétét. A megengedett ammóniakoncentráció: 0,02-0,025 mg/l. 24

25 Szervetlen szennyező anyagok Az ammóniát a nitrifikáló baktériumok oxidálják, eközben oxigént fogyasztanak, nitriteket és nitrátokat hoznak létre (Nitrosomonas hatására NO 2-, Nitrobakter hatására NO 3- ) 1 g NH 3 oxidálása 4.57 g O 2 -t fogyaszt: a szerves anyagokhoz hasonlóan oxigén fogyasztó "terhelést" jelent a szennyvizekben, kis koncentrációban is. A vizek nagy nitrit-nitrát tartalma (a foszfortartalommal együtt) a vízinövények, algák túlburjánzását okozzák (eutrofizáció). A szennyvizek nitrit-nitrát tartalma, mint oldott szennyező, átkerül az ivóvízbe s ott csecsemőknél methemoglobéniát, esetenként csecsemőhalált okoz. 25

26 Szervetlen szennyező anyagok A megengedett határérték nitrátionból 40 mg/l az ivóvízben. Jól működő szennyvíz-tisztítóknál az elfolyó víz 10-40 mg/l NH 4 + és 5-30 mg/l NO 3- tartalmú. Anaerob körülmények között számos szervezet képes a nitrát oxigénjének felhasználására, így a nitrátból N 2 képzésére (denitrifikáció). 26

27 Szervetlen szennyező anyagok Foszfor A foszfor nem mérgező, de a vizek nagy aktív foszfortartalma a növények, algák túlburjánzását (eutrofizációt) eredményezi és ezért káros. A természetes emberi tevékenység is okoz foszfor szennyezést. Az emberi kiválasztás naponta, személyenként 2g foszfort, ezen felül a hagyományos mosószerek további 2 g foszfort visznek a vizekbe. Az erőteljes műtrágyázás is folyamatos foszfor-kimosódást okoz. A természetben kőzetek mállásterméke bomlásaként is keletkezhet oldható foszfor. A nyers szennyvíz 5-20 mg/l összes foszfor tartalmának 15-20%-a aktív; A biológiailag tisztított szennyvíz 3-10 mg/l foszfort tartalmaz, de ez 50-90%-ban ortofoszfát. 27

28 Szervetlen szennyező anyagok Toxikus fémek Egyes fémek kis mennyiségben szükségesek az élővilág számára (esszenciális fémek). Ezek a bór, cink, króm, kobalt, mangán, molibdén, ón, réz és vas. Más fémek - arzén, kadmium, ezüst, higany, ólom, berilium - az élő szervezeteket mérgezik, toxikusak. Az esszenciális fémek optimálist jóval meghaladó koncentrációban, valamint a nem-esszenciálisak növekvő koncentrációban fokozottan mérgezőek. Mérgező hatást csak az oldott fémszennyezők okoznak, az oldhatatlan fémvegyületek biológiailag inaktívak. Szennyvizeink általában igen kis koncentrációban tartalmaznak fémszennyezőket, de a biológiai folyamatok során megkötődnek, és a képződött biomasszában felhalmozódnak, így sok ezerszeres koncentrációt is elérhetnek. Előfordulhat, hogy a tápláléklánc végén levő állatot, vagy embert már a felhalmozódásból adódó nagy dózisú mérgező hatás éri. 28

29 Szervetlen szennyező anyagok Cianidok Mindenhol, ahol élet- vagy ipari tevékenység van, előfordulnak cianidok. Ezért a cianidokat szennyezettséget jelző vegyületnek is tekintik. A cianid ion könnyen megkötődik az állati szervezetekben és gyors mérgezést okoz. Már 50-60 mg halált is okozhat embereknél. Természetes vizekben cianid nincsen, vagy csak 0,1 mg/l alatti koncentrációban fordul elő. Cianid tartalmú vizeket közvetlenül a képződésük helyén kell tisztítani a fokozott mérgezési veszély miatt, valamint azért is, mert a 0,2 mg/l feletti koncentráció a biológiai tisztítást gátolja. A megengedett cianidion koncentráció: 0,2 mg/l. 29

30 Mikrobiológiai szennyezők A szennyvizek - a tisztán ipari szennyvizektől eltekintve - jó táptalajai a mikroorganizmusoknak, ezért számtalan fajtájuk található meg a szennyvizekben. A mérnöki gyakorlatban az emberi szervezetre veszélyes mikroorganizmusokat vesszük csak számításba, mint szennyezőket. Ez 20-30 fertőző komponenst jelent csupán. Ezeket is igen nehéz volna a többi mellett kimutatni. Megállapították viszont, hogy a fertőző mikroorganizmusok emberi vagy állati ürülékkel kerülnek a szennyvízbe. Forrásuk: fekáliás szennyvíz, vágóhidak szennyvize, állati termék-feldolgozók szennyvize, vidéki állattartó-telepek túlfolyói. 30

31 Mikrobiológiai szennyezők Mivel a 20-30 féle fertőző kórokozó identifikálása, vagy jelen nem létének bizonyítása is nehézségekbe ütközik, az a gyakorlat alakult ki, hogy a fertőzöttség megállapítására a fekália jelenlétét vizsgálják, nem fertőző, de jól reprodukálható reakciót szolgáltató mikroorganizmus kitenyésztésével. Alkalmazott indikátor-mikroorganizmusok: fekáliás Coli-baktériumok - ez a legtöbbet alkalmazott indikátor. fekáliás Streptococcus - /1964 óta használják Európában és az USA- ban,/ Clostridium perfingens - igen ellenálló, hő- és kiszáradás tűrő (70 o C- on is megél), ezért az időnként előforduló, vagy távoli fertőzés kimutatására alkalmas. 31

32 Szennyvíztisztítás Települési szennyvizek és tisztításuk: a szennyvíztisztítás tanulmányozását célszerű a települési szennyvíztisztítással kezdeni, több okból. Az ipari szennyvizek tisztításánál is ugyanazok a berendezések használatosak, mint a települési tisztításánál. Sok esetben célszerű az ipari szennyvizet előkezelés után keverni települési szennyvízzel és végleges tisztítását így elvégezni. Az ipari szennyvizek közvetlenül, tisztítatlanul általában nem vezethetők élővizekbe, valamint nem keverhetők a települési szennyvízzel, mert annak tisztítását megzavarják, illetve lehetetlenné teszik. Az ipari szennyvizek a tevékenységtől függő, jellegzetes összetételt mutatnak. Kezelésüket, tisztításukat a keletkezés helyén kell megoldani. A tipikus ipari szennyvizek tisztítására tipizált szennyvízkezelő rendszerek alakultak ki. 32

33 Szennyvíztisztítás A települések szennyvizét csatornahálózatok gyűjtik és vezetik el. Megkülönböztetünk egyesített és osztott szennyvízhálózatot. Osztott szennyvízhálózatról beszélünk, ha a csapadékvizet és az egyéb települési szennyvizeket külön-külön csatornarendszerben gyűjtik. A csapadékvíz külön elvezetését indokolja, hogy mennyisége igen nagy ingadozásokat mutat, ami a tisztítómű erős túlméretezését kívánja meg. Egyesített a szennyvízhálózat, ha a különválasztás nem történik meg, a kommunális és a csapadékvizet együtt vezetik el. Ha a gyűjtőterület erősen szennyezett felületű, a csapadékvíz is erősen szennyezett, tisztításra szorul: indokolt az egyesített szennyvízhálózat alkalmazása. A szennyvíztisztítás két fő feladatra bomlik, úgymint: a nem oldott, darabos szennyezők mechanikus eltávolítása, oldott + finom lebegő szilárd + mikroorganizmusok + szerves anyagok lebontása, eltávolítása. 33

34 Szennyvíztisztítás mechanikai tisztítás (elsőfokú), szennyezéscsökkentő hatása 40- 60% is lehet biológiai szennyvíztisztítás (másodfokú), mikroorganizmusok bontják és ásványiasítják a szennyvíz szerves anyagait, 80-90%- os hatásfok III. tisztítási fokozat tápanyag-eltávolítás (P, N) szennyvíz-fertőtlenítés 34

35 Szennyvízelvezetés és -tisztítás 35

36 36

37 37

38 Biológiai szennyvíztisztítás Mesterséges biológiai tisztítás: Csepegőtestes tisztítás Eleveniszapos tisztítás Oxidációs árkos tisztítás Természetes biológiai szennyvíztisztítás tavas szennyvíztisztítás, mező- és erdőgazdasági hasznosítással egybekötött szennyvízelhelyezés és –tisztítás Egyéb alternatív módszerek 38

39 Biológiai szennyvíztisztítás Csepegőtestes tisztítás: Kőzúzalékos vagy műanyag töltetű csepegőtestekben folyik át a szennyvíz, közben a mikroorganizmusok bontják a szerves anyagot. Eleveniszapos tisztítás: Előtisztított szennyvíz a nagy mikroorganizmus tömeget tartalmazó eleveniszapos medencébe kerül. Az eleveniszapot levegőztetik, keverik, hogy elég oxigén legyen. A kész iszap egy részét elvezetik, más része lesz az eleveniszap a további tisztításhoz. 39

40 Biológiai szennyvíztisztítás Oxidációs árkos tisztítás: Önmagába visszatérő, trapéz szelvényű árok, melyben az iszapot rotor mozgatja, keveri és levegőzteti. 40

41 Biológiai szennyvíztisztítás Tavas tisztítás: A szennyezőanyagok a vízben lezajló természetes folyamatok hatására bomlanak le. Sekély, földmedrű tavakban hígulás, oldódás, ülepedés, beszivárgás, szűrés, oxidáció, fotoszintézis, párolgás, stb. zajlik le. Olcsó, kis beruházási és üzemelési költség Többféle osztályozás: stabilizációs tó, aerob tó, fakultatív tó, levegőztetett tó, anaerob tó, utótisztító tó Vízben élő szervezetek: aerob baktériumok, anaerob bakt., algák, úszó és gyökeres növények 41

42 Levegőzetett tavak 42

43 Biológiai szennyvíztisztítás Mező- és erdőgazdasági szennyvízhasznosítás és –elhelyezés Nádas vagy gyepes szűrőmező Meglévő erdők Faültetvények (cellulóz-nyárasok, energiaerdők) Szántóföldi művelés A módszert szennyvízöntözésnek nevezték Előnye, hogy gazdaságilag értékelhető eredményt nyújt. A szennyező anyagokat természetes, megújuló energiával bontják le. Víz újrahasznosul. 43

44 Biológiai szennyvíztisztítás Alternatív tisztítás: Nádas tisztítás (gyökérmezős szennyvíztisztítás): Szigetelt gyökérágyba telepített nádas, adalékanyagokkal fokozzák a talaj tisztító erejét. Gyepes, alagcsövezett szűrőmezők: fontos a növényzettel való borítottság Szikkasztótelepek: családi házaknál a háztartási szennyvíz oldómedencés előtisztítás és ülepítés után a szikkasztótelepre kerül, ami felszín alatti perforált műanyagcsövekből áll. 44

45 Szennyvíz hasznosítása A tisztított szennyvíz elhelyezése, hasznosítása: a mezőgazdaság területén történő hasznosítás (pl. öntözés), az ipar területén történő újrahasznosítás (pl. hűtővíz, hidrotranszport stb.). A szennyvíztisztítási folyamat során másodlagos anyagként iszap képződik, melyek volumene bár mintegy két nagyságrenddel kisebb a folyadék mennyiségénél, ám a környezeti és egészségügyi feltételeket kielégítő elhelyezéséhez, illetőleg hasznosításához a szükséges létesítmények beruházási költsége a teljes beruházás 50%- át is megközelíti. 45

46 Szennyvíziszap kezelése, elhelyezése, hasznosítása Szennyvíziszap: melléktermék, a szennyvízből eltávolított úszó és lebegő anyagok, élő és elhalt baktériumpelyhek tömege. Víztartalma 95-98%, ezért csökkenteni kell a víztartalmat, így az iszap térfogata jelentősen csökken. Szárazanyagtartalom2-5% Szervesanyagtartalomszárazanyag 40-60%-a Növényi tápanyagtartalomszárazanyag 5-6%-a Ebből: N 3-4%, P 1-1,5%, K 0,2-0,5% 46

47 Szennyvíziszap kezelése, elhelyezése, hasznosítása A szennyvíziszap kedvezően hat a talajra, növeli: A talaj nedvességtartalmát Víztartó képességét Szervesanyag-tartalmát Makroporozitást Talajaggregátumok stabilitását N- és P-tartalmat Talaj kationkicserélő képességét Humusztartalmát A mikroorganizmusok aktivizálják a talajban a mikrobiális tevékenységet 47

48 Szennyvíziszap kezelése, elhelyezése, hasznosítása Elhelyezés rekultiválandó területen: meddőhányók, külszíni fejtések, szemétdepóniák helyére Talajjavítás: mélyebb talajrétegbe, egyszeri nagy adagú kezelés Elhelyezés meglévő erdőben: az idősebb faállomány érzékenyebb a terhelésre, nehéz az egyenletes szétterítés Elhelyezés faültetvényben: intenzív nyár és fűztelepítés Szántóföldi elhelyezés: közvetlenül emberi fogyasztásra is alkalmas növény csak az iszap kiadagolását követő második vegetációs időszakban termeszthető. Termeszthető: vetőmagnak termesztett növény, ipari feldolgozásra kerülő növény, takarmánygabona 48