Kisebbségi kultúrák Magyarországon Szerbek Készítette: Balogi Edit Pedagógiatanár MA.

Az előadások a következő témára: "Kisebbségi kultúrák Magyarországon Szerbek Készítette: Balogi Edit Pedagógiatanár MA."— Előadás másolata:

1 Kisebbségi kultúrák Magyarországon Szerbek Készítette: Balogi Edit Pedagógiatanár MA

2 o Államalapítás: több nemzeti közösség o török hódoltság idején: népességpusztulás o 17-18. századi spontán migrációk és szervezett telepítések A magyarországi kisebbségek jórészt ezekben az évszázadokban érkeztek. o A XIX. század végére nem-magyar nemzetiségek a teljes lakosság több, mint 50 százalékát tették ki. o Az I. világháborút követően a Kárpát-medencében élő magyarok mintegy 33 százaléka (3,3millió fő) az ország határain kívülre került, míg a határokon belül élő kisebbségek létszáma lecsökkent o Napjainkra a lakosság 10%-a tekinthető valamely nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozónak Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon

3 Magyarországon élő szerbek Történeti áttekintés A szerbek Magyarország területére először a 14. század végén, a török hódítás elől menekülve érkeztek, majd a középkorban szinte folyamatosan telepedtek le hazánkban. A 18. sz. a magyarországi - különösképpen a szentendrei – szerb kultúra virágzásának ideje. A Dunakanyarban elhelyezkedő városban virágzott a gazdaság: kézműipar, kereskedelem, pezsgő kulturális élet. A magyarországi szerbek nyelvének és kultúrájának, azonosságtudatuk megőrzésében fontos szerepe van a szerb ortodox egyháznak. Magyarországon 43 temploma van, az egyházi szervezet élén a szentendrei püspökség áll. Templomaik többsége a magyarországi barokk építészet jelentős alkotása.

4 Napjainkban Demográfiai jellemzők 2011-ben a magyar állampolgárok közül 7210-en vallották magukat szerb nemzetiségűnek. A szerbek viszonylag koncentráltan, egy tömbben élnek, egyrészt a határ menti területeken: Baranya megye, Bács-Kiskun megye, Csongrád megye, másrészt Budapesten és környékén, azon belül is főleg a Csepel-sziget területén, itt található az egyedüli többségi település Lórév.

5 Napjainkban Szervezetek  Magyarországi Szerb Kulturális és Dokumentációs Központ  Szerb Pedagógiai és Módszertani Központ  Radio SRB a magyarországi szerb közösség online rádiója  Srpske nedeljne novine – szerb hetilap  Szerb Intézet  Battonyai Két Tanítási Nyelvű Szerb Általános Iskola és Óvoda  Nikola Tesla Szerb Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon

6  IZDAN Kiadó  Szerb Országos Önkormányzat Könyvtára  Joakim Vujić Szerb Színház  Miloš Crnjanski Alapítvány  Jakov Ignjatović Alapítvány  Tökölyanum  2003 Magyarországi Szerb Dokumentációs és Kulturális Központ Kultúra

7  Néptánc együttesek:  Banat (Deszk)  Lórévi tánccsoport (Lórév)  Opanke (Pomáz)  Sarenac (Medina)  Taban (Budapest)  Veseli Santovčani (Hercegszántó)  Vujicsics együttes  a szentendrei Javor Férfikórus  Söndörgő Együttes (1995)  Szerb Színház (1995) Kultúra

8 A magyarországi szerbek nyelvének és kultúrájának, azonosságtudatuk megőrzésében fontos szerepe van a szerb ortodox egyháznak. A szerb egyháznak Magyarországon 43 temploma van az egyházi szervezet élén a szentendrei püspökség áll. A hitéletet 14 lelkész szolgálja, és a szerb iskolákban rendszeres hitoktatás folyik. A magyarországi szerbek egyik legragosabb intézménye a Budai Szerb Ortodox Püspökség páratlan egyházművészeti gyűjteménye és könyvtára Szentendrén, amely egyben a szerb ortodox egyház tudományos központja is. Számos, kiemelkedő jelentőségű műemlék templomépület is található hazánkban (Ráckeve, Szentendre, Grábóc, Eger, Székesfehérvár). Hitélet

9 A Budai szerb ortodox egyházmegye és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa szervezésében 2003 májusában első alkalommal került megrendezésre az Ortodox Egyházi Napok elnevezésű ünnepségsorozat, amely során a Magyarországi szerb ortodox egyház számára alkalom nyílt a széles körű bemutatkozásra. Hitélet

10 Híres szerb kisebbségi történelmi alakok  Sztevanovity Zorán és Dusán  Vujicsics testvérek  Petrovics Emil  Károli Gáspár  Damjanich János

11 Építészeti hagyatékuk A szerbek jelentős építészeti örökséget hagytak hátra Magyarországon. A szerb templomok 18. és 19. században épültek, a legtöbbjük a magyarországi barokk építészet jelentős alkotása.  Szentendre a magyarországi szerbek egyházi és kulturális központja is volt. Itt régen nyolc templom volt ebből hét még ma is áll:  Belgrád székesegyház (Саборна)  Blagovestenszka szerb ortodox templom (Благовештенска)  Pozsarevacska szerb ortodox templom (Пожаревачка)  Preobrazsenszka szerb ortodox templom (Преображенска)  Péter-Pál római katolikus templom (Csiprovacska, Ђипровачка)  Szent András római katolikus templom (Zbeska, Збешка)  Református templom (Opovacska, Оповачка)  Budapesten: a mai Szerb utca és Veres Pálné utca sarkán álló pesti szerb templom

12 Gasztronómia A balkáni, török hatásokat magában hordozó ízvilág nem fél a kalóriáktól és az étel élvezetétől: rengeteg hús, erős fűszerezés, markáns pálinkák jellemzik – a szerbek igazán tudnak élni és élvezni az ízeket. A birkahús a jellegzetes húspogácsák alapanyaga. Készülhet belőle marha- és sertéshús hozzáadásával csevap, ami az egyik legjellegzetesebb szerb étel. Az ajvár, papaprikából, padlizsánból, fokhagymából készített mártás, amit leginkább húsok mellé kínálnak, de salátát is ízesíthetnek vele.

13 Szokások, hagyományok, hiedelmek  Badnjak, a karácsonyi tuskó égetése. Az égő tuskót karácsony vigíliájától reggelig egy családtagnak őriznie kellett, másnap az első látogató (a polazsenik) szerencsekívánatai közben vesszővel megpiszkálta, hogy repüljenek a szikrák. A jövő évi bő termést, az állatállomány szaporodását, a család számbeli és vagyoni gyarapodását, valamint egészségét igyekeztek biztosítani.  Szenteste január 6-ára esik  Karácsony előtti héten, minden nap kiemelten gondolnak egy-egy családtagra. Ennek megfelelően van „Apák napja” „Nagyszülők napja” stb.

14 Szokások, hagyományok, hiedelmek  Újévet követően, vízkereszt napján a pesti szerbek még a XX. század elején is ünnepi körmenettel vonultak a Váci utcai templomból a Duna-partra, ahol a vízszentelést követően a pap a vízbe vetette az e célt szolgáló fakeresztet, amelyet vállalkozó szellemű szerb fiatalemberek a Ferenc József (mai nevén Szabadság) hídról a jeges Duna vizébe ugorva vittek vissza a partra  A szerb egyházi naptárban nem szerepel a halottak napja, a családok húsvétkor emlékeznek elhunyt szeretteikre. A gyertyagyújtás és virág mellett az elhunytak kedvenc ételeit elhelyezni a sírokra.  Érdekes megfigyelni, hogy a hagyományőrző szerbek házaik a bejárata felett aranysárga mezei virágból font virágkoszorút helyeznek el Szent Iván napjára