Neveléslélektan Előadás 1_2, Tárgya, problematikája.

Az előadások a következő témára: "Neveléslélektan Előadás 1_2, Tárgya, problematikája."— Előadás másolata:

1

2 Neveléslélektan Előadás 1_2, Tárgya, problematikája

3 A neveléslélektan, mint alkalmazott tudomány elsősorban a fejlődéslélektanra támaszkodik elsősorban a fejlődéslélektanra támaszkodik a széles értelemben vett személyiségfejlesztés törvényszerűségeit a spontán hatások és a szervezett nevelési folyamatban vizsgálja a széles értelemben vett személyiségfejlesztés törvényszerűségeit a spontán hatások és a szervezett nevelési folyamatban vizsgálja a neveléslélektan szoros összefüggésben áll a pedagógiai tevékenységgel és tevékenység törvényszerűségeit feltáró neveléstudománnyal a neveléslélektan szoros összefüggésben áll a pedagógiai tevékenységgel és tevékenység törvényszerűségeit feltáró neveléstudománnyal

4 Kutatási módszerek megfigyelés: introspekció és mások megfigyelése megfigyelés: introspekció és mások megfigyelése kísérlet: - a változók kontrollja kísérlet: - a változók kontrollja - kontrollcsoport - kísérleti designok - statisztikai alapfogalmak - a laboratóriumi és természetes kísérletek problémái

5 A megfigyelés módszere, megfigyelhető jelenségek A bölcsődei vagy az óvodai csoportban, ill. az általános iskolai osztályban az alábbi jelenségek vizsgálatára kerülhet sor a megfigyelés valamelyik módszere segítségével: a/ a nagymozgás, a/ a nagymozgás, b/ a finom mozgás, b/ a finom mozgás, c/ a társas viszonyok jellege és gyakorisága; c/ a társas viszonyok jellege és gyakorisága; d/ a tevékenység típusainak (pl. játék, szociális interakció, tanulás, munka) meghatározása; d/ a tevékenység típusainak (pl. játék, szociális interakció, tanulás, munka) meghatározása; e/ az agresszív magatartás vizsgálata; e/ az agresszív magatartás vizsgálata; f/ a proszociális (pl. altruista) viselkedés gyakorisága; f/ a proszociális (pl. altruista) viselkedés gyakorisága; g/ a verbális és nem verbális kommunikáció gyakorisága és jellemzői. g/ a verbális és nem verbális kommunikáció gyakorisága és jellemzői.

6 A megfigyelés szempontjai a/ figyelembe kell venni, hogy a megfigyelő személye és magatartása bizonyos hatást gyakorolhat a megfigyelés alatt álló személyekre; a/ figyelembe kell venni, hogy a megfigyelő személye és magatartása bizonyos hatást gyakorolhat a megfigyelés alatt álló személyekre; b/ a megfigyelt eseményeket a "papír-ceruza", kép és hangrögzítéssel jegyezhetjük le b/ a megfigyelt eseményeket a "papír-ceruza", kép és hangrögzítéssel jegyezhetjük le c/ a megfigyelések előtt pontosan meg kell határozni a megfigyelés tárgyát és módszerét (ld. alább); c/ a megfigyelések előtt pontosan meg kell határozni a megfigyelés tárgyát és módszerét (ld. alább); d/ a fő megfigyelés előtt az előzetes megfigyelések során célszerű kipróbálni a megfigyelés és rögzítés módszerét, a kapott eredmények kódolásának és feldolgozásának módját, a megfigyelés időbeni jellemzőit stb. d/ a fő megfigyelés előtt az előzetes megfigyelések során célszerű kipróbálni a megfigyelés és rögzítés módszerét, a kapott eredmények kódolásának és feldolgozásának módját, a megfigyelés időbeni jellemzőit stb. e/ a megfigyelő igyekszik megőrizni objektivitását és nem avatkozik be a megfigyelt eseményekbe e/ a megfigyelő igyekszik megőrizni objektivitását és nem avatkozik be a megfigyelt eseményekbe

7 teszt és kérdőív : teszt és kérdőív : - a „standardizált kísérlet” - rangsorolás és kategorizáció - teljesítmény és képességtesztek - projektív módszerek - a klinikai skálák - személyiségkérdőívek A tesztelés problémái: - megbízhatóság (reliabilitás) - érvényesség (validitás) - gazdaságosság

8 esettanulmány esettanulmány az irányított és a non-direktív beszélgetés az irányított és a non-direktív beszélgetés

9 Mi a fejlődés? development, entwicklung, kibontakozás development, entwicklung, kibontakozás változás – nem minden v. tekinthető fejlődésnek változás – nem minden v. tekinthető fejlődésnek a mennyiségi gyarapodás minőségileg újat eredményez: egyszerűtől a bonyolult fele a mennyiségi gyarapodás minőségileg újat eredményez: egyszerűtől a bonyolult fele a differenciálatlantól a differenciált fele az integráción keresztül a differenciálatlantól a differenciált fele az integráción keresztül állandóság és változás állandóság és változás

10 A fejlődés dimenziói és ellentmondásai univerzalitás univerzalitás megfordíthatóság megfordíthatóság minőségi változás minőségi változás determinizmus determinizmus célirányosság célirányosság folyamatosság folyamatosság területáltalános területáltalános kulturalitás egyirányúság mennyiségi változás szabad akarat nincs cél szakaszosság területspecifikus

11 Univerzalitás vagy kulturális meghatározottság? kérdés: egy adott változás minden egyednél időben pontosan fellelhető vagy csak bizonyos környezeti feltételek esetén? kérdés: egy adott változás minden egyednél időben pontosan fellelhető vagy csak bizonyos környezeti feltételek esetén? létezik-e általában vett gyermeki természet, vagy azt a kultúra formálja? létezik-e általában vett gyermeki természet, vagy azt a kultúra formálja? az egy kultúrkörben végzett felmérések általánosításai téves következtetéseket eredményezhetnek (pl. beszédfejlődés) az egy kultúrkörben végzett felmérések általánosításai téves következtetéseket eredményezhetnek (pl. beszédfejlődés)

12 Megfordíthatóság vagy egyirányúság? vajon a fejlődés kritériuma az, hogy a változások visszafordíthatatlanok legyenek? vajon a fejlődés kritériuma az, hogy a változások visszafordíthatatlanok legyenek? jónéhány képesség elsajátítása idővel nehezedik (pl. nyelv), a korábban elsajátítottak meg romlanak jónéhány képesség elsajátítása idővel nehezedik (pl. nyelv), a korábban elsajátítottak meg romlanak a pszichoanalízis a korai élmények visszafordíthatatlan jelentőségére utal, az egész életen át tartó fejlődést hirdetők szerint nincs kiemelt jelentősége a gyermekkornak a pszichoanalízis a korai élmények visszafordíthatatlan jelentőségére utal, az egész életen át tartó fejlődést hirdetők szerint nincs kiemelt jelentősége a gyermekkornak

13 Minőségi vagy mennyiségi változások? a minőségi változás szakaszos fejlődésre utal, a mennyiségi lineárisra a minőségi változás szakaszos fejlődésre utal, a mennyiségi lineárisra a folyamatos ismeretbővülés, a tudás gazdagítása, mint kognitív paradigma a folyamatos ismeretbővülés, a tudás gazdagítása, mint kognitív paradigma a minőségi változás fel nem cserélhető szekvenciákra épül a minőségi változás fel nem cserélhető szekvenciákra épül

14 Célirányosság a fejlődésben a célirányosság kérdése az emberi lét céljával kapcsolatos problémába van ágyazva a célirányosság kérdése az emberi lét céljával kapcsolatos problémába van ágyazva Van Geer: a „kibontakozás” metaforája nem felelhet meg a fejlődéselmélet céljainak, mert nincsenek olyan belső strukturális (és funkcionális) tulajdonságok, amelyek a fejlődés végét, a célállapotot jelölnék. Van Geer: a „kibontakozás” metaforája nem felelhet meg a fejlődéselmélet céljainak, mert nincsenek olyan belső strukturális (és funkcionális) tulajdonságok, amelyek a fejlődés végét, a célállapotot jelölnék. az ellentmondást az táplálja, hogy a célállapot meghatározása nélkül nem tudjuk, hogy melyek az előremutató, s melyek a regresszív folyamatok az ellentmondást az táplálja, hogy a célállapot meghatározása nélkül nem tudjuk, hogy melyek az előremutató, s melyek a regresszív folyamatok

15 Öröklődés vagy környezet? fajra jellemző prediszpozíciók: mozgás, beszéd fajra jellemző prediszpozíciók: mozgás, beszéd egyénre jellemző prediszpozíciók: IQ egyénre jellemző prediszpozíciók: IQ társas élettér: anyagi, tárgyi kultúra, társadalmi gyakorlat családi szocializáció, a szociális tanulás

16 A szakaszosság jellemzői egy adott időszakban a viselkedés egy uralkodó jegy köré csoportosul egy adott időszakban a viselkedés egy uralkodó jegy köré csoportosul a szakaszok minőségileg különböznek egymástól a szakaszok minőségileg különböznek egymástól a szakaszok egymásra épülnek a szakaszok egymásra épülnek a szakaszok kialakulásának sorrendje állandó, univerzális, nem felcserélhető a szakaszok kialakulásának sorrendje állandó, univerzális, nem felcserélhető

17 A pszichoszexuális fejlődés – S. Freud a személyiség analitikus megközelítése: id, ego, superego örömelv és azonnali kielégülés versus valóságelv énvédő mechanizmusok: elfojtás, reakcióképzés, projekció, azonosulás, szublimáció, regresszió, fixáció az ösztönén feszültségei: erosz versus thanatosz pánszexualizmus

18 Az életkori szakaszok 0-1 év orális szakasz – erogén zóna a száj 0-1 év orális szakasz – erogén zóna a száj 1-3 év anális szakasz – az ürítés kontrollja: anál-retentív és anál-expulzív 1-3 év anális szakasz – az ürítés kontrollja: anál-retentív és anál-expulzív 3-6 év fallikus szakasz – ödipális konfliktus 3-6 év fallikus szakasz – ödipális konfliktus 7-12 év látencia szakasza – a szexualitás csökkenése 7-12 év látencia szakasza – a szexualitás csökkenése 13 évtől genitális szakasz- az ödipális konfliktus újra a felszínen, a családon belüli tárgyválasztás helyett külső személy 13 évtől genitális szakasz- az ödipális konfliktus újra a felszínen, a családon belüli tárgyválasztás helyett külső személy

19 tárgyválasztás – az a személy, akire a libidó irányul tárgyválasztás – az a személy, akire a libidó irányul fixáció – elakadás, krízis: sajátos személyiségproblémát vagy sajátos személyiségvonást eredményez fixáció – elakadás, krízis: sajátos személyiségproblémát vagy sajátos személyiségvonást eredményez

20 Pszichoszociális fejlődés – E. Erikson az életen át tartó fejlődés elmélete: mindennek ami fejlődik, van egy fejlődési alapterve az emberi lehetőségek kibontakozásának elmélete krízis: fordulópont, sorsdöntő esemény, válság az új szakasz beköszöntével

21 Elemi pszichoszociális modalitások 1. kapni, adni viszonzásul 1. kapni, adni viszonzásul 2. megtartani, elengedni 2. megtartani, elengedni 3. létrehozni, valamivé válni 3. létrehozni, valamivé válni 4. létrehozni, együtt létrehozni dolgokat 4. létrehozni, együtt létrehozni dolgokat 5. lenni valakinek, megosztania a létezést valakivel 5. lenni valakinek, megosztania a létezést valakivel 6. elveszteni és megtalálni másokban magunkat 6. elveszteni és megtalálni másokban magunkat 7. alkotni, gondoskodni 7. alkotni, gondoskodni 8. lenni, szembesülni a nemléttel 8. lenni, szembesülni a nemléttel

22 Az életciklus krízisei csecsemőkor (0-1): alapvető bizalom vagy bizalmatlanság csecsemőkor (0-1): alapvető bizalom vagy bizalmatlanság kisgyermekkor (1-3): autonómia vagy kétely kisgyermekkor (1-3): autonómia vagy kétely a játék kora (3-6): kezdeményezés vagy bűntudat a játék kora (3-6): kezdeményezés vagy bűntudat iskoláskor (7-12): teljesítmény vagy kisebbrendűség iskoláskor (7-12): teljesítmény vagy kisebbrendűség

23 serdülőkor (13-18): identitás vagy szerepkonfúzió serdülőkor (13-18): identitás vagy szerepkonfúzió fiatal felnőttkor: intimitás vagy izoláció fiatal felnőttkor: intimitás vagy izoláció felnőttkor: alkotóképesség vagy stagnálás felnőttkor: alkotóképesség vagy stagnálás időskor: integritás vagy kétségbeesés időskor: integritás vagy kétségbeesés

24 A pszichoszociális erő és a kapcsolatok tengelye bizalom vagy bizalmatlanság bizalom vagy bizalmatlanság autonómia vagy kétely autonómia vagy kétely kezdeményezés vagy bűntudat kezdeményezés vagy bűntudat teljesítmény vagy kisebbrendűség teljesítmény vagy kisebbrendűség identitás vagy szerepkonfúzió identitás vagy szerepkonfúzió intimitás vagy izoláció intimitás vagy izoláció alkotás vagy stagnálás alkotás vagy stagnálás integritás vagy kétségbeesés integritás vagy kétségbeesés remény – anyai személy akarat – szülői személyek szándék – család kompetencia – szomszédság, iskola hűség – kortárscsoportok szeretet – társ a barátságban gondoskodás – háztartás bölcsesség - emberiség

25 Az értelmi fejlődés szakaszai – J.Piaget biológiai gyökerek univerzális konstruktivista szemlélet organizáció és adaptáció, mint alapvető humán folyamatok az intellektuális folyamatok is egyensúlyteremtésre törekednek

26 Az alkalmazkodás részfolyamatai „séma” – a pszichológiai működés kognitív alapegysége, mentális konstruktum, mely az élőlényt az analóg körülmények közötti cselekvés modelljével látja el „séma” – a pszichológiai működés kognitív alapegysége, mentális konstruktum, mely az élőlényt az analóg körülmények közötti cselekvés modelljével látja el egyensúlyteremtés asszimiláció és akkomodáció révén egyensúlyteremtés asszimiláció és akkomodáció révén asszimiláció: a bemenet szűrése és módosítása, hozzáigazítás a meglévő sémához asszimiláció: a bemenet szűrése és módosítása, hozzáigazítás a meglévő sémához akkomodáció: a belső séma módosulása, igazodása az új tapasztalathoz akkomodáció: a belső séma módosulása, igazodása az új tapasztalathoz

27 Ekvilibráció: asszimiláció és akkomodáció huza-vona

28 Az életkori szakaszok 0-2 év: érzékszervi-mozgásos (szenzomotoros) szakasz 0-2 év: érzékszervi-mozgásos (szenzomotoros) szakasz 2-7 év: műveletek előtti (preoperacionális szakasz) 2-7 év: műveletek előtti (preoperacionális szakasz) 7-12 év: konkrét műveletek szakasza 7-12 év: konkrét műveletek szakasza 12-17 év: formális műveletek szakasza 12-17 év: formális műveletek szakasza

29 Szenzomotoros szakasz reflexsémák gyakorlása (0-1 hó) reflexsémák gyakorlása (0-1 hó) elsődleges cirkuláris reakciók (1- 4 hó) elsődleges cirkuláris reakciók (1- 4 hó) másodlagos cirkuláris reakciók (4-8 hó) másodlagos cirkuláris reakciók (4-8 hó) másodlagos cirkuláris reakciók koordinációja (8-12 hó) másodlagos cirkuláris reakciók koordinációja (8-12 hó) harmadlagos cirkuláris reakciók (12-18 hó) harmadlagos cirkuláris reakciók (12-18 hó) a szimbolikus reprezentáció kezdetei (18-24 hó) a szimbolikus reprezentáció kezdetei (18-24 hó)

30 Szenzomotoros szakasz az érzékelés és mozgás összerendezése az érzékelés és mozgás összerendezése elkülöníti önmagát másoktól és a külvilágtól elkülöníti önmagát másoktól és a külvilágtól tárgyállandóság kialakulása: a tárgy akkor is létezik, ha az nem hozzáférhető az érzékszervek számára tárgyállandóság kialakulása: a tárgy akkor is létezik, ha az nem hozzáférhető az érzékszervek számára

31 Preoperacionális szakasz még képtelenek a valódi mentális műveletek használatára még képtelenek a valódi mentális műveletek használatára szimbólumok használata : kép és szó szimbólumok használata : kép és szó egocentrizmus: képtelen elszakadni a saját nézőpontjától egocentrizmus: képtelen elszakadni a saját nézőpontjától centrálás: egyetlen szempont figyelembe vétele az osztályozásnál centrálás: egyetlen szempont figyelembe vétele az osztályozásnál a világkép jellemzői: animizmus, artificializmus, finalizmus, mágikus gondolkodás a világkép jellemzői: animizmus, artificializmus, finalizmus, mágikus gondolkodás

32 Egocentrizmus a „három hegy” problémában

33 Konkrét műveletek szakasza a gondolkodást konkrét műveletek irányítják, a problémát a konkrét tapasztalatok általánosításával oldja meg a gondolkodást konkrét műveletek irányítják, a problémát a konkrét tapasztalatok általánosításával oldja meg decentrálás: több szempontot figyelembe vesz az osztályozásnál decentrálás: több szempontot figyelembe vesz az osztályozásnál csökken az egocentrizmus ==> szabályjátékok megjelenése csökken az egocentrizmus ==> szabályjátékok megjelenése reverzibilitás, kiegyenlíthetőség reverzibilitás, kiegyenlíthetőség

34 A mennyiség megmaradásának problémája

35 A formális gondolkodás szakasza „fejben” általánosít, hipotéziseket alkot és azokat ellenőrzi „fejben” általánosít, hipotéziseket alkot és azokat ellenőrzi minden logikai kapcsolat módszeresen végiggondolható és ellenőrizhető minden logikai kapcsolat módszeresen végiggondolható és ellenőrizhető tervszerű problémamegoldás, mentális manipuláció tervszerű problémamegoldás, mentális manipuláció világnézeti problémák és egyetemes etikai elvek világnézeti problémák és egyetemes etikai elvek

36 Az erkölcsi fejlődés Piaget elméletében a szabályok értelmezésének értelmi-logikai feltételei vannak a szabályok értelmezésének értelmi-logikai feltételei vannak 4-7 év – a szabály az idősebbek társas viselkedését példázza 4-7 év – a szabály az idősebbek társas viselkedését példázza 7-10 év – a szabály idősebbektől származó sérthetetlen kinyilatkozás 7-10 év – a szabály idősebbektől származó sérthetetlen kinyilatkozás 4-10 év között a szabályok abszolútok és külső eredetűek 4-10 év között a szabályok abszolútok és külső eredetűek a szándék és következmény összemosódik a szándék és következmény összemosódik

37 Az erkölcsi fejlődés szakaszai – L. Kohlberg Posztkonvencionális erkölcs Konvencionális erkölcs Prekonvencionális erkölcs

38 Prekonvencionális szint Heteronóm erkölcs – szemléletmódja az univerzális erkölcsi realizmus, egy cselekedet „jósága” ugyanolyan valóságos, mint annak fizikai tulajdonságai Heteronóm erkölcs – szemléletmódja az univerzális erkölcsi realizmus, egy cselekedet „jósága” ugyanolyan valóságos, mint annak fizikai tulajdonságai Instrumentális erkölcs – minden embernek megvannak a maga érdekei ==> csereelv működik, jó az, ami összeegyeztethető az ön- és mások érdeke között Instrumentális erkölcs – minden embernek megvannak a maga érdekei ==> csereelv működik, jó az, ami összeegyeztethető az ön- és mások érdeke között

39 Konvencionális szint Az erkölcs személyközi normái – az emberek közti kölcsönös bizalom ==> egy harmadik személyű nézőpont Az erkölcs személyközi normái – az emberek közti kölcsönös bizalom ==> egy harmadik személyű nézőpont az altruisztikus és proszociális viselkedés elvárása az altruisztikus és proszociális viselkedés elvárása A társadalom rendszerére hivatkozó erkölcs – az egyén a társadalom egy általánosított tagjának a nézőpontját veszi át A társadalom rendszerére hivatkozó erkölcs – az egyén a társadalom egy általánosított tagjának a nézőpontját veszi át az egyéni érdek csak akkor fogadható el, ha összeegyeztethető a szociomorális egységgel az egyéni érdek csak akkor fogadható el, ha összeegyeztethető a szociomorális egységgel a szabályrendszer fenntartása intézmények révén: jog, vallás, stb. a szabályrendszer fenntartása intézmények révén: jog, vallás, stb.

40 Posztkonvencionális szint Az emberi jogok és társadalmi jólét erkölcse – egyetemes jogok és erkölcsök – a törvények jók, ha védelmezik az alapvető emberi jogokat Az emberi jogok és társadalmi jólét erkölcse – egyetemes jogok és erkölcsök – a törvények jók, ha védelmezik az alapvető emberi jogokat az alapvető jogokat a társadalom nem sértheti: egyenlőség, méltányosság, stb. az alapvető jogokat a társadalom nem sértheti: egyenlőség, méltányosság, stb. Az egyetemessé tehető, megfordítható és megkövetelhető általános etikai elvekhez ragaszkodó erkölcs Az egyetemessé tehető, megfordítható és megkövetelhető általános etikai elvekhez ragaszkodó erkölcs figyelembe kell venni az összes többi nézőpontot figyelembe kell venni az összes többi nézőpontot megfordíthatóság: más is ezt tenné, az én helyzetemben megfordíthatóság: más is ezt tenné, az én helyzetemben