Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

PÉNZÜGYI ISMERETEK BANKRENDSZEREK Egyszintű bankrendszer: - a központi bank a gazdaság minden szereplőjének szolgáltatást nyújthat, - mellette szakosított.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "PÉNZÜGYI ISMERETEK BANKRENDSZEREK Egyszintű bankrendszer: - a központi bank a gazdaság minden szereplőjének szolgáltatást nyújthat, - mellette szakosított."— Előadás másolata:

1

2 PÉNZÜGYI ISMERETEK

3 BANKRENDSZEREK Egyszintű bankrendszer: - a központi bank a gazdaság minden szereplőjének szolgáltatást nyújthat, - mellette szakosított bankok működnek - előnye: jobb áttekintést, ellenőrzést biztosít - hátránya: rugalmatlan Kétszintű bankrendszer: - központi bank csak a kereskedelmi bankokkal és egyéb hitelintézetekkel áll kapcsolatban - a gazdasági szereplők csak a kereskedelmi bankokhoz és egyéb hitelintézetekhez fordulhatnak - előnye: hatékonyabb - hátránya: nehezebb az ellenőrzés

4 BANKRENDSZEREK Specializált vagy kettéosztott bankrendszer: - bankok egyik csoportja csak lakossági ügyletekkel, rövid távú finanszírozással foglalkozik (retail bank) - bankok másik része csak hosszú távú befektetésekkel, értékpapír-ügyletekkel foglalkozhat (angolszász országokban, főként USA-ban jellemző) - tevékenységi körök elkülönítésének oka: lakosságot terhelő kockázatok csökkentése Univerzális bankrendszer: - minden bank mindenféle banki tevékenység és szolgáltatás végzésére, befektetési tevékenységre is jogosult (európai országokban jellemző, főleg Németország)

5 BANKOK TÍPUSAI Kereskedelmi bankok: a legáltalánosabb banktípus - Területi, tevékenységi és ügyfélkorlát nélkül az egész országban bárkitől vállalhattak megbízást. Regionális bankok: széleskörű tevékenységgel rendelkeztek, de területileg korlátozottak voltak. Takarékpénztárak: a lakosság számára végeznek mindenféle műveletet (betétgyűjtést, hitelnyújtás és pénzforgalom lebonyolítása) Hitelszövetkezetek: csak a szövetkezeti tagok számára nyújtottak szolgáltatásokat. Jelzáloghitelbankok: hosszú lejáratú hitelezéssel foglalkoznak, fedezeteként ingatlanokat kérnek Földhitelintézetek: a hitel fedezetét mezőgazdasági művelésre alkalmas földterület képezte. + Központi bank = jegybank

6 MAGYAR BANKRENDSZER 1987-től kétszintű bankrendszer: -Jegybank: Magyar Nemzeti Bank - Pénzügyi intézmények: a) hitelintézetek: b) pénzügyi vállalkozások (JT 50mft): betétgyűjtésen számlavezetésen kívül minden egyéb szolgáltatás végzésére jogosultak - bankok: univerzális hitelintézetek (JT 2mrd) - szakosított hitelintézetek: tevékenysége vagy ügyfélkörük korlátozott (3 féle van: lakástakarék- pénztárak (JT 3mrd), jelzálogbank, fejlesztési bank) -szövetkezeti hitelintézet: (JT 100 mft) a) hitelszövetkezetek b) takarékszövetkezetek

7 MNB a pénzügyi rendszerben Alkotmány: Az MNB feladata a törvényes fizetőeszköz kibocsátása, a nemzeti fizetőeszköz értékállóságának védelme, valamint a pénzforgalom szabályozása. Jegybank tv. I fejezet: 3.§ (1) Az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. (2) Az MNB az elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül, a rendelkezésére álló monetáris politikai eszközökkel támogatja a kormány gazdaságpolitikáját.

8 Jegybank szerepe a pénzügyi stabilitásban „Bankok bankja” Prudenciális szabályozás (A prudenciális szó jelentése okos, körültekintő. A pénzintézeteknél bankári alapelveket, ügyfélérdeket szem előtt tartó magatartást értünk alatta.) Bankellenőrzés Végső hitelező Fizetési és elszámolási rendszerek működtetője (BKR, VIBER)

9 Bankközi Klíring Rendszer (BKR) A magyarországi bankközi fizetési forgalom elszámolása teljes mértékben elektronikus úton történik. Ez két módon, a BKR illetve a 1999-ben bevezetett VIBER (Valós Idejű Bruttó Elszámolási Rendszer) alkalmazásával valósul meg. A GIRO Zrt. által működtetett BKR a nemzetközi iránymutatásoknak és a legjobb gyakorlatnak megfelelő olyan elszámolási rendszer, amely kiépítettségével lehetővé teszi a belföldi bankközi pénzforgalom mindennapi zavartalan működését. A Bankközi Klíring Rendszer biztosítja, hogy a Hitelintézetek az ügyfeleik számára korszerű és magas színvonalú pénzforgalmi szolgáltatásokat kínálhassanak. A hitelintézeti igényeknek megfelelően a tárgynapi tranzakciók a következő elszámolási nap reggelére a Klíringtagok számláján elszámolásra kerülnek, így ezután az ügyfél számláján jóváírhatóak. A BKR megbízhatóságát, biztonságát jelzi, hogy az eddigi működése során valamennyi benyújtott tranzakció elszámolása megtörtént!

10 Emisszió: A forgalom készpénzszükségletének kielégítése. Készpénz 10%-a hitelintézeteknél, 90%-a bankrendszeren kívül. Deviza- és aranytartalék kezelése Államháztartási kapcsolat Statisztikai tevékenység: monetáris, fizetési mérleg, háztartás- és értékpapír-, ár- és árfolyam-statisztika.

11 Betét- és befektetés biztosítás Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) 1993-ban jött létre, garancia vállalása korlátozott. Elsősorban a betétesek védelmét szolgáló kötelező felelősségbiztosítást nyújt, melynek díját a hitelintézetek fizetik. - minden betételfogadó hitelintézetnek kötelező az OBA tagság - a biztosítás a lakossági és a vállalati betétállományra terjed ki (a költségvetési állományra nem) - az OBA bevételi forrása a tagdíjakból és belépési díjakból van (belépéskor a JT 0,5%-a, majd évente a biztosítás alá tartozó betétállomány 0,2%-a) - ha az OBA valamely bank tevékenységét kockázatosabbnak ítéli meg, emelheti a tagdíjat 0,3%-ra

12 Az OBA feladatai: intézkedik a betéteseket fenyegető veszély csökkentése, elhárítása érdekében, betétesek részére kártalanítást fizet (a befagyott betét tőke- és kamatösszegét személyenként és hitelintézetenként összevontan legfeljebb 3 millió forintos összeghatárig fizeti ki kártalanításként; a befagyott betéteket 30 napon belül vagy elkezdi kifizetni vagy áthelyezik egy másik bankhoz) az állami kezesség beváltásában közreműködik, részt vesz a bankok felszámolási eljárásában, a betéteseket tájékoztatja a betétbiztosítás és kártalanítás feltételeiről.

13 A pénzügyi piacok felügyelete (PSZÁF) A bank mint olyan kockázatos üzem. - alacsony a saját tőkéje - hiteleket helyez ki - transzformációs szerepkört tölt be (összeg, lejárati transzformáció) A betétesek kockázatának csökkentése és a prudens működés érdekében a bankoknak folyamatos adatszolgáltatási kötelezettsége van, ám e melett felügyeletre van szükség. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) egy országos hatáskörű közigazgatási szerv, amely a pénzügyminiszter felügyelete alatt működik és minden pénzintézetet felügyel!!

14 A PSZÁF bankrendszert érintő feladatai: általában a betétesek védelme, ügyfelek érdekvédelme, stabil fizetési rendszer működtetésének elősegítése, a pénz- és tőkepiac zavartalan működtetése, a verseny előmozdítása, a pénzügyi intézmények alapításának, a pénzügyi szolgáltatások végzésének engedélyezése, a pénzügyi intézményekre vonatkozó – meghatározott – jogszabályok betartásának ellenőrzése, és a hitelintézetek átfogó helyi ellenőrzése legalább 2 évente, a pénzügyi intézmények információs rendszerének és adatszolgáltatásának ellenőrzése. A PSZÁF havonta, negyedévente, évente kér adatszolgáltatást a bankoktól + bármikor kérhet a kockázatvállalásra, likviditás alakulására, a pü-i és bef-i szolgáltatásokkal kapcsolatos előírások betartására vonatkozó információkat

15 Bankműveletek Passzív bankműveletek – forrásgyűjtés (kamatkiadás) Aktív bankműveletek – kihelyezések (kamatbevétel) Semleges bankműveletek – banki/bankári szolgáltatások (jutalék- és díjbevételek)

16 PASSZÍV BANKMŰVELETEK "Passzív"-nak nevezzük mindazokat a műveleteket, amelyek a források mértékét és összetételét módosítják, kötelezettségeket fejeznek ki. A forrásképzés főbb módozatai:  számlanyitás, betétgyűjtés, pénzalapok és alapítványok kezelése,  értékpapírok kibocsátása,  jegybanki refinanszírozási hitelek igénybevétele,  váltók viszontleszámítolása, egyéb értékpapírok fedezete mellett igénybe vett hitelek,  bankközi hitelfelvételek,  nemzetközi közvetlen hitelfelvételek,  tőkeemelés,  alárendelt kölcsöntőke igénybevétele.

17 SZÁMLANYITÁS, BETÉTGYŰJTÉS A forrásszerzés leginkább elterjedt és méreteiben is a legjelentősebb módja a számlák nyitása és vezetése az ügyfelek részére, valamint betétek elfogadása. A bankszámlák megkülönböztethetőek funkcióik szerint: –pénzforgalmi, –folyó, –betét, –elkülönített és –letéti számlákat. A számlát nyitó vagy betétet elhelyező ügyfelek a következők lehetnek:  vállatok, vállalkozók, szövetkezetek,  költségvetési szervezetek és intézmények, önkormányzatok és egyéb közületek,  lakosság,  egyéb szervezetek,  külföldiek.

18 A lekötés módját illetően lehetnek:  látra szóló betétek,  határidős betétek (lekötött és felmondásos betét). A lekötés idejét tekintve: - rövid (éven belüli), - közép- (1-5 év) és - hosszúlejáratú (5 éven túl) betétek. A kamatozás alapján: –fix (rögzített) kamatozású, –változó kamatozású (valamely gazdasági mutatóhoz igazodik), –lebegő kamatozású (valamely gazdasági mutatóhoz igazodik);

19 A megtakarítások kezelési formáját tekintve lehetnek:  folyószámlabetétek  takarékbetétek  értékpapírok  egyéb betétek. Az ügyfelek nyithatnak számlát vagy elhelyezhetnek betéteket:  hazai és  külföldi pénznemben egyaránt.

20 AKTÍV MŰVELETEK Aktív bankműveletek azok az ügyletek, amelyekkel a bankoknak követelésük vagy vagyonra szóló joguk keletkezik. Az aktív bankműveletek főbb módozatai a következők: hitelnyújtás (hitelközvetítés), bankgarancia nyújtása, kezességvállalása ??? pénzügyi lízing, követelések megvásárlása, megelőlegezése: váltóleszámítolás, faktorálás, forfetírozás, befektetések, értékpapírügyletek (tőkeérdekeltségek szerzése), bankközi hitelkihelyezések, egyéb aktív bankműveletek.

21 HITELNYÚJTÁS, HITELKÖZVETÍTÉS A hitel fogalmát többféleképpen határozzák meg, amelyek közül a legáltalánosabban elfogadott, hogy –a hitelt nyújtó pénzeszközöket, árukat vagy szolgáltatásokat enged át ideiglenesen, kamatfizetés ellenében, illetve –a hitelt felvevő idegen tőkét vesz igénybe meghatározott időre. A hitel és a kölcsön a szaknyelvben nem szinonimák! Hitel: a bank kötelezettségvállalása (a lehetőség) Kölcsön: a pénzeszközök konkrét folyósítása

22 A hitelszerződés megkötésének menete Hiteltárgyalás Hitelkérelem Hitelbírálat Döntés Szerződéskötés Folyósítás Hitelgondozás Behajtás

23 Hitelkockázat kezelés A hitelezés „kritikus” lépései: –A hiteligény elbírálása –A hiteladós tevékenységének nyomon követése A kockázat csökkentő, mérséklő intézkedések: –Szűrés – Minősítés –Diverzifikáció –Limitek –Monitoring A veszteség csökkentése: fedezetek

24 Hitelkérelem A kockázat kivédése érdekében a hitelkérelem vizsgálatának négy szakaszát különböztetjük meg: -A hitelt kérelmező ügyfél minősítése, -Az ügylet minősítése, -Az ügyfél kockázatviselő képessége, a fedezetek értékelése, -A biztosítékok értékelése. Az ügyfeleket legalább négy kategóriába kell sorolni: -kiváló, -átlagos, -korlátozott hitelképességű, -hitelképtelen. Az ügyletminősítés célja annak megállapítása, hogy érdemes vagy nem az adott célra hitelt nyújtani, a tervezett fejlesztés milyen eredménnyel járhat, és az hogyan hat a vállalkozás egészére.

25 Fedezetek A hitel bedőlése esetén keletkező veszteségek fedezése Követelmények a fedezetekkel szemben: –Értékelhető –Ésszerű időn belül értékesíthető (likvid) –Értékálló –Érvényesíthető Típusai: –Előre rendelkezésre bocsátott: pénzügyi biztosíték, ingatlan, ingóság, követelések stb. –Előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet: kezesség, garanciavállalás stb.

26 A hitelbiztosítékok A pénzintézet, bár a legalaposabban igyekszik megvizsgálni adósának pénzügyi és gazdasági helyzetét a hitelszerződés megkötése előtt, a hitel megtérülését a szerződésben előírt biztosítékokkal is igyekszik elősegíteni. A biztosítékok két nagy csoportját különböztetjük meg: 1.dologi és 2.személyi biztosítékokat.

27 A dologi biztosítékok fajtái Zálogjog: jogosultság, amelynek alapján a jogosult a követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgy értékesítésével kielégítést szerezhet. Zálogjog arányosságán azt értjük, hogy a lekötött dolog értéke nem egyenlő a követeléssel. A kielégítés azonban mindig csak a követelés és járulékai erejéig történhet. Jelzálogjog: főleg ingatlanon, illetve nehezen mozgatható dolgokon keletkezhet. A keretbiztosíték jelzálogjog tartós jogviszonyból eredő követelések biztosítására szolgál, ahol a jogviszonyt és a legmagasabb összeget kell feltüntetni, amelyen belül a jelzálogjog a követeléseket biztosítja. Az óvadék (kaució) fedezeti alap: Az óvadék közvetlen kielégítést biztosít a hitelszerződés nem teljesítése esetén. Tárgya: pénz, takarékbetét, értékpapír. Óvadékként leköthető értékpapírok a következők: –kötvény, –részvény, –váltó;

28 Személyi biztosítékok A kezesség: a kezességet vállaló arra kötelezi magát, hogy ha a kötelezett nem teljesít, ő fog helyette teljesíteni. Két fajtáját különböztetjük: az egyszerű kezességet, készfizető kezesség. A bankgarancia: önálló jogügylet. A bank kötelezettséget vállalhat arra, hogy meghatározott feltételek esetében és határidőn belül egyszeri felszólításra fizetést teljesít. Az engedményezés: követelés átruházást, alanycserét jelent, azaz a jogosult követelését szerződéssel másra ruházza.

29 HITELFAJTÁK A hiteleket különbözőképpen osztályozhatjuk:  Klasszikus felosztás  Cél szerinti felosztás  Lejárat szerint. A hitelfajták a klasszikus felosztás szerinti lehetnek: pénzkölcsönök, illetve hitelkölcsönök. Pénzkölcsönzési fajták: folyószámlahitel, leszámítolási hitel vagy diszkont hitel, lombard hitel, fogyasztói hitel, hosszúlejáratú hitel. Hitelkölcsönzési fajták: avalhitel, akcept hitel.

30 Aktív bankműveletek – lízing LIZINGTÁRSASÁGSZÁLLÍTÓ LIZINGBE VEVŐ adásvétel szállítás lízingszerződés A lízing ügylet haszonbérleti szerződés, mely keretében a bérlő valamely beruházási jószágot vagy tartós fogyasztási cikket a lízing társaságtól (vagy közvetlenül a termelőtől, vagy kereskedőtől) használat céljára bérbe vesz

31 SEMLEGES BANKMŰVELETEK Jutalék és díjbevételek aránya növekszik Típusai: –Pénzforgalmi szolgáltatások –Széfbérlet –Letétkezelés –Vagyonkezelés –Tanácsadás

32 FIZETÉSI FORGALOM A fizetési forgalmat úgy fogalmazhatjuk meg, mint a pénztulajdonosok közötti pénzmozgások összességét. A forgalomban lévő pénz két formában bonyolítja le a fizetési forgalmat, készpénz formájában és számlapénz formájában. A fizetési forgalom lebonyolítását a forgalom irányát tekintve két részre oszthatjuk, lehet:  belföldi (nemzeti) pénzforgalom és  nemzetközi (külföldi) pénzforgalom;

33 Pénzforgalom lebonyolítása Készpénz Számlapénz –Átutalás –Beszedési megbízás (inkasszó) –Akkreditív Készpénz kímélő és -helyettesítő fizetési módok –Bankkártyák: betét- és hitelkártya –Csekk

34 Értékpapírok Vagyoni értékkel bíró forgalomképes okirat vagy elektronikus jel. ♦ Mindig a kibocsátó feltétlen és egyoldalú kötelezettségvállalását tartalmazza. ♦ Értékpapír csak az a dolog lehet, amit a jogszabály annak minősít és meghatározott kellékekkel rendelkezik ♦ Értékpapír kellékek:  „Értékpapír” szó (ill. törvény alapján elnevezés)  Jogosultság Kötelezett Névre vagy bemutatóra szóló  Kiállítás napja helye  Kiállító, kibocsátó aláírása 33

35 Értékpapírok csoportosítása Csoportosítás szempontjai: ♦ Alapjogviszony szerint: - hitelviszonyt tartalmaz (csekk, váltó, kötvény); - vagyoni részesedést, tagsági jogot tartalmaz (részvény, vagyonjegy); - áruhoz kapcsolódó jog (közraktárjegy, hajóraklevél). ♦ Átruházási lehetőség szerint: - bemutatóra szóló, - névre szóló, - rendeletre szóló. ♦ Hozam szerint: - nem kamatozó (diszkont), - előre meghatározott kamatot fizető, - változó hozamú, - átmeneti (átváltható ). 34

36 ♦ Lejárat szerint: - rövid és közép lejáratú értékpapír, - hosszúlejáratú és lejárat nélküli értékpapír. ♦ Forgalomképesség szerint: -Közforgalmú, -meghatározott körben forgatható. ♦ Forgalom koncentráltsága szerint: - nem tőzsdeképes, - tőzsde képes. ♦ Kibocsátó személye szerint: - állam, - pénzintézet, - gazdálkodó szervezet, - magánszemély. 35 Értékpapírok csoportosítása

37  Az értékpapír-kibocsátás iránya szerint: - belföldi forgalomra kerülő, - külföldi piacra, nemzetközi forgalomra szánt értékpapírok.  A Budapesti Értéktőzsde Szabályzata, a tőzsdére bevezetett értékpapírnak két csoportját különbözteti meg:  a tőzsdén forgalmazott, de nem jegyzett értékpapírok megfelelnek a tőzsdei forgalmazás alap- követelményeinek,  a tőzsdén jegyzett értékpapírok a forgalmazhatóság alapkövetelményein felül szigorúbb feltételeknek is megfelelnek.

38 Részvény A részvények lejárat nélküli értékpapírok, amelyek valamely részvénytársaság tőkéjének tulajdoni hányadát testesítik meg, és jogosultságot jelentenek arra, hogy tulajdonosuk osztalék formájában részesedjen a társaság jövedelméből. A részvény három dolgot jelent: - A részvényt, mint értékpapírt. - Az alaptőkének azt a részét, amelyet a részvénytársaság tagja tagi hozzájárulásként az alapításkor vagy alaptőke emeléskor a részvénytársaság rendelkezésére bocsát. - A részvényes tagsági jogát, azaz azokat a jogokat és kötelezettségeket, amelyek a részvényest megilletik, illetve kötelezik azáltal, hogy a részvényt lejegyezte és arra eső alaptőke teljes egészét megfizette. 37

39 Részvénytípusok Törzsrészvény: olyan részvény, amely azonos tagsági jogokat biztosít tulajdonosainak, névre és bemutatóra szóló, zártkörű rt. esetében csak névre szóló. (alaprészvény, vagy közönséges részvény ) Elsőbbségi részvény: olyan részvények, amelyek különböző szempontokból elsőbbségi jogokat biztosítanak tulajdonosaiknak. Ezek az elsőbbségi jogok a következők lehetnek: - osztalékelsőbbségi jog, - likvidációs hányadra vonatkozó elsőbbségi jog, - szavazatelsőbbségi jog, - az első kettő kombinációjaként megtestesülő elsőbbségi jog, - zártkörű részvénytársaság részvényeire vonatkozó elővásárlási jog. Dolgozói részvény: A korlátozottan forgalomképes részvény tipikus fajtája a dolgozói részvény, amely ingyenesen vagy kedvezményes áron vásárolható meg a részvénytársaságnál teljes és részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók számára, a részvénytársaság alaptőkéjének felemelésével egyidejűleg, legfeljebb az alaptőke 10%- ig. Kamatozó részvény Egyéb típusok: részvényutalvány, ideiglenes részvény, osztalék részvény; 38

40 Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Az értékpapír tulajdonosának a kibocsátóval szemben a kölcsön adott összeg és annak kamatai mértékében áll fenn követelése. A kölcsönvevő és a kölcsönadó megegyeznek az alapösszeg, vagy névérték /principal, face value/ visszafizetésének (törlesztés) és a kamatfizetés idejére, mértékére és módjára vonatkozóan. Névértéke a hitel értéke Fajtái: Kötvény Állampapír Pénzintézeti értékpapír 39

41 Állampapírok Kamatozó kincstárjegy: fix kamatozású, egyéves (365 nap) futamidejű értékpapír (havonta jegyzés, két hetes jegyzési időszak, folyamatos). Diszkont kincstárjegy: egy éven belüli, 3, 6, illetve 12 hónapos lejárattal kibocsátott, nem kamatozó (úgynevezett zéró kuponnal rendelkező) értékpapír (aukciók). Kincstári takarékjegy: 1, illetve 2 éves futamidővel kerül forgalomba. Fix, lépcsős kamatozású értékpapír, melynek birtokosát visszaváltáskor a vásárlás napjától eltelt idő függvényében meghatározott mértékű kamat illeti meg (csak magánszemélyek, folyamatos, postai forgalmazás). Kincstári takarékkötvény: fix, lépcsős kamatozású, 3 év 2 hónapos futamidejű értékpapír, amely a futamidő alatt is visszaváltható (csak magánszemélyek, jegyzés – 2001-ben megszűnt). Államkötvény: névértéke és előre meghatározott kamata a megjelölt időben és módon kerül megfizetésre. Az államkötvények lehetnek fix, illetve változó kamatozásúak (3,5, 10 és 15 év, zárt és nyílt kibocsátás, aukció).

42 A kötvény  A kötvény - klasszikus formájában - fix kamatozású, általában hosszabb lejáratú értékpapír. Névre és bemutatóra szólhat.  A kötvény kibocsátója arra kötelezi magát, hogy előre meghatározott időpontban - időpontokban - a kötvény névértékének megfelelő összeget visszafizeti és addig az esedékes kamatokat kifizeti. A kötvény névértékét a kibocsátó legkésőbb a kötvény lejártakor köteles visszafizetni.

43 Kötvény – kötvény típusok A kötvény hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Kötvények sokfélesége jellemző: vállalati és magán kötvények államkötvény örökjáradék kötvény nem kamatozó kötvény nyereménykötvény átváltható kötvény visszahívható kötvény opciós kötvény osztalékot fizető kötvény 42


Letölteni ppt "PÉNZÜGYI ISMERETEK BANKRENDSZEREK Egyszintű bankrendszer: - a központi bank a gazdaság minden szereplőjének szolgáltatást nyújthat, - mellette szakosított."

Hasonló előadás


Google Hirdetések