Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 CHILE gazdasági, politikai és társadalmi helyzet.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 CHILE gazdasági, politikai és társadalmi helyzet."— Előadás másolata:

1 1 CHILE gazdasági, politikai és társadalmi helyzet

2 2 Tartalom Főbb adatok Gazdasági helyzet Fejlesztési politika Esélyegyenlőség és társadalmi beilleszkedés

3 3 Főbb adatok - 1

4 4 Főbb adatok - 2 Népesség: 16 millió Népesség növekedése: 1,2%/év Népsűrűség: 20,1 fő / km 2 Várható élettartam: 76,7 év Egy lakosra jutó nominál jövedelem, 2003: US$ PPP*: US$ Hivatalos nyelv: spanyol Forrás: országos népszámlálás 2002 (www.censo2002.cl); Központi Bank (www.bcentral.cl), FMI (www.imf.org) *vásárlóerő-paritás

5 5 Főbb adatok - 3 Az államhatalmak A chilei államnak három, egymástól elkülönülő, független hatalmi ága van:  a végrehajtó hatalom, melynek élén az ország legmagasabb hatósága, a köztársasági elnök áll;  a bírói hatalom, a legmagasabb ítélőszékkel, a Legfelsőbb Bírósággal az élén;  a törvényhozó hatalom, mely a Képviselői Kamarából (vagy Képviselőházból) és a Szenátusból áll.

6 6 Fejlesztési politika

7 7 GDP ágazati megoszlása 2003 (%) Forrás: Chilei Központi Bank (www.bcentral.cl) Építőipar 8,4% Közlekedés és telekommunikáció 8,4% Közigazgatás 3,9% Bányászat 8,6% Pénzügyi és vállalati szolgáltatások 13,5% Lakásingatlan 7,8% Halászat 1,4% Mezőgazdaság erdőgazdálkodás 4,7% Villanyáram, gáz és víz 3,1% Személyes szolgáltatások 11,5% Ipar 17,1% Kereskedelem, éttermek és szállodák 11,5% 2003-ban a GDP US$ 72 milliárd-ra emelkedett, vagy US$ 155 milliárd-ra (PPP vizonylatban)

8 8 A chilei gazdasági stratégia alappillérei Makroökonómiai stabilitás. A piacok maradtéktalan működtetése hatékonyságát biztosító kellő szabályokkal. Nyitás a világkereskedelem és a külföldi befektetések felé. A méltányosságot és a társadalmi kohéziót elősegítő átfogó szociális politika.

9 9 Bruttó hazai termék (GDP) Forrás: Chilei Központi Bank (1996, millió peso), ,

10 10 A GDP évi átlagos növekedése Forrás: Nemzetközi Valutaalap, ,

11 11 Az államháztartás deficitje (%) Forrás: Chilei Központi Bank, GDP %-a, (www.bcentral.cl),

12 12 Infláció (%) Forrás: Chilei Központi Bank (www.bcentral.cl),

13 13 Munkanélküliségi ráta (%) Forrás: Országos Statisztikai Intézet - INE (www.ine.cl), Nemzetközi Valutaalap,

14 14 Versenyképességi rangsor Forrás: Világgazdasági Fórum (www.weforum.org),

15 15 Gazdasági szabadsági mutató Forrás: Nemzeti Örökség Alapítvány, 2004 (az első 20)

16 16 Átláthatóság Forrás: Transparency International, 2003.

17 17 Üzleti hangulat Forrás: Economist Inteligence Unit. The Economist, (60 ország)

18 18 Helyünk a világban

19 19 Helyünk a világban Kereskedempolitika EGYOLDALÚ TÖBBOLDALÚ KÉTOLDALÚ Y REGIONÁLIS Külföldi beruházások

20 20 Helyünk a világban Egyoldalú kereskedelmi politika  6%-os egységes vámtarifa-szerkezet  A kereskedelemmel összefüggő eljárások egyszerűek, átláthatóak, és állandóan korszerűsödnek.

21 21 Helyünk a világban Többoldalú kereskedelempolitika  Chile a GATT és a WTO alapítótagjaként aktívan részt vesz a kereskedelem sokoldalú rendszerében.  A multilaterális egyezmények szerves részei a chilei jogszabályoknak, és törvény erejűek.

22 22 Helyünk a világban Kétoldalú és regionális kereskedelmi politika Hatályos egyezmények  Gazdasági egyezmény a MERCOSUR-országokkal, az Andoki Közösség országaival.  Szabadkereskedelmi egyezmény Kanadával, Mexikóval, Közép- Amerikával, az Európai-Unióval, Koreával, az Egyesült Államokkal és az EFTA-országokal. Tárgyalás alatt álló egyezmények  FTAA, Új Zéland-Szingapur (P3), India és Kína. Előzetes tanulmányok folynak egy Japánnal való esetleges egyezményhez. Egyéb fórumok: APEC, az Ázsia-Csendes-óceán Gazdasági Együttműködés.

23 23 Helyünk a világban Kétoldalú és regionális kereskedelmi politika Kétoldalú tárgyalásokkal elősegített bekapcsolódásunk a világba tette lehetővé, hogy manapság Chile 1,2 milliárdnyi lélekszámú potenciális piacra juthat el preferenciát élvezve kivitelében. (Ez a lakosság 80-szor haladja meg hazánkét.) Ez a világ US millió GDP-t jelent, ami Chile évi termelésének 270-szerese. Másrészt külkereskedelmünk (export-import) 74 százalékban vámmentességi programok alapján realizálódik. A kereskedelmi megállapodások széles hálózata Chilének e kibővített piacra jutásban hídszerepet ad.

24 24 CHILE KÜLKERESKEDELME Forrás: Chilei Központi Bank (www.bcentral.cl),

25 25 Kivitel (javak) Forrás: Chilei Központi Bank (www.bcentral.cl), 2003

26 26 Kivitel (javak) Egyre szélesebb körű export… termék exportjával (200-at 1975-ben) 165 országba (50-be 1975-ben), exportőr által ( ben)

27 27 Beruházási kedvet növelő tényezők Folyamatos növekedés. Kézben tartott infláció. Kiegyensúlyozott államháztartási mérleg. Alacsony külföldi államadósság. Rendkívül alacsony országkockázat: történelmi minimum- 60 pb - USTB (forrás JP Morgan, 2004.).

28 28 Külföldi beruházások 60 ország több mint 3000 vállalata fektetett be 70 milliárd USD értékben. A külföldi beruházások a GDP 7,3%-át tették ki 1996 és 2003 között. Milliárd USD

29 29 Megvalósult külföldi beruházások eredet szerint Forrás: Külföldi Beruházások Bizottsága, (ezer USD),

30 30 Megvalósult külföldi beruházások célszektor szerint Forrás: Külföldi Beruházások Bizottsága, (ezer USD),

31 31 Chile, bázis-ország új piacok felé A sz. törvény, mely az országok másutt megvalósuló beruházások kiinduló pontjává kívánja tenni, elősegíti a harmadik országokban beruházni kívánó külföldi befektetők chilei beruházásait azzal, hogy a fenti beruházásaikból származó jövedelmeik adómentesek közepéig közel 40, a nemzetközi piac vezető multinacionális cége választotta Chilét telefonközpontok, technológiai háttérközpontok, back- és front-office központok, megosztott szolgáltatások, software-fejlesztő központok és regionális központok létrehozására.

32 32 Esélyegyenlőség és társadalmi beilleszkedés

33 33 Esélyegyenlőség és társadalmi beilleszkedés A növekedés és a modernizáció mellett Chile fontos lépéseket tett egy egyenlőséget biztosító, szolidárisabb, illetve egyenlőbb esélyeket nyújtó ország kiépítése felé. Mindezt egy kiterjedt és hatékony szociális védőhálónak köszönhetően érte el óta, az oktatási és egészségügyi programok elérhetőségének, illetve hatékonyságának javítása a kormány lefőbb prioritásai közé tartozik csakúgy, mint a szegénység visszaszorítása.

34 34 Oktatás Az oktatásra fordított reál kiadások 2002-ben a GDP 4,3%-át tették ki, ami összehasonlítva a 1990 évi 2,4%-al jó eredménynek számít, s mely többek között az alábbiakra adott lehetőséget: –a középiskolai oktatásban részesülő fiatalok számának kétszeresére emelése, –a fiatal egyetemisták számának háromszorosára növelése, –az egésznapos oktatás bevezetése a közoktatásban 1997 óta (várhatóan 2006-ra sikerül teljesen megvalósítani).

35 35 Egészségügy Az 1981-ben létrehozott chilei egészségügyi rendszerben keveredik az integrált közellátási modell és a magán biztosítási/szolgáltató modell, ahol az állam és a privát szektor is részt vesz a biztosításban, valamint az egészségügyi ellátásban. Az egészségügyre fordított közkiadás a GDP 3,1%-a volt 2001-ben, mely jelentős javulást mutat az évi 1,9%-hoz képest. Az egészségügyre fordított teljes kiadás 2001-ben a GDP 7%-át adta ki.

36 36 Eredmények Az életszínvonal javulása


Letölteni ppt "1 CHILE gazdasági, politikai és társadalmi helyzet."

Hasonló előadás


Google Hirdetések