Budapest, 2015. november 6.. Bűnmegelőzés alatt minden olyan intézkedést és beavatkozást értünk, amelynek célja vagy eredménye a bűnözés mennyiségi csökkentése.

Az előadások a következő témára: "Budapest, 2015. november 6.. Bűnmegelőzés alatt minden olyan intézkedést és beavatkozást értünk, amelynek célja vagy eredménye a bűnözés mennyiségi csökkentése."— Előadás másolata:

1 Budapest, 2015. november 6.

2 Bűnmegelőzés alatt minden olyan intézkedést és beavatkozást értünk, amelynek célja vagy eredménye a bűnözés mennyiségi csökkentése és az állampolgárok biztonságérzetének javítása, történjék az a bűnalkalmak csökkentésével, a bűnözést gerjesztő okok hatásának mérséklésével vagy az áldozattá válás megelőzésével. A jó bűnmegelőzési politika nem egyetlen dimenzióban – hagyományosan az elkövetővé válás megelőzésének dimenziójában – értelmezi a prevenciós feladatokat, hanem célba veszi a bűnelkövetés minden lehetséges aspektusát: az elkövetőt, az áldozatot és a bűncselekményi szituációt is.

3 A társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájáról szóló 115/2003. (X. 28.) OGY határozat, A Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégiáról (2013-2023) szóló 1744/2013. Korm. Határozat (Cselekvési Terv) 8.2. Gyermek- és ifjúságvédelem 1. Megelőző vagyonvédelem 2. Hasznos szabadidő-eltöltés 3. Konfliktusok és az erőszak megelőzése, kezelése 4. Szenvedélyek, alkohol- és drogprevenció 5. A média és az internet veszélyei

4 Nemzeti Ifjúsági Stratégia 3.17. Növelni kell a gyermek- és fiatalkorúak áldozattá és elkövetővé válásának megelőzését célzó programok hatékonyságát

5 A statisztikai adatok alapján csökkenő tendenciát állapíthatunk meg. Igaz ez akkor is, ha megvizsgáljuk, hogy milyen arányban van jelen a kiskorú populáció a népességben? A populáción belül a bűnözési gyakoriság, az aktivitás nő. Általános tendencia, amely évek óta változatlan, dominál a vagyon elleni bűncselekmények elkövetése. Igaz azonban, hogy az erőszakos, garázda jellegű bűncselekmények köre emelkedik (garázdaság, testi sértés, rablás) A gyermekkorú- és a fiatalkorú elkövetők körében egyaránt a fiúk dominálnak, 85-90%.

6 Csoportos elkövetés – gyermekkor Egyéni elkövetés – fiatalkor Legaktívabb életkorok: 13. életév, 17. életév Az elkövetők több mint fele teljes családban él. Sok a nyugdíjas és munkanélküli szülő. A szülők a foglalkoztatási hierarchia alacsonyabb szintjén állnak. A bűnelkövető fiatalkorúak legtöbben Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből, a fővárosból, Pest megyéből, illetve Szabolcs-Szatmár- Bereg megyéből kerülnek ki.

7 A sértett személye 65-70%-ban ismeretlen számukra. A szubjektív okok között az anyagi haszonszerzés, illetve a kalandvágy és az agresszivitás szerepel többségében. Az objektív okok között a rossz baráti környezet, a pénzzavar és az alacsony jövedelem szerepel legtöbbször.

8 A családi és iskolai élmények meghatározók! Bántalmazás és terror esetén a fiatalban tehetetlenség, fenyegetettség, félelem érzése van jelen. Ez passzivitást eredményez, mely későbbi mentálhigiénés problémákhoz vezet/vezethet. Az elhanyagoló környezet elsősorban az érzelmi szükségletek kielégítetlenségét, a figyelem hiányát jelenti, amely egy idő után provokatív magatartást szül. Az ilyen családokból érkező fiataloknak korcsoportbeli konfliktusaik kezeléséhez nincs megfelelő eszközrendszerük.

9 Otthonról hozott minta meghatározó szerepet tölt be. A pedagógus, ha kísérletet tesz az otthonról hozott negatív attitűdök megváltoztatására, csodákat is tehet. A csoda számokban is mérhető: a tanár támogatását élvező gyermekek 2/3 szabálykövetővé vált. Az iskola nem alkalmas a szülői szerep pótlására. A hiányzó odafigyelést, szeretet olyan fiataloktól kapják meg, akik szintén hasonló élményeken estek át. Így a csoport normáit akkor is elfogadják és betartják, ha azzal nem értenek egyet.

10 A bűnelkövető fiatalokat, családi hátterüket jellemzők közül legalább kettő jelen van a bűnelkövetést megelőzően. Melyek ezek az okok: - a szülők alkohol problémája, - a brutális családon belüli erőszak, közvetlen bántalmazás, - elhanyagolás, - mélyszegénység, - bűnözői karrierrel rendelkező felnőtt a családban, - az egyik szülő kilépése a családból.

11 Általános, negatív folyamatok: - Elmagányosodás - A televízió és a világháló kiemelkedő szerepe - Hátrányos szociális helyzet - Reménytelenség - Apai deviancia - Elnéző környezet - Élvezeti szerek használatának elfogadása

12 A rendőrség nyomozó hatóságainál létesítendő gyermekmeghallgató szobák kialakításáról szóló 32/2011. (XI.18.) KIM rendelet 27 db működő gyermekkihallgató szoba 2012/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikk (1) bekezdés értelmében fokozott elvárásként jelenik meg Magyarországgal szemben, hogy valamennyi tizennegyedik életévét be nem töltött tanú kihallgatását rögzíteni kell. (A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy nyomozás során a gyermek sértettek valamennyi kihallgatásáról audiovizuális felvétel készülhessen. A 14-18 év közöttiek tekintetében ez fokozott elvárásként jelenik meg.)

13 Az eredményesség attól függ, képesek vagyunk-e felismerni az általunk megcélzott csoport sajátosságait. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a fiatalok jelentős része számtalan átélt negatív élményt hordoz magában ( megalázó bánásmód, családon belüli erőszak, kiszolgáltatottság, tehetetlenség, iskolai kudarcok, elhagyatottság).

14 Főbb feladataink: - szakemberek képzése - Gyermekeink erkölcsi értékrendjének fejlesztése - Veszélyeztetett helyzetben lévők segítése - Az együttműködés fejlesztése, - a jelzőrendszer i feladatok maradéktalan végrehajtása.

15 A bűnmegelőzést, hogy sikeres lehessen minél előbb kell elkezdeni. Óvoda – OVI ZSARU Általános iskola – DADA Középiskola – ELLEN-SZER, Iskolai Bűnmegelőzési Tanácsadó Drogprevenciós Összekötő Tiszt

16 Köszönöm megtisztelő figyelmüket ! Monostoriné Vass Anikó c. r. alezredes ORFK Bűnmegelőzési Osztály monostorineva@orfk.police.hu