Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Gyermekszegénység – gyermekesély Vranesics Ágnes MEH Gyermekesély Iroda Szécsény, 2010. május 27.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Gyermekszegénység – gyermekesély Vranesics Ágnes MEH Gyermekesély Iroda Szécsény, 2010. május 27."— Előadás másolata:

1 Gyermekszegénység – gyermekesély Vranesics Ágnes MEH Gyermekesély Iroda Szécsény, május 27.

2 Részlet Javier Peres de Cuellar, az ENSZ főtitkára beszédéből „Az a mód, ahogyan egy társadalom a gyermekeket kezeli, nemcsak törődésének és együttérzésének fokát jelzi, hanem jól tükrözi az adott társadalom igazságérzetét, jövő iránti elkötelezettségét, valamint azt is, mennyire fontos számára az eljövendő generációk emberi feltételeinek javítása.” Elhangzott a Gyermekjogi egyezménnyel kapcsolatos olaszországi nemzetközi tanácskozáson, 1989 szeptemberében.

3 A Nemzeti Stratégia története A Szegénységben Élők Hálózatának I. konferenciája október Gyermekszegénység elleni Nemzeti Program Rövid Programja – március – készítette az MTA Gyerekprogram Irodája a Magyar Köztársaság Kormányprogramja: Igazságos családtámogatás – küzdelem a gyerekszegénység ellen 47/2007 (V. 31.) OGY határozat: „Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégiáról” 1092/2007 (XI. 29.) Korm. hat. a Stratégia végrehajtásának első három évre szóló Kormányzati cselekvési tervéről 1053/2008. (VIII. 4.) Korm. határozat a "Legyen jobb a gyermekeknek!" Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról

4 A „Legyen jobb a gyerekeknek!” Nemzeti Stratégia átfogó céljai Jelentősen, a jelenleginek a töredékére csökkenjen a gyermekek és családjaik szegénységének aránya, és ezzel egyidejűleg közeledjenek egymáshoz a gyermekek továbbtanulásának esélyei Szűnjön meg a gyermeki kirekesztés, szegregálás és mélyszegénység minden szélsőséges formája, csökkenjen az életesélyeket romboló devianciák előfordulása Alapvetően alakuljon át azon intézmények és szolgáltatások működésmódja és szemlélete, amelyek ma hozzájárulnak a szegénység és a társadalmi kirekesztődés újratermelődéséhez

5 A kormányzati cselekvési terv prioritásai A gyermekes szülők munkavállalási esélyeinek javítása, a gyerekes háztartások szegénységének csökkentése A foglalkoztatás elősegítése A gyermekek napközbeni ellátásának javítása A szegénységet enyhítő intézkedések A szegénység újratermelődési ciklusainak megszakítása Közoktatás pedagógiai reformok A korai felzárkóztatást szolgáló ellátási formákhoz való egyenlőbb hozzáférés biztosítása Az integrációt erősítő intézkedések A gyerekek jóléte (gyermek és ifjúsági programok, szabadidő, sportolási lehetőségek, a gyermekeknek nyújtott szolgáltatások színvonalának, működésmódjának javítása)

6 Ami az elmúlt két évben történt… Hazai forrásokból  óvodáztatási támogatás  ösztöndíjak (Arany János és Útravaló)  az ingyenes gyermekétkeztetés kiterjesztése  a nyári étkeztetés  óvodák többcélú intézményként való működtetése EU forrásokból  A korai képességgondozás és fejlesztés céljait szolgáló Biztos Kezdet programok  Komplex kísérleti programok elindítása  Közoktatási infrastruktúra fejlesztés és átfogó minőségfejlesztés  Diagnosztikus mérések fejlesztése  Esélyegyenlőség alapú támogatáspolitika az oktatásban  Foglalkoztatási programok a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért  Gyermekek napközbeni ellátása - Bölcsődei férőhelyek bővítése  Gyermekek és fiatalok integrációs programjai

7 NEMZETI STRATÉGIA A GYEREKEK ESÉLYEINEK KIEGYENLÍTÉSÉRE ESÉLY A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSÁRA átfogó, komplex, hosszú távú aktív állami kötelezettségvállalás az Ogy. és a Kormány elkötelezte magát a program végrehajtására – értékválasztás is egyben, világos, egyértelmű célkitűzések, számonkérhető célok, a piaci hátrányokkal szembeni passzív védelem helyett a piaci versenyre való felkészítés versenyképesség és társadalmi integráció júliusában a Kormány létrehozta a Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságát

8 Értékelő Bizottság feladata a "Legyen jobb a gyermekeknek!" Nemzeti Stratégia végrehajtásának segítése, követése és értékelése az átláthatóság és civil kontroll biztosítása kidolgozza a Nemzeti Stratégiában foglaltak végrehajtásának számon kérhetőségéhez, ellenőrizhetőségéhez szükséges utókövetési rendszert, véleményt nyilvánítson a gyermekek helyzetéhez kapcsolódó aktuális kérdésekről ajánlások megfogalmazásával tevékenyen közreműködjön a "Legyen jobb a gyermekeknek!" Nemzeti Stratégia megvalósításában.

9 Értékelő Bizottság működése Tagjai – a gyerekek szegénysége elleni küzdelemben részt vállaló civil és szakmai szervezetek, így – az MTA, a Szociálpolitikai Tanács, a Roma Integrációs Tanács, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete, a Szociális Szakmai Szövetség, az Európai Szegénységellenes Hálózat magyar tagszervezete, valamint az egyházak képviselői. Az ÉB munkáját részben a témában illetékes kormányzati szakértők, részben a Bizottság által felkért és megbízott kutatók, szakértők segítik. Az ÉB évente egyszer átfogó jelentést készít a gyermekek helyzetéről évi jelentést március 17-én mutatta be a bizottság. Fő témái: értelmezi a gyermekeket érintő szegénység adatait elemzi egyes kormányzati intézkedések gyerekek helyzetére gyakorolt hatását interjúk, esetleírások Az Értékelő Bizottság első jelentése sok szempontból a hosszú távú stratégia megvalósulásának kiinduló helyzetét és állapotát tárja fel. Ehhez a bázishoz lehet majd a későbbiekben hozzámérni és értelmezni a gyerekek esélyeinek javulásában, a gyermekszegénység csökkenésében végbemenő változásokat.

10 A jövőnk sok mindentől függ, de leginkább tőlünk! Frank Tyger Köszönöm a figyelmet! MeH Gyermekesély Iroda


Letölteni ppt "Gyermekszegénység – gyermekesély Vranesics Ágnes MEH Gyermekesély Iroda Szécsény, 2010. május 27."

Hasonló előadás


Google Hirdetések